A mai híradóban megerősítették, hogy megtalálták Bétszaida római kori rétegét, többek között egy fürdő maradványait. A település Jézus korában még csak egy kis galileai halászfalu volt, Heródes Antipás egyik fia csinált egy római jellegű kisvárost belőle.
Kánaánitának a Biblia (vagyis a zsidók Tórája) szerint Kánaánnak nevezett földnek a zsidó honfoglalás előtti lakóit nevezik, a terület nevéből képezve.
A kutatások azóta nagyjából feltérképezték ezeket a népeket, és megállapítást nyert, hogy ez egy szemita nyelvet beszélő törzsszövetség volt, akik ugyanolyan nyelvet beszéltek, ugyanolyan szokásoknak hódoltak, ugyanolyan istenekben hittek, mint Főnícia (Libanon), illetve Szíria akkori (sőt, későbbi) lakói is. A Kánaánitákat az különböztette meg (utólag) a föníciai és szíriai népektől, hogy őket a zsidók lerohanták és magukba olvasztották (nem pedig kiirtották, ahogy a Biblia történetei mondják).
Én úgy tudom, hogy a kánaánita eleve egy gyűjtőfogalom volt, a Biblia felsorol vagy 10-12 népet, akik ide tartoztak.
Nemcsak a későbbi Izrael területét lakták tudtommal, de lényegében az egész Sziro-Főníciai partvidéket is, azaz a mai Libanont és Nyugat-Szíriát is.
Egyáltalán nem zárható ki, hogy nyelvileg és kulturálisan ugyan teljesen elarabosodva, de ezeknek a területeknek a mai népessége részben az ókori kánaániták leszármazottja legyen.
Betsaida vagy magyaros írásmóddal Bétszaida az evangéliumok szerint fontos szerepet játszott Jézus és az apostolok tevékenységében, két másik Genezáret-tavi településsel, Kapernaummal és Korazinnal együtt.
A héber Bétszaida név szó szerinti jelentése egyébként "a halászat háza", tehát ezzel is utalva a lakosság legfőbb megélhetési forrására.
Egyébként most nézem, hogy nemcsak Péternek (valódi nevén Simeon bar Jónah, azaz Simon, Jóna fia) és testvérének, Andrásnak, hanem egy harmadik apostolnak, Szent Fülöp apostolnakis ez a falu volt a szülőfaluja.
Szent Fülöp Kr. u. 80 körül halt meg Hierapolisban, Anatóliában.
Kanonizált katolikus szent, de ma nem is erről a legnevezetesebb, hanem arról, hogy neki tulajdonítanak 2 apokrif iratot, köztük a sok vitát kavart Fülöp evangéliumát, amely sok szempontból teljesen más megvilágításban mutatja be Jézust és tanításait.
Főáramú íráskutatók szerint azonban a Fülöp evangéliuma a 4. sz. elején keletkezett, tehát nem lehet Fülöp apostol alkotása.
A híradóban felröppent egy szalaghír, amely szerint izraeli régészek Péter és András apostolok szülőfalujának, Betsaidának a római kori maradványait tárták fel.
A Genezáret-tó partján található település többször feltűnik az evangéliumokban is.
A neten egyenlőre semmit nem találtam, remélem, hogy nem csak valami kacsa a nyári uborkaszezonra való tekintettel.
Például úgy, hogy Júdea lakossága sosem volt etnikailag homogén, s ha Józséf ugaroltatott a sabbatév miatt Juszuf javában termelt, s mivel mind a kettő nagy kereskedő volt, így megoldották egymás közt az adásvételt.
Leszerelt sorkatonaként tisztában vagyok vele, hogy a nehézgéppuska tényleg nehéz, főleg akkor, ha az ember úgy akarja használni, mint a vadászpuskát. :-)
az ókori Izraelben minden hetedik év szombatév volt, amikor a vallási előírások értelmében a termőföldeket nem volt szabad művelni, pihentetni kellett.
