Na, többek között ilyen hozzászólásokért hiányoztál eddig nekünk. Ismét tanultam valamit.
A késői fajtákkal kapcsolatban egyszer írtad, hogy az őszibarack a leghosszabb tenyészidejű gyümölcs és szeretnéd is ezt kihasználni /a piac miatt/ és próbálkozol is új fajtákkal. Nos, az én elsőszámú mániám a csemegeszőlő, kb. harminc fajtám van jelenleg, a későiek a komolyabb fagyok beálltáig tőkén tarthatóak, és hogy 5-6 éve beindult nálam az őrület az őszibarackkal, ugyanez lenne a célom, hogy legalább szeptember végéig legyen belőle gyümölcsöm. Viszont a Padanán kívül /ami egyébként szuper/ nem találtam a környékbeli faiskolákban ilyen fajtákat, mígnem kiderült, hogy egy barátom rendelkezik két ilyen fajtával.
Alvószemzés a nálam jól bevált /homoki/ parasztbarack alanyra és 2011-ben meg is mutatkoztak az első termések. Be kell vallanom, hogy viszonylag korán, szept. 20. körül már tökéletesen beértek, viszont mivel csak néhány szemről van szó /első termés/ gondolom ezek korábban megértek valamelyest. Idém majd kiderül, ha nagyobb mennyiségű termés lesz. Öt fát szemeztem, tavaly még csak egy mutatta meg a termését, erről rakom fel a képeket. Sajnos, a fajta nevét nem tudta a barátom megmondani.
Ez jó. Az élet utat talál magának. Nem lehet kiirtani. Nem is lehet cél, egy barátom mondta anno: télen legyen két hétig hideg, -8-10 C és kevesebbet kell permeteznünk. Voltak évek, mikor ez nem volt, nem is látszottunk a sok kártevőtől. Ez a 2012 február félek, emlékezetes marad számunkra, én inkább permeteztem volna sűrűbben.
Ha az időjárás kellőképpen nem segít, ott van a kémia: permetezni nem a kelő krumplin járó borakat kell, hanem a kikelő lárváikat. Ez érvényes más kultúrák kártevőire is.
A két alany használatát nem a talaj kötöttsége hanem a ph értéke alapján szokták megkülönböztetni . Azt mondják , hogy a mandulát magasabb mésztartalmú talajokra javasolják , mert az tolerálja , ellentétben a vadbarackkal ami kevésbé . tehát azt kellene tudni hogy az az agygtalaj magasabb mésztartalmú ..max . 7 % -ot szoktak mondani vagy alacsonyabb . A magasabb mésztartalom klorózist okozhat ami tápanyag felvételi problémában jelentkezik ...sárgul a levél , nem fejlődik , potyog a levele nyáron ...ilyenek . Én tapasztalat alapján azt mondom , hogy ha nem mészkő hegyen van a területed nincsenek komoly mészkő darabok a földben akkor tökéletesen megfelelő a vadbarack alany is . Ha majd idővel lombtrágyázni fogod akkor biztos nem lesz klorózisos és állítólag a barack alanyon levő olványnak jobb a fagytűrése is . ..sőt egynletesebb állományt lehet nevelni mint a mandulásból .
Igen ...egyformán gondoljuk . Hogy miért nincs számottevő hatással a hideg a kovetkező rovrkártétellel részben azért amit írtál , mert mag vannak az áttelelő technikáik ...ugye nem először élnek túl 20 -30 fokos hideget , de van más dolog is . Aki ért ezekhez a dolgokhoz az ugye tudja ( aki nem az meg bedől a mende-mondáknak ) , hogy a kártételt soha sem az áttelelő populáció okozza , azok csak lepetéznek és rövidesen el is pusztulnk , hanem a következő nemzedékek . Na most az időjárás hatással lehet , de nem a téli hanem az aktuális ami az éppen kelő rajzó nemzedékre hat akár negatívan akár pozitívan . Példának okáért ha a levéltetü , pajzstetü nyár eleji rajzását a kolóniák kialakulását derékbe kapja egy tartós esővel , viharos széllel járó mediterrán ciklon ... ami mostanség nem ritkaság ... az kellemetlen lehet nekik . Persze ha szép meleg csendes idő van akkor már nem annyira .
Jó lenne ha kipusztítaná mondjuk a cseresznyelegyet, almamolyt, peronoszpórát, moníliát, taphtrinát, stb-stb-stb...., de sajnos nem így van.
A régi népi megfigyeléseknek szokott lenni alapja, nem voltak mindenki buta akkoriban sem. Feltűnhetett a természet közelében élőknek hogy kemény tél után kevesebb a darázs, kevesebb a férges alama, stb.
A "kipusztítja" kifejezés helyett inkább azt mondanám "csak gyéríti".
"Ja ... ez a " nagy hideg kipusztítja a kártevőket " ...ilyen ezer éves igazság ...nem sok alapja van ."
