Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
(Turdus migratorius - Wanderdrossel - American Robin): Észak-Amerikában a feketerigót helyettesíti ez a 23-28 cm nagyságú palaszürke hátú rigóféle. Gyakran sodródik át Európába.
vándorrigó (Turdus migratorius - Wanderdrossel - American Robin): Észak-Amerikában a feketerigót helyettesíti ez a 23-28 cm nagyságú palaszürke hátú rigóféle. Gyakran sodródik át Európába.
A csőr sötétszürke heggyel sárga. A láb feketésbarna.
Az áll fekete-fehér csíkos, de a torok és a mell, sőt, a test alul jellegzetes vörös, ezért a helyi megnevezése: vörösbegyű rigó.
A vörös szolidan sárgásfehér hullámcsíkokkal díszített.
A csőr sötétszürke heggyel sárga. A láb feketésbarna.
A vörös szolidan sárgásfehér hullámcsíkokkal díszített.
A szemgyűrű itt fehér.
Az ivarok nagyon hasonlítanak egymásra, de a hím feje valamelyest sötétebb.
A hangja emlékeztet az énekes rigóéra.
Vele kapcsolatban figyeltek fel a DDT - éppen a vándorrigóval összefüggésben tapasztaltak hatására is azóta betiltott rovarirtó méreg - felhalmozódásából következő károsodásokra: ti. már kisebb koncentrációban is terméketlenek a tojásai v. a kicsik egészen fiatalon elhullanak.
Rachel Carson
A következmény ugyanaz, mint nálunk a vándorsólyom esetében.
A vándorrigó legközelebbi rokona az észak-amerikai lombhullató erdőkben előforduló tölgyesrigó.
Néma tavasz c. könyvében nagyon szemléletesen írta meg, hogy a DDT-vel kezelt szilfalombot a giliszták egész télen fogyasztják. A gilisztákban felhalmozódó hatóanyag az azokkal táplálkozó madarakban koncentrálódik...
Rendkívül izgalmas témát feszegetsz. E tekintetben az én gondolkodásomban úgy 30 évvel ezelőtt állt be gyökeres fordulat.
Pontos részletekre, nevekre már nem emlékszem, de ami megmaradt, annak tán te is hasznát veszed.
Riportot írtam Pécsett, s a téma kapcsán a régiós természetvédelmi hivatalt is megkerestem, ahol egy idős professzor készségesen állt rendelkezésemre.
Egy fából ácsolt filagóriában beszélgettünk, s én az olvasó kérdéseit, véleményét is felhozva provokáltam a professzort.
Arról beszélt, hogy változó világunkban a biológiai sokféleség megőrzése elemi érdekünk.
Én meg tetetett szemtelenséggel közbevetettem (nem a saját gondolkodásom diktálta), hogy kipusztul egy faj, no zakson...
Akkor felmutatott a menyezetre, ahol apró denevérek várták a szürkületi időt.
És azt mondta, hogy minden fajnak van - több, kevesebb - genetikai tartaléka, képessége arra, hogy egy bizonyos határon belül a változó környezethez idomuljon, az új életfeltételekhez alkalmazkodjon.
Ha a feltételek drasztikusan vagy túlságosan gyorsan változnak, akkor a természetnek, ennek a nagy kísérletezőnek - amely ontja az új és újabb variációkat, közöttük a "selejtes" tömegeket is - nincs elég ideje megalkotni azt a változatot, amely számára az új feltételek elviselhetőek, "adja Isten!" kedvezőek, amelyek sikeresek lehetnek az új helyzetben...
És akkor újfent felmutatott a cseppnyi, addig számomra rejtve maradt denevérekre. Kifejtette: ezek jövője az ember segítő óvó munkássága nélkül kétséges. És nem mondhatjuk, hogy naés! Mert azt sem tudhatjuk, hogy a távoli jövőben nem lesz-e égető szüksége a világnak arra a genetikai készletre, amellyel rendelkeznek.
Felhozta, hogy a házityúk genetikai tartalékai minden megitélés szerint kimerülőben vannak, s előfordulhat, hogy végletesen elkorcsosulva megszünik az emberek fehérjepótlékaiként szolgálni. Beszélt arról, hogy tán nincs messze, amikor a humán táplálkozásban a baromfifélék szerepát a strucc fogja betölteni.
