Keresés

Részletes keresés

Tanerő aki tanít Creative Commons License 2022.02.19 0 0 964

Gelegdorj Eregzen szerint valamiféle kapcsolatnak lennie kell a hunok, a mongolok és a magyarok között, amit hosszú távú projektek megfelelő tervezésével és megvalósításával lehet megvilágítani.

 

Lehet kapcsolat a hunok, a magyarok és a mongolok között? – mongol régész a Mandinernek

merigazoi Creative Commons License 2021.11.21 0 0 963

tehát ezek a szkiták ölték meg Zarathusztrát, akik megölték Küroszt is?

 

Ktésziasz Knidiosz Persica című művében viszont azt írja, hogy Kurus halála akkor következett be, amikor a debikrész törzsből álló gyalogság fellázadt, és a Szir-darja folyónál a szkíták segítségével gyilkolták meg a perzsa uralkodót.[72]

 

 

A test, mint gonosz és a lélek, mint jó dualisztikus ellentéte a kései zoroasztrianizmusban alakult ki. Egy mezopotámiai vándorprédikátor, Mani fejlesztette ezeket a nézeteket a dualizmus extrém formáivá (manicheizmus).

merigazoi Creative Commons License 2021.11.21 0 0 962

Hatalmas baj van a kora ókori korszakolással, hiszen az óperzsa (zend) hagyomány 10 Zarathusztrát (alias Zoroasztert görögül) tartott számon, tehát a Kr.e. 6. században biztosan nem élhetett az első Zarathusztra.

 

Igen, a sokaha valószínűleg szaka, akik lovasnomádok és nem mellesleg mongolidok voltak, míg az óperzsák europidok.

 

 

van vaahol h az első(?)

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zarathustra

 

 

Fácit: én itt az alternatívon belül is egy sajátos alternatív elméletet képviselek, hiszen nem fogadom el a lovasnomádokat piedesztálra emelők agymosását...

 

a lovasnomádok erkölcse, az ami példamutató volt

Előzmény: Omar Khajjám (955)
merigazoi Creative Commons License 2021.11.21 0 1 961

ami bizonyitja, h a hunok után a területet végig magyar előd nép birta.

 

ugyanaz a kultúra ugyanaz a viselet (ami jóformán a 19.századig fennmaradt, sőt máig)

 

és

Régészeti leletek alapján elmondható, hogy a magyar hatás élénken tükröződött a Kazár Kaganátus, sőt később még a Kijevi Rusz tárgyi, elsősorban katonai kultúrájában is.

 

a kultúra hatása érződik a szomszédos kultúrákon is, behatárolva a magyarelődök kulturális hatását

 

ez a kultúra az ami alapvetően szkita kultúra, majd a későbbi hatásokkal - jász hun -  módosult kultúra. a méd hadi viselet a jászban tükr. a magyar mindkettőt használja (jász-hun) sodronying + lemezes.

Előzmény: Bástya elvtárs visszatér (959)
merigazoi Creative Commons License 2021.11.21 0 0 960

a touranis arra tippelek latin szövegből származik.

Előzmény: Omar Khajjám (955)
Bástya elvtárs visszatér Creative Commons License 2021.11.21 0 1 959

Könyvet írt egy orosz régész a magyarok őseiről: Dmitrij Sztasenkovot arról kérdeztük, honnan származnak eleink, hol tartózkodtak az első évezred során, s milyen tényeket tudhatunk most az ősidőkről.

 

Honnan származnak valójában a magyarok ősei? – Dmitrij Sztasenkov orosz régész a Mandinernek

Törölt nick Creative Commons License 2020.06.13 -1 0 958

Köszönöm.

Előzmény: mustáros (957)
mustáros Creative Commons License 2020.06.12 -1 0 957

Nagyon érdekes cikk, gratulálok!

Előzmény: Törölt nick (956)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.12 -1 0 956

SZKÍTÁK, MÉDEK, SZARMATÁK 


A magyar népnév eredetének egyik változatával korábban többször foglalkoztam. E szerint a magyar népnév vagy a médek önelnevezéséből,[1] vagy a 6. században élt hun király, Muagerisz nevéből ered.[2] [3]

A Kézai Simon által lejegyzett magyar eredetmonda pontosan rögzíti az eredet helyét: a Meotisz ingoványait, ahova a két ősapa, Hunor és Magor, mindketten Ménrót fiai Perzsia vidékéről jöttek.[4] Vizsgáljuk meg, van-e történeti alapja az eredetmondában szereplő népmozgásnak.

 

https://julianusbaratai.blog.hu/2020/05/21/szkitak_medek_szarmatak

Omar Khajjám Creative Commons License 2018.11.09 -2 0 955

"Minden iráni törzs felvette a zoroasztrizmust, kivéve a Sohakas (Touranis) törzset, akik véres harcokat folytattak a zoroasztriánus vallás követői ellen. Az egyik ilyen csatában az touráni törzs tagjai megölték Zoroasztert, a prófétát."

 

Ez valami vicc akar lenni? Az óperzsa (zend) hagyományból jól tudjuk, hogy egy turáni mongol és nem "touráni" törzs tagjai ölték meg első Zoroasztert, a nagy prófétát. A helyes angol írásmód: https://en.wikipedia.org/wiki/Turan

Az óperzsák voltak a nyugat-ázsiai világban a haladás zászlóvivői, Nagy Kurus (alias Kürosz görögül) pedig már csak a kései birodalomegyesítő.