Az emberiségnek, hogy oda jutott ahol most tart, sok mindenről le kellett mondani az evolúció során. Pl. az időjárás előrejelzés: az állatvilágé és a növényvilágé sokkal jobb. Én ősszel mindig a vakondtúrásokat nézegetem. Erre felé 50-60 cm mélyen kezd a talaj világosodni, addig fekete. Az idén ősszel minden túrás teteje sárga volt. Megsúgta nekik valaki, hogy nagyon hideg lesz. Igaz lehet a rovarokra is. Decemberben lótetűt 60cm körül találtam. Simán elbújnak a hideg elől jó mélyre, vagy nagyhatású fagyálló van bennük. Mi meg imára kulcsolt kézzel lessük a gázórát, aztán meg vágogatjuk a rügyeket.
Igen , nagy dilemma hogy fagy után hogy metsszünk . Szerintem az első dolog , hogy állapítsuk meg , hogy az adott fajtán van e és mekkora a kár , mert ugye nem egyforma . Ha jól berakódottak a vesszők és nem nagyobb a kár , mint 50 % akkor szerintem ugyan úgy lehet metszeni , mit alap esetben , mivel a ritkításnál az elfagyott mennyiséget úgy is ledobnánk ...persze nem mindegy, hogy hol van a termés ..esetleg csomókban ahol mindenképp ritkítani kell , de talán így sem lesz kiesés . Ahol ennél nagyobb a kár ... mint a koraikon egész a Gloria Redig , én úgy csináltam , hogy bővebbre metszettem pl a tavalyi termőkarokon , nem 1-2 vesszőt hagytam hanem 3 -at ...kisebbekből 4 et . Majd meglátom , mit mutat virágzás környékén azt még esetleg lehet korrigálni . Ahol teljes a kár vagy alig maradt ...ilyen is lesz ország szerte , na ott van az igazi bibi . Én az Armkingot ami teljesen elfagyott a lombrügyekkel együtt , gyógymetszésben részesítettem ..épp tegnap ... de azt majd a nyár elején még egyszer meg kell metszeni , mert mint írtam ... fogalmam sincs , hogy hol fog hajtani . Tehát arről az elhalt ágakat is majd le kell vágni és a túl erős hajtásokat is át kell majd alakítani , hogy valami normális termőfelület jöjjön létre .
Nálam " mindössze " -18 -19 környékén volt a fagy , legalább is ennyit láttam mikor néztem a mérőt .
Szóval a fagykár is több elemből tevődik össze , mint mindenki írja első sorban a fajtától függ . Aztán attól , hogy adott területen hogy áll a fenológiai állpot ... még teljes-e a mélynyugalom , esetleg bizonyos fajták már túl vannak rajta . És szerintem az előző évi művelés tápanyagozás is bele játszhat a dologba , de ezt persze csak kontrollal lehetne bizonyítani .
Minden esetre szerintem országosan a korai fajták sínylették meg legjobban a középéréstől nem lesz gond esetleg kevesebbet kell ritkítani . Amúgy a cseresznyén is láttam barna belsejű rügyeket, de nem sokat meg azon eleve van bőven virág .
Ja ... ez a " nagy hideg kipusztítja a kártevőket " ...ilyen ezer éves igazság ...nem sok alapja van .
Még azt szeretném megkérdezni tőletek,hogy ültethetem-e úgy a fákat,hogy amikor bele teszem a gödörbe akkor közvetlenűl a gyökerére homokot szórok és úgy iszapolnám be?Erre azért gondolok mert talán a homok jobban bejut a gyökerek közé.Amúgy a föld amibe ültetem a kis fákat azt mondják a szomszédok,hogy jó minőségű fekete föld.
Én is csak jókat hallottam a szerves trágyával feltöltött nagy ültetőgödörről. Most próbáltam csak ki először, amikor egy Germersdorfit ültettem. Majd meglátjuk milyen ütemben fog nőni.
Nálam nagyon kötött agyagtalaj van, és a telken lévő "régebbi" fák (meggy, cseresznye, birs) egy részét kb. 10-11 éve ültettem talajcsere nélkül. A birsen kívül szinte alig-alig nőnek, pedig az utóbbi néhány évben műtrágyával és szerves trágyával is próbálom növekedésre serkenteni őket. Kb. 2-3 éve újabb fákat (cseresznye, kajszi, alma, dió) ültettem, de ez alkalommal teljes talajcsere mellett. Ezek a fák már nagyon erőteljesen növekednek, sőt nagyságban kezdik lehagyni (!) az idősebb társaikat. Úgy tűnik, nálam nagyon bevált a talajcsere. Kérdés persze az, hogy meddig tart a telek legifjabb titánjainak a lendülete, ha már teljesen kinövik az ültetőgödröt.
...vagyis a korai barackod idén kevés lesz.Hát ez nem jó hír.
A kicsi a legkisebb ?...mert akkor elég korán szoktatod a mezőgazdasághoz :))
Nekem,persze sokkal kevesebb fám van és így sem néztem egyesével végig,de én bizakodok,a parcellám /mert ugye a tiedhez képest ez csak az.../ jó fekvése sztem sokat számított,mert azért mínuszok itt is voltak.
