A „hivatalos” nyelvcsaládfák elméletét számos vezető tudós súlyos bírálatokban részesítette az utóbbi időben. Elég, ha csak Ny. Sz. Trubeckoj herceget (1890–1938) vagy a magyar Götz Lászlót (1934–92) említjük. Az összehasonlító nyelvtörténet kritikus pontja, mondhatni, sarokköve a világ legrégibb dokumentált nyelvének, a šumérnak a megítélése, illetve elhelyezése a világ idiómáinak palettáján. Hazai akadémiai szakkönyveink egyöntetűen rokontalan sziget-formációként, kultúrtörténeti érdekességként igyekeznek bemutatni ennek az ősi mezopotámiai népnek a szókészletét és nyelvtanát, anélkül, hogy a régészeti-humánbiológiai kutatásokra bármily csekély figyelmet is szentelnének. Ennél tragikusabb hibát nehezen követhetnének el. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a szumír nép, a szumír kommunikációs bázis, valamint az ahhoz igen közel álló más elő-ázsiai idiómák alapjaiban határozták meg Földünk számos térségének műveltségét, s befolyásuk nemcsak huzamosabban érvényesült, mint például a Római Birodalomé a környező, elmaradottabb népek viszonylatában, de a nagyobb kulturális szintkülönbségek miatt amazénál erőteljesebb is volt. Arra szeretném kérni az érdeklődőket és a köpködni vágyókat is, tanúsítsanak önmérsékletet az elkövetkező viták során, s igyekezzenek lehetőségeikhez mérten a tárgyra koncentrálni.
Ez annyira egyszerű, hogy erre nem is gondoltam, de megismétlem egy előző mondatomat. „A sumer szövegek átírása a latin ábécé betűin alapul, kiegészítve néhány mellékjellel, amelyek a latinban ismeretlen hangokat jelöli.” Ezeknél a mássalhangzóknál csak erről van szó. G az G, de a sumer ĝ kiejtve ’ng’, például a sumer uĝ (írásban uĝ3) kiejtése ’ung’, jelentése ’nép’ (people). Vagyis ha ĝ-t látsz, ’ng’-t kell olvasni. A sumer ’S’ az ’sz’, ez megfelel a magyar ’sz’-nek, de a sumer š a magyar ’s’-nek felel meg, nem lehetett sumer szövegben ’sh’- használni. A sumerban ’ş’ nincs, csak az akkádban, ez egy nyomatékkal képzett ’sz’, mások szerint ’tsz’, és az ’sz’-t követi a glottal stop. (Szerintem nincs ember, aki tudná, hogyan ejtették ki ezt a hangot az akkádok). Ś nincs sem a sumer, sem az akkád nyelvben.
„(megfelelő előképzettség hiányában) nem tudom, hogy a felsőjeles és az anélküli msh.-közül melyiket hogyan literálják...tudnál segíteni?”
Kedves kisharsány!
Megfelelő előképzettség hiányában nem biztos, hogy jó választ adok. Már a kérdésed is elgondolkoztat, felsőjeles és anélküli mássalhangzók (msh) nincsenek, csak magánhangzók. A literálás alatt mit értesz? Mert a sumer nyelv betű szerinti átírásáról nem igen beszélhetünk, az ékjeleket (vagy képjeleket) nem igen lehet betű szerint átírni.
Visszatérve a kérdésedhez: A sumer szövegek átírása a latin ábécé betűin alapul, kiegészítve néhány mellékjellel, amelyek a latinban ismeretlen hangokat jelöli. A magánhangzók hosszúságát (ā, ē, ī, ū vagy â, ê, î, û) szintén mellékjelekkel jelöljük, a magánhangzó fölé húzott vonal jelzi, ezt a felül húzott vonalat nevezik macronnak is. Az ékírás átírását latin betűkre transzliterációnak nevezzük, míg transzláció, ha a szöveget lefordítjuk angolra (vagy magyarra).
Az átírásnál az azonos hangzású, de más jellel írt szótagokat megkülönböztetjük mellékjelekkel, vagy számozással. Például ša, šá, ša4, ša5 olvasata magyarul ’sa’, de mindegyiket más jellel írták le.