 

Hatalmas baj van a kora ókori korszakolással, hiszen az óperzsa (zend) hagyomány 10 Zarathusztrát (alias Zoroasztert görögül) tartott számon, tehát a Kr.e. 6. században biztosan nem élhetett az első Zarathusztra.

 

Igen, a sokaha valószínűleg szaka, akik lovasnomádok és nem mellesleg mongolidok voltak, míg az óperzsák europidok.

Fácit: én itt az alternatívon belül is egy sajátos alternatív elméletet képviselek, hiszen nem fogadom el a lovasnomádokat piedesztálra emelők agymosását...

Előzmény: pejgeroj (950)
Törölt nick Creative Commons License 2017.09.26 -1 1 954

KURDOK ÉS MAGYAROK

2017. szeptember 24.

[...] csokorba szedtem azokat a rendelkezésemre álló adatokat, melyek szerint a kurdok elődeinek és a magyarok elődeinek közük lehetett egymáshoz.

„A huszonkétmillió kurd a világ egyik legnagyobb olyan nemzete, amely nem önálló állam keretei között él. Kurdisztánt jogilag nem ismerik el, politikai határai nem léteznek. Négyszázötvenezer négyzetkilométernyi területén a mai Törökország, Irak, Irán, Szíria, Libanon, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán osztozik. Tíz–tizenkét millió kurd él Törökországban (az ottani népesség 20%-a), öt-hat millió Irán területén (10%), négymillió pedig Irakban (23%). A kurdok által lakott terület Törökországtól az Iráni-felföldig, az Araráttól a Tigris és az Eufrátesz közti területig, vagyis az ókori Mezopotámiáig húzódik.

A legtöbb történész egyetért azzal, hogy a médek, akik Kr. e. 612-ben legyőzték az asszírokat, s megalapították birodalmukat, a kurdok elődei.” [Husain Shorsh: A kurdok eredete, nyelve és vallása, http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=155&lap=1, hozzáférés: 2017-09-24]

Kálti Márk Képes Krónikája (1358) és Túróczy János Krónikája (1488) a következőket írja:

"Atyla rex hunorum, medorum …." azaz "Attila a hunok, médek … királya."

Kézai Simon Magyar krónikája szerint két testvér, Hunor és Magor egy szarvast követve talált a Meotis (Azovi tenger) vidékén új hazát.

Ugyanez a krónika Attila hun kírállyal kapcsolatban a következőket írja: Ethele király„A viselet módjában és alakjában mind maga mind nemzete a médok módját tartja vala.”

Kiss Bálint nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a magyar név etimológiáját a következők szerint adja meg:

"Ha Médiának két régi nevét mely is ez: Madaj és Ar összetesszük, és a középső "a" betűt alig hallható schémává tesszük, a napkeleti nyelvek szokása szerint, éppen a mi nemzeti nevünk lesz belőle, mely is ez: Madjar-Magyar, mert a "dj"-t "gy"-nek szoktuk mondani” [Kiss Bálint, "Magyar régiségek, 1839, 10. o.]

Diodorus Siculus (i. e. 90 körül – i. e. 27 körül) a következőket írta.

 

In: Lorenz Rhodoman szerk.: Diodori Siculi Bibliothecae Historicae libri; tom. I., Amszterdam, 1746, 155–156. o., Diodorus Siculus/Diodórosz Szikeliotész: Bibliothéké cím művének II. könyve 43. fejezetéből, angol kiadás: Diodorus of Sicily in Twelve Volumes. II. London-Cambridge, 1967 (The Loeb Classical Library). 28-29. o.]

A szöveg magyar fordítása a következő: A szkíták egy kolóniát hoztak létére, melynek népét „Médiából szállították el a Tanaiszhoz, mely nép a Szauromata (A Szauromaták másik neve: Szarmata – B. I.) nevet kapta. Sok évvel később ez a nép megerősödött, vélgigpusztította Szkítia nagy részét, mindenkit elpusztítottak akit legyőztek és a földet sivataggá változtatták." [Diodorus Siculus/Diodórosz Szikeliotész: Bibliothéké cím művének II. könyve 43. fejezetéből, angol kiadás: Diodorus of Sicily in Twelve Volumes. II. London-Cambridge, 1967 (The Loeb Classical Library). 28-29. o., Horváth Gábor fordítása, akinek segítségéért köszönetet mondok.]

Az alábbiakban látható Sarmatia térképe a hunok előtt:

 

 

Kép: Map of Ancient Sarmatia (Sarmatia Antiqua), Rob. Wilkinson, 1 September 1801, London

… és a hunok európai hódítása után:

 

Kép: The Huns, in: History of the Later Roman Empire by J. B. Bury Published by Macmillan & Co., Ltd., 1923 , http://www.novaroma.org/nr/Attack_of_the_Huns, hozzáférés 2017-09-24

370-körül a hunok a Kada nemzetségéből származó Bendgúz (Muzduk) vezetésével átlépték a Volgát, meghódították Kelet-, és Közép-Európát, kiterjesztették uralmukat az ott élő népekre. 

