Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Egy kicsit zavarban vagyok. Eddig viszonylag jó barátságban voltam a gilisztákkal, köztük a trágyagilisztával (Eisenia foetida) is. Aktív horgászként nem egyet felkínáltam a kárászoknak és azok szemmel láthatólag nagy élvezettel fogyasztották.
De rákapott a ponty, a keszeg, a törpe harcsa... A vágódurbics meg főleg!
Aztán jött (ha nem tévedek) az Ez is Amerika c. film, amelyből megtudtam, hogy az USA-ban gilisztatorta készítéséhez is felhasználják. A narrátor szerint a benne levő sok-sok B-vitamin miatt nagyon is kedvelt csemege ez a közismert gyűrűsféreg az amerikaiak körében. Na ezzel ugyanúgy lettem, mint a Colával - én a colával szemben előnybe részesítem az enyhén savanykás málnaszörpöt. A gilisztatortát is egyék csak ők!
Végül is én személyes ellenszenvem ellenére nyilvánvaló, hogy egy mérgező féregből nem csinálnak tortát - ha csak nem az anyósnak!
Na, hogy ne húzzam feleslegesen, mint az a lexikonban is szerepel: a szaporodás időszakában előfordulhat egészségre káros anyag a gilisztában, de összességében nem ez a jellemző.
Aki korareggel figyelt már fekete rigót, az nyilván látott a harmatos fűben keresgélő madarat, amint a hidegtől még dermedt gilisztákból 4-et 5-öt is felcsíp, hogy majd csemegeként átnyújtsa a kicsinyeinek.
Magyarán gyanús nekem ez az óvás a gilisztáktól. De - gondoltam - lehet, hogy mégis...
Nem sajnáltam az időt, felforgattam mindent és semmi.
Légy szíves segíts nekem valami megbízható forrás találni, amely konkréttá teszi az aggodalmat. Tényleg érdekel!
De vigyázat, nehogy megtévesszen a keresőre adott találati lista rövid ismertetője, az azokban rejlő figyelmeztetés éppenhogy a giliszták veszélyeztetettségére utal.
Ami pedig a fészekparazitákat illeti, nos, abban igazad van. Köszönöm szépen a figyelmeztetést!
Én nem vagyok se vadász se vadőr se stb. Én csupán egy madárkedvelő polgár. Igen a monori börze színvonala igen siralmas. Nem érdekli őket hogy az állatok milyen egészségügyi állapotban vannak. Csak adjuk oda a belépő összegét és onnantól fogva lesz@rják. Nem beszélve a gagyiárusokról akiknek per pill semmi keresni valójuk nincs a börzén. De ez ellen semmit nem tehetünk, legalábbis én nem.
Bizony én is járok a Monori börzére és siralmas a látvány amit ott egyesek
büntetés nélkül végeznek. A szervezőket nem érdekli mi van a börzén, csak a bevétel a fontos. Sok állattartót én is megszólítottam, bizony furcsán néztek rám.
Ha felétek ilyen szörnyűségek történnek mint a fácántelep környékén lövik az
egerészölyveket bizony én szégyellem magam ,szégyellem ,hogy 37 éve ebbe a
vadásztársadalomba tartozok, de szégyeljék magukat azok az emberek is akik
ezt megengedik maguknak illetve a környezetüknek, semmi köze az egerészölyvnek
a fácánhoz, hidd el nekem. A preparált madarakat évekkel ezelőtt be kelett volna
jelenteni, aki nem tette ugyan arra a büntire számíthat mitha most ejtette volna el.
Figyelj, nehogy azt hidd, hogy ennyire naív vagyok. Láttam már kitömött uhut, meg szalakótát is "vadásznál". Vagy legyen inkább puskás ember? De ha már olyat tesz/el amit elvileg tilos, legalább ne kürtöld szét a nagyvilágban.