Ezt a gyakorlatban hogy tudták úgy megoldani, hogy ne éhezzenek?
A korabeli mezőgazdasági és élelmiszer-tartósítási, élelmiszer-tárolási technológiák mellett?
"Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben. 9Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz. 10Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére. 11És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb. 12De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy két keze fölemelve maradt naplementig. 13Így győzte le Józsué Amálékot és annak hadát fegyverrel."
Egyes fantaszták, talán Erich von Daniken vagy valami hasonló gondolkodású szerzők ebből az ószövetségi passzusból azt a következtetést vonták le, hogy a zsidóknak géppuskájuk, lézerágyújuk, sugárvetőjük vagy valami más csodafegyverük volt, amit a földönkívüliektől kaptak.
Csakhogy Mózes már öreg volt és gyöngék voltak a karjai, ezért Áronnak és az ifjú Húrnak kellett neki segítenie a csodafegyverrel való célzásban.
Ezzel a meghelyeslessel Töled oliur user allaspontjanak tulajdonkeppen Te is azt mondod amit valojaban allit Ö, es pedig azt hogy ertelmetlen a topiktema targyalasa, mert ugyis minden ut Romaba vezet.
Analog Ti szerintetek akkor ertelmetlen pl a magyar nep törtenetenek a targyalasa is, vagy pl a keltak törtenetenek a targyalasa is.
Hihi ..., , nekem ez a rövidre zaras ezen temakörnek -nepek törtenetenek a targyalasa egy törtenelem forumreszben- Töletek, azert egy kisse meglepö.
Remelem itt ^ nem allsz neki csak viccet meselni, mint mashol, habar a tartalmad a hatart surolja.
(PS.: ha kivanod, termeszetesen ebben a topikban ennel a nickednel is "magazlak", semmi gond.)
"Egyébként nem Egyiptomból jöttek, hanem Közép-Afrikából, csak kicsit korábban indultak,"
Ez ^ egyebkent tartalmilag nagyon hibas, itt tenyeket es pl archeologiai leleteket is kell (lene) figyelembe venni, nem lehet itt a vakvilagba beszelni meg irni.
Es aki a törtenelmet nem ismeri kielegitöen, az ne irjon törtenelmi topikba. Neked a helyed egyebkent is egy vicctopikban lenne, több viccet ismersz -ami alapban nem baj- mint amennyire a törtenelmi tudasod tudomanyos ismervekkel,ismeretekkel megalapozottan letezne, de ez a topiktema egy kenyes törtenelmi tema, amihez nem eleg a "velemeny", itt tudas is kell.
De szivesen megindoklom ha szeretned, hogy konkretan hol es miert billeg törtenesz szemszögböl az allitasod, de elötte el kellene döntened hogy most itt is magazzalak Teged (kellemetlen lenne öszinten megmondva nekem, ha megint rakerdeznel egy idö utan, hogy mi miota tegezödünk, azutan hogy Te magad engem letegeztel D;) tehat tisztazzuk ezt az elejen, hogy ezeken a nickeken valo posztolasnal magazas vagy per du van köztünk. Gondolom a magazas fog Neked menni, mert egyebkent bele fogsz zavarodni a hol magazasba hol tegezesben. Ezt a tegnapi irasod is mar mutatta. Tehat ? DDD;
Darling, es mielött meg megint magazodnank, en mindig szivesen konsultalok Veled egy törtenelmi temat ki, de egy adott temaba Magad be kell tudomanyosan is dolgozni, nem eleg egy törtenelmi topikban ha csak a nagyvilagba irsz.
Termeszetesen, a legtermeszetesebben en sem tudok mindent, de kivetelesen ebbe a korszakba ennek a területnek bele vagyok dolgozva.
(Amerika törtenelme ezzel szemben ..hm.., az nem a szakterületem, sosem volt, - mar utalnek itt az alltalad irt szeptember 11-re.)