A hunok 395. évi, a Kelet-Római Birodalom tartományai ellen - a Kaukázuson keresztül - indított hadjáratáról Horváth Gábor írt tanulmányt: Horváth Gábor: A HUNOK 395. ÉVI ÁZSIAI HADJÁRATA A RÓMAI BIRODALOM KELETI TARTOMÁNYAI ELLEN, http://julianusbaratai.blog.hu/2017/01/12/horvath_gabor_a_hunok_395_evi_azsiai_hadjarata_a_romai_birodalom_keleti_tartomanyai_ellen, hozzáférés: 2017-09-25.

„Az 5. század elején hatoltak be a Kárpát-medencébe, ahol meg is telepedtek. Attila, a legnagyobb és legismertebb hun király fényes Kárpát-medencei udvaráról egykorú beszámoló is fennmaradt a bizánci követtől, Priszkosz rétortól.

A hunok Ruga, Bleda (Buda) és Attila vezetésével kezdetben a Nyugatrómai Birodalom szövetségesei voltak, hadsereggel támogatva azt a Keletrómai Birodalommal szemben. A két birodalom között a keletrómaiak elleni két nagy hadjárat eredményeként egyensúly alakult ki. Ezt követően Attila király a nyugatrómaiak ellen fordult. 451-ben, a catalaunumi csata eldöntetlenül végződött. Bár magát Aetius győztesnek nevezte, a csatát ő hagyta el, és a Róma elleni hadjárat során semmilyen ellenállást nem tanúsított a hunokkal szemben.

452-ben Attila betört Itáliába, és Róma felé vonult. III. Valentinianus császár Ravenna erős falai mögé menekült, s a pápa tanácsadói is a menekülést javasolták Nagy Leó pápának. Ő azonban a legenda szerint egy különösen finoman megmunkált arany karperecet emelt fel az asztalról, és a következőt mondta: „Ez a hunok munkája. Egy nép, amelyik ilyen műalkotásokra képes, hajlandó lesz az Élet igéjének befogadására is.” Misszionárius munkát hirdetett a hunok között. Kíséretével Mantovánál találkozott Attilával, és sikerült elérnie, hogy a hunok megkíméljék Rómát, és békét kössenek a birodalommal. (Igaz, ebben szerepet játszott az is, hogy a hunok táborában járvány tört ki.)

453-ban, Attila új házassága nászéjszakáján hirtelen meghalt."

Attila halálával megszűnt a hunok közti összetartó erő, birodalmuk kisebb törzsszövetségi keretekre oszlott, amelyek vezetői Attila fiai leszármazottjai közül kerültek ki. Irnek hunjai visszavonultak a meotiszi őshazába. Scythia Minorban maradt hunok másik részét Dengizik vezette, akit ugyan megöltek egy csatában, de valószínűleg leszármazottjai folytatták az uralkodást. Később a források néhol beszámolnak egy-egy hun uralkodóról, mint például a Morava folyó mellett élő Mundóról, aki az osztrogót Theoderikkel harcolt a gepidák ellen. 682-ben egy Izrael nevű keresztény misszionárius püspök a Kaukázusban és Dagesztánban élő hunokról számol be. Izrael püspök leírja, hogy „keresztény templomok épültek a hunok országában”, beszámol a hunok Derbenttől északra fekvő fővárosáról, „a fénypompás Varachanról”, amelynek utcái, terei vannak, ahol „ügyes ácsok” dolgoznak, akik egy állatmotívumokkal díszített hatalmas keresztet is állítottak, ötvöseik pedig arany- és ezüstszobrokat készítenek.” [Wikipédia, https://hu.wikipedia.org/wiki/Hunok, hozzáférés: 20017-09-24]

 

 

Kép: A kurd zászló – magyar színek, közepén a székely sugaras nap képével

"Összefoglalóan, a rendelkezésre álló leletek alapján megállapítható, hogy a honfoglaló magyarság embertani kialakulásának folyamata eltérő az Ural melléki ugor csoportokétól és kronológiailag a folyamat már a szarmata korban elkezdődött, regionálisan pedig nem az Urál-, hanem az Észak-Káspi melléken ment végbe." [Dr. Tóth Tibor: A honfoglaló magyarság ethnogeneziséne problémája, Anthropologiai Közlemények, IX. évf. (1965) 4. sz., pp. 139-149.]

’Sarmatae, Medorum (ut ferunt) suboles”; (a szarmaták, mint hírlik, a médektől erednek). [Plinius, VI. 7,19]

A szkíta (szkíto-szarmata), hun, magyar folyamatosság kérdésével korábban foglalkoztam: SZKÍTA-HUN-AVAR-MAGYAR FOLYAMATOSSÁG KORABELI FORRÁSOK ALAPJÁN, TÉRKÉPEKKEL, http://julianusbaratai.blog.hu/2017/04/14/szkita-hun-avar-magyar_folyamatossag_korabeli_forrasok_alapjan_terkepekkel, hozzáférés: 2017-09-25.

 

 

A kaukázusban piros-fehér-zöld még a
TATÁR, CSECSEN, LAK és AVAR lobogó is!

 

kurd rêvî (ravasz, róka)
kurd kuti (kutya)
kurd miš (méh)
kurd öluh (ölyv)
kurd ask (őz)

kurd şûr sword (hun szurru, magy. szúr szurony)
kurd hiş (ész)

kurd-perzsa ew, ū (ő)
kurd nav (név)

kurd hêrs (harag)
kurd kevir (kő kavics)
kurd hazar (ezer)
kurd berz (bérc)
kurd der (derék)
kurd waži (vissza)
kurd gel, galak (gulya)
kurd gust (hús)
kurd ažmar-, žimar-, ižmar (ismer)
kurd kir, kird (kard)
kurd lau (legény)
kurd taw (tavasz)

 

Köszönet Pelgeroj-nak a kurd izoglosszákért!!!

 

Törölt nick Creative Commons License 2016.12.31 -1 0 953

"...A méd Dareiosz



Világszerte valamennyi iskolában úgy tanítják: Babilónt Kürosz perzsa király
csapatai foglalták el 539-ben. A Biblia ezzel szemben világosan állítja: Babilónt egy
bizonyos "méd Dareiosz" foglalta el, aki ráadásul megtartotta tanácsadói között
az idősödő Dánielt. S ezen a ponton a kritikusoknak majdnem igazuk van. De csak
majdnem. Ám éppen az ilyen "majdnemek" a kétségbevonhatatlan bizonyítékai annak,
hogy a könyv szerzője csakis olyan személy lehetett, aki szemtanúként közelről látta
és átélte az általa leírt eseményeket.

Az úgynevezett "Nabúnaid krónikából", amely Babilón bukását

beszéli el, tudjuk, hogy a várost közvetlenül nem Kürosz, hanem egyik méd tábornoka,
Gubaru vagy Ugbaru foglalta el: "A 16. napon Ugbaru, Gutium (a bibliai Kuta, a méd királyság
központja) ország kormányzója és Kuras (a perzsa Kürosz) seregei harc nélkül
bevonultak Bábili városba. Ezután Nabúnaid, midőn visszatért Bábili városba,
foglyul esett. A hónap végéig Gutium ország pajzsai zárták körül az Észagila
(Marduk főtemploma) kapuit."

Maga a perzsa nagykirály csak három héttel a város bevétele után jelent meg Babilónban.
Ez alkalommal Gubarut kinevezte az újonnan meghódított tartomány főkormányzójának,
aki további kormányzókat jelölt ki: "Gubaru (Kürosz) tartománykormányzója,
kinevezte a tartománykormányzókat Bábili városban" – tudósít a babilóni krónika.
Gubaru neve az uruki táblákon i.e. 535–525 között mint "Babilón és az Eufráteszen
túli területek kormányzója" jelenik meg. Dániel "méd Dareioszán" minden valószínűség
szerint őt kell értenünk.

Cikkünk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a Dániel könyvének hitelességét bizonyító
valamennyi adatot felsoroljuk. Az ókori történelemnek nevezett kirakójáték
mozaikkockáiból így is eléggé világos kép tárul fel előttünk, amely teljességgel
alátámasztja e prófétai könyv szerzőségének és szövegének hitelességét. S ha
valaki számára e mozaikkép bizonyos pontokon még mindig túlságosan töredezett, az bízvást
reménykedhet abban, hogy az újabb felfedezések nyomán ezek a fehér foltok is el
fognak tűnni. Igazolódnak hát a Dániel által mondott, saját kinyilatkoztatására
vonatkozó szavak: "Tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás..."

Előzmény: Törölt nick (945)
pejgeroj Creative Commons License 2016.09.18 0 1 952

vicces egy olyan zsarnokot, mint Darhajavaus méltányolni, aki tucatnyi népet igázott le
és a saját maga által írt történelmet valósnak vélni

az egészből a fele se igaz
lásd: "A legenda alig egy félszázad mulva már azt beszélte, hogy... "

____________________________________________

véletlen lenne, h Gautama-val egyidőben él Gaumata?


http://www.ancient-origins.net/opinion-guest-authors/ancient-persian-inscriptions-link-babylonian-king-man-who-became-buddha-003001

http://persian-heritage.com/wordpress/wp-content/uploads/PH-Magazine/PH78/PH78-E.pdf

Described  as  a  compassionate  philosopher-cosmologist   “Gaumâta”   decreed freedom  for  slaves,  lowered oppressive  taxes  across  the board, and inspired neighbors to respect one another in a city known  for  its  diverse  ethnic  groups  and  many  languages.  
His espousal of liberty, human rights,  and  generosity  supports the thesis that “Gaumâta” and Gautama were one and the same person.


Darius, a military strongman,  and  a  member  of  the Achaemenid family, prepared for  his  coup  with  a  propaganda  campaign  designed to  legitimize  his  overthrow of  “Gaumâta.”  In  his  public  inscription  he  referred  to his cohorts as witnesses who would confirm the killing of the usurper.

But in the wake of the  coup  nineteen  rebellions arose throughout the empire.
It  would  take  Darius  more than a year of brutal military action to crush the liberation-minded communities inspired by “Gaumâta.”