Attól fő fel az agyvizem, hogy a "vadászok" azt hiszik, hogy ebben az országban nekik mindent lehet. Más is lop, akkor neked, meg nekem is lehet?
(Az egerészölyv és a karvaly is védett. Régebben lehetett lőni a fácántelepeken a héját, de már ez is megszűnt, ha jól tudom. Az első kettőt régebben sem volt szabad.)
Mennyit foglalkozol vele naponta? Ha sokat, hozzád fog szokni, és nem megy el a háztól, hanem veled marad. Viszont erre az esetre ajánlatos beszerezni egy röpdét, ahová minimum éjszakára vagy ha nem vagy otthon bezárod. Erre azért van szükség, mert akármennyire is szelíd, esetleg elcsámboroghat, megijed valamilyen zajtól és világgá repül. Ezenkívül, mivel fogságban nő fel, ki lesz téve mindenféle olyan veszélynek, amelynek a vad társai nem.
A hangyák nemhiába keltették fel az érdeklődését, a hangyasav remek parazitaölő hatású, ezt tudják ösztönösen. Próbáld élő eleséggel rászokatni az önálló evésre, előbb-utóbb menni fog!
Ne csak nekik hanem más megyékben és városokban is gratulálhatsz mert ugyan így csinálják...az egyik városban én is voltam vendégségben, ott az étkező tele volt kitömött állatokkal (nyári lúd, sirály, egerészölyv, karvaly, seregély, stb.)
A vadőr ismerősünk, százával lövi az egerészölyveket amik a fácántelep környékén ólálkodnak, Édesapám pedig vadász, tisztában van a szabályokkal. De sztem nem csak nekem van kitömött állat a lakásban.... Pl láttam már eladó kitömött meggyvágót és csókát is, azokkal mi van? Azokat szabad? Na de tök 8. Nem nyitok vitát.
Köszi a bátorítást! Jelenleg úgy gondolom, hogy igyekszek neki biztonságos helyet biztosítani mindaddig, amíg megtanul megbíhatóan repülni, és táplálkozni, de azután szabad teret kap. A döntés az övé lesz. Ezért is nem szoktatom őt a kutyákhoz! Jobb, ha fél a potenciális veszélytől. Most napközben, mikor a kutyákat elzárom, kiviszem őt a kertbe, és hagyom, hogy szabadon bóklásszon. Ma feltettem őt egy almafára. Nagyon tetszett neki, és a hangyák is felkeltették az érdeklődését:-) Az ivóvizet már felfedezte, és ivott önállóan, de enni még mindig csak akkor eszik, ha etetem. Megpróbáltam elétenni tálban az ételt, de még csak ügyetlenkedett. Később hozok majd róla fotót és talán videót is!
Nagyon helyesen cselekedtél! Én is így tettem volna biztosan. Remélem hogy röpképes lesz a varjad és ha kedve van csatlakozik hozzátok ha pedig nem akkor egy varjú családhoz:-) Az én Lidércem egész nap kint van és már nem egyszer jöttek kóbor szarkák erre, cserregtek is de Lidércet nem érdekelte, velünk maradt.
