Keresés

Részletes keresés

Tantis Creative Commons License 29 órája 0 0 324

Az ifjú fáraó (Tut)

 

 

TUT Official Trailer #2 Featuring Sir Ben Kingsley | Spike [HD]

 

https://youtu.be/P3FKkZYDhPE

 

TUT Official Trailer #3 Featuring Sir Ben Kingsley | Spike [HD]

 

https://youtu.be/7QFo3AZspQA

 

 

Linkek: 

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Tut_(miniseries)

 

 

http://www.imdb.com/title/tt3214310/

 

NG cikk:

 

http://www.natgeotv.com/uk/shows/natgeo/tut

 

Végre egy sorozat ami az Ókori Egfyiptomban játszódik! Ugyan 2015-ös, de én még csak most nézem! :D Nagyon tetszik, bár Tutanhamon nem volt a legjelentősebb fáraó, de mégis fennmaradt a neve! Főleg a sírkamrája miatt! :D 

 

Nőies csípő, dongaláb, kiálló fogsor - így nézett ki valójában Tutanhamon

 

http://mult-kor.hu/noies-csipo-dongalab-kiallo-fogsor-igy-nezett-ki-valojaban-tutanhamon-20141020

 

vörösvári Creative Commons License 2017.09.03 0 0 323
vörösvári Creative Commons License 2017.07.30 0 0 322

Érdekes társadalmi hatásai is voltak az 1920-as években Tutanhamon sírja felfedezésének.

 

http://fidelio.hu/plusz/2017/07/29/miert_rajongunk_meg_mindig_az_okori_egyiptomert/

vörösvári Creative Commons License 2017.07.14 0 0 321

valószínű ez a népirtás inkább az ókori  zsidók utólagos önfényezése, inkább lassú beszivárgás történhetett, a héber nomádok letelepedtek a városokban és idővel ők lettek a többség

Előzmény: Kaspar Herrenberger (315)
showtimes Creative Commons License 2017.07.14 0 0 320

Ezt nyugodtan írhattad volna bármelyik nomád népről :)

Előzmény: Kaspar Herrenberger (315)
vörösvári Creative Commons License 2017.07.14 0 0 319

A Rosette-i kő segítségével fejtették meg az ókori egyiptomi írást.

 

https://tortenelem.444.hu/2017/07/14/a-rosette-i-ko-es-a-hieroglifak-megfejtese

vörösvári Creative Commons License 2017.06.16 0 0 318

A tengeri népek támadásai Egyiptom ellen a 13.században, Merneptah fáraó idején. Köztük voltak az akhájok, az etruszkok ősei, lükiaiak, szardíniaiak, szíciliaiak.

 

https://tortenelem.444.hu/2017/06/15/nagy-retteges-van-a-szivukben-egyiptomtol

vörösvári Creative Commons License 2017.06.12 0 0 317

Árnyalja Ehnaton képét ez a cikk, őt egyfajta humanista úttörőként szokták ábrázolni a cikkekben.

 

http://mult-kor.hu/gyermekmunkasok-epithettek-az-eretnek-farao-ehnaton-uj-fovarosat-el-amarnaban-20170612

vörösvári Creative Commons License 2017.06.03 0 0 316

A sivatag és a puszta kihozza a legrosszabbat az emberekből, az iszlám hódítás is a sivatagi arab törzsek harciasságán alapult, akik előtte karavánok fosztogatásából éltek mellékállásban. 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (315)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2017.06.03 0 0 315

Részben OFF:

 

Szemita peremlakó népek:

 

érdekes, hogy ezek a "békés", a vallásos miszticizmusra is hajló pásztornépek bizonyos körülmények esetén meglehetősen rövid idő alatt rabló, hódító fegyveres csoportokká tudtak összeállni, lényegében vérengző hordákká, akiktől a népirtás sem volt idegen.

 

Lásd Kánaán zsidó törzsek általi meghódítását.

 

Bár sok történész vitatja, hogy az valóban az Ószövetségben leírt módon ment volna végbe és a népirtás, a kánaánita őslakosság kiirtásának tényét is sokan tagadják a modern történészek közül.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (314)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2017.06.02 0 0 314

Az a baj az ilyen cikkekkel, hogy nagyon erősen le vannak rövidítve, nem ismertetik részletesebben a kutatási eredményeket, ill. sokszor a megfogalmazásuk sem elég precíz, ezáltal többféleképpen értelmezhetőek.

