Üdv! Nagyjából 3 éve próbálkozom őszibarack alvó szemzésével, nem sok eredménnyel. (Bár az pozitív, hogy az ujjaim többsége megmaradt és a sebek begyógyultak.) Tavaly tavasszal ötből négy alma oltásom viszont elsőre sikerült, ezen felbuzdulva szeptember közepén ismét megpróbáltam a szemzést, változtatásokkal. Jobban odafigyeltem az előzetes beöntözésre és a fás részt ezúttal kipattintottam. Most úgy látom, legalább 1-2 talán ki fog hajtani a 12-ből. Három kétéves, magától kikelt őszi magoncom volt, elágazással kb 10cm-re a földtől, ebbe a két vesszőbe szemeztem 2-2 darabot fánként, 30-40 cm magasan.
Kérdésem, mikor kell levágni a szemzés feletti részt és mit kéne csinálni, ha esetleg több szem is megindulna, hányat célszerű meghagyni?
Ali-bá! Neked van táblázatod, hogy milyen körte virul birs alanyon? Tudom volt már szó róla, de nem lelem sehol a listát. Esetleg a tapasztalataidat megosztanád velünk? A Hardit tudom, hogy szeret rajta. Régen az udvarunk ban volt egy Hardy, de sajnos építkezés miatt vagy 12 éve ki kellett vágni. A törzsének átmérője okkor kb 20 cm volt, a fa meg 38-évesnél biztosan több, mert már kicsi koromban is nagy fa volt. De termett is rendesen minden évben. Megpróbáltam akkor kiszemezni belőle, de nem sikerült.
"a kallusz képződéséhez kell a pozitív hőmérséklet"
Ez igaz, de azért ne felejtsük el, hogy a várható kisebb esti fagyok csak néhány órán keresztül tartanak. 4-6 óra, esetleg 8, de nem 24. Ráadásul nem is minden nap lesz fagy. Szerintem lesz elég ideje a kallusznak képződni:)
Igazából a kallusz képződéséhez kell a pozitív hőmérséklet. Olthatsz februárban is, de olyankor az alanyban még nincs keringés, a nemes kiszáradhat mire a folyamatok megindulnak. Én április első hetében szoktam. Olthatsz később is, attól függ, meddig tudod a nemest károsodás nélkül nyugalomban tartani. A szőlőnél - ha jól tévedek - májusban szokták a zöldbe-fást. Az oltás technikájától is függ az ideje. Kell-e, hogy az alany adja a héját (héj alá oltás), vagy elegendő, hogy csak az osztódó szövetek találkozzanak ( párosítások, hasíték, ék...).
Ja és mikor lehet egyáltalán oltani? Lassan itt van már az ideje, hétvégén Gyümölcsoltó Boldogasszony... De szintén hétvégére fagyot is mondanak. 2-3 fokos fagy mennyire árthat a friss oltásoknak? Habár, ha jobban belegondolok, fagyot szinte mindig kap az oltás, hisz március 20-24 után mindig szokott lenni fagy áprilisban, sőt, van, ahol május elején is.
Csak nyilván az se mindegy mikor kapja. Oltás után pár nappal vagy pár héttel utána, amikor már megeredt.
Üdv! Van 3 szép, 50-100cm-es birsalma csemetém. Vad birs gyökérsarjai. Mit érdemes oltani bele? Én legjobban nemes birset szeretnék, már oltóvesszőm is van. Mehet bele? Mi az előnye és hátránya? Milyen erős lesz a növekedése, mennyire lesz hosszú életű és kb. hány év múlva terem majd? Köszönet előre is a válaszokért. Egy kezdő oltogató.
Végig olvastam az általatok tudással és tapasztalattal megtöltött topikot, és annyira elragadtatott amit itt olvastam, hogy elkezdtem gondolkodni mivel tudnék valamit hozzátenni a tudásotokhoz.
Korábban említette Ali-bá is, hogy felhívtam a figyelmét arra, hogy érdemes a holdfázisokat is figyelembe venni egy olyan ""műtétszerű" beavatkozáskor, mint az oltás és szemzés.
Nem mindegy, hogy a pácienst kellően felkészült állapotban tesszük-e ki a beavatkozásnak ( inplantáció) .
nos.....ezen az oldalon a kertészeknek szóló előnyös és figyelembe veendő naptárat látjátok...innen is láthatjátok, hogy a gyümolcsoltó boldogasszony napja (március végén a termésnap) mikorra esik.
