A mükénéi korszakról beszélünk, hurrik (hóreusok?), kánaániták, filiszteusok ugyanúgy éltek arrafelé. III. Ramszesz idején a danaoszok ott voltak az ún. tengeri népek között is danuna néven (Kr. e. 1175 körül).
Kb. tíz évvel ezelőtt olvastam két izraeli régész könyvét, amely többek között a Józsué-féle zsidó honfoglalás, ill. az azt követő államalapítás időszakát vizsgálta régészeti eszközökkel.
Nem törekedtek arra, hogy alátámasszák, sem arra, hogy cáfolják a Tóra (Pentateuchus) ezzel kapcsolatos írásait. A szent szövegektől elvonatkoztatva próbálták meg régészeti kutatásaikat végezni.
Mindenesetre a könyvnek az volt a konklúziója, hogy az Egyiptomból történő bevándorlást és a mindent elsöprő erejű Józsué-féle honfoglalást a régészeti leletek nem igazán támasztják alá.
Helyette egy olyan kép bontakozik ki a korabeli Izraelről, hogy alapvetően kétféle népesség, kétféle kultúra élt egymás mellett.
A termékenyebb síkságokon, dombvidékeken és folyóvölgyekben egy erősen letelepedett jellegű földműves társadalom, amelynél már a városiasodás is megjelent. A magasabban fekvő hegyvidékekeken és a szárazabb területeken, félsivatagos részeken pedig egy félnomád jellegű, főleg juh- és kecsketartásból élő népcsoport éldegélt, amelyek időről-időre lehúzódtak a földművelők területeire is.
A szerzők a földművelőket hipotetikusan a bibliai kánaánitákkal, míg a hegylakó pásztorokat az izraelitákkal azonosították.
Nagy, mindent elsöprő izraelita inváziónak nincs nyoma a régészeti leletekben, helyette több kisebb beszivárgási hullám feltételezhető inkább fel.
Persze a szerzőpáros szerint, megint mások lehet, hogy más következtetést vonnak le a leletekből…
A szülei révén jászvásári születésű filmes, Simcha Jacobovici egyik műsorában hallottam, hogy a bibliai dániták (Dán törzse) állítólag nem is a héber 'bíró' szótól vették nevüket, hanem danaoszok, azaz szegről-végről görögök voltak. Mi lehet az igazság?
"Ezt én is olvastam, hogy a kohenita zsidók egy nagyon specifikus Y DNS-haplocsoporthoz tartoznak."
Mekkora szatiszfakció lenne, ha kiderülne, hogy a kohaniták apai ágon az egyistenhitet Egyiptomból magukkal hozó Athon-papság leszármazottja lennének! :-))
"Hű de jó a zsidó embertársainknak, mennyi előnyt kapnak már induláskor"
Nem induláskor kapták. Évszázados üldöztetések alatt az intelligensek és egészségesek maradtak nagyobb eséllyel életben, így az utódokban ezek a gének feldúsultak. Ugyanez van a szikhekkel, párszikkal, indonéziai kínaiakkal, törökországi örményekkel.
Ezek a kérdések az Afrikaans àltal beirt idézet kapcsàn merültek föl bennem. Nem kell, h elolvassam az összes hsz-t, ùgyis mint minden topikban, az egyik kijelentés càfolja a màsikat, s mindenhol csak ellentmondàsok vannak. Ezért sem talàltam meg idàig a vàlaszokat kérdéseimre.
Az sem ùj, ha egyesek màr magàban abban a tényben, h foglalkozunk a zsidòk történetével is antiszemitizmust làtnak. Nem tartom magam antiszemitànak, sem antiarabnak, sem anti-akàrmilyen-etnikum-vallàs-nak. Senkit, semilyen vallàs vagy etnikum tagjàt sem tudok gyûlölni. Szàmomra minden egyén egyenlô elbiràlàs alà tartozik, s egy-két ember bûne miatt nem itélek el egy egész közösséget, amibe tartozik.
Ha a kérdéseimre nem tudsz vàlaszolni, akkor miért érzed elengedhetetlennek a belémkötést ? Ez egy kérdés, de végül is nem vàrok rà vàlaszt sem, legközelebb nem veszek a hsz-odrol tudomàst, h ne mérgesedjen el a helyzet és ne adjak munkàt a modiknak.
