Na most lettek az elsőkből utolsók . Bár nem voltam eddig sem első de a kajszin így is 95 % felett a fagyás .... lsújtó . Kizárólag a Bergeronon maradt értékelhető mennyiség a többin esetleg a magasan levő ágakon maradt pár szem . Az őszi is jelentős fagyást szenvedett , de szerencsére még rengeteg zárt szirombimbós virág van a fán azok túlélték , bár a korai fajtákat meg sem mertem nézni . A cseresznye szerencsére még zárva van , de pár korán virágzó fán a nyitott virágok kivétel nélkül elfagytak , de az nem probléma .
A kajszit nagyon sajnálom nagyon számítottam a termésükre ...majd jövőre .
Sziasztok. Ha érdekel valakit, a ceglédi gyümölcskutató intézetben akciós a Babygold barack(gumibarack) csemete,650ft. Lehet,hogy van más akciós csemete is,de ezt sajna nem tudom.
Nagyon köszönöm a szakszerű tanácsokat. Magam is úgy látom, hogy van még mit csattogtatni az ollóval, nézegettem a te fotóidat, nagyon jó útmutatást adnak a vizuális instrukciók, és a szöveges is. Elgondolkodtató a szemlélet is, miszerint nem azt nézzük mit akarok levágni, hanem hogy mit akarok meghagyni....:):):) Mégegyszer köszönöm!
Köszönöm a bizalmat , hogy emgem kérdezel , bár én inkább mutatom , hogy én hogy csinálom és mindenki próbálgassa maga hogy hogy szeretné .
De akkor a lényegre . Szerintem erősebb metszés kell ennek a fának , mivel még nem termésre kell menni , bár lehet hagyni rajta , de a vázszerkezet kialakítása az elsődleges cél ugye fiatal a fa 4. évig neveljük . Én azt látom a fotóról , hogy túl sok a termővessző és néhány funkció nélküli rész is van a fán . Szépen el lett indítva 3 vázágra ...nagyon helyes ...de ezt kell tovább folytatni ugy , hogy minden ágon kiválasztjuk a hajtórügyet amiból tovább neveljük az ágat ..ezek legyenek egy magasságban a 3 ágon és legyenek vonalban az ág ívável ...tehát ne oldalállású legyen , hagyjunk 2-3 ( ne több ) oldalállású termővesszőt lehetőleg teljes értékűt és ezen kívül semmi más nem kell a fára , tehát itt még lehet bőven vágni .
Az első számú metszési alapszabály az , hogy mindig azt nézzük , hogy mi marad a fán , soha sem azt , hogy mit kell levágni . Kinézzük , ami marad és minden egyebet levágunk , függetlenül attől , hogy teteszik nem tetszik , van -e rajta virág , vagy nincs .
A másik ilyen alapszabály a konkurencia elkerülése ...ez azt jelenti , hogy azonos erősségű ágka elágazása soha ne legyen a barackfán mert azok nyújtják egymás ..konkurálnak egymással és már indul is a felkopaszodás . Ha ezen a fán a vezérágakon nem találsz megfelelő oldalállású lehetőleg 30-40 fokos állású termővesszőt ( de találsz ) akkor se maradjon semmi más mert ekkor majd az idén hajt , jövőre pedig válogathatsz a jobbnál jobb lehetőségek közül .
Tehát csattogjon még az a metszőolló és talán régebben feltett fotókon lehetne megnézni , hogy hogy is nézzen ki a fa .
Tegnap este már beígértem egy fotót a 2009 őszén ültetett cresthaven metszésével kapcsolatban, mert nagy gyakorlatom nincs ebben és tőled várnék egy szakszerű tanácsot a metszéssel kapcsolatban. Milyennek látod a kialakítást, mit tegyek másképp?
Kösz Mozo66:) nem is a tányér itt a lényeg, hanem hogy alig 1 éves, rendkívül megerősödött és úgy tűnik az elégedett kis fácskák közé sorolható, nem az én hanem a férjem érdeme, aki elég gyakran és elég sokat időz a fórumon, olvassa többek között a te tanácsaidat is...és igyekszik jó " tanulóként" átültetni a gyakorlatba az itt / is / olvasottakat...csupán hobbi szinten, kb 40 gyümölcsfánk van, körte, birs, szilva, cseresznye,kajszi, őszi, mandula,mogyoró stb...- de igyekszik szakszerűen gondozni őket...az elv: tanulni sosem szégyen, szégyen az, ha belenyugszunk abba, hogy valamit nem tudunk...
