Mindenkinek,aki szereti a szép dolgokat,ajándékötletet keresőknek,keramikusoknak,és hobbból űzőknek,és minden művésznek.Cseréljünk ötletet,tapasztalatot,nem csak kerámiával kapcsolatban...
András vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy valakinek lenne esetleg néhány saját készítésű fotója, képe a régebben a 6. kerületben, a Teréz körúton működött Boszorkánykonyha üzlet belsejéről és kirakatáról? Engem a 90-es évek végéről és a 2000-es évek elejéről érdekelnének képek a boltról és a kirakatáról.
Egy kulfoldi kollegam vett egy ilyen elefantot ket evvel ezelott Budapesten. Elmondasa szerint eloszor Tihanyban talalkoztak a keramikus holggyel, majd az I. keruleti uzleteben vasaroltak. Az elefant eltort, szeretnenek egy masikat, de nem tudja se a holgy nevet, se a cimet. Esetleg valaki a csatolt keprol meg tudna mondani, hogy kinek a muve?
Ha foglalkoztál a témával, akkor figyelted Koppenhága előtt kirobbant botrányt is, aholis klímakutatók magánlevelezését törték fel hekkerek, ami szerint nem egyértelmű a dolog... A film szerint érdekes, az emberi CO2 kibocsátás az összes 3%-a!! 97%-ot maga a Föld, a természet bocsát ki jaj: Pontosabban az üvegházgázokra von., nem csupán CO2.
Két magyar tudós is írt a témában, akit jelenleg is támadnak, mondják lefizette őket az olaj, kőszén lobby, míg aaz IPCC-re azt mondják a politika fizette le...
...és ilyen értelemben Kína a legerősebben fejlődésnek indult ország, akiktől fél az egész nyugati tőkés társadalom. Igen, a meggyengült Amerika, félti vezető szerepének elvesztését...
Nem kimondottan Kínával foglalkozik, inkább azzal, hogy a kibocsátáskvóta bevezetésével a fejlődő országokat (Afrika is) igyekeznek visszaszorítani a fejlődésükben.
ugyanis nem a kisujjamból van ám ;) És, ha még eztuán is érdekel, keresek neked linket a neten. Bár ott feliratos, érdemes legalább egyszer megskubizni...
Mert az ottaniak munkaerejének újraelőállításához szükséges ráfordítás jóval kevesebb: azaz eleve kevesebb az igényük, mint nekünk. Erre éreztek rá a neves nyugati cégek, és fogták magukat és vitték kifelé a termelést... a "lojálisabbak" egyelőre Európán belül hagyják, a volt szoc. országokat 'erősítik', de amint megdrágul a termelésük máris költözködnek tovább... És így van visznek mindent Kínába... Ott meg elsajátítják a technológiát, és elkezdenek saját néven jóval olcsóbb terméket előállítani. A nyugatiak meg nem tudják mitévők legyenek, ezért kitalálják a "Globális felmelegedés" elméletét, és nem akarják engedni Kína további fejlődését.
(na jó, ez csak egy kis kitérő volt, és talán sületlen is...)
A magyar lehetőségek számos módon könnyítésen esnek át: -a kínai valuta alulértékelt -a kínai munkaerő ára nem tartalmaz biztosításokat, szerény -a kínai (vietnami) terméket előállító és értékesítő cégek egy(azonos) bank szeretetét , uniós-és kormánytámogatást élveznek -ha valaki mégis szóbaáll veled, termékedet megnézi, ő maga is bajban lehet, fizetni nem tud vagy nem akar
Csak azt nem értem, min vitázunk, ha mindketten azonos véleménnyel rendelkezünk ;)))
Így van. Próbálunk valamit korrektül lemásolni... sőt nem is szeretnénk egy-az egyben lemásolni, hanem szeretnénk belevinni a "saját egyéniségünket", ha létezik olyan (remélem) De van aki még ezt sem nézi jószemmel, mert ezzel a minimális tevékenységgel is konkurenciát látnak bennünk :) Ez volt az alapprobléma... amire válaszoltam a hozzászólásomban.
