Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
A levegőről csak annyit tudok mondani, hogy valószínűleg elegendőt kaphat, a kollégával ellentétben, mert ő túl sokat... :-P, mert stabilan ég, visszagyullad több óra állás után is.
A kazán és a hamuláda között van tömítés. Viszont a láda ajtaján van 1 kis felcsapható, ott kaphat keveset. A puttony fedelében a biciklibelső sem tökéletes.
A 70-es évek elején a forma 1-es autóknál alkalmazták,de betiltották.Külön injektor fecskendezte be a vizet az égéstérbe,az optimális pillanatban.
Lényege,hogy a víz nem összenyomható,"dinamikusabb" a dugattyú elindulása a felső holtpontról.
Magába az üzemanyagba tett víz egy halva született ötlet,nem,illetve nagyon rosszul oldódik a paraffinszármazékokban,és az üzemanyag rendszer oxidációját okozza.
A vegyes tüzelésű és gázkazán milyen elektronikával vagy érzékelőkkel szokták összekötni, hogy ha a vegyesből vagy pufferből nem érkezik meleg víz a fűtéshez akkor automatikusan bekapcsoljon a gázkazán?
Magyarországon az AUTÓKUT foglalkozott a 70-es 80-as években víz gázolaj emulzióval, a motorok teljesítménye nőtt, fogyasztás csökkent, a káros anyag kibocsátásuk csökkent, a motorok csendesebben működtek. Rozsda temetőről nem hallottam.
Ez az egyik út, a másik az EGR kipufogó gáz visszavezetés, ami miatt lehet is szopni rendesen
Változatlanul azt állítom, a minimális vízpára hirtelen 700-900°C hőmérsékletre hevítve gőzzé alakítva pozitívan hat az égésre.
Nagyobb mennyiségű víz esetén a várt pozitív hatás elmarad, több víz hirtelen felmelegítése lassabb folyamat és több hőt is von el a környezetéből, a vízgőz égésjavító hatása elmarad, inkább a hűtő hőelvonó hatása érvényesül.
"Picit" foglalkoztam a témával gyakorlatban, nem csak elméleti síkon közelítem meg.
Volt valami olyan őrültség is, hogy az autókban a benzinhez kevertek vizet, vagy vízpárát, amitől nőtt a teljesítmény, csak a rozsda kikezdett sokmindent.
Na, a mi esetünkben ebben nem hiszek (és a hatékonysága miatt be sem vezetem :-) )
Inkább itt van az igazság , de a hőmérleg még kérdés:
A szénnek vízgőzzel, illetve oxigénnel végbemenő parciális oxidációját összehasonlítva megállapítható, hogy a vízgőzös oxidáció kétszer annyi redukálógázt ad, mint a tiszta oxigénes folyamat.
Az égési termékek levegőre vonatkoztatott fajlagos összmennyisége a levegő páratartalmának növekedése arányában annak következtében is nő, hogy a vízgőz több oxigént (88,9 tömeg%) tartalmaz, mint a levegő (21 tömeg%). Végeredményben a levegő páratartalmának növekedése fokozza az egységnyi szénre jutó gáztermék-mennyiséget és növeli a gáztermék (CO+H2)-tartalmát, de egyben növekvő hőfogyasztáshoz vezet.
A CO is képes a vízgőzt redukálni, a következő egyenlettel leírható vízgázreakció szerint:
A tolóerő növekedést a kazánomban nem szeretném kipróbálni.
Ha a víz felforr és halmazállapotot vált (gőz ) akkor jelentősen kitágul, ez tényleg plusz tolóerőt ad, de nem fokozza hajtóműben bekövetkezett égés hatékonyságát.
A hajtómű haladásra van kitalálva a kazán fűtésre , nem véletlenül.
"A berendezések alacsony nyomású gőzgenerátorral vannak felszerelve, melynek használata opcionális. A videón az alacsony nyomású gőzbefecskendezés nincs használatban. Annak használatával a teljesítmény nagyobb!"
Nem vízzel fűt, csak a tűztérbe lévő hőcserélőbe juttatott minimális vizet vízgőzzé alakítja, ezzel katalizátorként javítja az égést.
Nem biztos, hogy teljesen lezajlik a vízbontás, ahogy a Каир Т írja.
Legelőször lead egy H a H2O gőz, majd tovább hevülve az OH kötés is felbomolhat.
H gyorsan és intenzíven ég, ez hozzátehet esetleg plusz energiát az OH kötés felszakításához.
Egy biztos, nagyon kis vízgőzmennyiségnél bekövetkezhet és hatékonyan működik mint égésjavító. Ha sok víz kerül a hőcserélőbe, a várt pozitív hatás elmarad.
Ha jól rémlik itt írta valaki a fórumon, ha a száraz fa hasábok közé egy "nedves" is került, jobb lett - javult az égés intenzitása, mintha csak száraz fával fűtene..
Ha lehet feltennék egy kérdést és várnám a pro és kontra válaszokat. Vegyes tüzelésű kazán+puffer tartály rendszerhez ESBE vagy LADDOMAT-ot szerelnétek fel.
Ha jól gondolom, ugyanaz a szerepük. Kazánvédelem. Tudom, hogy az egyik "csak" egy thermosztatikus szelep, a másik meg egy bonyolultabb egység. Nem is az ár összehasonlítását várom, hanem ha mind a kettőre meg van a rávaló, akkor melyiket érdemesebb megvenni. Sajnos az ESBE-vel már jártam úgy, hogy leragadt.