Kedves Mozo,holnap teszek fel egy Cresthaven fáról fotót, és a véleményedre lennék kíváncsi, jól van-e metszve és ha nem min változtassak,- ha majd lesz este időd, felnézhetnél. Köszönöm előre is:)
Bizony, így van. Minél előrehaladottabb a fenológiai állapot, annál hígabb oldatok vannak jelen, következésképpen a fagyáspontjuk annál magasabb. Igenis, a fenológiai lemaradás mindent meghatározó előnyt jelenthet.
Némi igazság abban is van, hogy a fenológiában előbbre járó növények többnyire olyan klímán, olyan fekvésben vannak, ahol a fagy is vagy elmarad, vagy jóval csekélyebb.
De ez sem mindig igaz, hiszen itt a térségben már a legelőnytelebnebb fagyzugi fekvésekben is ELvirágoztak a kajszik, így nagyon nagy veszélynek vannak kitéve azokban a síksági és völgyi pozíciókban, amelyek a melegebb TÉRSÉGI klíma hatására a fekvés dacára is biztosítani tudták a hőösszeget ehhez a fenológiai állapothoz.
Nálunk, Szoboszlón,- sürgősen lekopogom,- nem látni fagykárt,ez a kis fácska, tavaly tavasszal ültetett, igazi nevén: Ceglédi Piroska:):) csodálatosan tele van virág rügyekkel és csak reménykedik,- velünk együtt, hogy a jövő hétre beígért - jósolt- lehűlés okozta fagykárt szerencsésen megússza...és pár szem mosolygós kajszival meg tudja örvendeztetni gazdáját:):):)
Ali bácsi! itt laksz a környéken, remélem felétek sem volt komolyabb fagykár!
Igen ..jók amiket írsz , de valóban az a kérdés , hogy megéri-e gazdaságilag . A fóliasátor biztos nem .
A fátyolfóliánál jobb ötletnek tartom a takaróponyvát , mivel lényegesen kevésbé sérülékeny és sokkal többször használható kisebb fákat éjszakára takarva nappal levéve valóban komoly védettséget jelenthet a fagy ellen és esetleg még némi szélnek is ellen tud állni ellentétben a fátyollal amit szerintem felrakni sem egyszerű de levenni pláne nem .
Mint írtam annak idején egyszer mi is bevetettünk mindent a kajszi megmentésére és egy nagyon jó megoldás volt ami működött is az , hogy olajoshordókból csináltunk kályhákat ... egy pár még látható is a felrakott fotókon itt-ott .... . Ez úgy működött , hogy el volt fektetve a földön az egyik feneke kivágva a másikon egy füstkivezetés vágva és a lemetszett ágakkal könnyedén tápláltuk benne a tüzet így az egész felület átmelegedett és jelentős hősugárzást bocsájtott ki . Ezt 4 fa közé tettük és valóban méterekről érződőtt a hősugárzás . ha valaki tényleg csak pár fa termését akarja megvédeni és van még némi metszeléke meg rászánja az ájszakát , meg pár vashordója az próbálja ki hatásos . De én is inkább imádkozom ....
Nem egészen , Floonak és Ninónak is igaza van . Ezt úgy képzeld el mint az autód hűtőjét . Beletöltesz 1 liter fagyállót ami véd -28 -ig . Amíg csak az van a motorban nyugodt lehetsz az adott hőmérsékletig . Na ... ha elkezded higítani duplájára esetleg még tovább akor már csak -14 ig lesz fagyálló utána már addig sem . Így van ez a gyümölccsel is . A bibének ami fagyérzékeny ...pontosabban a legfontosabb a megkezdemény ami még csak nem is a kőmag hanem a bél ami gyakorlatilag a két sziklevél és maga csírakezdemény ami már jelen van a bibében ... is van egy bizonyos fagyálló tratalma ami akár -5 -7 fokig is ellenállhat a fagynak akár akkor is ha már szirmot bontott . De !!!! ... ha elvirágzik és elkezd növekedni amit rohamosan tesz és akár 1-2 nap alatt is megduplázza esetleg többszörözi a tömegét , de fagyállót már nem termel hanem vízzel hígul na ekkor drasztikusan csökken a fegytűrése és akár napok alatt már csak -1 -2 fokig fagytűrő és ezután már annyira sem . Tehát akár teljes virágzásban is lényegesen jobban viseli a hideget , mint amikor már kis gyümölcs .
Amúgy jó pár éve mi is próbálkoztunk fagyvédelemmel , de talán erről már írtam itt a fórumon és bár hihetetlen , de -4 -5 fokig lehetett védeni akár 1 cm -es gyümölcsnagyságig is . Szerintem ha most ilyen -2 -3 foknál nem lesz hidegebb az nem fog további károkat okozni , pont azért nem , mert ahol kialakukhat ilyen hideg ott még vissza van maradva a fenológia ahol meg előrébb tart ott meg nem lesz ilyen hideg . ...így legyen .
Talán nem veszítek kotnyeleskedésnek, ha hozzászólok a fagyvédelem témához.