Nálunk Heves megyében nem igazán van nagyobb fagykár. A hó nagy része már elolvadt és bár igaz, hogy éjszaka még fagypont alá csökkent a hőmérséklet, de a növények igazából nem sérültek komolyan.
Szia. Felénk(Szolnok mellett) a kajszi eléggé meg volt indulva. Tegnapra a virágrügyek végei bebarnúltak,mára még barnábbak lettek,mindkét éjszaka fagyott. 1 rügyet szétszedtem a belseje épnek tűnt. Én még reménykedem.:) De még itt van a ma éjszaka is. A többi fán nem látok kárt.
Ezek szerint nem is olyan egyszerű a kivitelezés, mint ahogyan azt az ember elképzeli... Azt hittem, hogy minden probléma nélkül megoldható a fagykárvédelem ezzel a módszerrel. De azért köszi, hogy megosztottad velünk a tapasztalataidat!
Igazából nincs szükségem sem alanyra sem nemesre, de, ha megírod, hogy miből választhatok, lehet, hogy fogok kérni valamit.
A pesti találkozó jó lehet, írd meg privátba, hogy mikor vagy a fővárosban. Esetleg Egerbe is el tudom küldeni (azt írtad az egyik kommentedben, hogy Heves megyei vagy).
Én tegnap kezdtem! A nagy hó, fagy miatt kint nem lehetett semmit csinálni, viszont egy vederben volt néhány cseresznye alanyom, amik a kedvező benti körülmények miatt meghajtottak, na azokat beoltottam. A kintivel kicsit még várok.
(Megjegyzés: Sz. Attila nevű ús ismerősöm szerint márc. 22. 8 órától 24.-e 17 óráig a Hold állása kedvező az oltásokra. Ápr. 13-14 duplán jó!.)
Nagyon szépen köszönöm a linket. A diófa szaporításáról nem csak fejben gondolkodom, már 8 oltást csináltam, viszonylag korai időpontban. Kíváncsian várom, hogy mi fog velük történni, mert februári szabadtéri oltásról még nem igazán olvastam. De az esetleges sikertelenség sem veszi el a kedvemet, egyszerűen lentebb vágom a meg nem eredt vesszőt és újra próbálom majd. Egyszer úgyis bejön, főleg ha sokat csinálok belőlük. :)
Nagyon köszönöm, hogy még nem feledkeztél meg az almákról. Mivel tudnám esetleg viszonozni? Többféle oltóvessző is van és egy pár magfajtám is. Néhány magonc is növekszik. Mire lenne szükséged?
Pesti találkozó jó lenne neked? Légyszíves a privátomra írd meg a választ.
Gratulálok hozzá, hogy ilyen kísérletező kedvű vagy és meg is tudod valósítani az elgondolásaidat, még ha ennyire különleges megoldásokról van is szó. Meg is lesznek ezeknek a kísérleteknek az ereményei. Ne csüggedj, mert az esetleges eredménytelenség után is csak nyerszi fogsz, elsősorban tapasztalatot.
Ez a visszavezetés nekem is megfordult a fejemben, azonban ez még mindig egy kétismeretlenes egyenletnek csak az egyik fele. Szerencse kell hozzá, hogy beálljon az optimális szintre a másik ismeretlen. Ha növelem a visszavezetés tömegáramát pl. egy finoman szabályozható szelep beépítésével, ezzel csökkentem a nyomást a porlasztásnál. Az igaz, hogy ezzel kevesebb víz megy át a fejen, de az vélhetően kevésbé lesz elporlasztva, ami megint nem cél.
Igazából nyomásszabályzás oldalról kellene valahogy megoldani a dolgot. Közel állandó nyomás mellett kellene szabályozni a tömegáramot. Valószínűleg a Birkás ültetvényen egy saját hidroforjuk van állandó víznyomásra. Ha hálózati vizet használnék, akkor garantálva lenne az állandó víznyomás. De ez nyilván nem opció.
Ami végignézve a Birkás ültetvény fotóit feltűnt, hogy körforgó fejeket használt, velem ellentétben. Én egyenletes vízpermetet. A körforgó esőztető talán kevesebb vizet visz ki, nagyobb területen.