Ezért nem lehet igazán hozzászólni Marton Veronika Antamténusz szófejtéséhez sem, mert nincs ilyen sumer írás, amelyiken ez a mondóka írásban megtalálható lenne. Ha lenne ilyen ékírásos szöveg, akkor abból kiderülne az, ami itt csak belemagyarázás. Például a sumer sur szónak legalább 12 féle jelentése van, és hétféle ékírásos jel tartozik hozzá.
Ezt a kérdést elsősorban a jele határozza meg. Csak azonos ékek közül lehet "választani", mert csak ott lehet igaz, amit írsz, a szövegkörnyezettel kapcsolatban. (ha elolvasandó szövegetd van) Ha nincs, akkor kissé "szabadabb" a lehetőség, de akkor meg meg kell nézni elsősorban a kétjeles szavak közül az eredeti szavak értelmét, a jelek alapján - az lehet választó.
sur [BREAD] wr. sur "a bread" sur [CUT] wr. sur4 "to cut cloth" Akk. nakāsu sur [DITCH] wr. sur3; sur6; sur7 "canal, ditch; foundation pit of a building" Akk. berûtu; sūru sur [FORM] wr. sur "to form" Akk. bašāmu sur [FURIOUS] wr. sur2 "(to be) furious, angry" Akk. ezzu sur [HALF] wr. sur; sur3 "half" Akk. šinnû; mišlu sur [HARNESS] wr. sur5; surx(ERIN2) "to harness, tie up; to suspend, be suspended; harness team (of draft animals or workers); member of a team, team-worker" Akk. šuqallulu sur [LOCUS] wr. su7 "threshing floor; abandonment" Akk. maškanu; nidûtu sur [PLECTRUM?] wr. ĝešsur9 "plectrum?; a musical instrument?" Akk. zannaru sur [PRESS] wr. sur; sur8 "to press, squeeze; to flash; to drip; to rain; to milk" Akk. natāku; zanānu; şahātu; şarāru sur [SMILE] wr. sur "to smile" sur [SPIN] wr. sur "to spin; to twist; to slither" Akk. ţawû; šalālu sur [UNMNG] wr. sur3; sur8 "" sur [UNMNG] wr. sur4 "?; ?" Akk. malātu; šihittu
Con Storm · http://pszichohistoria.uw.hu/2011.04.13. 07:21:58 1., Jézus többször említette, nem azok a zsidók akik annak mondják magukat.. 2., Miután Salamon kiirtotta a családját és a Dávid házi királyi családot, a Benjamin és a Levi törzs kiszakadt Izraelből! A Partus birodalom támadása után egyedül ők maradtak szabadok, és kiközösítették őket, mert minden népből választottak maguknak férjet, vagy feleséget.. szóval nem voltak rasszisták... A biblia szövegéből egyértelműen kiderül, hogy külön nyelvet beszéltek, mert a leveleiket minden néphez külön tolmáccsal kellett lefordítani...
Több bizonyítéka van, hogy a 2600 évvel ezelőtt elvándorolt népek leszármazottai vagyunk!
