"...Így viszont a vége volt szép. Ráadásul nem egyből halt meg... ;-) ..."
Igen, ha már így alakult a filmbeli jelenetsor, annak -utóbb- én is örültem, hogy nem az első lövés volt halálos! Bőven szenvedhetett volna még többet is!!!
Az a geciség a földi igazságszolgáltatásban jogszolgáltatásban, hogy egy ilyen esetben az önbíráskodás nagyobb bűnnek számít, mint az azt kiváltó lelki + fizikai terror!
Úgyhogy erre is csak azt tudnám mondani: Íme az (álszent) ember(i faj)!
Jut eszembe, a kommentek között linkeltek valamiféle folytatást is, ami az eset kivizsgálásáról, utórezgéseiről hivatott szólni. Állítólag ez többrészes, az első epizódot linkelték.
Angol felirat beállítható, amivel sajnos én nem sokra megyek, de te esetleg igen!
Nem láttad esetleg? Ha igen, a lényeget össze tudnád foglalni? Már az első részét! (A többiről nem tudom hirtelen, van-e link róluk?)
Béla, így elsőre egy becsületbeli kérdés: Te nyomtad a mínuszt, vagy más? Mert azt értem, és már megszoktam, hogy a válasz mellé sokszor nyomsz egy mínuszt is, ha nem értesz egyet a hsz. -szal, de itt csupán kérdést tettem fel (ill. két személyes véleményt azért közbeszúrtam).
Biztos, hogy nem direkt. Béna volt Kaspaar, talán türelmetlen, pedig megmondta neki Joseep, hogy csak 2,5 méterről lőjön, máskülönben csak feleslegesen pazarolja a lőszert. Joseep is lehetett volna egy kicsit ügyesebb, pedig ő elvileg gyakorlottabb volt. Kaspaar az exével viszont túlontúl lovagias volt - nem érdemelte meg...
Béla barátunk a minap behivatkozott egy videót egy másik topicba.
Ha engem kérdeznének, azt a címet adtam volna a filmnek: Ecce homo - íme az ember(i faj)!
De most egy részlet mondanivalóját firtatnám!
Ha Béla, vagy bárki más, aki indíttatást érzett, hogy megnézze a filmet, örülnék, ha elmondaná, vajon szerinte a lövöldözős jelenet elején a kissrác (asszem, Casparnak hívják a filmben) miért nem talál el egy darabig senkit?
Tisztán bénázásról, gyakorlatlanságról van-e szó itt, netán a történet azt akarja hangsúlyozni, hogy Caspar azzal a (barátja előtt rejtett) szándékkal vett részt a lövöldözésben, hogy nem akar eltalálni senkit, csupán ijesztésül ad le lövéseket, de direkt nem személyekre célozva?
Ez esetben fordulópontnak számít az a jelenet, amikor akaratán kívül mégis eltalált egy ártatlan lányt. Szinte ugyanebben a pillanatban birkózza le a barátját a főgeci, így innentől kezdve már Caspar részéről is szándékosan vérre megy a játék. (Nekem különösen imponál, ahogy a jótanulót leszedálja végre egyetlen jólirányzott lövéssel! De ez személyes vélemény...)
Szóval a kérdésem az lenne: Vajon szerintetek Caspar csupán bénázik a lövöldözés kezdetén, vagy eredetileg direkt nem akart lelőni senkit?
Van az az olasz film, nem találom, mer nem is lehet így igazából, keveset tudok róla. A fő szereplője egy Alessio Boni-s, vagy Raoul Bova szerű arc. Szomorú, világból száműzött alak, még a vörös brigádos, vagy egyéb akkori balhék kapcsán kerül börtönbe, és most épp átszállítják valahonnan valahova. Egy vécében találkozik, vagy mittudomén hogy alakul ez úgy, hogy beszél ott egy prostival. Nem tudom már, ez sincs meg pontosan, semmi sincs meg pontosan, valami szökést próbál összehozni vele, hogy segítsen, valami ilyesmi.