Beszélt arról, hogy a különös élőhelyek eltűnésének törvényszerűen következménye a bolygó sivárosodása, ezzel együtt bizonyos geneteikai lehetőségek felmorzsolódása, eltünése s a fajok tömeges kipusztulása együtt jár pl a patkányok és a svábbogarak ... Extrém esetben számíthatunk arra, hogy a bolygón majd velük kell osztoznunk. Erre is kell gondolnunk, amikor a globalizációról beszélünk
Félek, hogy nem tudtam visszaadni a beszélgetésnek még csak a hangulatát sem, de talán sikerült gondolatokat ébreszteni, s akkor nem volt hiábavaló felidézni azt a régi-régi történetet.
A lexikonban is van pár cimszó, amely érdekes lehet... Lapozzatok bele!
: folyamat, mely a környezetbe legjobban beilleszkedő egyedek v. csoportok fennmaradását és elterjedését biztosítja.
természetes szelekció
A fajon belül is előfordulnak más-más jellegű, a várhatótól valamelyest különböző példányok, ha ezek teljesítőképessége a többi fajtárshoz viszonyítva jobb, akkor azok olyan konkurenciát jelentenek a többinek, amire a hagyományos szervezetek nincsenek fölkészülve, s a versengésben alul maradnak.
A természetes szelekció evolúciós szerepét felismerő Darwin szerint a létért folyó küzdelemben az előnyös változatok maradnak fenn, míg az előnytelenek v. a "károsak" kiküszöbölődnek.
Klasszikus példa az elmélet bizonyítására az éjjel repülő, nappal a fák kérgén megbúvó szürkepettyes araszoló lepke eredeti, szürkén mintázott alakjának és a sötét színű, ritkán fellépő monogénes domináns mutánsának az elterjedése.
A világosabb alak egybeolvad a fák mohos kérgével, a madarak nem veszik észre.
Ezzel szemben a mutáns, sötétebb alak elüt a környezet színétől, miután a madarak felfedezik és elfogyasztják.
A vizsgálat időpontjában Anglia gyártelepeinek környékén fordított helyzet állt elő, mert a szennyezett levegőtől ott a fák kérge besötétedett, miáltal e környezet a sötétebb változat számára nyújtott menedéket.
Tényleg érdekes dolog. De én a természethez való alkalmazkodásba bele értem azt is, amit a városról írsz.
Ezek a madarak azért vannak itt, mert megtalálják a megélhetéskhöz a kellő feltételeket.
Igaz, városban fában, bokorban, növénnyel fedett területben kisebb a választék, meg vannak macskák is szép számmal.
Viszont akár a nyílt utcán is találhatnak kellő táplálékot, és nincsenek nyestek, nyusztok görények, rókák, a szárnyas ragadozók sem túlzottan veszélyeztetik őket.
Persze mindent nem tudhatunk, hiába is van valós oka mindennek, ha azokat nem ismerjük.
Példaként, lakótelepen az egyik utcán (sétáló) második éve feltűnt az addig városban ismeretlen szarka. Mostanra legalább fél tucat van, a multkor voltam tanúja egy szép civódásuknak ahol mindjárt 4 volt jelen, tőlem mintegy 10 méterre, és teljesen otthonosan viselkedve.
A hajnalaimat meg idén először a kálomista varjak keserítik meg, éktelen károgásukkal, amely ugye nem azonos a május éji madárcsicserggel.
Viszont fekete rigót nem látok sehol, jóllehet 10 éve még itt is rendszeresen előfordultak a bokrok, bozótosok közelében a földről ezt-azt szedegetve. Eltűntek, lehet a ligetben még vannak.
Veréb sincs, jóllehet nem is oly régen százas csapatban lepték még el a fákat telente.
