Az első dokumentált és bizonyított várostrom - Jerikó (Jericho) k.b. Kr.e 4200 táján) (a híres falak leomlása a ,,harsonák által" - valószínűbb, hogy a zene a készülő aknától terelte el a figyelmet. A bibliában is hét napig tekeregtek a zsidók, míg a falak leomlottak.) De ebben az esetben csak feltevés van, az aknákkal kapcsolatban.
Az első ,,hivatalosan" dokumentált eset - Kirhad város ostroma Ishme-Dagan asszír uralkodó által. Az ő szavai szerepelnek az egyik agyagtáblán: ,,A falak alá ástam, és ledöntöttem őket."
Kevés a műszaki zárakkal és aknákkal f(történelmükkel)oglalkozó szakirodalom. Egyet még angolul is tudok ajánlani (mivel oroszul vagy franciául itt kevesen tudnak).
A neten biztosan megvan valahol:
William C. Schneck. The Origins of Military Mines (kiadót és évszámot nem tudok adni).
a várakat is lehet csoportositani tűzfegyverek előtti és utáni időszak szerint. amig a lovagvárak voltak,amiket kőhajitógépekkel dobáltak addig magas,csipkés falak,tornyok voltak. ahogy megjelentek a tűzfegyverek,aknák,a falak alacsonyabbak,zömökebbek lettek,rondellák,fülesbástyák stb jelent meg. az 1500-as években ment ez az olasz épitészet irányelvei szerint. az erőd megfelenése az 1600-1700-es években kezdődött szerintem.aztán erre tett még egy lapáttal a XIX.század a robbanó ágyúgolyó megjelenése.na innentől kellettek a földsáncok a falakra,hogy a föld felfogja a robbanás erejét.
Naja, az Árpád-vonalat direkt nem említettem, az már egészen biztos más kategória. Viszont az említett erődöknél kétségeim vannak, mert a többségének ( aradiban nem jártam, mivel katonai terület, csak a külső védművek egy részét láttam) van klasszikus értelemben vett belső vára, ami kaszárnya és igazgatási, raktár jelleggel működött.
Ha valaki azt a "romantikát" keresi, amit például akkor érez, amit például a szigligeti vagy dobai várban, akkor komárom nem az .... De lehetne határt húzni, hogy mely erődítmények várak, és melyek erődök, mert akkor az atlanti fal is vár lenne. Ez a határ pedig legyen a hátultöltős fegyverek megjelenése. Amely védművek ez után épültek, már ne legyenek várak. Persze ez csak az én szerény javaslatom.
A XIX. század második felétől épített, vagy átépített, modern, kazamata rendszerű erődöket, mint Komárom, Arad, Pétervárad, Przemysl szerintetek várnak vehetjük, vagy ez már más kategória?
Örülök hogy tudjátok használni a topicban légifelvételeimet és a rajzokról jut eszembe az archivumba sok rekonstrukciós elképzelés szerepel amelyeket nemsokára feltöltök a http://www.var-webaruhaz.hu/katalogus.htm is.
Ezek ff illetve szines rajzok.
Várpalotát én is kedvelem, semmi cico hanem egy vár.
Bátorkő várának romjai,épült 1300 körül,Újlaky Miklós nádor székhelye,Várpalotától északra kb 5-6km-re a Várvölgyben. Mivel a nádor udvartartása kinőtte,ezért vált szükségessé a jelenlegi helyen Palota várának felépitése. Pusztapalota megnevezése 1720 utáni,mivel a török kiűzése után visszatérő lakosság és a Zichyek közötti perben a lakosság arra hivatkozott hogy "puszta" azaz lakatlan terület,és erdőhasználati jogot követelt az uraság és a lakosság közti perben. a www.varpalota.lapja.hu oldalon Könczöl Imre munkájából olvashattok a Várpalota területén levő 2 kontra 3 vár elméletről. a 2 vár elmélet szerint Bátorkő a régi vár,és a nádor azt "kinőve" épitette Palota várát 1380 körül(udvarháznak). a 3 vár elmélet szerint Bátorkő vára a Kastélydombon a Zichy kastély helyén(Trianon múzeum) állott,a Várvölgyben levő vár pedig Pusztapalota.ezen elmélet szerint a Kastélydombon álló Bátorkő római kori őrtorony leszármazottja,mely elméletet alátámasztja a Várpalota-Öskü határában levő római kori duzzasztógát,illetve település megléte. Egy további elmélet a Szápár-Bakonycsernye térségében levő Csiklingvár romjait véli beazonositani Bátorkővel. Én a magam részéről a 2vár elmélet hive vagyok,számomra az tűnik elfogadhatónak.
ok,ennek örülök:) annyit tudok,hogy az új városvezetés integrálni akarja a várat a város életébe,konferenciaközpont,hotel,étterem,és ezekhez hasonló dolgok vannak az elképzelésekben,amivel tényleg használható lenne a vár,azonkivűl hogy múzeum van benne. volt egy grandiózus ötlet,hogy mi lenne ha üvegtetővel lenne befedve a várudvar,és akkor nem csak nyáron lehetne hasznositani a szinpadot,hanem télen is,mivel megoldható lenne az udvar fűtése,a fűtőmű visszatérő vezetéke által(elég lenne 20fok körüli hőmérséklet).az ötletet a Reichstag üvegkupolája adta,de egyenlőre nem lesz befedve üveggel a várudvar:))) a közelmúltban adtak át egy restaurált középkori palotaszárnyat,ahol az 1300-as évek végéről származó Magyarországon egyedülálló freskók vannak. annyit tudok még,hogy valami kiállitásfélét illetve a köztudatban való elterjesztését szánják annak is,hogy Beatrix királyné útban a fehérvári lagzira Palota várában töltötte a mennyegző előtti napot. további tervek léteznek még Bátorkő(1720 után Pusztapalota) várromjának megmentésére is.mivel honvédségi terület és tulajdon,ez nem lesz egyszerű meccs.
