A „hivatalos” nyelvcsaládfák elméletét számos vezető tudós súlyos bírálatokban részesítette az utóbbi időben. Elég, ha csak Ny. Sz. Trubeckoj herceget (1890–1938) vagy a magyar Götz Lászlót (1934–92) említjük. Az összehasonlító nyelvtörténet kritikus pontja, mondhatni, sarokköve a világ legrégibb dokumentált nyelvének, a šumérnak a megítélése, illetve elhelyezése a világ idiómáinak palettáján. Hazai akadémiai szakkönyveink egyöntetűen rokontalan sziget-formációként, kultúrtörténeti érdekességként igyekeznek bemutatni ennek az ősi mezopotámiai népnek a szókészletét és nyelvtanát, anélkül, hogy a régészeti-humánbiológiai kutatásokra bármily csekély figyelmet is szentelnének. Ennél tragikusabb hibát nehezen követhetnének el. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a szumír nép, a szumír kommunikációs bázis, valamint az ahhoz igen közel álló más elő-ázsiai idiómák alapjaiban határozták meg Földünk számos térségének műveltségét, s befolyásuk nemcsak huzamosabban érvényesült, mint például a Római Birodalomé a környező, elmaradottabb népek viszonylatában, de a nagyobb kulturális szintkülönbségek miatt amazénál erőteljesebb is volt. Arra szeretném kérni az érdeklődőket és a köpködni vágyókat is, tanúsítsanak önmérsékletet az elkövetkező viták során, s igyekezzenek lehetőségeikhez mérten a tárgyra koncentrálni.
"Sokan tippelhetik azt, hogy hangutánzó eredetű a madár elnevezése – szinte már halljuk is a hangját, ahogy gyurgyog."
Valószínűleg a teszesek süketek. Nem baj, senki sem lehet tökéletes, csak nem kéne szótárt írni ilyen hiányos képességekkel.
A fürj esetén teljesen egyértelmű, hogy melyik gyök a jellegadó a szóban.
"FÜR (1)
elvont gyök, melyből fürdik, fürge, fris (= füris), fürj, fürt, fürkész szók és ezek származékai erednek. Legközelebbi rokonságban van a fér, för, for, valamint vir (virgoncz) gyökökkel, s a szapora forgás, ide-oda forgolódás, szabad, önkényes, kényszerűtlen mozgás fogalma rejlik benne, mint származékai is mutatják, s melyek különféle tájszólás szerént hangváltozva is használtatnak, pl. fördik, fěrdik, firgencz, (virgoncz). Továbbá hangutánzó gyöke fürész (tájszokásilag fírész nevű szerszám) szónak."
/Cz-Fog/
Persze itt nem hangutánzó a für gyök, mert körmozgásról van szó. Tehát für és für nem ugyan az.
A cikk nem tud mit kezdeni a bagollyal.
Meglepő ez a bárgyúság, hiszen a bog szó nagyon nyújtózkodik, hogy „ember, vegyél már számításba engem is!”.
A gyurgyalag talán még a fürjnél is titokzatosabb. Sokan tippelhetik azt, hogy hangutánzó eredetű a madár elnevezése – szinte már halljuk is a hangját, ahogy gyurgyog. De sajnos a TESz. szerint tévedünk, ugyanis a gyurgyalag szintén ismeretlen eredetű. A szó használatára vonatkozó első adat csak 1525-ből való. A TESz. felveti, hogy elképzelhető, hogy a madár és az azonos névvel illetett ’iszalag, felfutó növény’ ugyanaz a szó, de a köztük levő jelentéstani kapcsolat nem tisztázott.
------------------------
Még mindig nem tollas a hátunk...
gur8-galmušen 'egy madárfajta'
gir-gi-lummušen 'ua.'
gir-gi4-lumušen 'ua.'
gir3-gi-lumušen 'ua.'
A TESz szerint gyurgyalag szavunk ismeretlen eredetű. 1525-ből adatolja először.
