Tényleg szükség van a Holdrepülések újraindítására?Ezért a feltehetően sok pénzért nem lehetne a Naprendszert automata szondákkal jobban kikutatni??it fognak csinálni az űrhajósok a Holdon hónapokig?
Valamire való fizikus,vagy akár filozófus (mint én) akkor is tudta,és most is tudja hogy a fizikának nincs vége. Lord Kelvin fantáziájával meg 1 pingponglabdát se lehetett volna megtölteni. Hogy az einsteini fizika nem tökéletes,azt ő is tudta,ugyanis nem ad tökéletes jóslatokat. Épp csak sokkal jobbat mint a newtoni. 1900ban a new yorki találmányi hivatal vezetője furcsa kérvényt nyújtott be a kormányzóhoz: Azt kérte szüntessék meg a hivatalát,mert mindenféle sültbolond ostromolja,holott már minden fel van találva amit 1általán érdemes volt feltalálni.
Ez a versenyfutás szerintem már nem hozna akkora technológiai fejlődést, mint az Apollo repülések voltak.
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem hozna ugyanakkora tudományos áttörést; a technológia mint olyan azonban nem pusztán elméleti tudás, hanem egyben gyakorlati, végrehajtói, mérnöki tapasztalat, "know-how" is. Ha akarunk valaha is valami komolyat kezdeni az űrtechnológiával, akkor bizony van még mit fejlesztenünk. Jobb, gyorsabb, megbízhatóbb, olcsóbb űrhajók kellenek, nagyobb űrállomások, hatékonyabb hardware és software - ezeket pedig nem lehet pusztán elméleti szinten kifejleszteni, erre pont az Ares-Orion a példa. Szükség van a lehetőségre, hogy a gyakorlatban is kipróbáljuk a dolgokat. Az más kérdés, hogy a mostani űrverseny nagyrészt politikai hátterű (mellesleg az eredeti is kőkeményen az volt)*; csak azt mondom, hogy ennek azért lesz gyakorlati, technológia hozadéka is.
*Amúgy érdekes, hogy az elméleti jellegű fejlődésnek, áttöréseknek milyen gyakran van nagyon is gyakorlati alapja - a számítógépfejlesztésnek is az adta a hátszelet, hogy a 2. Világháborúban szükség volt a tömeges mennyiségű tüzérségi és bombázási ballisztikai számításra.
A zűrkutatás, a zatomfizika meg a magfúzió mindmind leszálló ágban vannak. Több pézt beléjük tenni mintha a krumpliültetésbe tennél soksok pénzt.
Azért én még nem írnám lenne ilyen lelkesen ezeket a tudományágakat...
Emlékezz, milyen volt a helyzet a 20. század legelején. Az egész tudományos közösség úgy gondolta, hogy a fizika mint olyan 99%-ban kész, "meg van csinálva". Mindent tudunk a fizikáról, ami tudható, az utolsó pár részletkérdést a következő évtizedekben majd megválaszoljuk. Ha úgy tetszik, az egész fizika "leszálló ágban" volt.
Aztán jött Max Planck meg Albert Einstein néhány elmélettel, és a komplett fizikáról alkotott kép úgy dőlt össze, mint egy kártyavár.
Bármelyik pillanatban jöhet valami hasonló az űrkutatásban, atomfizikában, stb..
Erről már többször volt szó. Régebben én is azt az álláspontot képviseltem,hogy a Holdra visszamenni és ott heteket eltölteni, azt robotokkal is meg lehetne oldani. Lásd a 70-es évek szovjet Lunohodja, amit ma megépítve illene évekig működnie és adatokat szolgáltatnia. A maradék pénzből állítom hogy a Naprendszer minden bolygója és a jelentősebb holdak köré is lehetne egy Cassini - szerű szondát küldeni. És abban is biztos vagyok, hogy ez jelentősebb eredményeket hozna, mint egy ujabb Holdrepülés. Tehát szerintem itt nem a tudomány előrehaladását vitatják az ellenzők, hanem megint kezd kialakulni egy versenyfutás a Kinaiak és az Indiaiak ? ellenében, hogy nehogy már ők mennek, mi meg nem. Mármint az USA. Ez a versenyfutás szerintem már nem hozna akkora technológiai fejlődést, mint az Apollo repülések voltak. Lásd, hogy az Ares - Orion komplexummal mennyi probléma adódik ( rázkódás,fellövéskor driftelés stb. ) , pedig a mai komputer technika a tervezés során és a hatvanas évek pauszpapíros tervezése között ég és föld van.