1., Írásunk a székely és a pálos rovásírás etruszk és sumer hagyományt tükröz 2., Judea kiválását az adószedés okozta, és a múltunkban tabu volt a pénz, sokáig tilos volt a használata 3., Heraldikánk a mai arab területre utalnak. 4., Nyelvünk etimonlogikája 68%-os egyezőséget mutat a sumer nyelvével 5., a szürke marhát az egyiptomi domborműveken lehet megtalálni, de már ott sem fellelhetőek 6., A szavaink megőrizték ősi etimonlogikai rendszerüket, vagyis már a nyelvünk kialakulásakor írással is rendelkeztünk (kéz-kés, kar-kard, kap -kapa) 7., A rovásírásból és nyelvünk etimonlogikájából levezethető, hogy az európai népek belőlünk váltak ki, Etruszkok, Kelták, Dauthok, Flavio Vuargok, Türkök 8., Népi hagyományaink, mondáink, mitológiánk, népi motívumaink is erre utal 9., Őseink nevei: Áron-Árpád, Levi-Levente, a régi forrásokban a Leviket a Magyaruk szóval jelölik... 10., Az ásatásokkor talált nap és napkereszt motívumok, manicheus kereszt motívumok, 11., számos szólásunk és mondásunk, az a leány amelyik nem talál férjet magának Pártában marad... 12., a fegyverzetünk, harcmodorunk 13., fennmaradt szakmáink, mint a timsós bőrcserzés 14., Írásos emlékeink, mint pl. a királyi esküszövegben a Jeruzsálem szó nem városra utal, hanem egy eszmére, és ennek a magtartására esküdt föl a király 15., Szavaink etimonlogikailag tartalmazzák a környező népek teológiai isten-anygal neveit: Angol-Angyal, Ír-írás, Don-Döntő, Path-elpatkol, Laki-Lüke, Thor-tör, zúz, Zeusz-zúz és még számos jelentésbeli és etimonlogikai egyezés...
Szóval ez a kőtáblás dolog... történelmileg megalapozottabb... mint a finnugor eredet 9.,
Alapvető tudásbeli hiányosságaid vannak... nem a mondatok számítanak, és nem a szavak egyezősége... ami számít a fonéma, az etimon, és etimonok logikája...
Magyarországon a nyelv felépítésének elemző tudománya tiltott, mert a rasszista náci magyartgyűlölők nem tudnák nyomatni a mocsadékjaikat... és megvezetni a tanulatlanokat...
68%-os etimonlogikai egyezőség van... ami akár úgy is jelentkezhetne, hogy egy azonos szó nem maradt fenn...
És amit tudni kell... Sumer város volt.. kertváros... 11 millió ember élt ott és minimum 3 fő nép...
Akik minimum 3 nyelvet beszéltek...
Nem minden sumer írást lehet egyeztetni... mert nem is egy nyelven íródtak...
Bár nem beszélek angolul, a választ megkapod, ha megnézed a különbséget. Legalább is szerintem az egyik az összetett ige igei (Verbális) része, a mási az összetett ige alanyi (Nominális) része.
Köszönm a fiatalnak gondolást - lehet, hogy egykorúak vagyunk - én sem török már a nyelvelsajátításra, megelégszem a szavakkal. Azok nem csalnak - valszeg.
Ha erre a sumér mondatra gondolsz (dumusinu-sa2ama-a-nina-an-u3-tud), nem az ePSD-vel kell kezdeni, hanem tanulni kellene a sumér nyelvet egy tanfolyamon. Én már lekéstem róla, mert már öreg vagyok hozzá, de Te még nekivághatsz, ha tényleg érdekel. A sumér nyelv nem olyan egyszerű, hogy egy szótárból le tudnál fordítani egy komplett sumér mondatot.
Annyit tudok segíteni, hogy a sumér nyelvben mindig az alanyi rész van a szó elején, utána a tárgy és a végén az igei rész.
dumu : gyerek
si : nem tudom, talán: si [CVNE] wr. si "(compound verb nominal element)"
nu : nem
sa2 : nem tudom, talán tanács?
ama : anya
a-ni : szerintem 3.személy birtokos rag, jelentése: az ő…, övé
na : talán modális prefix, tiltó a jelen/jövő időben
A logikai egyezőséggel, s a többivel - nagyjából - egyetértek. Tudnál-e segíteni, hogy bővebb anyaghoz jussak pld. Amit meg lehet állapítani az etimon logikai egyezőség... ami 68%-os... és ez is tény.. tárgykörben ?
nyelvazonosságot mutat... ez tény.. és nem nyelvrokonságot...
"szégyenlősen bevallom": az eddigi kutatgatásaim nekem is ilyest mutatnak - de messze még a végállomás...:))
„Erre mondta Samuel Noah Kramer, hogy az agglutináló sumir nyelv úgy illik a flektáló szemitára, mint a rosszul szabott ruha.”