Marton Veronika tehát így igazolja, hogy a magyar nyelvnek semmi köze a sumérhoz: mindösszesen egy idegen nyelvű versike maradt meg a magyar gyermekajkakon.
A történelem hamisítás bűncselekmény... nyelvazonosság vagy rokonságnálmég mindig nem hasonló jelentésű szavakat keresünk... bárhogy erőltetik a dolgot... hanem etimonlogikai egyezőségeket...
jah hogy magyarországon a nyelvészet bűncselekmény.. majd ülnek miatta akik ezt kitalálták... a csillagok forognak...
Fr.. fröccs, freya, fúr, farag farok stb.. F és R etimonok és etimon logikájuk....
A hangok a természetijelenségeket utánozták, mindnek van egy alapjelentése...
F ahogy a szél zizegtette a lágyszrű növényzetet...
Fű.. Fa... de hasonló a szél szellő vagy a szövés zizegése... és hasonló a Z... tehát ezek egy etimonlogikák.... az etimonok ráadásul több etimonlogikai körbe helyezkednek el...
Tréé ami ts és R etimonból áll,mert lehet faragni... Grass mert a göröngyönnövő fűűű...
D etimon és logikái... Dolgozni... és nem nyelvatni szabályszerűségbe foglalt rag.. fono-Da, dalol-da, thor-das Do... dolgozni.. angolul...
A kelta nyelvek és a magyar közt.. a Rótt és Rúna írás által elbeszélt, mertmidegyikrovásnak van egy története...Mani, chant és stb... az etimonlogikát is tartalmazzák...
Tehát... ha 1 darab hasonló szó sem lenne akkor is megállapítható a sumer és magyar nyelvazonosság a 68%-os etimonlogikával... jah és még valami.. az asszírok 30 ezer sumer telepest küldek szamaria városába... ami Izreal központjává vált.. mert a szamaritániusok. más szóval a levik vagyis a mayarnak (malaknak) áldozottak is magyarul beszéltek... és ott volta királyok temetője is... Jah hogy akkor Jézus magyar volt?! Van az úgy....
Ez annyira egyszerű, hogy erre nem is gondoltam, de megismétlem egy előző mondatomat. „A sumer szövegek átírása a latin ábécé betűin alapul, kiegészítve néhány mellékjellel, amelyek a latinban ismeretlen hangokat jelöli.” Ezeknél a mássalhangzóknál csak erről van szó. G az G, de a sumer ĝ kiejtve ’ng’, például a sumer uĝ (írásban uĝ3) kiejtése ’ung’, jelentése ’nép’ (people). Vagyis ha ĝ-t látsz, ’ng’-t kell olvasni. A sumer ’S’ az ’sz’, ez megfelel a magyar ’sz’-nek, de a sumer š a magyar ’s’-nek felel meg, nem lehetett sumer szövegben ’sh’- használni. A sumerban ’ş’ nincs, csak az akkádban, ez egy nyomatékkal képzett ’sz’, mások szerint ’tsz’, és az ’sz’-t követi a glottal stop. (Szerintem nincs ember, aki tudná, hogyan ejtették ki ezt a hangot az akkádok). Ś nincs sem a sumer, sem az akkád nyelvben.
„(megfelelő előképzettség hiányában) nem tudom, hogy a felsőjeles és az anélküli msh.-közül melyiket hogyan literálják...tudnál segíteni?”
Kedves kisharsány!
Megfelelő előképzettség hiányában nem biztos, hogy jó választ adok. Már a kérdésed is elgondolkoztat, felsőjeles és anélküli mássalhangzók (msh) nincsenek, csak magánhangzók. A literálás alatt mit értesz? Mert a sumer nyelv betű szerinti átírásáról nem igen beszélhetünk, az ékjeleket (vagy képjeleket) nem igen lehet betű szerint átírni.