 

Azt egyébként már igen régen feszegették bizonyos régészek és történészek, hogy Egyiptom közvetlenül az Óbirodalom kialakulása előtti időszakban a Termékeny Félhold térségéből kapott szupersztrátumot, egy a hatalmat megszerző elitet, akik a Nílus völgyébe a magasabb rendű civilizációt hozták.

 

Ez persze nem valami szemita népség volt, hiszen azok akkoriban még primitív pásztorkodásból éltek a városias civilizáció és a sivatagok határvidékén, hanem valamely szemiták előtti, magas civilizációjú népcsoportból kerülhettek ki, pl. Urartu vagy Sumer vidékéről. 

Előzmény: vörösvári (312)
showtimes Creative Commons License 2017.06.02 0 0 313

Tegyük hozzá 8 százalékkal több, vagyis elhanyagolható arányban változott (az is a szudáni határ közelében).

Előzmény: vörösvári (312)
vörösvári Creative Commons License 2017.06.01 0 0 312

Az új genetikai kutatások szerint az ókori egyiptomiak a Közel-Kelet népeivel álltak rokonságban, a maiak közt több az afrikai eredetű. 

 

http://mult-kor.hu/nem-hagytak-jelentos-nyomot-a-hoditasok-az-okori-egyiptomiak-genetikai-allomanyan-20170601

showtimes Creative Commons License 2017.03.26 0 0 311

Nem csak a vallás, hanem jórészt a népesség is kicserélődött, átalakult. A koptok azt állítják, hogy ők az ősi egyiptomiak leszármazottai (ami egyébként jórészt igaz is, ugyanis az egyiptomiak anno felvették a kereszténységet, muszlim viszont nem térhetett át). Más a kulturáltságuk, a  viselkedésük és a megjelenésük is. Koptok iskolázottabbak, nyitottabbak, bensőségesebb a családi életük. A kairói Kopt Egyetemre járhat muszlim, a világ leghíresebb muszlim egyetemére, a kairói al-Azharra meg nem vesznek fel más vallásút...

 

Jártam többször Egyiptomban, magán szervezésben is voltam, ami ott unikum. Aki fogékony rá jó eséllyel ránézésre kiszúrja ki a kopt... mint a Baltikumban, hogy ki az orosz és ki a balti. A nevek is beszédesek lehetnek, mert vannak "keresztnevek" amelyet csak koptok, mást meg csak muszlimok használnak, s hogy izgalmasabb legyen vannak olyan nevek is, amelyet mind a kettő :)

Előzmény: vörösvári (310)
vörösvári Creative Commons License 2017.03.26 0 0 310

Érdekes mennyire mások a mai egyiptomiak mint az ókoriak, akkor még tele voltak ötletekkel és tetterővel, virágzott a művészet, a tudomány és a gazdaság,  ma meg egy átlagos iszlám ország, a szokásos hátrányokkal.

Előzmény: showtimes (309)
showtimes Creative Commons License 2017.03.26 0 0 309

Jártam az egyik piramisban, teljesen üres, csak a kő. Néhány, a cikkben is látható képet, ábrát, leírást elhelyezhettek volna az egykori temetkezési szokásokról az arabok.

Előzmény: vörösvári (308)
vörösvári Creative Commons License 2017.03.14 0 0 308
showtimes Creative Commons License 2017.01.28 0 0 307

Az élelmiszer probléma első számú oka, hogy ugyan azzal a 4.000 éves technológiával termelnek ma is jórészt a deltában, mint egykoron, vagyis elpazarolják a víz 98 százalékát, ahelyett, hogy áttérnének az izraeliek által kitalált csöpögtetésre, s a maradék vízzel óriási újabb területeket öntözhetnének... jártam ott, láttam.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (298)
panthera negra Creative Commons License 2016.10.16 0 0 306

Két új kamrát találtak a Kheops piramisban.

 

Thermográfiás és müon rádiospektroszkópiás átvilágítással két új üreget jeleztek a műszerek...

 

 

Kíváncsi vagyok fúrnak-e hozzájuk üregeket?

 

 

https://www.yahoo.com/news/experts-discover-cavities-egypts-great-pyramid-135048029.html

Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2016.09.14 0 0 305

Szia!

 

Igaza van a Wikinek, utánanézve rájöttem, hogy a spanyol író (Javier Sierra) is azt írta, hogy a fáraók uralkodásának 30. évében és nem azt, hogy 30 éves korukban.