Az igazsághoz tartozik, hogy a szemita akkád nyelv is egy erősen ragozós nyelv, de jellemző rá a nagyon erős flektálás is, vagyis a jellemzően három mássalhangzós gyökszóban változhatnak a magánhangzók! Ezen kívül az akkád nyelvben a gyökszó jelentését nemcsak a prefixumok és suffixumok alakítják, hanem az infixumok (belragok) is, így a szótövek is megváltozhatnak a felismerhetetlenségig. Emellett a nagy különbség az akkád és a sumér szavak között az, hogy a sumér szavak legnagyobb része egy szótagú, ehhez készült a sumérok ékírás rendszere (egy jel, egy szó), addig az akkád szavak legnagyobb része három mássalhangzós, így a sumér ékírás valóban nem tudta visszaadni az akkád szavak alakját, csak jelentését.
1874-re az európai tudós körök elfogadták, hogy az ékírást, illetve elődjét a vonalas írást nem a szemita, hanem a toldalékoló nyelvű szkíta népek találták fel. Nyelvüket, a káldeai-turáni ősnyelvet és a népet kezdetben akkádnak hívták, jelenleg sumirnak. E a[...] Bővebben!Tovább »
Magam is foglalkozgatok ilyesmivel, s az én szószedetemben (ePSD) az ur még benne van, de már a gu-, és a la ékjele(és jelentése) amely az oroszlán-nagy kutya példában szerepel, az már nincs benne. Milyen szószedetben lehet ezeket megtalálni ? (gyakorlatilag: mit használsz ?)(persze, ha lehet net-es lenne jó)
"1874-ben a Századok c. folyóirat tárca-rovata rövid tudósításban közölte, hogy Rónay Jácint hívta fel Henry Rawlinson figyelmét, a magyar és az akkoriban még akkádnak nevezett sumir nyelv hasonlóságaira, s arra, hogy a megfejtés kulcsa a magyar nyelvben rejlik:„
"A Századok szószerinti fordításban idézi a német Ausland[5]c. folyóiratban megjelent, az ékiratos szavak és néhány magyar kifejezés összehasonlításának eredményét: „I. Sargon, akkád uralkodó idejéből való ékírásban 16 szót találtak, ami magyar, 9-et, amely finn és 6-ot, amely a török nyelvnek felel meg, továbbá több szót az osztyák nyelvből."
"S arról is kevesen tudnak, hogy Rónay Jácinton kívül az MTA „mindenhatójának”, Hunfalvy Pálnak is tudomása volt az ékiratoktól. A francia Francois Lenormant akadémikussal folytatott levelezéséből kiviláglik, hogy nem is tagadta, sőt üdvözölte a megállapított sumir és az ural-altáji nyelvek (ahova a magyar is tartozik) közti rokoni, leszármazási kapcsolatot."
Fonéma---etimon--- etimonok halmaza, amit etimonlogikának hívunk... 68%-os egyezőség...
Az Achád... lehet már eltorzult sumér is.. hiszen időben utána jöttek és egyenlőre az achád a sumertől csak az írásmódban különbözik... a fonémái nem mardtak fenn.. és a sumér fonémákat is csak a székely rovásírás alapján következtették ki... szóval abba is lehetnek hibák...
de... több száz magyarul is érthető szó van..
mint Andul.. angyal
ember... mint lassan égő zsarátnok...
De hogy teljes legyen a zavar.. a Duna északi irányú folyását Istarnak hívták.. a dombja Eszter Gom... és az északi sarkcsillagunkat hívtuk vezérlő Istar csillagnak amiről gyermekmondókák is maradtak fenn... Nos az Achád és Sumer női istent is.. Istarnak hívták...
a Sumérral nem nyelvrokonságban vagyunk.. hanem nyelv azonosság van... vagyis a két nép időben egy nyelvet beszélt.. a vándorlás iránya kérdéses.. innen oda .. vagy onnan ide...
paḫāru : [sumer NIGIN) [Army] G. to gather (intr.) ; to rally (intr.) ; to accumulate( intr.) D. to gather (tr.) Dt. to be gathered ; to assemble (intr.) Magy. ’Összegyűjteni, felhalmozni’
Comparison with other Semitic languages : Proto-Semitic : *paḫār