Előzmény: Törölt nick (951)
Törölt nick Creative Commons License 2016.09.16 -1 0 951

. „…Az államszervezésre Kürosznak nem maradt ideje, ez valószínűleg a tudós méd papi nemzetség feladata volt.3 Kürosz utódai folytatták a hódításokat, de a birodalom szervezeti felépítésével nem törődtek. Kr. e. 521-ben került trónra I. Dareiosz, akinek nevéhez fűződik a közigazgatás kialakítása…”

 

3 Hegyi Dolores: Az ősi Perzsia. Rubicon, Rubicon-Ház Bt.; Budapest; 2008/1. szám; XIX. évfolyam 1. különszám 67. o..

 

TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA: A PERZSA BIRODALOM KÖZIGAZGATÁSA I. DAREIOSZ URALKODÁSÁTÓL A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSÁIG

 

A perzsa-méd hatalomváltás, a méd tartomány Dárius elleni lázadása pedig itt olvasható: mek.oszk.hu/01200/01267/html/01kotet/01r04f13.htm#a40

 

(részlet Marcali NK Világtörténetéből):
"A fenyegető veszedelem arra birta Dareiost, hogy maga lépjen közbe; Artavardiját az ál Smerdis ellen küldötte, maga pedig távozva Babylonból, a Kerend szoroson át Médiába tört, egyesülve Vidarnával, 520 juniusában az ellenséget tönkreverte Kundurus falva mellett. Phraortes észak felé futott alkalmasint azért, hogy a hegyek közé vegye magát s ott folytassa a harczot; azonban Ragá mellett elfogták és Ekbatanába vitték. Kegyetlen büntetés várt rá: levágták orrát, fülét, nyelvét, kitolták a szemét, odalánczolták a palota kapujához, és mikor a nép már eleget gyönyörködött e látványban, karóba húzták; főbb emberei szintén karón vagy hóhér bárdja alatt végezték életöket. .."

 

Lipcsey Ildikó történész, az MTA munkatársa egyértelműen leíra, hogy Dárius idején (ie. 6.-5. század) a méd nemesség és papság elhagyta a birodalmat (persze vannak akik maradtak).
Lipcsei IldikóAz ókori Irán birodalomszervező dinasztiái - médek és perzsák h ttp://www.matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_27_1_2009/ISSN_0866-6032_tomus_27_1_2009_217-236.pdf

pejgeroj Creative Commons License 2016.09.05 0 1 950

Cyrus se volt méd, mivel

 

1. az apa a meghatározó

2. a médek ellen harcolt (perzsia elszakadása)

 

perzsia elszakad médiától
https://en.wikipedia.org/wiki/Persian_Revolt

lásd még
https://en.wikipedia.org/wiki/Astyages
https://hu.wikipedia.org/wiki/Istuviga

 

_________________________

Almost all Iranian tribes, except Sokahas, embraced Zoroastrianism. A group of Sokahas, called Touranis, fought several wars with the followers of Zoroaster. During one of these battles the ourani tribesmen killed Zoroaster.
http://iranbotschaft.com/eng/about_iran_preIslamhistory.htm

Minden iráni törzs felvette a zoroasztrizmust, kivéve a Sohakas (Touranis) törzset, akik véres harcokat folytattak a zoroasztriánus vallás követői ellen. Az egyik ilyen csatában az Ouráni törzs tagjai megölték Zoroasztert, a prófétát.

Eközben a médek vezére Dia-Eko összehívta a törzs vezéreit, hogy megvédjék Irán szuverenitását és megelőzzék az ashurok támadását Ny-ról. Megépíttette Hegmataneh erődöt, megalapította a méd dinasztiát a mai Hamedan városában és jól felkészülve várta a támadásokat.

K.e. 550-ben Kürosz, a Pasargadai törzs tagja fellázzadt Ajdahak, a méd király és az arisztokrata osztály dominanciája ellen ( Kürösz édesanyja Ajdahak méd király lánya volt). Kürosz egyesített 10 törzset és megdöntötte a méd dinasztiát, majd megalapította az Akhaimenida dinasztiát amelynek első királya maga Kürosz volt, aki K.e. 530-ig uralkodott
http://www.perzsaszonyegszeged.hu/kultura.html

lásd még
http://igemorzsa.hu/ist_prof_lamp/daniel/06_tema.html

a Dia-Eko valószínűleg
Daiakku (görög Déiokész)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Méd_Birodalom

 

a sokaha valószínűleg szaka

 

a Tourani még itt szerepel:

 

 

_________________________

én Darhajavaus-ra gondoltam, amikor azt mondtam nem méd.

 

csak akkor lehet, ha az egy más személy

 

Méd Dáriusz?
539-535

I. (Nagy) Dareiosz
522-486
Az ószövetségi történelem vázlatos kronológiája (Nagy Viktória)

Előzmény: Törölt nick (944)
Afrikaans8 Creative Commons License 2016.08.20 0 0 949

Ajánlom nektek a Tompa utcában Joszip kurd-magyar étkezdéjét, ahol hamisítatlan méd fogásokat szolgál fel a horvátul kitűnően beszélő Ottó bácsi :D

Mások is felfedezték a kurd-magyar lélekazonosságot a trikolór egyezése alapján!

 

Törölt nick Creative Commons License 2016.08.11 0 0 948

A TITOKZATOS HETES SZÁM ÉS A MÉDEK/MAGYAROK

 

A számjegyeknek gyakran a szellemi világgal, a hitvilággal összefüggő jelentése van. Ezek között különös figyelmet érdemel a hetes szám, melynek kultúrtöréneti összefüggéseiről egész lexikon is készült. Cikkünkben a hetes szám és az Eurázsiai sztyeppeövezet (a Kárpát-medencétől az Altajig terjedő terület) népeinek kapcsolatát vizsgáljuk a magyarság őstörténete, a régi magyarok hitvilága szempontjából.

