Jó reggeltetettttt! (mert múlt idő é s műveltető szerkezet hihihi)
Láttátok a Frei műsorát? Az orosz gáztól való függésről? Én nem láttam az elejét, de mindenestre volt benne valami félelmetes, hogy egy cég akár eldöntheti, hogy egy ország, vagy inkább országok egy csoportja mennyiért vegyen úgy energiahordozót, hogy nem tud máshonnan.
Ez a politika felelősége!!!! (de itt nem politizálunk)
Most is kedvenc témám jutott eszembe a megújjuló energiaforrások, és az energiafüggetlenség (szabadság).
Szerintem itt az ideje újra beszélni róla!
Törvénykezéssel meg lehetne-e valósítani, hogy minden újonan épülő létesítmény valamilyen formában X% ig (legalább 50, de inkább 70-80%-ra gondolok) önellátó legyen energia szepontjából!
Persze tudom a lobbiérdekek mást követelnek, de amennyiben ezt meg lehetne lépni, akkoör azt gondolom, hogy jelentős előrelépést tennénk abban az irányban, hogy nem tarjuk oda a pospinket mindenkinek, hogy be tudjon akasztani!
Valamint a már meglévő lingatlanoknál milyen "projectfinanszírozást" lehetne kitalálni, és azt hogyan lehetne megkövetelni??????
Tudjátok, régebben volt erre egy elvetélet öteletem, amiben nem is találtam kivetnivalót, de mondjuk én elfogult vagyok magammal szemben...:):):)
Azt hiszem, hogy ez a gondolatsor más megvilágításba helyezi a Bősi Erőmű illetve a Paksi Atomerőmű befejezésének, illetve új blokkjainak kérdését is!
Nem tudom láttátok-e, az Indexen volt, hogy épül egy olyan irodaház, amelynek nincs hagyományos fűtési rendszere. Napelemekkel, ilyesmikkel oldják meg a fűtést, erősen szigetelve van az épület, talán még hőszivattyú is működik benne, nem emlékszem pontosan. Az árnyékolást is a napelemek biztosítják nyáron, és a vízfogyasztásra is odafigyelnek (felhasználják a már nem teljesen tiszta vizet pl. wc-öblítésre). De a hg-n is láttam régebben egy ilyen családi házat. Vhogy így képzelem én el az apró odafigyelést a környezetre. Szóval, hogy ami ellen tudok tenni, azt tegyem meg, ami ellen meg nem tudok sokat tenni... Morcos lettem ma is: az egyik csatorna híradójában bírtak annyi energiatakarékossági ötletet adni, hogy vízforralót használjunk a tűzhely helyett és cseréljük le k. fénycsövekre az égőket. Nahát, mecsoda találmány. Híradóba való. Ez az a cikk.
Hírek
Földünkön ejtünk sebet a hulladékkal! 2007.10.05, P. J., Forrás: Építinfó
<!--
if (!document.phpAds_used) document.phpAds_used = ',';
phpAds_random = new String (Math.random());
phpAds_random = phpAds_random.substring(2,11);
$out ="";
document.write($out);
//-->
<!--
if (!document.phpAds_used) document.phpAds_used = ',';
phpAds_random = new String (Math.random());
phpAds_random = phpAds_random.substring(2,11);
$out ="";
document.write($out);
//-->
Korunk egyik nagy problémája a hulladékok mennyiségének hihetetlen mértékű növekedése. Az élet minden területén a növekvő fogyasztással párhuzamosan egyre több törmelék, maradék, csomagolóanyag, szemét kerül kidobásra. Bár későn „ébredtünk”, de ma már egyre nagyobb figyelmet kap hazánkban is a felhalmozódott hulladék környezetkímélő kezelése.
<!--
if (!document.phpAds_used) document.phpAds_used = ',';
phpAds_random = new String (Math.random());
phpAds_random = phpAds_random.substring(2,11);
$out ="";
document.write($out);
//-->
A hulladéklerakóban való végleges elhelyezés, vagy az égetőkben történő megsemmisítés mára már nem megoldás, hiszen bebizonyosodott, hogy az égetők az egészségre ártalmasak, ugyanis az égetők közelében a lakosság daganatos és légúti megbetegedéseinek aránya, valamint a születési rendellenességek aránya magasabb az átlagnál. Ennek oka a füstgáz mérgezőanyag-tartalma: dioxin, nehézfém, nitrogén-oxidok, koromszemcse. Az égetéssel a levegőt, a szeméthegyekkel a talajt és a felszín alatti vízkészleteinket mérgezzük meg.
A megoldás egyrészt a szemléletváltoztatáson, másrészt az újrahasznosítás lehetőségének kiaknázásában rejlik.
Szemléletváltoztatás
A mindennapjainkat úgy kellene megélnünk, hogy nemcsak beszélünk a környezetvédelem fontosságáról, hanem tudatosan cselekedeteinkben is megnyilvánítjuk azt. Mit tudunk tenni ennek érdekében?
- Válasszuk a visszaváltható vagy újrahasználható csomagolású, természetes alapanyagú termékeket, csomagolásokat! - Ne dobjunk ki elromlott, javítható eszközöket! - Keressük és fogyasszunk biotermékeket! - Komposztáljuk a szerves hulladékokat! A háztartási hulladéknak legalább a harmada szerves hulladék! A komposztálással értékes humuszt állítunk elő, amit kertek, parkok talajjavítására használhatunk. - Lehetőség szerint válogatva gyűjtsük a hulladékot! A másodlagos nyersanyagokat juttassuk el a szelektív gyűjtőkbe, a hulladékudvarokba vagy hulladék átvevőkhöz. - Kerüljük a mérgek vásárlását, az erős vegyszerezést, a potenciális veszélyes hulladékokat! - Gyűjtsük az esővizet a kert locsolására! - Takarékoskodjunk a papírral. A papírgyártáshoz fa kell, a gyártás során sok szennyvíz keletkezik, és energia használódik fel!
