Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Az a baj a vízteres rostélyú kazánokkal (ilyen az öntvény is) hogy a szén ami hozzáér a rostélyhoz, az nem mindíg ég el tökéletesen. Azt vettem észre, hogy ha fán fekszik, akkor több ég el, kevesebb elégetlen szén darabka marad.
A másik, hogy a szén magasabb hőfokon ég (olyan 800-1100) tehát ha kap elég oxigént és a fagázok, meg az izzó 1000 fok környéki szenet sikerül "háziasítanom" akkor a fából is sokkal több energiát tudok kinyerni.
"De a pillangó meg szabályozva jó nem ,füst hőmérséklet alapján?"
Hoty ? Nem tudom értelmezni.
A kazán aljába vastag fát rakok hosszába, a fölötte lévő sorba véknyabbat és kereszt irányba és stb... a tetejére gyújtóst és papírt. Az alsó ajtó és a pillangó is teljesen nyitva. A középső ajtót résnyire nyitvahagyom, mert úgy nekem jobban beindul az égés az elején. Amikor már szépen ég zárom a középső ajtót, résnyire kb 2x2cm-re nyitom a szekundert. Amikor már bömböl a kazán ( 10 perc kb), akkor a pillangón zárok, hogy a forró füst ne szaladjon ki a kéményen gyorsan. Azt hogy mennyire zárom, azt a láng magasságán látom és égés intenzitásán, tehát nagyon nem fojtom le, de égjen a fa. Mikor már a pillangó eléggé el van csavarva, akkor csukom az alsó ajtót, de levegőt akkor is adok. Ha a tűz ilyenkor kínlódik, akkor kicsit visszább nyitok a pillangón figyelve a szekunder "kukucskálón" a lángot.
Kb ennyi, pár hét és a kezed már tudja mennyit kell zárni és mikor.
A kollégám és én sem értettem, hogy mire való a pillangó, de most már tudom.
Az alsó ajtón veszed el a levegőt, akkor a huzat csökken, de az égés nem lesz tökéletes, mert az égést gátolod, azaz fojtogatod. Ekkor rengeteg elégetlen füstgáz kimegy a kényényen, sőt a kazán belsőn is meglátszik. Röviden pazarlod a fát/ energiát dobsz ki.
Ha az alsó ajtón biztosítod a kellő levegőt, de a pillangón zársz/ pillangóval játszol, akkor az égés jó lesz az égéstérben, a huzatot a kéménytől veszed el. Tehát itt nincs fojtogatás, és kevesebb kátrány és dzsuva lesz a kazán falán.
Mérni nem tudok még most sem semmit, csak a kazán ajtón hallom hogy kattog a forróságtól és nyitásnál éget a kilincs.
Ja, ha fát teszel a tűzre, akkor a pillangót nyisd, mert különben egyből kiszalad egy csomó füst:)) 3-4 alkalommal beszívtam, de most már résen vagyok.
Kísérleteztem különböző beállításokkal, azonban a kazán belső csak nem akar "jól kinézni".
Lehet megkeresem 42tibcsit, hogy meszelje ki az én kazánomat is belülről!:-))))
Szóval:
Arra jutottam, hogy a huzattal lehet alapvető probléma.
Továbbra is fojtanom kell vagy a prim/szek levegő csappantyúkkal, vagy a füstgáz pillangóval.
Ha a levegő oldali folytást választom, akkor jelentősebben kátrányosodik a kazánbelső.
Ha a füstgáz oldalom szabályozok (250°C környékén) akkor kevésbé képződik kátrány.
Tervezett beavatkozások:
Az ESBE szelepbe a jelenlegi 60°C-os patron helyett 75°C-ost teszek. Ettől azt várom, hogy 2. fokozatba kapcsolhatom a keringető szivattyút (jelenleg 1. fokozatban üzemel), és az intenzívebb áramlás miatt egyenletesebb lesz a kazán víztér hőfok eloszlása.