Aztán nem rémlik már, hogy meg tudott e szökni, vagy mi lesz. A volt "bajtársai" beszélnek róla, akik megúszták, most már élik normális kis életeiket. Egy nő keres meg egy fazont, fejtegetések az egzisztencialista vívódásukról, főleg a faszinak, hogy itt ez a világ, élni kell benne, a régi eszmék kit érdekelnek már ... a nő az inkább a rab srácért aggódik ... Ennyi van meg a filmből. Elég szar állapotban voltam, és be is aludtam közben. Ennyire emlékszem az egészből. Azóta se futottam bele, azóta se találom. Valószínűleg 2000 körüli, vagy az előtti film, mert nagyjából akkor láttam. Na mindegy szóval ezt a filmet nem tudom elérni, be kéne raknom valami topikba, ahol filmeket keresnek valahogy így, hogy leírják, mire emlékeznek belőle ... Ez alapján hogy a vörös brigád, meg olasz film, meg esetleg hogy "prisoner" így nem jön be, persze próbáltam.
Van egy francia film, ahol a fazon megkeresi a régi barátait, ismerőseit, nem mindenki barátságos. :) Beszél velük, a nagy múltbéli sztorikról, most jött ki a klinikáról, ahol az alkoholizmusát kezelték, az ő lemondásából nézve mutatja be a különböző embertípusokat, kik hogyan akarnak hatni rá, vagy egyáltalán hogyan reagálnak rá, a világot amilyen, ahogy nem tud már vele mit kezdeni ...
Ezt a filmet megtaláltam, mikor lett netem ... azelőtt egy ilyen álom volt, ami elveszett. : Le Feu Follet
Olasz zene ... olasz film ... marad ez a nagy kedvenc, sokan ismerik szerintem, a Szépséges fiatalság, mivel azt a másikat sose meg nem találom ... lehet hogy nem is olyan jó, nem tudom, csak mindig keresem ...
A második történet képei a Chungking Express-ből, amit anno majdnem nem néztem meg, mert az első nem tetszett annyira. Faye és a 663-as rendőr, plusz a The Cranberries: Dreams című dalának feldolgozása, ahogy a filmben is, bár jóval többször a California Dreaming, a végén már kicsit sok, bár nem tud az ember igazán kiábrándulni belőle, mert mégiscsak ezzel a dallal jelenik meg, ahogy hangosan hallgatja, a fiatal Faye Wong és rabolja el az ember szívét egy egész fél-filmen át tartó álomra.
Benne maradsz miután lefekszel a tök üres, tapéta nélküli lakásod padlójának kellős közepén, a padló legalább igazi laminált parketta, mára kicsit kopott, 2000 körül még szinte új, teljesen sima, ragad hozzá a karod ahogy forgolódsz, de ez nem egy lakáshirdetés úgyhogy le is állnék ...
I don't know. What was it? Ilyen az mikor valaki, egy hirtelen fejsérüléstől pszichiátriai beteg lesz. Amikor a fejére esik a cserép a nőnek. Veszélyes ha fizikailag bántalmazunk valakit a fejénél, mert akkor megbolondul. Érdekesség.
A Balkánon áthaladó, üdülőket szállító vonaton Iris, a fiatal angol nő (Margaret Lockwood) megismerkedik egy elbűvölő idős asszonnyal, Miss Froy-jal (Dame May Whitty). Ez utóbbi rejtélyes körülmények között eltűnik az utazás alatt, és a keresésére induló Irisnek minden utas azt feleli, hogy sohasem látta. A valóságban a vonat tele van kémekkel. Miss Froy-t, az angol titkosszolgálat ügynökét ők ejtették megkötözve fogságba. Iris azt hiszi, hogy megbolondult, az álutasok pedig csak győzködik ebben a hiedelmében. Szerencsére a lány segítségére siet egy fiatal néprajzkutató (Michael Redgrave). A mellékvágányra csalt vonatot megtámadják, Miss Froy előbukkan, majd megszökik üldözői elől. Ravaszsággal és humorral legyőzik a fogvatartót, így végül mindenki megmenekül, és Miss Froy a Scotland Yardon átadja a rábízott titkos üzenetet, amelyért az életét kockáztatta: egy mandolindal első taktusait.
/Nekem régen a Spellbound volt az egyik kedvencem.