Előzmény: panthera negra (303)
Djoker Creative Commons License 2016.09.13 0 0 304

Ez is azt mutatja, hogy a piramisok valójában nem temetkezési színhelyek vagy bármiféle kozmikus jelképek, hanem valamiféle titkos regeneráló bázisok voltak, nyilván csak a legfelsőbb elit, és főleg a fáraó számára.

 

"Namost tudom, hogy első olvasatra ökörségnek tűnik a megfiatalodás elmélete, de én pl. el tudom képzelni, hogy a fáraót a piramis belsejében szakavatott orvosok és ápolók vették kezelésbe, esetleg eltüntették a ráncait, fiatalosra festették az arcát stb., hogy tényleg úgy tűnjön, mintha megfiatalodott volna."

 

Jókora naiv elképzelés. XDD

Nyilván létezhetett egy olyan (biológiai-orvosi) technika is, ami tényleg képes volt a megfiatalításra, ha nem is 10-20 évet, de valamennyit bizonyosan. Az egyiptomiaknak volt annyi eszük, hogy nem hagyták az utókorra (miként pl. az írásuk átírását más kortárs nyelvekre sem).

Persze ez már nem e fórumcsoport témája lehetne.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (301)
panthera negra Creative Commons License 2016.09.12 0 0 303

Közben utánanéztem a wikin

 

Igaz amit írsz

 

meg az is amit én írtam

 

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szed-%C3%BCnnep

 

 

 

Ez persze egy csomó kérdést is felvet, amit a regényírónak ki kell egészítenie.

 

 

De nem baj, hiszen magyarok őseinek ebben a korban megtartott megfiatalodási szertartásairól még kevesebbet tudunk, azt sem hogy kik előtt ki milyen épületbe ment be, vagy magyar szedfutás létezett.e? 

 

Szégyellhetjük magunkat hogy ennyire képtelenek vagyunk a történelmünket dokumentálni. 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (301)
panthera negra Creative Commons License 2016.09.12 0 0 302

Erről men se sokat tudok. és köszi az infót.

 

Annyit hogy a Sed ünnepségek hagyománnyá vált az ókori Egyiptomban.

 

Amit írsz az csak egy átmeneti periódus lehetett.

 

Annyit tudok a Szed szertartás Djoser fáraó alatt már zajlott (piramis nélkül).

 

Az újbirodalomra a szertartásból meg már népünnepély lett és ez már nem 30 évenként hanem 3 évenként volt.

 

A fáraónak ekkor már nem kellett bemenni a piramisba, hanem az életerejét egy szimbolikus futással bizonyította. Ez a sed futás, meg kellett tennie két oszlop távolságát ami a birodalom határait szimbolizálta. 

 

 

Létezett még egy oszlopfelállítás is ami szintén fáraó erőnlétét szimbolizálta.

 

 

A szakrális jelentősége alább hagyott és inkább nagyszabású népünnepély volt.

 

 

Szerintem a piramis fiatalodás inkább a középbirodalomban lehetett divat? Nem tom. 

 

Az óbirodalomban a fáraók istenként a néptől elzárva éltek, legföljebb a papság és előkelők elött végezhették a piramis szertartást.

 

 

Az új és középbirodalomtól demokratizálódott a fáraói státus.

 

Az újbirodalomban pedig már 3 éves népünnepéllyé vált ez az egész.

 

Nyilván a 92 éves II. Ramszesz nem rohangált a plebs előtt. 

 

 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (301)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2016.09.12 0 0 301

Szia Panthera!

 

Arról hallottál-e már, hogy az ősi Egyiptomban a fáraókat 30 évenként az ún. szed-szertartásnak vetették alá. Ennek az volt a lényege, hogy a gízai nagy piramis közepében, egy kamrában be kellett feküdniük egy kőszarkofágba és ott 1 napot eltölteni. Állítólagosan teljesen egyedül, de gyanítható, hogy néhány beavatott főpap azért ott lehetett a közelben.

 

A szed végeztével a fáraó állítólag megfiatalodva jött elő a piramis belsejéből, a nép persze őrjöngve ünnepelte és a lábaihoz borult ekkora misztérium láttán.

 

A fáraókat először 30, a másodszor 60 éves korukban vetették alá a szertartásnak. Kettő volt a maximum, harmadik gondolom, hogy azért sem volt, mert egyik sem élte meg a 90. életévét.