Darling, szivelyes üdvözletet Neked, a temaban egy jo targyszerü Diskussion remenyeben a jövöben: Mara
Ha ezek a saját elméleteid, akkor különösen büszke lehetsz, mert ezeket sokan osztják, akik komolyan foglalkoznak a témával. A zsidók, mint nép nem jártak Egyiptomban, ez gyakorlatilag ténykérdés. Az egyiptomi történelemnek ez az időszaka nagyon pontosan fel van térképezve, és biztosan lenne nyoma annak, ha egy egész nép ott élt volna szolgaságban, de vallását és szokásait megtartva, majd fellázadnak és kivonulnak. Ehhez képest még egy nyamvadt zsidó sírt se találtak.
Mózes legendája allegorikus, másról szól. Álláspontom szerint nem a nép jött Egyiptomból, hanem egy szűk elit, akik azt az innovációt hozták magukkal, amitől a zsidó nép zsidó nép lett: az egyistenhitet. Ők származásukat tekintve egyiptomiak voltak (vagy egyiptomiak is), de a zsidók az ő tanaiktól lettek zsidók.
Nézd, én nem szeretnék úgy tenni, mintha értenék a témához. (Csak annyi, h a töri hobbim, ami jó kikapcs a sok pü-i cucc közt)
Sőt, életemben nem olvastam a Bibliát sem, noha a Zsidóság története különösen érdekel, így erről van 1-2 elméletem :
1. A zsidók nem Egyiptomból érkeztek
2. Olyan helyről kellett jöjjenek, ahonnan elhozták azt a mg-i, kézműves, államszervezeti tudást, melyet az eredeti lakhelyükön eltanultak, majd ezt transzponálták Palesztínába.
3. A Dávid-Góliát story kamu az eredeti formájában : már olyan értelemben, h valójában Dávid volt túlerőben, hiszen ő rendelkezett a parittya használatának ismeretével.
Az annyival egyszerűbb volt, hogy szinte az összes polinéz sziget, ami a szétrajzáskor lakott volt, az ma is lakott, és nagy népességcserék nem voltak (kicsik se), úgyhogy mindenütt nagyjából azoknak az utódai laknak, akik annak idején, a szétrajzáskor telepedtek oda és nem álltak tovább.
Ugyanezt gondoljuk csak végig a Kánaán vonatkozásában. :-))
Sztem +lesz erre is a +oldás, mintahogy meglett az ausztronéz problémára is : márh ők a Madagaszkártól a Húsvét-szigetek-ig Tajvanról indultak, és terjesztették el a mg-t.
"1. A Palesztínába betelpülő zsidók jóval magasabb civilizációs szintet hoztak magukkal, mint az őslakosság "
Hát én erről nem vagyok meggyőződve.
Olvastam két izraeli régész könyvét, amely ezzel a korral (is) foglakozik, abból nem teljesen ez jön le.
A szerzőpáros szerint a "honfoglaló" izraelita törzsek a Palesztina peremvidékén élő, kezdetlegesebb kultúrájú pásztornépekből került ki, míg a kánaáni alföldeken és dombvidékeken viszonylag fejlett földműves kultúra létezett, ahol már a városiasodás is megindult (pl. Jericho, de sok más város is)."
Két malomban őröltök. Te a pusztai zsidók Józsué-féle honfoglalásáról beszélsz, ami i. e. 1550. körül volt, és valóban relatíve fejletlen állattartók rohanták le a letelepedett, városias Kánaánita civilizációt.
Bélabá meg (ahogy én értem) az Ábrahám-féle kánaánita honfoglalásról beszél, i. e. 1950. körüli időből. Erre pedig az igaz, amit ő írt, miszerint egy fejletlen, kizárólag önellátó gazdálkodást folytató népet hódított meg vagy olvasztott magába egy fejlett mezőgazdasági és civilizációs ismeretekkel bíró, városias környezetből jövő népesség. A korábbi őslakosoknak is voltak városaik, de a népesség nagy része kóborló nomád állattartó volt. A kánaánita civilizáció pedig kereskedő és hadivállalkozásokat folytató városállamokon alapult, mint a görögöké.