Érdekes dolog ez a "természete kiválasztás" szöveg.. Főleg a városokban? :)
Itt vannak közöttünk szerencsétlenek -persze kényszerválasztottan, a panel ill.családi házak, ipari területek rengetegében; szinte minden beépítve, lebetonozva, aszfaltozva, alig vannak parkok-terek, zaj, szmog és stresz a részűk!!! Aránytalanúl kevesebb a rovar és az egyébb természetes táplálék! Rengeteg a kóbormacska, az őshonos ragadozók meg hiányoznak!.....És akkor itt egyesek természete kiválasztásról mernek beszélni, meg ugye ne is etessük Őket...? :-///
Irígylem a türelmedet! Nagyon jók a képek! Nálunk már évek óta költenek seregélyek egy oduban, de még sosem volt türelmem kivárni, míg a jelenlétünk ellenére az oduhoz szállnak. Messziről szoktam őket figyelni, de onnan meg nem tudnék értékelhető fotót készíteni róluk. A hangjukat viszont imádom! Gratulálok, hogy neked sikerült elcsípned ezeket a pillanatokat! :-)
etetés: a madarak téli etetése sokszor kavar vitákat. Egyes mértékadó vélemények szerint a téli etetéssel beavatkozunk a természetes szelekcióba, s nem szolgáljuk a faj javát. Nem hinném, hogy hazánkban ez a szokás oly mértékben elterjedt volna, hogy már-már kardot kellene rántani miatta. Sőt! Inkább ott tartunk, hogy nem árt a jó tanács azoknak, akik erre időt, anyagiakat fordítanak, mert itt sem elég önmagában a jó szándék!
Lássuk az aranyszabályokat! Etetni mínusz 5 fok alatt, november közepétől max. március közepéig ajánlott: naponta kétszer. Korán reggel, hogy az éjszakai megpróbáltatás nehézségeit minél hamarabb kiheverjék védenceink, minél gyorsabban energiához jussanak! Majd délután, de mindenképpen sötétedés előtt legalább 2 órával, hogy a szervezetük fel tudjon készülni az éjszakai lehűlésre.
Etetni kifogástalan (nem dohos), főként olajos magvakkal érdemes és hálásak lesznek ingyen kosztosaink, ha a szomjukat oltandó találnak az etetőhelyen almát, körtét. Ne tegyünk eléjük kenyeret, sós földimogyorót!
Amint a hó elolvad, ill. az idő enyhülésével megjelennek a rovarok, abba kell hagyni a madarak etetését! Ezzel párhuzamosan eljön az odúkihelyezés ideje, hogy a telelőhelyekről visszatérő, odúlakó énekesek találjanak fészkelésre alkalmas költőalkalmatosságokat.
Előfordul, hogy fészekből kiesett, kismadár szolul a segítségünkre, s előhozakodik a kérdés: mivel etessük. De vigyázat! Vannak fajok, a részleges fészekhagyók,, amelyeknél természetes, hogy a fiókák még a teljes röpképesség előtt elhagyják a fészket, s annak közelében az apjuk, anyjuk hordja nekik az élelmet – ezeket ne akarjuk „megmenteni”. A laikus arról ismerheti fel ezeket a madárkákat, hogy azok már csaknem teljesen kitollasodtak, a tekintetük élénk, s teljesen egészséges benyomást keltenek. Ezeket ne zargassuk, ne próbáljuk megfogni, de ha van ráérő időnk, messziről megleshetjük, hogy a szülő (általában valamilyen rigóféle) egy idő múltán előkerül, s a csőrében hozott rovarcsomóval megtömi a jellegzetes mozdulatokkal, nagy zajjal, tátott csőrrel követelőző fiókáját.
Ha mégis úgy érezzük, hogy a madár rászorul a segítségünkre, akkor ha nem is tudjuk, hogy pontosan mely faj fiókájával kerültünk kapcsolatba, azért azt mégis viszonylag könnyen el tudjuk dönteni, hogy magevő, rovarevő vagy ragadozó kicsinyéről van-e szó.
A csipeszszerű, egyenes csőr rovarevőre utal. A magevők csőre kúpos és a tövénél vastag. Azzal pedig valószínűleg nem keltünk meglepetést, hogy a kampós csőr a ragadozók sajátossága (már persze ha nem papagájról van szó). Ha a kampós csőrhöz elől, a fej elülső síkjában ülő szemek párosulnak, akkor bagolyfiókát szemlélünk.