Akkor viszont megint elôjön örökös kérdésem: mitôl zsidò a zsidò ? ha màr a vallàs sem mérvadò. Mi az hogy zsidò szàrmazàs ?(anyai àgon - de az anya mitôl lett zsidò?) S ha valaki zsidòvà vàlik, (a vallàs gyakorlàsa nélkül) mivé vàlik ? Mi ez ? Valami identitàs, egy közösséghez valò tartozàs ? S mivel bizonyitja az illetô, h ô odatartozik ? Ha pl. a törvényeiket sem tartja be, de mégis zsidò marad (legfeljebb "rossz zsidò")....
In: Mózessy Gergely szerk.: Prohászka – Püspök az emberért; Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár–Szent István Társulat, Székesfehérvár–Bp., 2006, 135–220.
„Mi tehát a zsidó identitás fundamentuma? A 2003-ban megjelent A zsidó kultúra lexikona c. mű, melynek megjelenését a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is támogatta, így fogalmaz: »A klasszikus rabbinikus jog zsidónak tekint minden, zsidó anyától született (bT Kiddusin 68b) vagy a halákha által előírt eljárás szerint betért személyt. […] A judaizmusban (beleértve az ortodox irányt is) általános szabály, hogy sem a vallásos meggyőződés, sem a vallás gyakorlása nem feltétlenül szükséges az egyén zsidó mivoltának hitelesítéséhez. A nem hívő, a parancsolatokat meg nem tartó, 'rossz' zsidó nem lesz kevésbé zsidó.«A »zsidó anyától született«, illetve »a vallás gyakorlása nem feltétlenül szükséges az egyén zsidó mivoltának hitelesítéséhez« kitételek – úgy gondoljuk – elegendőek annak kimondásához, hogy a zsidóság alapvető azonosítója nem csupán a vallás, sőt helyesebben szólva nem elsősorban a vallás, hanem a származás. Tárgyunkban talán az egyik legilletékesebb fórum, Izrael Igazságügyi Legfelsőbb Bírósága, egy adott ügyben a következő döntést hozta: »a más vallásra tért zsidó mindazonáltal zsidó marad […] A zsidó zsidó marad, még ha meg is sérti a zsidó törvényt.«Az egykori országos vezető főrabbi, Benoschofsky Imre is lényegében ugyanígy fogalmaz: »Zsidó az, aki zsidónak születik. […] A zsidóság felvehető – viszont levethetetlen.«A Szolzsenyicin által idézett Orosz Zsidók Enciklopédiája (1994-) pedig így ír: »Zsidónak tekintjük azokat a személyeket, akiknek szülei vagy egyik szülőjük zsidó származású volt, függetlenül vallási hovatartozásuktól.« »A Kis Zsidó Enciklopédia szócikkeiben – folytatja Szolzsenyicin – bátran felsorolja az átkeresztelkedett zsidókat is; vagy mint Ilja Mecsnyikov földbirtokos gárdatiszt fia 'édesanyja zsidó származásáról elég későn szerzett tudomást', de ez már elég alappal bír a Kis Zsidó Enciklopédiába való felvételéhez. Még azokat is beválogatták, akik egész életükben távol álltak a zsidóságtudattól«”.
Szemezgetés helyett ajánlom Slomo Sand magyarul nemrégen megjelent: Hogyan alkották meg a zsidó népet c. könyvét, ebben olvastam az alábbi genetikai részt is.
(A táblázat el fog csúszni, de meg lehet birkózni vele)
Richard Lynn(a*, John Harvey(b, Helmuth Nyborg(c
Average Intelligence Predicts Atheism Rates across 137 Nations
a)University of Ulster, Coleraine, Northern Ireland, b) Drove Cottages, Rodmell, Lewes, East Sussex BN7 3HD, England,c)University of Aarhus, Denmark (1968-2007)
S mire jöttek rà ezekkel a "Cohen"-ekkel kapcsolatban ?