"1. A Palesztínába betelpülő zsidók jóval magasabb civilizációs szintet hoztak magukkal, mint az őslakosság "
Hát én erről nem vagyok meggyőződve.
Olvastam két izraeli régész könyvét, amely ezzel a korral (is) foglakozik, abból nem teljesen ez jön le.
A szerzőpáros szerint a "honfoglaló" izraelita törzsek a Palesztina peremvidékén élő, kezdetlegesebb kultúrájú pásztornépekből került ki, míg a kánaáni alföldeken és dombvidékeken viszonylag fejlett földműves kultúra létezett, ahol már a városiasodás is megindult (pl. Jericho, de sok más város is).
A Kr.e. 14-12. században beáramló félnomád pásztornépség - a zsidók ősei - uralmuk alá hajtották ezt a kultúrát, de azt a hatalmas mértékű népirtást, amiről Józsué könyve és a Bírák könyve szól, a régészeti leletek nem igazolják, legalábbis sok kánaánita település zavartalanul tovább élt a héber pásztortörzsek benyomulása után is, akik a szerzők szerint először a kánaániták által ritkábban lakott területeket foglalták el és csak később, fokozatosan terjesztették ki uralmukat a kánaánita városállamokra.
Más szerzőknél is olvastam, hogy a kánaánita őslakosság kiirtása inkább csak afféle zsidó történelmi toposz, az Ótestamentum szerkesztőinek kései kompilációja, a régészeti (és nyelvészeti) adatok tükrében inkább a héberek és kánaániták fokozatos összeolvadása valószínűsíthető.
Ez volt akkor a világ közepe gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben, a Földközi tenger partvidéke ehhez képest elmaradott volt. Jerikó, Damaszkusz, Ebla vagy Karkemis lehet, hogy ugyanolyan régiek, mint Uruk, Umma vagy Lagas, de ebben az időszakban egyértelműen stagnálnak. A fejlődést a mezopotámiai hatás hozza el, ami lehetett időszakos hódítás, de komolyabb kereskedelmi kapcsolatfelvétel is. Levantéba telepesek érkeztek Észak-Szíriából, magukkal hozva a fazekasság vívmányaitól Él és Baál kultuszáig sok mindent. Amikor ezer valahányszáz évvel később leírták a Biblia Ábrahámra vonatkozó részeit, akkor Észak-Szíria akkád és Dél-Irak sumér gyökerei már összeolvadtak, a térségben mindenki a sumér nyelvet és az akkád ékírást használta, a zsidók pedig egységesen káldeusnak hívták Mezopotámia népét. Az i. e. I. évezredbeli zsidóknak már totálisan összemosódott az, hogy Úr városa a déli, sumér területeken van, Ábrahám (Avram) pedig Északnyugat-Szíriából jött, valószínűleg egy szintén Úr nevű gyarmatvárosból.
Két. dolog itt fontos sztem :
1. A Palesztínába betelpülő zsidók jóval magasabb civilizációs szintet hoztak magukkal, mint az őslakosság : ez a későbbi eseményekből adódóan (pl. államalapítás) tény -ezeket az ismereteket valahonnan tanulniuk kellett (mintahogy minden nép az ismereteinek nagyobb részét tanulta 1 másik néptől)
2. ezek a zsidó törzsek nem jöhettek Egyiptomból, miért nem :
A. A Bibliai Exodusnak nincsen nyoma az egyiptomi forrásokban. És ezt erősíti némi logisztikai csavar, uis ha :
B.ha a zsidók teljes egészében Egyiptomból származnak, akkor gond van a létszámukkal, hiszen ha annyian voltak, h meghódíthatták Palesztínát, akkor se nem kelhettek át a Sínain, se nem bírta volna elviselni Egyiptom a munkaerő ilyen mértékű elvesztését, se nem tűrte volna el ezt, és hát Egyiptom akkoriban a világ egyik legerősebb hatalma volt.