Visszatérve a kérdésedhez: A sumer szövegek átírása a latin ábécé betűin alapul, kiegészítve néhány mellékjellel, amelyek a latinban ismeretlen hangokat jelöli. A magánhangzók hosszúságát (ā, ē, ī, ū vagy â, ê, î, û) szintén mellékjelekkel jelöljük, a magánhangzó fölé húzott vonal jelzi, ezt a felül húzott vonalat nevezik macronnak is. Az ékírás átírását latin betűkre transzliterációnak nevezzük, míg transzláció, ha a szöveget lefordítjuk angolra (vagy magyarra).
Az átírásnál az azonos hangzású, de más jellel írt szótagokat megkülönböztetjük mellékjelekkel, vagy számozással. Például ša, šá, ša4, ša5 olvasata magyarul ’sa’, de mindegyiket más jellel írták le.
Ezért nem lehet igazán hozzászólni Marton Veronika Antamténusz szófejtéséhez sem, mert nincs ilyen sumer írás, amelyiken ez a mondóka írásban megtalálható lenne. Ha lenne ilyen ékírásos szöveg, akkor abból kiderülne az, ami itt csak belemagyarázás. Például a sumer sur szónak legalább 12 féle jelentése van, és hétféle ékírásos jel tartozik hozzá.
Ezt a kérdést elsősorban a jele határozza meg. Csak azonos ékek közül lehet "választani", mert csak ott lehet igaz, amit írsz, a szövegkörnyezettel kapcsolatban. (ha elolvasandó szövegetd van) Ha nincs, akkor kissé "szabadabb" a lehetőség, de akkor meg meg kell nézni elsősorban a kétjeles szavak közül az eredeti szavak értelmét, a jelek alapján - az lehet választó.
sur [BREAD] wr. sur "a bread" sur [CUT] wr. sur4 "to cut cloth" Akk. nakāsu sur [DITCH] wr. sur3; sur6; sur7 "canal, ditch; foundation pit of a building" Akk. berûtu; sūru sur [FORM] wr. sur "to form" Akk. bašāmu sur [FURIOUS] wr. sur2 "(to be) furious, angry" Akk. ezzu sur [HALF] wr. sur; sur3 "half" Akk. šinnû; mišlu sur [HARNESS] wr. sur5; surx(ERIN2) "to harness, tie up; to suspend, be suspended; harness team (of draft animals or workers); member of a team, team-worker" Akk. šuqallulu sur [LOCUS] wr. su7 "threshing floor; abandonment" Akk. maškanu; nidûtu sur [PLECTRUM?] wr. ĝešsur9 "plectrum?; a musical instrument?" Akk. zannaru sur [PRESS] wr. sur; sur8 "to press, squeeze; to flash; to drip; to rain; to milk" Akk. natāku; zanānu; şahātu; şarāru sur [SMILE] wr. sur "to smile" sur [SPIN] wr. sur "to spin; to twist; to slither" Akk. ţawû; šalālu sur [UNMNG] wr. sur3; sur8 "" sur [UNMNG] wr. sur4 "?; ?" Akk. malātu; šihittu
Con Storm · http://pszichohistoria.uw.hu/2011.04.13. 07:21:58 1., Jézus többször említette, nem azok a zsidók akik annak mondják magukat.. 2., Miután Salamon kiirtotta a családját és a Dávid házi királyi családot, a Benjamin és a Levi törzs kiszakadt Izraelből! A Partus birodalom támadása után egyedül ők maradtak szabadok, és kiközösítették őket, mert minden népből választottak maguknak férjet, vagy feleséget.. szóval nem voltak rasszisták... A biblia szövegéből egyértelműen kiderül, hogy külön nyelvet beszéltek, mert a leveleiket minden néphez külön tolmáccsal kellett lefordítani...
Több bizonyítéka van, hogy a 2600 évvel ezelőtt elvándorolt népek leszármazottai vagyunk!
