Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
A többiekhez is szólna még a következő kérdésem. A héten 4 fűtésszerelő is volt nálam, hogy a leendő rendszerről egyeztessünk és ajánlatot küldjenek. Miért akarhatnak mind lebeszélni különböző indokokkal a pufferről? Ennyire nem haladnak a korral, vagy nem értenek annyira ezekhez a rendszerekhez és inkább a jól beváltat akarják csinálni?
Az egyik szerint nagy a hőveszteség és teljesen felesleges felfűteni annyi vizet.
A másik szerint a puffer nélkül is ha kitapasztalom a rendszert, tudok nagyjából egyenletes hőfokot tartani, mondtam neki, hogy éjjel szeretnék inkább aludni és nem a kazánhoz rohangálni vagy reggel a begyújtással kezdeni. Erre nem nagyon tudott értelmeset reagálni.
A harmadik azon problémázott, hogy a 10cm-es betonunk nem biztos, hogy elbírja az 1000 literes puffert és amúgy is alig férne be.
A negyedik meg csak a régen sem volt és mégis megoldották a fűtést elvet vallotta.
Ha jól tudom a Ladomatban is ESBE szelep van ,tehát az is be tud ragadni.Csak ezért kicserélni
fölösleges. A Ladomatban van olyan funkció hogy vész esetén kinyit 1 szelep ami gravitációsan engedi tovább a vizet,de ennek az áteresztő képessége számomra kétséges.
Ugyanezt el lehet érni ESBE + megkerülő ág,de már normális keresztmetszettel.
Az Oventrop hasonló mint a Ladomat de abban Regulus szelep van.
Nem saját tapasztalat, olyan embertől származik, aki ESBE szelepet cserélt Laddomatra. Szerinte lényegesen jobb. Bár ez érthető is, utóbbi sokkal összetettebb.
Szekunder levegőnek nálam az égőnyílás felett van egy beágyazott 1"-os cső apró furatokkal. Nem szabályozható. Mikor még szénnel tüzeltem, 24 óra után is újragyulladt. Szénnél fontos a biciklibelső. Nem kaphat felülről fals levegőt. Inkább puhára kell fújni, mint keményre, akkor zár jól.
A levegőről csak annyit tudok mondani, hogy valószínűleg elegendőt kaphat, a kollégával ellentétben, mert ő túl sokat... :-P, mert stabilan ég, visszagyullad több óra állás után is.
A kazán és a hamuláda között van tömítés. Viszont a láda ajtaján van 1 kis felcsapható, ott kaphat keveset. A puttony fedelében a biciklibelső sem tökéletes.
A 70-es évek elején a forma 1-es autóknál alkalmazták,de betiltották.Külön injektor fecskendezte be a vizet az égéstérbe,az optimális pillanatban.
Lényege,hogy a víz nem összenyomható,"dinamikusabb" a dugattyú elindulása a felső holtpontról.
Magába az üzemanyagba tett víz egy halva született ötlet,nem,illetve nagyon rosszul oldódik a paraffinszármazékokban,és az üzemanyag rendszer oxidációját okozza.
A vegyes tüzelésű és gázkazán milyen elektronikával vagy érzékelőkkel szokták összekötni, hogy ha a vegyesből vagy pufferből nem érkezik meleg víz a fűtéshez akkor automatikusan bekapcsoljon a gázkazán?
Magyarországon az AUTÓKUT foglalkozott a 70-es 80-as években víz gázolaj emulzióval, a motorok teljesítménye nőtt, fogyasztás csökkent, a káros anyag kibocsátásuk csökkent, a motorok csendesebben működtek. Rozsda temetőről nem hallottam.
Ez az egyik út, a másik az EGR kipufogó gáz visszavezetés, ami miatt lehet is szopni rendesen
Változatlanul azt állítom, a minimális vízpára hirtelen 700-900°C hőmérsékletre hevítve gőzzé alakítva pozitívan hat az égésre.
Nagyobb mennyiségű víz esetén a várt pozitív hatás elmarad, több víz hirtelen felmelegítése lassabb folyamat és több hőt is von el a környezetéből, a vízgőz égésjavító hatása elmarad, inkább a hűtő hőelvonó hatása érvényesül.
"Picit" foglalkoztam a témával gyakorlatban, nem csak elméleti síkon közelítem meg.
Volt valami olyan őrültség is, hogy az autókban a benzinhez kevertek vizet, vagy vízpárát, amitől nőtt a teljesítmény, csak a rozsda kikezdett sokmindent.
Na, a mi esetünkben ebben nem hiszek (és a hatékonysága miatt be sem vezetem :-) )
Inkább itt van az igazság , de a hőmérleg még kérdés:
A szénnek vízgőzzel, illetve oxigénnel végbemenő parciális oxidációját összehasonlítva megállapítható, hogy a vízgőzös oxidáció kétszer annyi redukálógázt ad, mint a tiszta oxigénes folyamat.
Az égési termékek levegőre vonatkoztatott fajlagos összmennyisége a levegő páratartalmának növekedése arányában annak következtében is nő, hogy a vízgőz több oxigént (88,9 tömeg%) tartalmaz, mint a levegő (21 tömeg%). Végeredményben a levegő páratartalmának növekedése fokozza az egységnyi szénre jutó gáztermék-mennyiséget és növeli a gáztermék (CO+H2)-tartalmát, de egyben növekvő hőfogyasztáshoz vezet.
A CO is képes a vízgőzt redukálni, a következő egyenlettel leírható vízgázreakció szerint:
A tolóerő növekedést a kazánomban nem szeretném kipróbálni.
Ha a víz felforr és halmazállapotot vált (gőz ) akkor jelentősen kitágul, ez tényleg plusz tolóerőt ad, de nem fokozza hajtóműben bekövetkezett égés hatékonyságát.
A hajtómű haladásra van kitalálva a kazán fűtésre , nem véletlenül.
"A berendezések alacsony nyomású gőzgenerátorral vannak felszerelve, melynek használata opcionális. A videón az alacsony nyomású gőzbefecskendezés nincs használatban. Annak használatával a teljesítmény nagyobb!"