Ha a fenti beavatkozással nem jutok eredményre, akkor beépítek egy huzatkorlátozót. Jelenleg előfordul olyan eset, hogy szinte teljese le kell zárjam a pillangót, hogy ne ugorjon meg a füstgáz hőfok. Tegnap pl. pillanatok alatt megvolt a 380°C, igaz a próba kedvéért 250-300 között tartottam a füstgázt. A huzatfokozótól azt várom, hogy úgy tudok kellő mennyiségű légfelesleggel üzemelni, hogy a huzat nem rántja ki a kéményen a teljes kazánbelsőt. (persze a meleggel együtt)
Ha a fenti beavatkoások nem válnak be, akkor tényleg hívom 42tibcsit, beiratkozok hozzá egy kazánfűtő tanfolyamra!
Azt szeretném kérdezni olyan valakitől akinek a kéményre huzatkorlátozó van szerelve, hogy béléscsöves kialakítású kéménynél hogy lehet/kell megoldani a kéménycsőre való rögzítést?
Mekkora lyukat kell vésni a kémény tégla részére a beépítéshez?
Látod látod, ha olvasnátok itt, akkor szembetűnt volna, hogy a levegő arány 80/20. Vagyis a fa égéséhez 80% a primer levegő és 20% a szekunder.
Vagyis 80% lent alulról, és 20% fentről.
39538. nemkezd tette be legutoljára.
A fatűznek kétszer kell levegő
Az égési levegő 80%-át első levegőként kell a fatűzhöz juttatni. Ez a “primer levegő nélkülözhetetlen a fa összelevőinek bomlásához és a fagáz képződéséhez, de a faszén sem ég el nélküle. Az égési levegő 20%-át másodlevegőként kell a fagázlángok térségébe juttatni. A “szekunder levegő” a fagáz tökéletes elégéséhez kell. A másodlevegő ne hűtse le a fagázlángokat, mert akkor nem égnek ki tökéletesen. Ezért lehetőleg forrón kell a fagázlángokhoz juttatni. A szekunder levegő összekeverése a nagyon forró fagázokkal a kályha- és kandallóépítés egyik műszaki problémája. A forró gázok fizikai okokból nagyon rosszul keverednek. Jó tűzterekben örvényszakaszok vagy szűk fúvónyílások segítik elő a jobb keveredést annak érdekében, hogy a fagáz elegendő oxigénhez jutva, lehetőleg még a hőcserélők elérése előtt tökéletesen elégjen, ehhez legalább egy percnyi kiégési időre lenne szüksége.
A fagázok gyakorlatilag nem keverhetők tökéletesen oxigénben gazdag levegővel, ezért több oxigénben dús levegőt kell adagolnunk, mint amennyi számításaink szerint a tökéletes égéshez kellene. A tapasztalatok szerint a tényleges levegőszükséglet a számítottnak mintegy 170%-a. Fontos tudni, hogyha a levegő adagolását megszakítjuk, ezzel lassítjuk ugyan a fa bomlásának ütemét, de maga a bomlás még nem szűnik meg, csak a hatásfok romlik jelentős mértékben. Tehát ne csökkentsük a hőteljesítményt azáltal, hogy kevesebb friss levegőt adagolunk, vagy hogy lefojtjuk a kémény huzatát; ilyenkor ugyanis a fagáz már nem éghet ki teljesen. Jobb ha ehelyett a hőteljesítményt takarékos tüzelőadagolással szabályozzuk, vagyis mérsékelten, de rendszeresen rakunk a tűzre.
Nem csak a túl kevés levegő hátrányos, de a túl sok is ugyan olyan kedvezőtlen. 10kg légszáraz fa elégéséhez 30-40m3 levegő szükséges. Ha túl sok levegőt adagolunk, a többletet is fel kell melegíteni. A feleslegesen felhevített levegővel energia távozik a kéményen át anélkül, hogy hasznot hozna. Ha a füstgáz hőmérséklete 200OC, akkor minden feleslegesen adagolt és melegített köbméter levegő kb 70Wh hőveszteséget jelent.
Ezek alapján már érthetjük, hogy a nyitott tűzterű kandallók idejében miért is voltak gyérebbek az erdők, s miért fáztak bundában is a kandalló mellett. Az energia egyserűen kirohant a kéményen.
Az igaz, hogy a magyarázat ott van, csak azt nem tudom (és az nincs elmagyarázva) hogy hol adjak neki levegőt! Alul, felül, és mennyit?
