Ábrázatát sokan lesték már, s jártak ott emberek is (s vannak balgák, akik ebben kételkednek). Most újabb tervek szövődnek, pl. az oroszok részéről is. Beszéljünk a Hold kutatásáról.
Levezetni nem fogom, de részletes számítások nélkül is nyilvánvaló, miért sokkal könnyebb felszállni a Holdról, mint a Földről. Elnagyolt, baltával faragott számítással is látszik, mi a különbség.
A körpályához szükséges sebesség a Föld esetében 7,91km/sec, a Holdnál csak 1,66km/sec, negyede sincs. Az a mozgási energia, amit bele kell tenni a pályára álló részbe, négyzete ennek az aránynak.
Brutálissá azért válik az eltérés, mert a szükséges sebességet sajnálatos módon egyelőre csak rakéta hajtással, ráadásul vegyi energiával működő rakéta hajtással tudjuk biztosítani. A rakéta égeti az üzemagyagot, a forró égéstermék kiáramlik a fúvókán és tolja a rakétát.
Itt van a fő probléma, ezzel az égetéses megoldással kb. 3...5km/sec kiáramlási sebesség érhető csak el. Ez fele sincs a földi körpálya sebességnek, a holdinál azonban sokkal nagyobb. Szerencsétlen módon a rakéta viszi magával az üzemanyagát, és amit visz, azt pont ellentétesen gyorsítja, mint amerre kifújja, így rémesen lerontja a saját hatásfokát.
A Ciolkovszkij egyenlet mutatja be, hogy mi lesz az eredmény:
c: a gáz kiáramlási sebessége,
m0/m(t) a rakéta tömegaránya (kezdeti tömeg / végső tömeg),
V(t) pedig a végsebessége.
A képletből látszik, hogy az 1,66km/sec eléréséhez elég kb. a saját tömeg 30%-át kifújni, míg 7,91km/sec-hez 90%-nál is többet, amit egy lépcsős rakétával meg sem lehet csinálni.
Az igaz, hogy a Holdra leszállni is rakétával kell (le kell fékezni 0-ra a sebességet, ami ugyanolyan nehéz mint felgyorsítani), a tömegarányt azonban javítja, hogy a Holdkomp egy részét ott lehetett hagyni a Holdon.
Köszönöm, de nem egészen ilyen válaszra várok. Amúgy pedig a linkelt cikkben "A Holdra olyan űrhajó indult, amelynek nem az útja, de már a mérete is lenyűgöző... 110 méter magas, 10 méter átmérőjű, 28 ezer kilogrammal.." ez a részlet elírást tartalmaz, nem 28 ezer kg azaz 28 tonna, hanem 2800 tonna volt a Saturn V üzemanyag mennyisége. ( Javaslom javítsd át. )
"......Itt jegyzem meg, hogy a Földön hadrendbe állított leggyorsabb vadászrepülő sebessége 2000 kilométer körül van. Óránként. Az F-35-ös gép kifejlesztése közel 30 évet vett igénybe. A kifejlesztés költsége a teljes magyar gazdaság tízévnyi össztermékéből sem jönne ki..... .....Tehát az Apollót pár év alatt megtervezték, elkészítették, és közel húsz szoros sebességgel repült, mint amennyivel az a jármű, melyet közel háromszor annyi idő alatt, sokszoros költséggel fejlesztettek ki....."
Kedves Hozzáértők! Jövőre ünnepeljük az első Holdra szállás 50. évfordulóját. Olvashattunk az elmúlt 49 év alatt sok "összeesküvés elméletet", cáfolási kísérletet. Olvashattuk a fellövés adatait, történéseit. De sehol nem találtam a visszatérés pontos adatait. Azt ugye mindenki tanulta, hogy a Földről csak a fellövéshez kell nagy űrhajó, mert a visszatéréskor a légkör lefékezi a kabint. A Holdnak nincs ilyen légköre, ott lefelé is felfelé is rakéta kellett. Több írásban olvastam a Saturn V rakéta fokozatainak adatait, működését és a fellövés számításait. Ugyanakkor sehol sem találtam a Holdra leereszkedésről és a Holdról a 110 km magas pályára 6000 km/h sebességre állításról ilyen számításokat.
Lenne itt olyan valaki aki tud ilyen linket, vagy esetleg le tudná vezetni, hogy hogyan lehetett összesen 10 tonna üzemanyaggal ezt megoldani?
Védettség szempontjából nincs olyan nagy különbség a két oldal között.
Sugárvédelemre van elektromágneses pajzs tervben. Perzse ez csak a töltött részecskékre jó, de az is lényeges. Egyébkémt ugynaezt használnák hosszabbtávú (pl. bolygóközi) űrhajókon is.
...elmélkedtem ezen a Hold-bázison... mivel a Hold kötötten kering, a Föld felőli "képe" védettebb, s innen állandó és közvetlen kapcsolat lenne kiépíhető ugye, de zajosabb a Föld szennyezése miatt, ezért kell ilyen cuccost a másik, nem látható oldalra tenni... igen ám, de itt meg épp a védtelenség a gond: egy dolog, hogy bátor emberek vállalják az űrhajózás veszélyeit - sugárzás, meteorok, stb. -, de cserébe nekik mindenképp erős védelmet adnék, ha tehetném... azaz bázist én sziklák alá építenék, ami már pótolna a légkör hiányából... ezek a hírek ilyenről nem írnak...
Azt gondolom, hogy ehhez mindenképpen kell egy bázis a Holdon. Ez mindenképpen alapos előkészítést ígényel, kutatás, stb. Akár automata állomás lesz, akár emberes, a későbbi kutatásoknak jelentős lendületet ad majd.
...hát azért off egy kicsit, mert nem a Hold kutatása a fő cél, de nyilván nem is annyira off, mert a kettőt nem lehet nem összekötni...
Ma akadtam a cikkre, böngészem az eredetit is - http://www.astron.nl/press/090306.htm - a magam szerény angol tudásával, így még nincs válaszom. El tudnám képzelni, hogy akár automata, ember nélküli akció is indulhatna ebből a célból, ami nincs annyira időhöz kötve (életfenntartás nem kell, csak energia), s az a pici késletetés, ami a Hold viszonylatában fennál, szinte bármit megoldható keretek között tart, de én valahog azt veszem ki, hogy egy bázist terveznek fent, hiszen a Marso is emlegetik, mint távolabbi célt...
SZVSZ nem annyira off. A kérdés csak az, hogy hogyan tervezik végrehajtani a szerelés a Holdon. Esetleg állandó (űrállomáshoz hasonló) emberi bázist is kialakítanának?
Bárminek a kábele, amit az űrhajós magával vitt. Igaz, hogy olyan fotó nincs, amin látszana, hogy mit is szoktak magukkal vinni, de ez valami készülék kábele lehet.