 

1. A „hét” szó, mint etnikai megnevezés

 

A hét szó magyarságra vonatkoztatható első - minden kétséget kizáró - említése Anonymusnál található (13. sz. első évtizede): „…amint az év szerint jegyzett krónikákban írva vagyon, a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé.” [ANONYMUS GESTA HUNGARORUM Fordította: Pais Dezső, http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm, 2016-08-07] A gestában eredetileg „hetumoger” formában írt „hétmagyar” kifejezés a hét magyar vezért (illetőleg a hét magyar vezér népét) jelenti összefoglaló értelemben.   A honfoglalást közvetlenül megelőző időszakban Theophanes említi a „hephta geneai” nevet, amelyet Harmatta János egyértelműen a honfoglalásra készülő magyarokkal azonosít. Mint írja: „…a „Hét törzs” kifejezés egy nem-szláv népnek volt a neve, amely a VII. század végén a bolgárokkal szövetségesi viszonyban állott és tőlük északra élt. Mivel a történeti források más hét törzsből álló törzsszövetséget, mint a hetumoger Kelet-Európában nem ismernek, kézenfekvő arra gondolnunk, hogy az onogur-bolgárokkal szerződéses viszonyban álló „Hét törzs” a hetumoger törzsszövetség lehetett.” [Harmatta János: A Volgától a Dunáig - A honfoglaló magyarság történeti útja, http://www.c3.hu/~magyarnyelv/01-1/harmatta.htm, 2016-08-08]   Időben visszafelé haladva meg kell említeni a Hephtalita Birodalmat, mely az 5-6. században a Kusán Birodalom örökébe lépett Közép-Ázsia és India területén. A Hephtalita Birodalmat végül türk-perzsa összefogás pusztította el. A hephtaliták egy része (hephta-lita=hét törzs), akiket fehér hunoknak is neveznek, csatlakoztak a türkök elől menekülő zsüan-zsüanokhoz majd velük együtt Avaria néven a Kárpát-medencében erős birodalmat hoztak létre. A túlélő avarkori népesség végül a honfoglaló magyarokhoz, mint rokonnéphez csatlakozott. Mint Szentpéteri József írja: [az avarok ]„…A betelepülők egyes –számukra azonos –társadalmi rétegeihez tagozódhattak:  a lakosság zöme a „nincstelenek” táborát szaporította … a köznép vezetői pedig –a saját népességükből verbuvált katonai segédcsapatok élén – a honfoglaló magyarok társadalmának középszintű vezetőihez integrálódhattak. [Szentpéteri József: Kritikai megjegyzések az avar-magyar asszimiláció kérdéséhez, http://real.mtak.hu/19947/1/MOT_2014_003_Szentpeteri_43_53_u_192756.766256.pdf, 2016-08-08] A heftaliták tehát megérhették a honfoglalást és utódaik ma is köztünk élhetnek. Az sem kizárt, hogy a Keletről érkező honfoglalók között is voltak – feltehetőleg korábban a Türk Birodalomhoz csatlakozott - heftaliták. 

Tovább haladva visszafelé az időben, az ókori Keleten eljutunk a hettitákhoz, akik az első vaskori birodalmat alapították Anatóliában, a Kaukázus déli előterében. A Bibliai nevek és fogalmak című könyv szerint Hét a hettiták törzsatyja volt (het-tita=hét fiai). [Bibliai nevek és fogalmak, Evangéliumi Kiadó, bővített kiadás, Budapest, 2008., 98.] A Hettita Birodalom fénykora az i. e. 16-12. században volt, ekkor az úgynevezett „Aegeische Wanderung”, a tengeri népek támadása pusztította el. A hattik/hettiták Mészáros Gyula nyelvész, etnológus szerint a szkíták elődei. [Mészáros Gyula: Chattiak és Schyták, Szeged, 1938., http://eco-invest.hu/chattiak_es_skythak.pdf, 2016-08-09]

 2. A hetes szám és az Eurázsiai sztyeppeövezet népeinek címerei

 

A hetes számra utal az Árpád-sávos címer hét vágása, mely már Szent István királyunk pénzén és hadiruháján is látható a Képes Krónikában.

 

 

 1. Kép: Szent István vörös-ezüst sávos (hét vágás) hadiruhában pajzsán a királyi címerrel. Miniatúra a Képes krónikában (1358)

 

A Szovjetúnió felbomlása után létrejött független közép-ázsiai államok közül két ország, az Orosz Föderáción belül másik két ország ősi eredetű elemeket tartalmazó címerében található meg a hetes szám.

 

Mind a négy említett ország népei esetében etnikai kapcsolat állapítható meg a honfoglaló magyarokkal.

 

Tadzsikisztán:

Tadzsikisztán címerében és zászlaján a korona felett félkörívben hét arany színű ötágú csillag található.