az új városvezetés tervei között szerepel,hogy a palotai várban levő Vegyészeti Múzeumot összezsugoritsa,esetleg elköltöztesse.magyarázat: méltatlan,hogy Magyarország egyik legépebb várában gyógyszeresfiolák,tejfölöspoharak között sétál a látogató. A tervekben Bakonyi Betyármúzeum,Középkori Múzeum,az Újlakyak történetét bemutató múzeum és ehhez hasonlók szerepelnek. Folytatódni fog a rekonstrukció,mellyel az 1840-1944 közti "Várpalota-Várkastély" állapot lesz visszaállitva.komolyabb parkositás,kövezett járdák,az egykori védművek vonalát követő valószinűleg cölöpökből épülő "kerités" lesz majd kialakitva.Mivel azt tudni kell,hogy a jelenleg látható vár csak a belsővár,a külső védműveket a Rákóczi szabadságharc idején elbontották,igy úszta meg Palota a lebontást. Amúgy az 1950-es évek legelején a "szocialista város" épitésekor léteztek tervek a várpalotai vár lebontására is... További feladat az 1300-as években nádori székhely Bátorkő vagy Pusztapalota várának rekonstrukciója,mely Várpalotától északra a Várvölgyben van kb 5-6km-re,és Várpalota "elődtelepülése".
Szép vár - városi környezetben. Várpalotán is voltam katona egy rövid ideig, párszor láttam, de sajnos csak kívülről. Még mindíg a vegyészeti múzeum működik falai közt?
A felvidéki, festői szépségű sziklaorom várakat még nem említette senki. Mondok hát egyet, Árva várát, amelyet sajnos csak korabeli metszetek, illetve mai fotográfiák alapján ismerek. Regényes a története (a Habsburg ellenes harcokban jó pár sereg megfordult falai alatt) ennek ellenére jó állapotban megmaradt. Különlegessége a 86 méter mély, sziklába vájt kút, aminek köszönhetően nem lehetett kiszomjaztatni a védőket (éheztetni igen, 1709-ben végül ezért voltak kénytelenek feladni a kurucok utolsó ostromának a végén).
Biztos megköveznének egyesek, amiért a következőket leírom:
Én sokkal jobban szeretem azokat a várakat, amik nehezen megközelíthetőek, az erdő mélyén vannak, kihívást jelent, hogy meglássuk. Persze általában ezek romosak és elhagyottak, de talán van ebben valami pozitív is. A kilátás pedig néha feledteti a küzdelmet. Azt hiszem sok várat azért felesleges felújítani eredeti állapotába, mert az már a történelem megváltoztatása. Persze a romok állagmegóvása fontos lenne. Ez csak az én véleményem. Persze mind zárójeles. :))))
Ne hallgass senkire! :) Az embernek, hogy mi tetszik és mi nem az mindig szubjektív, talán ezért is olyan sokszínű a világ. :)))
Imádom a hegyeket és az erdőt... és sokszor az sík vidéki várak kevésbé népszerűek. Ezért el is szégyeltem magam, hogy nekem se jutott eszembe Gyula, pedig sokáig a szomszédban éltem.
Ismerem Gyulát, van is fotó róla a honlapomon, az Alföld egyetlen épen maradt vára, téglaépítésű, viszont semmi különös, extra benne. Szerinted miben veri Boldogkőt?
Boldogkő torzójában is ( pláne a rekonstrukció után ) csodálatos vár. Messziről látható a Hernád-völgye fölé magasodó tömbje, a várból pedig csodálatos kilátás nyílik nem csak a völgyre, hanem a Zempléni-hegységre, jó időben, a szemközti dombokra, hegyekre is.
Végre valaki megemlíté Szigetvárt... ha a történelme is beleszámít , akkor feltétlenül az első háromban a helye. Egyébként hálistennek építik a várakat, így nemsokára Szigliget (a legszebb helyen lévő vár) valamint Csókakő is játszhat és nyerhet.... Gyulán nem jártatok? Boldogkőt üti. (szvsz, naturlice)
A történelmünk szerencsére még egy, szóval a határon túli várak is beleértendők a TOP10-be. Fel is hívom a figyelmet egy eddig nem említett, de nagyon szép állampotban megmaradtra: Zólyom. S egy viszonylag jó állapotúra: Ólubló:) Mind a kettő a Felvidéken található. Itthon pedig a Nádasdyak fészkére, Sárvárra.
Nagyon tetszett meg a Siklosi var is (a 20-as evekben utolso tulajdonosai, mint megtudtam a helyi muzeumbol, az ,,egyetlen Madagaszkar magyar kiraly" leszarmazottai voltak!
Sajnálom, hogy elhalt ez a Topik, de ha valaki tovább szeretné vinni az eszmecserét a középkori várakról, kis határainkon belül és túl, szívesen látjuk a szomszédságban, itt: