De éppen csak határon túli, Borsi, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye. Jelentős magyar támogatással megújult. Az épület kész, a kiállítás berendezése és parkosítás van még hátra. Részletek:
A tokaji vár jó pár ostromot is átélt. Végül saját tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc romboltatta le, miután szabad elvonulásért cserében 1704 januárjában átadták a labancok. Ma már nyomát is alig találni, de rövidesen indul a várépítés- pontosabban rekonstrukció! Részletek a cikkben!
Érdekes lenne, ha egy témához értő történész vagy örökségvédelmi szakember is elmondaná a véleményét. Sajnos képet valamiért nem tudok csatolni, de a látványterv elérhető a cikkben.
Tegnap du. még filozofáltam néhány hozzászóláson, pl. a romvárak és az eredetihez közeli állapotukban fennmaradt vagy helyreállított várak - pl. Visegrád, Eger, Sárospatak, Szigetvár - turizmusa közti jól megfogható különbségekről, de erre az esztendőre már belefáradtam a fórumozásba, mint ahogy ebbe az egész évbe is.
Annus horribilis, szörnyű év, ahogy a püspökünk fogalmazott néhány nappal ezelőtt...
Jövőre, ha lesz kedv, inspiráció és szabadidő hozzá, akkor majd folyatjuk.
Az érdeklődés már nem az igazi, pláne, hogy most azért kevesebben utaznak, kirándulnak, mint normál viszonyok közt. De jó lesz nekik később fellapozni :)
A Középső-Cserhát másik pusztuló sasfészke pedig a Szanda vára, amely egyúttal a Cserhát egyik legjobb kilátóhelye is.
Ez a hozzászólás a Galgamente története topikból átemelve:
"Az Ecskendnél jó 200 m-rel magasabb a Szanda, az azonos nevű hegy csúcsa a Középső-Cserhátban.
A Középső-Cserhát legmagasabb pontja és egyben az egyik legjobb kilátóhely a Cserhátban, tiszta időben tökéletes körpanorámával.
Tszf. 529 m.
Van rajta egy régi várrom, a Szandavár.
Építéséről elég keveset lehet tudni, régi típusú, vékony falakkal körülvett középkori kis kővár volt.
1546-ban került az oszmánok kezére, akik helyőrséget helyeztek el benne.
Ez helyőrség hamarosan innen járt fosztogató portyákra Nógrád vármegyébe.
Amíg a magyarok meg nem unták és egy magyar csapat 1551-ben - a legenda szerint alagúton át megközelítve a várat - az utolsó szálig le nem vágta a török helyőrséget, a várat pedig fölgyújtoták és fölrobbantották, hogy a törökök ne tudják tovább használni.
Ezzel a hely a katonai jelentőségét teljesen elveszítette és soha többé nem építették újjá.
A romjai még megvannak, de elég elhanyagolt állapotban, célszerű lenne legalább állagmegőrzést vgezni azokon.
Nagyon jó kis romantikus túraútvonalon érhető el a Galga-völgy legészakibb pontját képező Becske faluból.
Kb. 2 óra gyaloglás, még gyerekekkel is bevállalható.
Az elhanyagolt, pusztuló falak omlásveszélyesek, ezáltal a vár látogatása, főleg a várfalra való kiállás vagy kiülés akár baleset-és életveszélyes is lehet.
Emiatt is, de nem csak emiatt már nagyon esedékes lenne legalább egy állagmegőrző karbantartás, renoválás....
A Gerenna-vártól nem messze van egy másik várrom is a Bükkben, Éleskővár.
Sajnos turistaút nem vezet hozzá, így erdészeti utakon meg a szűz erdőn keresztül lehet csak megközelíteni, meglehetősen vadregényes körülmények között.
Sajnos szinte alig valami maradt fönt belőle.
Érdekes helyi monda kötődik hozzá.
Sajnos még nem láttam, de a soron következő bükki túrán érdemes lenne megcélozni.
Akkor ajánlom a szerencsi Rákóczi várat. Azon kevés erősségünk egyike, amely nagyjából megmaradt és nem most építik vissza kőből és vasbetonból, néha kritizált minőségben. Szóval megér egy misét, az az látogatást (persze azért restaurálás, felújítás itt is volt, bár nem mostanában, szerencsére).
A másik pedig a Gerennavár vagy Gerenna-vár (láttam már így, úgy is leírva), Szilvásváradtól keletre, fönt a fennsík peremén, egy tszf. 759 m magas, csonkakúp alakú mészkőhegy tetején.
Sajnos a várból szinte semmi sem maradt meg, de a túraélmény és a kilátás miatt érdemes fölmenni.