Rád semmiképpen sem értettem, hogy ripacs vagy.De akár Te, vagy én is gyárthatunk elméleteket a földön kívüli civilizációkról, csak miután mi nem vagyunk híresek, ránk a fene sem fog odafigyelni. Mert egy dolog a Naprendszer, vagy a Föld keletkezéséről írni egy tanulmányt és más egy olyan témáról, amiről csak annyit tudunk, hogy kb. 300 db. csillagról kimutatták közvetve !!, hogy van bolygókisérője. Azt hallottam és ez érdekes, hogy azért keresnek többé-kevésbé a Föld pályasíkjában bolygókat, mert onnan nézve a mi bolygóink is kitakarhatják a Napunkat és ezáltal más civilizációk is közvetve felfedezhetnék az itteni bolygókat, merthogy csökkent a Napunk fényessége a kitakarás miatt. De egy olyan téma nemzetközi szaktekintélyének tartanak valakit, ami téma alapvetően csak feltevéseken alapszik, az szerintem röhej. Na de ez az én álláspontom, lehet, hogy nincs igazam.
A Holdon már voltunk, nincs ott semmi. Amibe a holdrepülés kerül, abból egy csomó mást esetleg ki lehet találni. Meg amibe az LHC kerűl. Meg amibe Cadarache kerül.
Ez igaz, viszont...
Ha abból a pénzből mind krumplit ültettünk volna, hogy több élelmünk legyen, akkor lehet, hogy többen laknak jól, viszont jövőre, meg tíz év múlva, meg ezer év múlva is még mindig csak krumplit ültetnénk, mert máshoz nem értünk. Ha viszont ezt a pénzt tudományra fordítjuk, akkor előbb-utóbb kitalálhatunk valami olyasmit, amivel nagyságrendileg több élelmet tudunk termelni, mint a krumpliültetéssel.
Más szóval, a "fontos" változások, az emberi életet "ténylegesen" jobbító dolgok nem csak úgy maguktól jönnek létre, hanem bizony sok-sok tudományos kutatómunka árán, az pedig pénzbe kerül; a gyakorlati fejlesztéseknek pedig mindig előfeltétele a tetemes mennyiségű "öncélú" elméleti kutatás.
Ha 1000 év múlva nem leszünk,az bizony valóban azért lesz mert nem mentünk pl. a Marsra. Az hogy 1xre mind a 2 bogyó tönkremenjen nem valószinű.
Persze hogy nincs ok-okozat összefüggés Hawking jóslata és a lehetséges kihalás között. Csak felhívta a figyelmet a lehetséges bajokra,nem csinálja őket.
Micsoda ripacskodás lett volna ha Volta (nyilván sok hibával) értekezést írt volna a kontinentális villanyhálozatról.
Azért mert valaki nagy koponya ( minden bizonnyal ), még nem biztos, hogy mindig mindenben igaza van. Szerintem ha ezer év múlva már nem leszünk, az nem azért van, mert ő megjósolta és mert nem mentünk el a Marsra. Más: Almár Ivánnak sok könyvét olvastam, persze a régebbi csillagászati témájúakat.Amit mostanában csinál - mármint a földön kívüliekkel foglalkozást - az már ripacskodás. Röhögnöm kell azon a képleten, amivel kiszámolják az értelmes lények számát az Univerzumban.
Stephen Hawkingnak nincs olyan írása, amivel egyetértenék - hiszen az érdemieket egyáltalán nem értem. Vajon honnan tudja, hogy ezer éven belül kozmikus katasztrófa éri a Földet?
Stephen Hawking írja (amivel messzemenőkig 1etértek) hogy ha 1000 éven belül nem pucolunk innen,akkor kampec. Namármost a leghosszabb utazás is 1 lépéssel kezdődik.
A Holdon már voltunk, nincs ott semmi. Amibe a holdrepülés kerül, abból egy csomó mást esetleg ki lehet találni. Meg amibe az LHC kerűl. Meg amibe Cadarache kerül.
ha úgy érted, hogy a legnehezebb 400, úgy igaz, de azért a teljes eltávolodásnak a 400 km még csak kis része. úgy nagyonkábé az arányok olyanok, hogy geostac pályára egyharmad, egynegyedannyi tömeget lehet felvinni, mint LEO-ra ugyanannyi energiából. a marsra elküldeni pedig talán nagyságrend különbség is van.
mi lenne a holdon az energia az anyagok legyártására? napelemmel menne a vaskohó? vagy titánkohó? szerintem ez a mai technológiai lehetőségeink mellett vágyálomnak is merész
Senkit sem akarok megbántani,mindenkinek meglehet a saját véleménye,így jee c-nek is.De az ilyen fantáziákat valahogy nem veszi be a hasam.Mert hát én is azon a véleményen vagyok, hogy ehhez először egy többezer tonna súlyu gyárat és sok száz,különböző képzettségű embert kellene oda felszállítani,azokat ellátni.Csak meg kell nézni, hogy 1 tonna acélhoz a földön hány tonna meddőt kell kibányászni.De hát tudomásul kell venni, hogy vannak sokan, akik hisznek az ilyesmikben.
de nincs ott semmi anyag, amiből építkezni lehetne.
A Holdon egy építkezés alapja - az állvány már alapból megvan: a felszín.
Ha teszem azt egy földközeli aszteroidának az anyagából lehetne építkezni - mondjuk azt pályára állítva (vagy egy kezelhető darabját), az lehet, hogy jobb lenne.
Bár a súlytalanságban való szerelés még mindig nehezebb, mint z 1/6g-ben.
Persze nincs a holdpor problémája, de pályán kell tartani az állomást.
A Holdon lehet rakétahajtóanyagot gyártani. Napelemeket - erőművet a helyben levő anyagokból kell összerakni, jég vagy van, vagy nincs, de ez utóbbi esetben islehetőség van vízjeget "lőni" a Hldra aránylag olcsón.
A LEO-ra jó példa az ISS - _mindent_ úgy kell fellőni hozzá. Egyedül az energiát termelik meg a napelemei.
nem látom be, hogy a holdbázis miért olyan jó, mint ugródeszka. egy föld körül keringő űrállomás alkalmasabb, mivel egyrészt nincs tömege, nem kell leszállni, felszállni, másrészt meg 400km-re van, nem pedig 400 ezer km-re.
Ha elkészül a fúziós erőmű, annak is bőven lesz hulladékhője, és hosszú távon lehet, hogy jobb lenne azt nem a Földön eldisszipálni. Bár ha nem termelünk több CO2-t, akkor lehet, hogy a hulladékhő már bőven belefér a földi klímába, ezt így fejből nem tudom megsaccolni. Mindenesetre én is amondó lennék, hogy rengeteg, ma még talán nem is látható tudományos hozadéka lenne egy holdbázisnak, és fenntartaná a közvélemény érdeklődését is az űrkutatás iránt.
Persze az is igaz, hogy az előre látható, közvetlen tudományos haszon és a költségek aránya sokkal rosszabb, mint a Naprendszert kutató szondák esetében. De szomorú azért nem leszek, ha beindul egy újabb űr-gigaprojekt, főleg, ha az amcsik nem akarják azt 100%-ig kisajátítani.
