Igazi országimázst csinált nekünk egy bizonyos vadász azzal, hogy kilőtte azt a nyomkövetővel ellátott, kiemelten védett farkast, amelyik Svájcból nagy utat tett meg egészen a szlovák-magyar határ közeléig.
A tetem nincs meg, az eltávolított nyomkövetőt a búvárok a Hernád folyóban megtalálták. A tettes egyelőre ismeretlen.
3 év a kiszabható maximum börtönbüntetés. Persze a tettes azt fogja vallani, hogy elvadult kutyának nézte, tévedés volt, kap egy felfüggesztett ejnye-bejnyét.
"Nem állapított meg bűncselekményt a Kaposvári Rendőrkapitányság a jákói állattartó telep ügyében: a rendőrség szerint nem történt állatkínzás azon a jákói telepen, ahonnan elképesztő körülmények közül idén májusban csaknem 50 kutyát menekítettek ki az állatvédők." bővebben
Nálunk kiszolgálják magukat a macska edényéből. Tök mindegy mi van benne, még a száraz tápot is megeszik, de a fák alól a gyümölcsöt is. Sőt pár éve az egyik kis hálátlan a csibéket is megdézsmálta, minden reggelre hevert egy kibelezve, főleg a máját ette meg. Nagy sokára találtuk meg a bűnöst, este felé éppen egyszerre értünk oda és kitessékeltem őkelmét a tyúkudvarból. Nappal elbújt, éjjel meg vadászott.
A macskaeledelben tényleg sok minden van, csak éppen rovar nincs, ezek az állatok pedig elsősorban rovarevők. Persze lehet nekik adni sok minden mást is, de a rovart kihagyni nem tanácsos.
"A sün elpusztulhat, ha tejet kap" - ez volt A természet csodái egyik cikkének címe gyerekkoromban. :-) És valóban, nagyon sok sün tejérzékeny, így a tejről lebeszélnélek.
De jó neki, én most próbálkozom a lisztbogarakkal először, de mire bebábozódtak és kikeltek, fele kinyúlt. :(
A sünik nem csak rovarokat esznek, hanem húst is, madárfiókákat, rágcsálókat, tojást is, a macskaeledelben sokkal több minden van, gyorsabban nő tőle. Ilyenkor az a lények, hogy megerősődjön, mert ezek a kölköcskék általában legyengültek és ki vannak száradva.
És persze a gyümölcsöt, tejet, tojást sem vetik meg.
Van egy ismerősöm, aki literszámra tenyészti a lisztkukacot. Nem drága, 1800 forint egy liter. Természetesebb táplálék lenne egy sünnek, szóljatok, ha kell.
Nyilván attól is függ. Most jött érte a sógorom és beviszik az állatkertbe a családjához. Ők fuvarozták az egész family-t, harmadszor mennek.:-) Az én férjem nincs itthon, buszoztatni ilyen hőségben meg kínzás lenne egy ekkora állatot. Ezzel remélem lezárul a süni-mizéria és együtt él boldogan az egész család. Azért ki-ki sétálok még a veszélyzónába, hátha maradt még ott és nehogy a gépek eltapossák...
Nem merem, mert az állatkertben azt mondták kecsketej, meg víz. Még a szemenincs is nyitva és a tüskéje se szúr még, 2 hetesnek saccolták az állatkertebn ahová a többit vitték tesómék tegnap.
Képzeld ma reggelre megint előjött egy. Hypoallergén babatápszert kunyeráltam, azzal etettem meg. Rettentő sokat futott a dobozban amibe beletettem, most alszik már vagy 2 órája, tündéri.
A Balatonon átmászott egyszer a lábamon, de nem figyeltem, nálunk meg inkább az erdeiek vannak, azok meg egyszínűek. A suliban szerintem a viperáról volt szó max.
Mindegy, lényeg, hogy jó helye lett, legközelebb már megismerem, ha ilyennel találkozom.
A vízisiklót pedig messziről és azonnal fel lehet ismerni a nyaki narancsos vagy sárgás foltjairól, ez általános iskolai anyag kellene, hogy legyen. Sajnos nem emlékszem, hogy ezt oktatták volna nekem, de lehet, hogy azért, mert ilyeneket előbb tudtam, mint olvasni.
A telkünk erdő mellett van, ott is vannak siklók, csak azok erdeiek. Erről először nem tudtuk, hogy mi, mert sziszegett, felfújta magát, ijesztgetett, de lebukott, hogy nem kell tőle félni.
Egyszer a kertszomszédnál is volt két pasas, az egyik agyoncsapott egyet, aztán mutogatta nekem, hogy milyen bátor, megfogta a kígyót, de aztán jól leégettem, lebarmoltam.
Más sajnos nem feltétlenül. Az emberek nagy része egyszerűen agyonverte volna ezt a siklót. A fáradságot meg elég kevesen vették volna, hogy elvigyék valami tóhoz. Úgyhogy jogos a dicséret.
Én is elengedtem egyet tavaly, elég nehéz volt megfelelő élőhelyet találni neki Budapest közelében, mert jó nagy példány volt, kis pocsolyákba nem akartam engedni. Aztán Csepelen, a kavicsbányatóban lelt otthonra.
Idézet a cikkből, a kutyák gazdájának nyilatkozatából:
"A kutyák nem veszélyesek, nem nagy termetű állatok, s ha el is kalandoztak, tavasszal – a párzási időszak idején – ez szinte természetesnek is vehető."
Nem vehető természetesnek! A kutyát birtokon belül kell tartani. A vadőr minden kóborló kutyára lőhet, sőt, kötelessége lőni a vadállomány érdekében. Hogy nem nagytermetű a kutya, az semmit sem jelent, az újszülött nyúlra például még egy pincsi is veszélyes.
Csak azt nem értem, miért nem lehet olyan embert alkalmazni mezőőrnek, aki pontosabban céloz.
Ma egy teherautóval jött egy potyautasunk, nagy riadalmat okozva az üzemben az asszonyok között. Betereltem egy vödörbe és kiderítettük az állatkert segítségével, hogy ki is ő.
Meglepődtem, mikor azt mondták, hogy köszönik a környezettudatos magatartást, hogy keresünk neki megfelelő helyet és elengedjük. Miért más nem ezt tenné?
Aranyosak! Én is neveltem már néhányszor, sajnos előfordul, hogy a mamájukat elüti egy autó és akkor egy idő után kijönnek. Egyszer 8-an az én kertemben voltak, a ház előtt elütötték éjjel anyucit és 2-3 nap alatt az összes kicsi előjött napközben és éhesen kóboroltak. A legkisebb, amelyik a 3. napon jött elő, 3 dkg-ot nyomott. Mind a 8-an megnőttek.
Egyszer meg hoztak 4-et az egyik iskolából, az egyik már alig élt, hasmenősek voltak és ilyen kis aprócskák, belőlük csak egy maradt meg. :(
képzeljétek, időközben meglett a mama is és még egy kicsi, ők is utaztak az állatkertbe, ahol nagyon örültek,mert a kicsik túlélési esélyei így jobbak lesznek, mivel még szopósak...