Kedves Madárbarát! Törvények jönnek, mennek, és az ember nem mindíg értesül a változásokról! Most legalább ki lett vesézve ez a téma is, és így legközelebb már kéznél lesz a hiteles forrás, ahol ezekről informálódni lehetne! Nagyon sajnáltam amúgy, hogy nem itthon, hanem a Balatonnál kerültem abba a helyzetbe, hogy eme madárka sorsáról döntenem kellett. Ott természetesen nem volt kéznél a lexikon, és az internetet is csak egy internetpointról tudtam elérni. Ott aztán pár ezer forint bedobálása után is csak nagyon szegényes információhoz jutottam. Mikor már itthonról jelentkeztem, és Roland15 figyelmeztetett arra, hogy lehet, hogy ő már spontán hagyta el a fészkét, elég rossz érzések kerítettek hatalmukba, és ha tehetném, vissza is csinálnám az egészet, de már késő. Elhoztuk őt, de a dologhoz hozzátenném, hogy nem volt biztonságos helyen. A legforgalmasabb főút mentén gyalogolt. Egyik oldalról egy magas támfal felett húzódtak a házak, ahová ő, aki röpképtelen, fel nem juthatott volna, a másik oldalról pedig az úttest, és a vasúti sín szegélyezte, és csak aztán jött volna a parti sétány. Mint az írtam is, nem azonnal hoztuk el. Előbb elmentünk autóval, amikor észleltük őt, és csak mikor visszafelé is ott láttuk, és még mindíg nem talált magának menedéket, akkor vettem fel a földről. Szerintem percek kérdése volt, hogy egy macska, vagy kutya végezzen vele. Mára már lassan 1 hete, hogy velünk van, de még most sem képes röpülni. Mivel nálunk a kert végében, és a réten is élnek Dolmányos varjak, így remélem, hogy idővel majd társra talál. Addig azonban meg szeretném őt óvni a rá leselkedő veszélyektől. Tudatosan nem mutattam be a kutyáimnak, mert szeretném, ha legalább a négylábúakkal szemben tanusítana tartózkodást, nehogy baja essen!
Ja egyébként monori börzéken rendszeresen jelen vagyok...ahhoz képest hogy mindenhez szinte papír kell senki sem tartja be az abban leírottakat. Pl állatorvosi papír kell minden bevitt állatra, mégis látni szinte minden 3. árusnál beteg, fertőzött állatot. Akkor ilyenkor mi van?
Hát igen sajnos ilyen emberek is vannak...:-( A börzén voltak már befogott rókák is amik annyira féltek hogy szinte ott haltak szörnyet egy 50x50cm-es ketrecben... Az ember már kutyát sem mer tartani mert ki tudja milyen törvényt szeg meg... Lidérc nálam jó kezekben van és nem hagyom hogy bármi baja essen...
A monori börzén rengeteg szarkát, szajkót, dolmányost árulnak. Persze, nem egyszer kínáltak már ott védett állatokat is.
Sajnos a törvény abszolút nem igazságos. Ha igazságos lenne, rég nem itt tartanánk.
Ezt az embert, ha valaki feldobná, súlyosan megbüntetnék ám természetkárosításért. Kilőni a rigókat és a verebeket egy kertből, számomra képtelen gondolat. Azonkívül, hogy hasznosak, még védettek is. Nem is beszélve az öt kitömött karvalyáról.
De sokszor látok a kisállatvásárokon befogott felnőtt illetve kis szarkákat, dolmányosokat...nekik sincs papírjuk erről... De amíg én egy darabot felnevelek és jól érzi magát, addig mások tömegesen szedik a fészkekből és értékesítik...hol itt az igazság? Szerintem sehol. Egyébként meg ismerek olyan embert is aki még a fekete rigókat is kilövi az udvaráról:-S Ez elég szomorú mert inkább hasznos mint kártevő...ugyan így a verebek is. Rengeteg rovart megesznek, köztük szúnyogokat is. És már kb. az 5. karvalyt látom náluk kitömve... Nekem csak egy van és azt is apum lőtte fácánőrzéskor.
Hasznos információk ezek, azonban valamikor szükség van ezeknek a fiókáknak a megmentésére. Gilisztákkal jobb vigyázni, a trágyagiliszta mérgező, a madár pusztulásához vezet, ha ebből kap.
Azonban a kakukk nem fészekparazita, hanem költésparazita. A fészekparaziták sem építenek fészket, csak ők más madár fészkét foglalják el.
Bizony, ahogy Roland 15 írja, lehet, hogy a kismadár el lett rabolva a szüleitől. Tudniillik vannak a fészeklakó, a fészekhagyó és a részleges fészekhagyó madarak. Erre a lexikon is hangsúlyosan hívja fel a figyelmet:
fészekhagyók: azok a madarak, amelyeknek fiókái a tojásból kikelve rögtön képesek követni anyjukat, és önállóan táplálkoznak, az érzékszerveik már keléskor jól fejlettek.
Ilyen pl. a kazuár csibéje is. Fotó: Annette Cutts és Zoo Berlin.
Persze mindez nem azt jelenti, hogy a génjeikben hoznak magukkal mindent, a földön való boldoguláshoz. Szabályt erősítő kivétel a homoki lábastyúk.
Eltekintve a →homoki lábastyúktól, sok tanulnivalójuk van és a "szülők" segítik is őket az önálló életre való felkészülésben. Ilyenek például a tyúkalakú madarak.
Érdekes, hogy a fácánfélék között az Árgusz-páva fiókái, bár fészekhagyók, az első időszakban nem a földről csipegetnek, hanem az anyjuk csőréből szedik ki a rovarokat, magvakat. Ezzel szemben a lábastyúk kicsinyei a kelés után pár órával már teljesen önállóak.
A fészekhagyók általában félnek az embertől és menekülnek előle, de ha mesterségesen lettek keltetve és felnevelve, akkor barátságosak az emberrel szemben.
A madarak másik nagy csoportját a →fészeklakók alkotják, s hogy még érdekesebb legyen a dolog, vannak a
részleges fészekhagyók. Azoknak a fajoknak a fiókáit nevezzük így, amelyek bár vakon és csupaszon kelnek, a teljes röpképességük elérése előtt elhagyják a fészküket, és rá vannak utalva még kirepülés után is sokáig a szüleik gondoskodására. Ez a viselkedés a fészekalj védelmét szolgálja, ugyanis a fiókákra vadászó ragadozó, ha felfedezi a fészket, egy egész fészekaljat elpusztíthatna, így pedig keresnie kell a fészek közelében távolában, a fű, a bokrok sűrűjében – vagyis több fiókának marad esélye az életben maradásra.
Az ilyen fiókák (rigófélék) jellegzetes hangjukkal jelzik szüleiknek a hollétüket, s várják az éhségcsillapító falatokat. A szülők keresik meg és etetik őket. Következésképpen, ha gyámoltalan, de egészséges fiókát találunk, ne akarjuk megmenteni – nincs ránk utalva!
fészekkártya: a madártani kutatás Angliában alkalmazott egyik módszerének eszköze.
Űrlap, amelyre előre meghatározott időszakonként és módon kell az adatokat egy-egy fészekről felvenni.
Alkalmazásával a barázdabillegetők fészekaljait (1186 fészket) vizsgálva megállapíthatták, hogy
az érintett fészkekbe a vizsgálat kezdetén 5747 tojás volt;
a kelési százalék 63,8 százalék lett;
a kikelt fiókák 82,6 százaléka repült ki;
így fészkenként 2,55 fióka lett a szaporulat.
A veszteség a klf. kártevők és ragadozók számláját terheli. Bebizonyosodott az is, hogy a feltételezésekkel ellentétben a nagyobb fészekaljakból több fióka repült ki, tehát a fészekalj nagysága nincs hatással a költés eredményességére.
fészeklakók: azok a madarak, amelyeknek kevés számú fiókái csupaszon, vakon, gyámoltalanul, önálló táplálkozásra alkalmatlanul jönnek világra, s a fiókák hosszabb-rövidebb ideig - 11 nap és 12 hét (!) közötti időszak - a fészekben maradnak.
A fészeklakóknál az utódok nevelése összetettebb és változatosabb, mint a fészekhagyóknál.
Szemben a →fészekhagyók fiókáival ezeknek az érzékszerveik fejletlenek, s a külső ingerekre csak fokozatosan tanulnak meg reagálni.
Érdekes, hogy mint sok egyéb téren, itt is vannak átmeneti fajok, amelyek fiókái elhagyják a fészket, de a fészekhez közel bújnak meg és egy ideig még a szülőkre vannak utalva, ezek a sirályok és a csérfélék, de valójában a rigóféléknél is ismert a jelenség, hogy a kicsik még a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, ezeket nevezzük részleges fészekhagyóknak. Az ilyen egészségesnek látszó, de még röpképtelen fiókákat NE AKARJUK MEGMENTENI !!!
A királypingvin és a császárpingvin is ide sorolható, bár e két fajnál egyáltalán nincs fészek.
Császárpingvinéknél a "fészekaljanként" egyetlen tojásban az embrió az ún. költőtasakban fejlődik ki, s ott is cseperedik fel. Ha arra gondolunk, hogy e faj mily zord körülmények között él, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a kicsiknek másként esélyük nem is volna. →fészekhagyófészekodú: madár (esetleg kisebb emlős) által pihenésre, alvásra, az időjárás viszontagságai elleni védelemre, leggyakrabban fészkelésre használt →odú.
A madárvédelem keretében, fészkelési hely biztosítása céljából mesterséges odúkat is szoktak kihelyezni. (→farönkodú)
fészekparaziták: vannak madarak, amelyek nem bíbelődnek a költéssel, hanem a mi kakukkunkhoz hasonlóan más madarak fészkébe csempészik a tojásaikat, hogy így rájuk hárítsák a költés és a fiókanevelés feladatát, ezeket nevezzük fészekpa...
Ami a rovarokat illeti: sáskák, szöcskék, a horgászok által használt pinki és mégiscsak földigiliszta...
Az előbbieket könnyű virágos rétről lepkefogó hálóval begyűjteni - magam is sokat hálóztam, a beók és a nagy álarcos szövők kedvéért. Vigyenek a fiúk magukkal egy nagy nylonzsákot is, "felfújva" és abba szórják bele a lepkefogó hálóban összegyűjtött zsákmányt - akkor tovább életben maradnak a rovarok!
A földigiliszta - amelyet direkten madarak számára német díszmadár-szaküzletek is árusítanak - mérgezősége részben igaz:
földigiliszta (Lumbricus terrestris): a földben élő, a kertészeti kultúrák számára nagyon hasznos gyűrűsférgek.
Takarmányértékük rendkívül magas. Különösen a B12-vitamin és a fehérje tartalmuk figyelemre méltó.
Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy kertásás közben követnek bennünket a tyúkok és lelkesen szedik fel a gilisztákat, ne próbáljuk ezt megakadályozni.
Díszmadarak táplálására is szóba jöhet, de számolni kell két tényezővel:
1. a giliszták párzási időszakban (áprilistól júniusig) a madarak számára mérgező anyagokat választanak ki;
2. a légcsőférgesség terjesztésében is szerep jut a gilisztáknak, tehát etetése esetében számíthatunk fertőzésre.
A problémák megelőzése végett érdemes steril tenyészetet létesíteni.
Ahol a külső volier talajából felbukkanhatnak giliszták, amelyeket el is fogyasztanak a madarak, ott fennáll a fertőzés veszélye, amit évente 2-szeri Piperoscal-kezeléssel ki lehet védeni. (→giliszták; →rodopszin, →Syngamus,→histomonosis)
Földi János (1755-1801): magyar természettudós, aki Linné...
És vannak madarak számára tenyészthető rovarok, ezekről is sokat olvashatsz a lexikonban. (lisztkukac, sáskák, tücsök stb.)
Tévedtem. Ezt akkor is beismertem volna, ha nincs egyéb mondanivalón. A gyarló emlékezetre hagyatkoztam, s amint kialakult a vita, felcsaptam a lexikont. Na ott az eszmei érték címszó alatt hiába keresi az ember a dolmányost, következésképpen...
A lexikon az egy dolog. az internet az egy másik dolog.