Segítsük elő, hogy fogyasztási kultúránk ne az eldobhatóságot, hanem a kíméletes, tartós használatot, a javítást, átalakítást, a tovább használatot támogassa.
Újrahasznosítás
A hulladékhasznosítás aránya Magyarországon nemzetközi összehasonlításban még meglehetősen alacsony. Az ipari nem veszélyes hulladékok hasznosítása nem éri el a 30 %-ot, a veszélyes hulladékoké a 20 %-ot, míg a települési szilárd hulladékoknak csak alig 3 %-a, a települési folyékony hulladékoknak és a szennyvíziszapnak közel 40 %-a kerül hasznosításra.
Az éves szinten mintegy 1-3 százalékkal növekvő kommunális hulladék kezelésére az égetésnél gazdaságosabb és környezetkímélőbb megoldás az újrahasznosítás, vagyis a reccycling! A különböző, feleslegessé vált anyagok szelektív gyűjtéssel száz százalékosan újra alkalmazhatók, felhasználhatók, így az üveg, a papír, a fém és a műanyag is.
Ez érvényes az építőiparban keletkezett bontási - úgynevezett inert - hulladékok esetében is. A beton valamint aszfalt törmelék, mely különböző útkarbantartási és átépítési tevékenységek származéka előkezeléssel újrahasznosítható. A zúzással és osztályozással kapott végtermék egy minőségi, értékes másodlagos nyersanyag, amely számtalan útépítési és tereprendezési feladat esetén kiválóan alkalmazható.
A szelektíven gyűjtött anyagok és felhasználási területük
- Fémek: vas- és acélhulladék kohászati feldolgozása, rézhulladék újraolvasztása, alumíniumhulladék beolvasztása. - Papír újrafeldolgozása: Válogatás, gyűjtés, osztályozás után több irányú hasznosítása lehetséges: csomagolóanyag, hullámlemez, újság, szürkelemez előállítása. Az újrafeldolgozás a gazdasági haszon mellett kedvező környezeti hatásokkal is jár: a hulladék papír, mint másodnyersanyag alkalmazásával csökken az energiaigény, a vízigény és a vízszennyezés mértéke, és kevesebb fát kell kivágni. Építőipari hasznosítás: gipszkarton gyártás. - Műanyagok hasznosítása: Az azonos típusú, tisztított műanyaghulladék a granulált műanyag a hagyományos műanyag-feldolgozási eljárásokkal késztermékké dolgozható fel. Készülhetnek belőlük polietilén, polipropilén, polisztirol és egyéb műanyagtermékek. - Gumi hasznosítási lehetőségei: sportpályák, játszóterek burkolata, építőipari felhasználás: alapozás, tetőszigetelés, padlóburkolat, útépítés - Üveg egyéb célú hasznosítása: 1. útépítésnél: a kőzúzalék egy részét helyettesítve a megfelelő méretűre zúzott üveghulladékot cementtel vagy bitumennel keverik és az útfelületre terítve lehengerelik. 2. Építőiparban: a cementhez kevert üvegőrlemény növeli a beton szilárdságát és tartósságát. 3. Falazó elemek gyártására. 4. Üveggyapot előállítására, olvasztás utáni szálhúzással.
A hulladék, ami a földünkön fellelhető nem magától keletkezett, azt mi emberek alkottuk és folyamatosan halmozzuk, ezért a mi feladatunk a kezelése, illetve újrahasznosítása annak érdekében, hogy a Földünkön ne ejtsünk több sebet!
Zöldek és békeaktivisták kapják idén az Alternatív Nobel-díjat
Kanadai, kenyai, és Srí Lanka-i személyek valamint egy bangladesi vállalat lettek a díjazottjai tegnap Stockholmban a Right Livelihood Award (RLF) alapítvány 2007. évi Alternatív Nobel-díjának.
A kitüntetés egyik díjazottja a bangladesi Gramin Sakti nonprofit cég, amely a napenergia használatának helyi népszerűsítéséért részesült az elismerésben.
A sri lankai Christopher Weermantry, a Nemzetközi Bíróság korábbi alelnökének azokat az erőfeszítéseit díjazták, amelyekkel erősítette és kiterjesztette a nemzetközi jog gyakorlati érvényesülését.
Dekha Ibrahim Abdi kenyai muzulmán békeaktivista azért kapta a díjat, mert megpróbálta ráírányítani a figyelmet az országában lévő vallási és kulturális különbségekre.
Percy és Louise Schmeiser kanadai gazdálkodók azért kapták az Alternatív Nobel-díjat, mert bíróságon támadták meg az amerikai Monsanto agráróriást a genetikailag módosított repce használata miatt.
Az összesen 2 millió svéd koronával (220 ezer euróval) járó Alternatív Nobel-díjat, az RLF magánalapítvány kitüntetését egy német származású svéd publicista, Jakob von Uexküll alapította 1980-ban Nagy-Britanniában. Azóta az elismerést a svéd parlament, a Greenpeace szervezet és az ENSZ Leszerelési Bizottságának tagjaiból álló tíztagú nemzetközi zsűri ítéli oda. A díjakat december 9-én, a Nobel-díjak kiosztása előtti napon adja át a svéd uralkodó hazája parlamentjében.