 

Namost tudom, hogy első olvasatra ökörségnek tűnik a megfiatalodás elmélete, de én pl. el tudom képzelni, hogy a fáraót a piramis belsejében szakavatott orvosok és ápolók vették kezelésbe, esetleg eltüntették a ráncait, fiatalosra festették az arcát stb., hogy tényleg úgy tűnjön, mintha megfiatalodott volna.

 

Nem biztos, hogy ennek az egésznek van valami alapja, de hátha te tudsz róla valamit.

Én egy spanyol író regényében olvastam, némi fenntartással is kezelem, mert a spanyolok és a portugálok állítólag jó sok hülyeséget össze tudnak hordani, ha belendül a fantáziájuk.

Előzmény: panthera negra (300)
panthera negra Creative Commons License 2016.09.09 0 0 300

A túlzsúfoltság ugyan nem, de az élelmiszer import függőség egész Észak-Afrikára  (szaharai Afrika) jellemző. 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (298)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2016.09.09 0 0 299

A hadjárat 1798-ban kezdődött, de áthúzódott 1799-re is.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (297)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2016.09.09 0 0 298

A mai Egyiptom lényegében egy időzített bomba, iszonyatosan túl van népesedve.

Több mint 90 millió ember zsúfolódik össze a Nílus szűk völgyében.

Már rég nem tudják ellátni alapvető élelmiszerekkel a saját népességüket, élelmiszerimportra szorulnak, ami mindig veszélyes dolog.

Ha megszűnne valami oknál fogva az élelmiszerimport, a népesség kb. egyharmada viszonylag rövid időn belül éhen halna.

 

Egyiptom, amely a hellenisztikus korban, de még a római kor egy részében is a világ "gabonaraktára" volt.

 

Amellett a mai Egyiptomban a túlnyomórészt muszlim népesség egyre nagyobb része radikalizálódik, amely részben szintén a túlnépesedés és az ebből fakadó túlzsúfoltság, a növekvő társadalmi-gazdasági feszültségek és a növekvő szegénység egyenes következménye.

Előzmény: vörösvári (289)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2016.09.09 0 0 297

Arról hallottatok már, hogy Napóleon Bonaparte az 1799. évi egyiptomi hadjárata során egy titkos beavatási szertartáson vett részt a gízai nagypiramis belsejében?

panthera negra Creative Commons License 2016.07.23 0 0 296

Erastothenes  

(Küréné, I. e. 276 – Alexandria, I. e. 194)

.

 

hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész. Irigyei eleinte „Bétának” hívták, arra utalva, hogy sok mindennel foglalkozik ugyan, de mindenben csak a második legjobb tud lenni (a görög ábécében a béta a második betű). Később tisztelői inkább az öttusázó atlétát jelentő „Pentatlosz” ragadványnéven emlegették sokoldalúságáért.

.

A mai Líbia területén állt Kürénében született, de tanulmányait már Alexandriában kezdte meg, főként a Nagykönyvtár akkori igazgatója, Kallimakhosz költő irányításával. Húszéves korától tíz évig Athénban képezte magát tovább, ahol a sztoikus khioszi Arisztón, a szkeptikus Arkeszilaosz, a festő Apellész és Bión, a szellemes író voltak mesterei. I. e. 246-ban III. Ptolemaiosz Euergetész, Alexandria királya hazahívta, és Kallimakhosz utódaként megbízta könyvtár vezetésével, majd ötvenéves korában rábízta a trónörökös nevelését is. Itt barátkozott össze Arkhimédésszel, akivel később is levelezett: Arkhimédész hozzá írta a Módszer néven híressé vált levelét. Öregkorában megvakult, és efölött érzett elkeseredésében halálra éheztette magát.

.

Mint költő, Kallimakhosz nyomdokain járt. Költeményeiből három nevezetesebb: a „Hermész” című az isten életét beszélte el, az „Anterinüsz” című Hésziodosz halálával szólt. Leghíresebb az „Érigoné” volt.

.

Foglalkozott irodalomtudománnyal is (ő nevezte először filológusnak magát, és ezzel a szóval valószínűleg mindenirányú érdeklődését kívánta jelölni), fontos volt a „Peri arkhaiasz kómódiasz” (Az ókomédiáról) című műve.

.

ét, történelmi tárgyú munkája, a Khronographiai és az Olümpionikai afféle mérföldkő a történetírásban: ezek voltak az első olyan történeti művek, amelyekben a szerző tudományos igénnyel és pontossággal próbálta meghatározni, mikor és milyen sorrendben is történtek az egyes, említett események.

 

.