(Ismertem egy ilyen nevû csalàdot, a férfi amerikai volt, felesége viszont angol keresztény, aki férje miatt àttért a zsidò hitre. Vagy tiz éve elköltöztek Uj Zélandra. Könnyen utazgattak ide-oda...)
Yaacov Kleiman rabbi, a jeruzsálemi Center of Coahim igazgatója azon személyek eredetét vizsgálja, akik ma a Cohen nevet viselik.
Egy új tudományos kutatás, amely a mitokondriális - csak anyától örökölhető DNS-t vizsgálta kilenc zsidó közösségben, azt az eredményt hozta, hogy a feltételezetten kóser zsidó nők egyáltalán nem a Közel-Keletről származnak.
A zsidók sokkal inkább emlékeztetnek arra a népességre, amely között éltek, mint máshol élő hittársaikra. Ugyanez mondható el testfelépitésükről, gesztusaikról és szellemi adottságaikról.
De, ki lehet, főként a kohanitáknál és levitáknál, ez ugyanis apai ágon öröklődik, tehát viszonylag jól garantálható volt a mindkét oldalról zsidó szülő. Náluk ki is mutattak genetikai rokonságot, egészen szorosat.
Még a 90-es évek közepéről emlékszem egy felmérésre (nem akartam, és ma sem akarom elhinni), amely szerint az amerikaiak valami megdöbbentő százaléka nem tudta, ki az a Bill Clinton, és mindenféle popsztárra meg hasonlókra tippeltek :))
Mert az egy dolog, hogy egy nebraskai farmergyerek nem tudja megmutatni a térképen, hogy hol van Franciaország, meg hogy mi a fővárosa, Magyarországról meg még nem is igen hallott, de hogy még az USA földrajzáról és történelméről is csak nagyon halovány fogalmai vannak, pl. adott esetben nem tudja, hogy New York, Boston és Philadelphia az USA keleti partján vannak és nem a nyugatin, az azért már kissé gázos…
Azt írod, hogy az angolszász standardot vették 100 pontnak.
Ez azért érdekes lehet olyan szempontból, hogy az angló népeken belül is hihetetlen szórás van műveltség és intelligencia tekintetében.
Olvastam pl. egy cikkben, hogy az USA bizonyos középső és nyugati államaiban annyira alacsony a lakosság műveltsége, hogy a problémával már a központi kormányzat is foglalkozik.
Konkrétan most talán a két Dakotára, Oklahomára, Nebraskára, Kansasra, Coloradora, Wyomingra meg Montanára emlékszem, de biztos van több is.
Baromságnak tartom ezt ebben a formában különben, de azért én is olvastam egy hasonló felmérésről még az 1990-es évek végéről, amikor az EU akkori országainak lakosságát vizsgálták műveltség szempontjából, ill. hogy melyik ország lakói átlag mennyit olvasnak.
Elég szignifikáns eredmények jöttek ki olyan értelemben, hogy az EU északi, protestáns kultúrájú felén az emberek műveltebbek és olvasottabbak voltak, mint a katolikus hagyományokkal bíró déli felén.
Konkrétan a svédek és érdekes módon a finnek is az élmezőnyben végeztek, tőlük a dánok és a hollandok éppen csak lemaradtak. Utánuk a németek és a belgák következtek.
A legrosszabb eredményt a portugálok érték el, éppen csak lemaradva a görögöktől.
Néhány további érdekesség, hogy az általában műveltnek és olvasottnak tartott britek csak a középmezőnyben végeztek, éppen csak megelőzve a franciákat, de jelentősen lemaradva még az osztrákoktól is, akik szintén nem túl előkelő helyen végeztek. A skótokat nem mérték külön, őket a britek közé számítoták, de a katolikus gyökerű írek igen-igen gyönge helyezést értek el, gyakorlatilag az olaszokkal holtversenyben a sereghajtók között voltak. Érdekes, hogy a spanyolok viszont jobb eredményt értek el a vártnál, pl. megelőzték az olaszokat és az íreket is.
Mondjuk az az igazság, hogy szerintem az ilyen felmérések nem sokat érnek, de azért érdekesnek érdekesek.
A telomeráz enzim hiperaktív típusát birtokolják a matuzsálemi kort megért askenázi zsidók. Az enzim fokozott termelését egy mutáns gén okozza.
A hosszú élet genetikai hátterének felderítésére az amerikai Albert Einstein Orvosi Főiskola kutatói azért választották az askenázi zsidó közösséget, mert tagjait szoros rokoni szálak fűzik egymáshoz, így könnyű azonosítani a genetikai különbségeket.
A kutatók 86 igen öreg - átlagéletkoruk 97 év volt -, de jó általános egészségnek örvendő embertől vettek vért. Hasonló vizsgálatnak vetettek alá utódaik közül 175 személyt, illetve egy 93 fős, nem rokon kontrollcsoportot. Az utóbbihoz tartozók szülei átlagos életkort értek meg.
A telomerek viszonylag rövid, szakosodott DNS-darabkák, amelyek mintegy sapkaként védik a kromoszómák végeit. Minden egyes alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a telomerek rövidülnek, és közelebb kerül a sejt halála. A telomerek fontosságát csupán a közelmúltban ismerték fel, felfedezőik idén orvosi Nobel-díjban is részesültek. A szóban forgó telomeráz enzim képes megjavítani a telomereket, így azok mérete nem zsugorodik.
A matuzsálemi askenázi zsidók és utódaik vérének telomerázszintje jelentősen meghaladta a kontrollcsoportét, és telomerjeik is jócskán hosszabbak voltak. A tulajdonság nagymértékben örökletesnek bizonyult - mutattak rá a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.
Korábbi kutatásukban már kimutatták, hogy a különlegesen magas életkort megélő askenázi családok általában megúszták az öregséggel járó betegségeket, mint amilyenek a szív- és a cukorbetegség. Az akkori vizsgálatban részt vevő "korelnökök" a kontrollcsoporthoz képest alacsonyabb testtömegindexükkel és magasabb jó koleszterin(HDL)-értékükkel tűntek ki.
Yousin Suh, a cikk első szerzője azt a következtetést vonta le eredményeikből, hogy a telomerek hossza és a telomeráz termelését irányító gének változatai együttesen járulnak hozzá a hosszú élethez, valószínűleg azáltal, hogy a szervezetet megvédik az öregkori betegségektől.
A következőkben arra próbálnak fényt deríteni, hogyan tartják szinten ezek a génváltozatok a telomerek hosszát. Ennek az információnak a birtokában ugyanis ki lehetne fejleszteni olyan gyógyszereket, amelyek másolják a matuzsálemek telomerázát.
Amerikai, német és skandináv kutatók tudományosnak tűnő sorrendet állítottak fel az emberi rasszok intelligenciájáról. Az eredmények szerint a legokosabb emberi faj a zsidó, utána az ázsiaiak következnek, a világhódító angolszász ember pedig a harmadik helyre szorult.
Amerikai és német lapok egyre többször írnak arról, hogy valóban van szellemi különbség az emberi fajták között. Németországban különösen rossz emlékű a kérdés felvetése, talán éppen ezért kizárólag a legmegbízhatóbb, élvonalbeli lapok közölnek cikkeket a legújabb, első olvasásra tudományosnak tűnő kutatásokról.
Ezek szerint amerikai, német és skandináv tudományos műhelyek kialakítottak egy standardot, mely az angolszász emberek szellemi szintjét tekinti száznak, és ehhez képest pontozták a többi népcsoport intelligenciáját. Azonos körülmények között nevelt és hasonló anyagi hátterű, ám különböző etnikumhoz tartozó embereket vizsgáltak a megfigyelések során.
Az afrikai rassz 54 és 87 pont között teljesített, a latin-amerikaiak 87 pontot értek el, az észak-amerikaiak 97-et, az ázsiaiak viszont a brit átlagnál intelligensebbnek bizonyultak.
A kínaiak, japánok és koreaiak 107 pontot teljesítettek a vizsgálatban, de még ezzel is csak a második helyezést érték el, 3 ponttal lemaradva a világ legintelligensebbnek bizonyuló fajtája, az askenázi (európai) zsidók mögött, akik 110 ponttal a világ legokosabb emberei. (Érdekes viszont, hogy az arab és afrikai származású zsidók 10-15 százalékkal lemaradtak európai társaiktól.)