Előrebocsájtom: nem értek a mezőgazdasághoz, a meteorologiához, de több mint 30 évet foglalkoztam hivatásszerűen műszaki energetikával, és mint amatör (hobbi) kertészt, engem is foglalkoztat a kerti növényeim fagyvédelme. Műszaki szempontból a kérdés nem túl bonyolult, hiszen sok megoldási részletet feltaláltak már, és ezek más területen működőképesek is. Kezdeném először is a fóliasátor típusú megoldással. Mielőtt megszólalna valaki, hogy más a zöldség és virágkertészet mint a gyümölcskertészet, beismerem, hogy igen, más. Mégis: saját szememmel láttam a Kanári szigetek egyikén Tenerifén teljesen befóliázott gyümölcsösöket. Nem egyet, sokat. A fólia a fák teteje felett is ott volt. Ennek a tenerifei fóliázásnak nem fagyvédelem a célja, hiszen a sziget az "örök tavasz"-nak megfelelő meteorologiai övezetben van. Ott a cél a nedvesség megőrzése, hogy az állandóan fújó passzátszél szárító hatása ne érvényesüljön. A sziget kicsi, se folyója, se tava, az ivóvizet hajókkal szállítják oda. A víz nagy kincs, pl. a szennyvizet annyira tisztítják, hogy mosakodásra ismét felhasználható legyen. A hülye külföldinek pedig megmagyarázzák, hogy fogmosásra azért okosabb ásványvizet használni, mint csapvizet. Szóval a gyümölcsösök fagyvédelme fóliázással műszaki szempontból egyáltalán nem lehetetlen. Az a technologia, amivel az elpárolgást Tenerifén megakadályozzák, nálunk fagyvédelemre használatos és bevált, igaz, nem gyümölcsösben. A kérdés az, hogy mennyibe kerülne és cserébe milyen nyereséget hozna egy gyümölcsös esetén. Minden részletkérdés kidolgozása komoly műszaki-gazdasági feladat. Hobbi szinten létezik egy közelítő megoldás: az u.n. fátyolfóliás becsomagolása az éppen veszélyeztetett fának. Egy átlagos őszibarackfa beborítása fátyolfóliával kevesebb mint 1000 ft anyagköltséget jelent. Ha a fólia több szezonban is használható, akkor az anyagköltség egy kg gyümölcs piaci árába belefér. A munkát is figyelembevéve nem tűnik jó üzletnek, de maga az elv garantáltan működőképes.
Néhány szó a füstölés fizikájáról.
Bölcs őseink gyakran tettek kisérletet füstöléses fagyvédelemre. Ez korlátozott mértékben és bizonyos meteorologiai feltételek esetén (szélcsend és derült nappal és éjszaka) működőképes. A működési elv az, hogy a füst a felhőkhöz hasonlóan korlátozza a talaj világűr felé történő sugárzásos hőveszteségét. Nem a füst energiatartalma adja a védelem zömét, hanem a füst átlátszatlansága. Akkor hatásos a védelem, ha a füstöt nem viszi el a szél, és ott marad a gyümölcsös felett. Van egy másodlagos védelmi mechanizmus is, mégpedig az, hogy a tüzelés során elpárolgott víz (nedves fű, nedves szalma égetése esetén van ilyen) lecsapódik a hideg felületekre (virágszirom, bibe porzó, akármi) és ott helyileg adja le a halmazállapotváltozás során felszabaduló energiát. A füst víztartalma kicsapódás közben nem engedi túlhűlni azt a felületet, amire rácsapódik. (ezt a fizikai jelenséget hasznosítják a kondenzációs üzemmódban is működő kazánok). Mindaddig amig van víz a levegőben, és folytatódhat a kicsapódás, nem következik be a fagyás. Következmény: sajnos, hajnalban is szükséges lehet nedves szalmával táplálni a tüzet.
A talajporhanyosítás energetikai szemmel:
A porhanyos szerkezetű (laza) talajréteg jobb hőszigtelő, mint a tömör. Védi a gyökereket a lehüléstől, a föld energiatartalmát nem engedi távozni, ezért a külső rétegbe az nem jut el (annyira). Ez a magyarázata annak, hogy a porhanyós talajfelszin könnyebben deresedikm mint a tömör.
Végül a párás levegő összetételéről.
A levegőben meglepően sok vízgőz fér el kicsapódás nélkül. Szokásos nyári hőmérsékleteken akár egy kg is egy köbméter levegőben. Ez nem csak a párolgásra és a mikrobák életfeltételeire hat, hanem az ember oxigénellátására is. Egy szokásos lélekzetvételre jutó oxigén mennyisége 10-15 százalékkal kevesebb is lehet ilyenkor, mint száraz levegő esetén.