 

 

 

2. Kép: A tadzsik zászló

 

A tadzsikokról embertani szempontból a következőket állapítja meg Fóthi Erzsébet antropológus: „Pamíri típus. Térben és időben Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüreg jellemző. Nem közismert, hogy Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetéig europid típusú lakosság élt. Iráni eredetű lovas nomád népek voltak. Több hullámban érkeztek, a korábbiak a szakák, a későbbiek az uszunok voltak. Ők tulajdonképpen az ázsiai szkíták. Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Utódaik a tadzsikok és Irán egyes vidékeinek a lakossága. Ez a pamíri típus kis számban megtalálható a hazai X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben." [www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0104/kultur/kultur.html, 2001-04-05]

 

Figyelemre méltó, hogy Tadzsikisztán az egyetlen ország, melynek zászlóján piros, fehér, zöld sáv található. Tadzsikisztán címerében megtalálható a magyar címerben is szereplő hármas halom is, a székely címerben szereplő Nappal együtt.

 

Türkmenisztán:

Türkmenisztán címerében hét fehér gyapjúvirág található.

 

Türkmenisztán a Kézai Krónikában említett történelmi Korezm területének egy részén helyezkedik el. Kézai azt írja, hogy Csaba királyfi fia, Edemen apja és korezmi származású anyja nagy számú népével csatlakozott a honfoglaló magyarokhoz. A honfoglaló magyarok a ma élő, Türkmenisztánban kitenyésztett - valójában méd eredetű - akhal teke fajtájú lovakhoz legnagyobb genetikai hasonlóságot mutató csúcslovakat lovagoltak [mult-kor.hu 2009. okt. 6., http://mult-kor.hu/20091006_csucslovakkal_hoditottak_a_honfoglalo_magyarok]. Ezt a lófajtát Türkmenisztánban olyan becsben tartják, hogy a az ország címerékbe is belefoglalták. A türkmén címer is tartalmazza a piros, fehér, zöld színt.

 

Baskíria:

Baskíria címerében hétágú virág található.

 

Baskíriáról a következőket tartalmazza Rubruk 1255-ben készült útleírása: „Amit a baskírok földjéről mondottam, a domonkos barátoktól (Itt Julianusra utal) tudom, akik a tatárok jövetele előtt utaztak oda…Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy-Magyarországnak. Isidorus azt mondja róluk, hogy fürge lovaikkal áttörtek a falakon, melyeket Sándor állított a Kaukázus szirtjein a vad törzsek megfékezésére, úgyhogy Egyiptomig az egész területről nekik adóztak. Franciaországig is feldúltak minden országot, tehát nagyobb hatalomra tettek szert, mint manapság a tatárok….” [Rubruk Willelmus útleírása (ford.: Győrffy György, http://mek.oszk.hu/06100/06172/html/julianus0020.html, 2016-08-09]

 

Alánia:

Oszétia (régi/új nevén Alánia, a továbbiakban Alániát fogok írni) címerében hét hegycsúcs található.

 

Munkácsi Bernát 140 szóegyezést talált a magyar és alán nyelv között. Ilyen számú szóegyezés csak hosszú időtartamú együttélés eredménye lehet. Az alánok korábbi elnevezése szarmata volt. E nép régészeti leletei az egész szkíto-szarmata világban (a Kárpát-medencétől az Altajig terjedő térségben) megtalálhatók.

 

3. A jelképek párhuzamainak motivációja

 

A nemzeti/állami jelképek hatalmi vagy szakrális motívációra vezethetők vissza. A számjegyeknek gyakran a hitvilághoz kapcsolódó jelentése van. A kérdés az, hogy a hetes számnak milyen – a nagy sztyeppe népei körében ismert - hatalmi/szakrális háttere lehet.

 

Hoppál Mihály néprajzkutatót idézem: „Veres Péter egyik legutóbbi fontos tanulmányában rámutatott arra, hogy az ősmagyarok milyen kiemelkedő szerepet játszottak a lovasnomadizmus (monocentrikus) kialakulásában. Továbbá rámutatott arra is, mégpedig orosz kutatók munkáit idézve, hogy a finnugor népekre jellemző génmarkerek és mitológiai motívumok egyaránt megtalálhatók az akkor (az i.e. második és az első évezred fordulóján) a velük szomszédságban élő iráni törzseknél is. Ezt az elgondolást támogatja a magyar nyelvészetből jól ismert, a magyar és az obi-ugor nyelvek régi iráni jövevényszavaira vonatkozó tényanyag, úr, isten, ostor, arany, ezer, hét, szer, szarv, szaru stb. szavaink tartoznak ide többek között.” [Hoppál Mihály: A MAGYAR ŐSVALLÁSKUTATÁS (ÚJ) ÚTJAI, https://www.scribd.com/document/140779476/HOPPAL-Mihaly-A-magyar-%C5%91svallaskutatas-uj-utjai  , 2016-07-14]

 

A hét szó tehát Isten szavunkkal együtt Hoppál Mihály szerint iráni eredetű. Róna Tas András, Veres Péter, V.V. Ivanov szerint viszont Isten szavunk a hatti/hettitáktól ered. Hét pedig – mint említettük – a hettiták törzsatyja, mely nép az i. e. 3. évezredtől az i. e. 12. századig élt az iráni fennsíkkal szomszédos Anatóliában. A Kaukázus déli előterében található Anatóliából az ie. 12. századot követően több népvándorlási hullám indult északi és keleti irányban, a legnagyobb az ie. 6. században, a méd/perzsa hatalomváltás, majd az ezt követő, I. Dárius perzsa uralkodó hatalomra lépéséhez kötődött belháború idején. Napjainkban az adott térségben laknak az iráni eredetű nyelvet beszélő kurdok, akik magukat a médek utódainak tartják.