Egyébbként a technikát értem, és ki akarom próbálni, csak az a fránya levegő ne lenne akadály!
2 hét múlva hétvégén szeretnék kisérletezni szénnel, mert eddig csak fával fűtöttem. Akkor érek majd rá ott lenni végig, meg addigra reméklem, hogy már elég hideg lesz :)
Azt szeretném kérdezni, hogy mennyi és milyen szenet teszel be egy rakatba, hány kg-ot? A kazánom nekem is 5 tagos török (csak sajnos nekem nincsenek az öntvényen ezek a gallérok, amikre Te felteszed a terelő lemezt, pedig kipróbálnám szívesen).
Alul a kazánban elhelyezek 4-5db hasított rönköt. Erre öntök szenet + az előző tüzelés maradékát (össz egy vödör) amit kirostáltam. Ezt elsimítom és teszek még a tetejére hasított rönköt szépen lefedve. Erre teszek kisebb fadarabokat, majd gyújtósnak valót és a végén még apróbb fát.
Mostanában elhagyom a gázolajos papír vagy fűrészport és csak simán gázgyújtóval (amit a rézcső forrasztáshoz használok) 3 perc alatt begyújtom a rakás tetejét.
Üzemi állapotba helyezem az ajtókat és a többit a belimo és a huzatszabályzó elintézi.
Bocsánat, azt hiszem, ez a videó talán még nem volt. Van itt minden, ami az elmúlt napokban szóba került a fórumon, de talán még tovább is mentek kicsit azok, akik ezt találták ki:
Mai megfigyelésem (ezt eddig is tudtam, csak megint "szembe jött").
Begyújtottam terelőlemez nélkül, mert a papír és dióhéj, + más kerti és háztartási hulladékot (nem környezetszennyezőket) tüzeltem el.
A füstgáz hőfoka teljes pillangó zárás esetén 300 fok körül ingadozott, míg az előremenő víz hőfoka 90 fok volt.
Majd amikor már a nagyobb dolgokat bepakoltam, és már mehetett a tűz rendesen, vissza tettem a terelőlemezt és a füstgáz hőfok beállt a bellimo által szabályozott 180 fokra. Az előremenő víz hőfoka ekkor 89 fokon stabilizálódott.
Arra kérnék valakit magyarázza már el a felülről történő begyujtás menetét (levegő adagolás). Még az is érdekelne, hogy mitől jó ez, és ha leég a rakat fa akkor hogy kell tovább tüzelni. Lehet hülyének gondolni, de szerintem senki sem tanul az anyja hasában.
Meg tudná nekem valaki mondani, hogy egy 30kW-os vegyestüzelésű kazán 2000 literes puffer tartályt mennyi idő alatt tud 20°C-ról 85°C-ig felfűteni? Ehhez van valami képlet, aminek segítségével ezt ki tudom számolni. És ehhez kb mennyi fára (akác) van szükség.
A kazán csak a puffer tartályt fűti gravitációs elven.
Ezt csak érdekességképpen jegyeztem meg. Egyszerű ügy, ha marad. Csak nem gyors. Ha parazsad van, nem kell meggyújtani. Magától átizzik a levegőáramlástól, majd meggyújt mindent a környéken. Ha nincs parazsad, de van egy marék faszened (kihűlt!), egy pici papír már beizzítja, onnan a parázsos verzió.
Amúgy idén még csak egyszer jött össze. Ebben az átmeneti időben nem is gyújtok minden nap. Elég nagy rakatot kell csinálnom ahhoz, hogy másnap parázs legyen vagy faszén. Gyakorlatilag 1-2 diónyi marad kicsit kevesebb, mint 1 diszperzites keményfából (tölgy). Nem tudom ennek mi az oka, de tavaly óta csak az alsó víztér kővel való bélelése történt meg, láthatóan szebben, tisztábban ég. A kandalló ajtaja egyáltalán nem kormosodik, a kő is tisztára ég. De hogy miért parázslik el az összes fa és nem marad semmi a hamuban, azt nem tudom.
Persze majd ha reggel és este is gyújtok, fog maradni parázs, tehát visszatérek az egyszerű "tetejére egy marék parázs" verzióhoz:D