Fő matematikai munkájának, a Platónikosznak egy rövid kivonatát ismerjük szmürnai Theóntól. Sikerrel foglalkozott a kockakettőzéssel (déloszi probléma), és eszközt is készített annak megoldására. Ezt a sikerét az alexandriai Ptolemaiosz-templomban elhelyezett márványtáblán versben és prózában is megörökítette; az eszköz bronzmakettjét a tábla fölött helyezte el. Hatékony módszert talált fel nem túl nagy sokaságokból a prímszámok kiválogatására; ezt az eljárást róla nevezték el Eratoszthenész szitájának. Peri mezotéton című, a különböző középértékek elméletével foglalkozó művéről csak Papposztól tudunk.

 

.

Elfogadta azt a tételt, hogy a holdfogyatkozást a Föld árnyéka okozza, az árnyék megfigyeléséből pedig egyértelműnek tűnt, hogy akkor a Föld gömb alakú. elvileg helyes módszert talált a Föld kerületének számítására eredménye 39 250 km, ami a ténylegesnél mindössze 2 %-kal kevesebb. Másfél évezred múlva, amikor ismét elkezdtek foglalkozni a gömbölyű Föld eszméjével, annak méretét Eratoszthenésznél jóval pontatlanabbul, többnyire jelentősen kisebbnek becsülték – egyebek közt Kolumbusz is ebben a hitben vágott neki első útjának. Ebből az eredményből kiindulva képes volt meghatározni a Hold méretét, valamint a Föld és a Hold távolságát is. Ennek elméleti alapjait már korábbi gondolkodók lefektették, de a számításhoz ismerni kellett a Föld átmérőjét – így miután ezt Erasztothenész meghatározta, a többi számítással viszonylag egyszerű dolga volt.

panthera negra Creative Commons License 2016.07.23 0 0 295

Aristarchus Samius (kb. Kr. e. 310, Szamosz – kb. Kr. e. 230, Alexandria) görög matematikus és csillagász.

 

.

 

 .

 

Alexandriában lampszakoszi Sztratón természetfilozófus tanítványa volt. Elsőként vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a kör középponti szögei és az azokhoz tartozó húrok hossza között, így lényegében eljutott a mai értelemben vett szinuszfüggvény fogalmához. Ezért a munkásságáért a trigonometria előfutárának tekintik.

 

 

 

A heliocentrikus világkép hirdetője. Ő volt az első olyan tudós, aki Athénban már 1800 évvel Kopernikusz előtt is azt tanította, hogy a Föld a Nap körül kering és saját tengelye körül forog – maga a Nap pedig nem istenség, hanem csak egy izzó kőgolyó. E tanáért, aminek előfutára a csaknem száz évvel korábban élt pontoszi Hérakleidész volt, Kleanthész istentelenséggel vádolta, ezért el kellett menekülnie a városból.

 

 

A Nap és a Hold relatív távolságának meghatározása. Háromszögelős módszerekkel ő számolta ki először elvileg helyesen, de a mérések kezdetleges technikája miatt jelentős hibákkal a Nap és a Hold távolságát.

 

 

Arkhimédész így ír róla: „Hipotézise lényegében abból áll, hogy az állócsillagok és a Nap állnak, ellenben a Föld körpályán mozog a Nap körül, mely a rendszer közepében van. ... Az állócsillagok szférája ugyanazon központ körül forog, mint a Föld, s az állócsillagok távolsága a Földtől úgy aránylik, mint a gömb középpontja a felületéhez.” Ez utóbbi nagyon fontos kijelentés, mert ezzel azt állapította meg, hogy a földpálya elenyészően kicsiny a Világmindenség méreteihez képest. Ezzel kivédte Arisztotelész ellenérvét, amely az állócsillagok elmozdulására vonatkozott.

 

 

Arisztarkhosz még több érdekes tételt is kimondott, mint például: 1. A Hold a Naptól nyeri fényét. 2. A Hold két széle egymástól 0,5º-nyira van.

 

 

Minden logikájának dacára eredményei annyira nem illeszkedtek a kor nézetrendszerébe, hogy Arisztarkhosznak nem voltak se tanítványai, se követői. Halálával a heliocentrikus világkép gyakorlatilag feledésbe merült; eközben megalkotójáról mint a legnagyobb csillagászok egyikéről emlékeztek meg rendszeresen. Tiszteletére becsapódási krátert neveztek el róla a Holdon, az Arisztarkhosz-krátert.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!