Amit írsz, abban teljesmértékig igazad van, én is egyetértek ebben veled: valaki által kitalált, egyedi módon előállított terméket annál egyszerűbb, nagyobb teljesítőképességű módszerrel, gyengébb minőségben "lemásolni" enyhén szólva nem szép dolog... Szerintem itt a topikból ezzel mindenki teljesmértékig egyetért veled. Ha belegondolunk egy egysezrű "gépi tömegtermelés" az amiről itt beszélünk. Mint kézművesek, - legalábbis mi annak tartjuk magunkat - az ilyen dolgokat mi sem kedveljük, pedig létezik... de ezt elutasítani a vevők feladata lenne.
Itt viszont messze nem erről volt szó Amiről szó volt, az az, amit leírtam. Mi itt mindannyian törekszünk az "egyediségre". Bizonyos keretek között... Ami azt jelenti, hogy támaszkodunk az adott népi hagyományokra, és azon régi módszerekkel próbálunk hasonló formákat, és díszítéseket felhasználni, lemásolni próbálunk a régi mesterekre, és munkáikra támaszkodva azt a mai igényeknek megfelelővé, elfogadhatóvá tenni. És néha a már újragondolt, újraértelmezett edényeket elkészíteni. Azaz, nem csak az ősöktől, hanem egymástól is átveszünk ötleteket, formákat, díszítményeket... De ezt egyáltalán nem akarjuk silányabb minőségben előállítani, és mindezt nem a haszonszerzés miatt tesszük. Egyszerűen célkitűzésnek érezzük, egy magasabb színvonal eléréséhez.
Kérdésedre válaszolva:másról van szó.Amiről te beszélsz, az a kóstolgatás. Ez nem másolás.
Másolás az, ha sok munkával ,ötlettel vagy alkalmas másolással kifejlesztett terméket (termék az, ami meghatározható technológiával ,célzott darabszámot...) a konkurrens ,de képzetlen, ötlettelen, önérzettelen vagy pimasz vállalkozó sajátjaként kezd előállítani, különösen a nehezebb technológiai részeken könnyítést alkalmazva, kihasználva azt, hogy a kereskedő sem képzett a területen... Másolás az, ha az általad betanított alkalmazottat egy tetű magához csábítja, arra ösztönzi, hogy terítse ki, mit tanult az előző helyen. (ipari kémkedés/lopás...büntetőjogi kategória) A másolással általában nem a mennyiség az igazi gond, hanem a dehonesztálás. A másolat sokkal olcsóbb, gyengébb minőség...
Na végre kis csipkerózsika,hogy felébredtél :-)))) Egyébként igazad van,én jobban magamba szálltam és rájöttem afelett érzett örömömben,hogy én is megtudom ezt csinálni kicsit megfeledkeztem bizonyos dolgokról.Nem nagyon foglalkoztam,hogy nagyon mást csináljak,könnyebb volt kicsit több díszt belevinni,változtatni a szinén és azt hittem ez elég.Ez a naivitás és a tapasztalatlanság.Mindegy a csipkerózsika álom rám is vonatkozik,mert olyan dolgokból rázott fel ez az incidens ami nem biztos,hogy eredményes lett volna a jövőben,de így a mellékvágányból visszapofoztak arra az útra ami az enyém.Ez pedig nagyon nem népi ....Úgyhogy végül is hasznos volt,bár fájdalmas...Viszont a samottos agyagról és a sütőedények készítéséről nem mondok le mert egyszerűen imádom.Újra elkezdtem babázni,ez a két vonal ami érdekel,mást csak akkor csinálok ha kifejezett igény van rá ,vagy valami olyan jut az eszembe.
Az a véleményem, hogy magamról is érezvén decemberben a fényhiány idején az ember minden problémát még erőteljesebben érez...