Természetesen a lexikon sem hibátlan, főként nem lehet abszolult naprakész. De sajnos nagyjából ugyanez a helyzet a hivatkozott linkekkel.
Most már sokadszor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a neten sem minden forrásból bugyog "tiszta víz".
A témával kapcsolatban van egy korrekt, minden másnál hitelesebb forrás, azt viszont ezúttal is jó szívvel ajánlom figyelmetekbe:
Ha én "MADÁRBARÁT" lehetnék - nem hivatalosan az vagyok- a középső képet választanám, az a legkifejezőbb...még a szarka szemszögéből nézve is...
A szinösszeállitás is csodálatos ! Hátha még a Hazai Madarasok is láthatnák, szerintem tedd fel oda is és hivatkozz rám, hogy én kértelek rá ! Nehogy azt mondhassák ... ( PAX és büszke galambászok !:)
A fészekhagyók általában félnek az embertől és menekülnek előle, de ha mesterségesen lettek keltetve és felnevelve, akkor barátságosak az emberrel szemben.
A madarak másik nagy csoportját a →fészeklakók alkotják, s hogy még érdekesebb legyen a dolog, vannak a
részleges fészekhagyók. Azoknak a fajoknak a fiókáit nevezzük így, amelyek bár vakon és csupaszon kelnek, a teljes röpképességük elérése előtt elhagyják a fészküket, és rá vannak utalva még kirepülés után is sokáig a szüleik gondoskodására. 
Ez a viselkedés a fészekalj védelmét szolgálja, ugyanis a fiókákra vadászó ragadozó, ha felfedezi a fészket, egy egész fészekaljat elpusztíthatna, így pedig keresnie kell a fészek közelében távolában, a fű, a bokrok sűrűjében – vagyis több fiókának marad esélye az életben maradásra.
Az ilyen fiókák (rigófélék) jellegzetes hangjukkal jelzik szüleiknek a hollétüket, s várják az éhségcsillapító falatokat. A szülők keresik meg és etetik őket. Következésképpen, ha gyámoltalan, de egészséges fiókát találunk, ne akarjuk megmenteni – nincs ránk utalva!
Érdekes, hogy mint sok egyéb téren, itt is vannak átmeneti fajok, amelyek fiókái elhagyják a fészket, de a fészekhez közel bújnak meg és egy ideig még a szülőkre vannak utalva, ezek a sirályok és a csérfélék, de valójában a rigóféléknél is ismert a jelenség, hogy a kicsik még a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, ezeket nevezzük részleges fészekhagyóknak. Az ilyen egészségesnek látszó, de még röpképtelen fiókákat NE AKARJUK MEGMENTENI !!!
A királypingvin és a császárpingvin is ide sorolható, bár e két fajnál egyáltalán nincs fészek.
Császárpingvinéknél a "fészekaljanként" egyetlen tojásban az embrió az ún. költőtasakban fejlődik ki, s ott is cseperedik fel. Ha arra gondolunk, hogy e faj mily zord körülmények között él, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a kicsiknek másként esélyük nem is volna. →
Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy kertásás közben követnek bennünket a tyúkok és lelkesen szedik fel a gilisztákat, ne próbáljuk ezt megakadályozni.
Díszmadarak táplálására is szóba jöhet, de számolni kell két tényezővel:
1. a giliszták párzási időszakban (áprilistól júniusig) a madarak számára mérgező anyagokat választanak ki;
2. a légcsőférgesség terjesztésében is szerep jut a gilisztáknak, tehát etetése esetében számíthatunk fertőzésre.
A problémák megelőzése végett érdemes steril tenyészetet létesíteni.
Ahol a külső volier talajából felbukkanhatnak giliszták, amelyeket el is fogyasztanak a madarak, ott fennáll a fertőzés veszélye, amit évente 2-szeri Piperoscal-kezeléssel ki lehet védeni. (→giliszták; →rodopszin, →