1., Írásunk a székely és a pálos rovásírás etruszk és sumer hagyományt tükröz 2., Judea kiválását az adószedés okozta, és a múltunkban tabu volt a pénz, sokáig tilos volt a használata 3., Heraldikánk a mai arab területre utalnak. 4., Nyelvünk etimonlogikája 68%-os egyezőséget mutat a sumer nyelvével 5., a szürke marhát az egyiptomi domborműveken lehet megtalálni, de már ott sem fellelhetőek 6., A szavaink megőrizték ősi etimonlogikai rendszerüket, vagyis már a nyelvünk kialakulásakor írással is rendelkeztünk (kéz-kés, kar-kard, kap -kapa) 7., A rovásírásból és nyelvünk etimonlogikájából levezethető, hogy az európai népek belőlünk váltak ki, Etruszkok, Kelták, Dauthok, Flavio Vuargok, Türkök 8., Népi hagyományaink, mondáink, mitológiánk, népi motívumaink is erre utal 9., Őseink nevei: Áron-Árpád, Levi-Levente, a régi forrásokban a Leviket a Magyaruk szóval jelölik... 10., Az ásatásokkor talált nap és napkereszt motívumok, manicheus kereszt motívumok, 11., számos szólásunk és mondásunk, az a leány amelyik nem talál férjet magának Pártában marad... 12., a fegyverzetünk, harcmodorunk 13., fennmaradt szakmáink, mint a timsós bőrcserzés 14., Írásos emlékeink, mint pl. a királyi esküszövegben a Jeruzsálem szó nem városra utal, hanem egy eszmére, és ennek a magtartására esküdt föl a király 15., Szavaink etimonlogikailag tartalmazzák a környező népek teológiai isten-anygal neveit: Angol-Angyal, Ír-írás, Don-Döntő, Path-elpatkol, Laki-Lüke, Thor-tör, zúz, Zeusz-zúz és még számos jelentésbeli és etimonlogikai egyezés...
Szóval ez a kőtáblás dolog... történelmileg megalapozottabb... mint a finnugor eredet 9.,
Alapvető tudásbeli hiányosságaid vannak... nem a mondatok számítanak, és nem a szavak egyezősége... ami számít a fonéma, az etimon, és etimonok logikája...
Magyarországon a nyelv felépítésének elemző tudománya tiltott, mert a rasszista náci magyartgyűlölők nem tudnák nyomatni a mocsadékjaikat... és megvezetni a tanulatlanokat...
68%-os etimonlogikai egyezőség van... ami akár úgy is jelentkezhetne, hogy egy azonos szó nem maradt fenn...
És amit tudni kell... Sumer város volt.. kertváros... 11 millió ember élt ott és minimum 3 fő nép...
Akik minimum 3 nyelvet beszéltek...
Nem minden sumer írást lehet egyeztetni... mert nem is egy nyelven íródtak...
Bár nem beszélek angolul, a választ megkapod, ha megnézed a különbséget. Legalább is szerintem az egyik az összetett ige igei (Verbális) része, a mási az összetett ige alanyi (Nominális) része.
Köszönm a fiatalnak gondolást - lehet, hogy egykorúak vagyunk - én sem török már a nyelvelsajátításra, megelégszem a szavakkal. Azok nem csalnak - valszeg.
Ha erre a sumér mondatra gondolsz (dumusinu-sa2ama-a-nina-an-u3-tud), nem az ePSD-vel kell kezdeni, hanem tanulni kellene a sumér nyelvet egy tanfolyamon. Én már lekéstem róla, mert már öreg vagyok hozzá, de Te még nekivághatsz, ha tényleg érdekel. A sumér nyelv nem olyan egyszerű, hogy egy szótárból le tudnál fordítani egy komplett sumér mondatot.
Annyit tudok segíteni, hogy a sumér nyelvben mindig az alanyi rész van a szó elején, utána a tárgy és a végén az igei rész.
dumu : gyerek
si : nem tudom, talán: si [CVNE] wr. si "(compound verb nominal element)"
nu : nem
sa2 : nem tudom, talán tanács?
ama : anya
a-ni : szerintem 3.személy birtokos rag, jelentése: az ő…, övé
na : talán modális prefix, tiltó a jelen/jövő időben