Sajnos a kézműves "szakma" olyan, hogy az embernek keletkezik egy ötlete, amiből egy rövid ideig profitál, mert egyedi, és a sajátja... majd az ötletet átvesszük egymástól, továbbgondoljuk, fejlesztjük, átalakítjuk, érdekesebbé tesszük, és onnantól az már nem egyedi... és lehet vitázni, hogy ki mennyiben járult hozzá ehhez, de nem érdemes. Mindannyian voltunk, vagyunk időnként, és leszünk is a "ló" mindkét oldalán. Lopnak tőlünk is ötletet, és bizony mi is átvesszük másokét. Úgy hiszem ebben a szakmában ez egy létező dolog. Más "művészeti ágban" lehet levédetni a munkát, talán itt is létezik olyan, de itt nincs értelme, mert ahhoz nagyon egyedi alkotásra lenne szükség, egy-egy példány erejéig, aholis a levédetés költségei nagyobbak lennének, mint az alkotás értéke...
Nyilván az ember bármely oldalt képviseli is az ügyben a saját érdekeit védi, a saját véleményét próbálja védeni. Nincs ezzel semmi probléma. El kell fogadni, hogy ez egy létező dolog, ami ellen nincs mit tenni. Persze több kérdés is felvetődhet, olyanok, hogy a fazekasságból mennyire lehet megélni, hogy kinek mi vele a célja, mert jelenleg nincs nagy kereslet a kézműves termékekre, így nyilván, ha valaki már kialakított magának egy vevőkört, egy lehetséges konkurencia megjelenésével sokat veszíthet. Ez bizony meggondolatlansághoz is vezethet részéről, az ilyen attrocitásokon túl kell tennie mindenkinek magát, és megpróbálni elfogadni a helyzetet. Viszonyulni az árak alakításával lehet talán, és a minőség-ár összehangolással. Az pedig már a vevő dolga, hogy számára mi a fontosabb....
Én is láttam. Nagyon jó volt. Összhangban van nála az elméleti tudás, a gondolatok képpé alakítása és a megvalósítás tehetsége. Gyönyörűek a szobrai. Szerencsés, hogy olyan közegben született, s még hozzátanulta a művészettörténetet.
Ne nekem, én csak a netes linket adtam hozzá :))) Lizzi találta, ha nem jelzi, én nem tudok róla.... Ráadásul már kétszer hozzákezdtem, de még nem is tudtam megnézni :)
Tényleg nagyon jó volt! Köszi! Mint a pinty lemaradtam az eredeti tv adásról,de pótoltam.Csak azt tudnám,hogy a csudába készíti ezeket a szobrokat lapokból,mert azt vettem ki a szavaiból,hogy gyerekkorában nagyon vékony lapokból készítette,mostmár vastagabb lapokat használ...
Elkészítése: 2 tojást szétválasztunk. A fehérjéket 3 ek. hideg vízzel kemény habbá verjük, közben beleszórunk 8 dkg cukrot. Egyenként beledolgozzuk a tojás sárgákat, majd beleszitáljuk a keményítővel, a kakaóporral, és a sütőporral elkevert lisztet. Az alján sütőpapírral kibélelt 26 cm-es, kapcsos tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben kisütjük. A formában hagyjuk kihűlni. A zselatint hideg vízbe áztatjuk. A háromféle csokoládét vízfürdőben külön-külön megolvasztjuk. 2 dl tejszínt felverünk. A 2 tojássárgáját és 2 egész tojás sárgáját 3 dkg cukorral kikeverjük, majd belevegyítjük a megolvasztott ét- és tejcsokoládét. Beleforgatjuk a tejszínhabot, végül a 2 tojásfehérjéből vert habot. Hűtőszekrénybe állítjuk. A maradék tejszínt felverjük. A megmaradt tojások sárgáját a maradék cukorral és a vaníliával kikeverjük. A feloldott zselatint a fehér csokoládéba vegyítjük. Beledolgozzuk a tojáskrémet, majd beleforgatjuk a tejszínhabot és a maradék tojásfehérjékből vert habot. A torta csokit felolvasztjuk. A tortalap köré karimát pattintunk, és a lap tetejét a bevonó 2/3-ad részével megkenjük. Egymás után rásimítjuk a fehér- és az étcsokis habot, lazán márványosra keverjük, majd elsimítjuk. 5 órára hűtőbe tesszük. A maradék torta csokit zacskóba tesszük kis lyukat vágunk rajta, majd a torta szélét csíkokkal díszítjük. Fenyő alakú csoki lapocskákkal, és csoki forgácsokkal díszítjük a torta közepét.