Az Ábrahám-féle honfoglalás sokkal régebbi, mint a másik kettő (Józsué és Mózes). A kabalisták szerint a Biblia betűi számok is, és ők jelentették ki, hogy Ábrahám i. e. 1943-ban ért a Kánaán földjére. Ez azért érdekes, mert a régészeti leletek alapján Kánaán földje kb. ennek az évszázadnak a kerül az Óbabiloni Birodalomat közvetlenül megelőző akkád városállamok érdekszférájába. Vagyis Levante ekkor nyílik össze kereskedelmileg Mezopotámiával. Ekkorra Mezopotámia már a kereskedelmi és kulturális egységesedés útjára lépett, az öntözéses földművelés, a katonai és államszervezési ismeretek, a városok közötti kereskedelem általánossá válása olyan civilizációs ugrást jelentett, ami nemsokára lehetővé tette a nagy birodalmak kialakulását. Babilont (Babili) száz éven belül megalapítják, Hammurappi kétszáz éven belül trónra lép és egységesíti az egész térséget a mai Északnyugat-Szíriától Délkelet Irakig.
Ez volt akkor a világ közepe gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben, a Földközi tenger partvidéke ehhez képest elmaradott volt. Jerikó, Damaszkusz, Ebla vagy Karkemis lehet, hogy ugyanolyan régiek, mint Uruk, Umma vagy Lagas, de ebben az időszakban egyértelműen stagnálnak. A fejlődést a mezopotámiai hatás hozza el, ami lehetett időszakos hódítás, de komolyabb kereskedelmi kapcsolatfelvétel is. Levantéba telepesek érkeztek Észak-Szíriából, magukkal hozva a fazekasság vívmányaitól Él és Baál kultuszáig sok mindent. Amikor ezer valahányszáz évvel később leírták a Biblia Ábrahámra vonatkozó részeit, akkor Észak-Szíria akkád és Dél-Irak sumér gyökerei már összeolvadtak, a térségben mindenki a sumér nyelvet és az akkád ékírást használta, a zsidók pedig egységesen káldeusnak hívták Mezopotámia népét. Az i. e. I. évezredbeli zsidóknak már totálisan összemosódott az, hogy Úr városa a déli, sumér területeken van, Ábrahám (Avram) pedig Északnyugat-Szíriából jött, valószínűleg egy szintén Úr nevű gyarmatvárosból.
Ábrahám vándorlásának és honfoglalásának története nem más, mint az Él-hívő kánaánita civilizáció eredetmítosza, amely a mezopotámiai gazdasági, társadalmi és kulturális hatást, mezopotámiai bevándorlást örökíti meg az i. e. XX. század környékéről. A sokkal később, Arábia felől bevándorló Jahve-hívő zsidó nép szent könyveibe úgy került be, ahogy az összes többi kánaánita történet, ahol az Örökkévaló neve Él vagy Elohim (Él háznépe). A kánaánitákat ugyanis Józsué pusztai zsidói a bibliai történetekkel szemben nem irtották ki írmagostul, barmaikkal együtt, hanem magukba olvasztották őket, sok-sok gazdasági és kulturális vívmányukat hasznosítva.
Figyelemre méltó teória, valahol én is olvastam hasonlót, bár az meg azt állítja, hogy a zsidók őseinek egy része kelet felől, Észak-Mezopotámiából érkezhetett (Ábrahám vándorlásának története a Bibliában), a másik pedig Egyiptomból vagy az Egyiptom és Izrael között elterülő félsivatagos pusztaságokból (Mózes, ill. Józsué népének vándorlása).
Valószínű, hogy valóban több szemita bevándorlási hullám volt, még ha régészetileg ezek egyenlőre nem is nagyon különíthetőek el.