Legyen bármelyik a segítségünkre utalva, eleségként a nem túl zsíros konzervhús (pl. macskakonzerv), a túró, a leforrázott lisztkukac, főtt tojás, marhaszív és a reszelt sajt (nem füstölt!) jöhet szóba. Mindenképpen gondoskodjunk kálciumpótlásról erre a célra leginkább a gyógyszertárban vény nélkül beszerezhető kálcium-foszfát a legalkalmasabb, hogy elkerüljük a mészhiányt és szilárd csontozat-felépítést biztosítsunk. Ha valóban fontosnak tartjuk a kismadár megmentését, akkor porrá tört multivitaminnal is megszórhatjuk a neki szánt falatokat – de ne tömjük vitaminnal tele, gondoljunk arra, hogy egy Polyvitaplex egy felnőtt dózisa, a madárka hozzá képest elenyésző testtömeg, tehát éppen csak egy picuri port kell rászórnunk. A vitaminellátás az egészséges tollazat kialakulásához nélkülözhetetlen. Senkit ne zavarjon, hogy a védence magevő, hiszen fiókaneveléshez a verebek is fognak rovart.
Ezt az étrendet csak a májkárosító-hatás miatt lehet kárhoztatni a magevők esetében – a problémát úgy tudjuk elkerülni, hogy a fióka növekedésével fokozatosan váltjuk le az állati fehérjét csíráztatott maggal, de a csíráztatott magvak semmiképpen ne legyenek megsavanyodva!!! Nagy valószínűséggel az etetni kívánt táplálékot a romlástól a hűtőszekrény segítségévek óvjuk – nos, ez esetben ne felejtsük el, hogy a táplálék hőmérséklete akkor optimális, ha testmeleg. (Aki már látott gondos anyát etetni, annak számára ez nem újdonság, még az a mozdulat sem, mellyel az anya a melegített tejből cseppent a kézfejére, hogy meggyőződjön: sem nem hideg, sem nem meleg a tej.)
A fiókának (csipesszel) felkínált falat kezdetben ne legyen vastagabb a csőr átmérőjének felénél, és hosszabb, mint maga a csőr. A könnyebb lenyelést elősegítendő, mielőtt a csőrbe tesszük, mártsuk be a falatot az itatóvízbe! Kezdetben lehet némi erőszakot alkalmazni: felülről fogjuk meg a felső kávát a mutató és a hüvelyk ujjunkkal, s feszítsük szét a csőrt, s úgy csúsztassuk be a falatot.
Ha a kicsi később nagyon türelmetlenné válik, tegyük fölé a tenyerünket, hogy a hüvelyk és a mutatóujj között bukkanjon fel a feje, s finoman irányítsuk a fiókát.
A hangosan kérő fiókát mindig meg kell kínálni, egyébként kezdetben cc. óránként, majd a várakoztatási időt fokozatosan tágítva etessünk!
Arra készüljünk, hogy egy csupasz énekes cc 2-3 hétig igényli a gondoskodást, egy kitollasodott madár esetleg 3-5 nap múltán elengedhető.
A kezdetben száraz fűvel, papírzsepivel bélelt dobozban tartott madárka fokozatosan kerüljön át egy kaliba, ahol már állandóan lehet előtte víz és eleség (magevőknek mag, rovarevőknek lisztkukac, ragadozóknak, baglyoknak egér). Aki mindezt nem tudja vállalni, az keresse az illetékes tájvédelmi körzet őrét, a legközelebbi madármentő állomást v. a legközelebbi nemzeti park igazgatóságot.
Ilyenkor szelídnek látszanak, azonban az éhség múltán újra elvadulnak az embertől.
Ezt a jelenséget nevezzük etetési szelídségnek.
etető és itató berendezések: azok az eszközök és berendezések, melyek a takarmány és a vízigény kielégítését segítik. Lehetnek hagyományosak, automaták, ill. önetetők és önitatók v. félautomaták.
Kalitban v. vitrinben tartott madarak részére a legmegfelelőbb a kívülről felerősíthető, szaküzletekben árusított műanyag önetető- és önitató edény.
A papagájok részére betett etetőknél és itatóknál különösképp legyen szempont, hogy ne boruljanak egykönnyen! Legjobb, ha ezek és minden más eszköz fixen rögzíthető.
Az önetetővel szokott gond lenni, mert abból a madár - a számára kívánatos magfajtát válogatva - a többi magot kiveri.
: vannak állatok, közöttük madarak is, amelyek mindaddig bizalmasak az ember iránt, míg éhesek, ill. élelmet kívánnak.
IZELITŐ A VIDEÓBÓL
ai képek.