 

A hét szavunkhoz kötődő hatalmi/szakrális összefüggéseket értelemszerűen abban a térségben kell keresnünk, ahonnan Isten szavunk ered, vagyis Anatólia, az iráni fennsík, Mezopotámia illetőleg a termékeny félhold térségéből. Ehhez a térséghez tartozik a Szentföld is.

 

A méd-perzsa birodalom hatalmi szervezetére jellemző volt a hetes szám. A Szentírás a következőket mondja erről (a bibliai idézet már a perzsa időkre vonatkozik, azonban magából a szövegből is kiderül, hogy a perzsák megőrizték a Méd Királyság hatalmi rendjét):

„És monda a király az időket mérő bölcseknek, (mert a királynak összes dolgai a jog- és törvénytudók elé tartoznak, legközelebb valának pedig hozzá: Karséna, Sétár, Admata, Társis, Méres, Marséna, Mémukán, Persiának és Médiának hét fejedelme, a kik láták a király arczát, és elől ülének az országban):” (Eszt. 1, 13-14.)

 

A méd-perzsa állam hatalmi szervezetének égi mintája nézetem szerint a hitvilágban rögzített hatalmi rend volt.

 

Az ősi perzsa vallás mai relictuma a jazidi vallás. Ezt a vallást egy zárt kurd népcsoport őrizte meg. A jazidi vallás tudomásunk szerint az első monoteikus vallás, mely az i. e. 2. évezredben keletkezett, és melynek egyes elemeit a Szentírás is tartalmazza. Megjegyzem, hogy a jazidi vallást nem foglalták szent iratokba, azonban hittételeit a papjaik hűségesen megőrizték.

 

A jazidi vallás megőrizte az ősi perzsa hitvilág és a hetes szám kapcsolatát. „…A jezidita teremtésmítosz teljességében különbözik a nagy világvallásokétól: elképzelésük szerint Isten először megteremti saját fényességéből Tawûsê Melek-et, az első angyalt, majd az másik hatot. Ez után a Földről hozat port az angyalokkal, melyből megteremti Ádámot…” [, 2016-08-02] Itt tehát összesen hét angyalról van szó.

 

A jazidik Istent, a mindenség teremtőjét tisztelik a Napban és a Páva Angyalban is. A Nap Isten fénye, az adja az életet, a Páva Angyal pedig szintén Isten fényéből, erejéből keletkezett. Párhuzamként a kereszténység Szentháromságról szóló tanítását említeném, ami szintén három személyről, de egyetlen szubsztanciáról/lényegről beszél. [Fodor Enikő: Népirtás egyenes adásban Interjú Spät Eszter vallástörténésszel, in: Hetek 2016. 06. 17. (XX/24)] A jazidi vallás pontos párhuzama a régi magyarok vallásáról Cornides Dániel által – korabeli források megállapításai alapján – leírt adatoknak. E szerint a magyarok kizárólag a teremtő Istent imádják (monoteizmus), tisztelik az általa teremtett napot, és valamiféle szentháromságot is ismernek, mivel háromszor kiáltják: Isten, Isten, Isten. [Cornides Dániel: A régi magyarok vallásáról, [in: Eleink Magyar Őstörténet folyóirat 2010. évi 3. szám]

 

A hét főangyalra több helyen van utalás a Szentírásban is. „…A Szentírásban a főangyal név csak a 1Tesz 4,16: és a Júd 9: fordul elő, de az angyalok, akikre utal, az ÓSz-ben is szerepelnek: →Mihály (Dán 10,13: „az egyik legfőbb fejedelem”; 12,1: „a nagy fejedelem”), →Ráfael (Tób 12,15: „egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen”; vö. Jel 8,2).” Az Isteni hatalmi rendet az említett Jel. 8,2 írja le: „És látám azt a hét angyalt, a ki az Isten előtt álla; és adaték nékik hét trombita.” (Jel. 8,2).

 

Mindezek alapján nézetem szerint a hetes szám szereplése a magyarság és a rokonnépek jelképei között olyan, a hatti-méd/perzsa-szkíta kultúrkörrel fennálló kapcsolatra utal, amelyből a régi magyarok vallása is eredeztető.

Törölt nick Creative Commons License 2016.08.09 0 0 947

Kedves Caricas!

:-)

Köszönöm, hogy reagáltál a bejegyzésemre.

Örülök, hogy számodra nem új, a világon legelismertebb bibliamagyarázat. Sajnos vannak még olyanok, akik nem ismerik úgy a Bibliát, ahogy te (vagy legalábbis amit magadról sejtetsz), és a Perzsa-Méd hatalomváltás történetét sem, ezt határozottan állíthatom, ha kell bizonyítom. Remélem, azoknak tudtam újat mondani, ha neked nem is.

Kérlek, tájékoztass, ki hatalmazott fel, hogy mások nevében nyilatkozz?

Szerintem el vagy tévedve.

Előzmény: caricas (946)
caricas Creative Commons License 2016.07.28 0 0 946

Kedves "otumbaj" nagykán!

 

Erdekes, hogy azzal kezded, hogy valakit kritizalsz a kijelentese miatt, folytatod azzal, hogy legfeljebb csak keresgelni lehet az igazsagot, aztan "KINYILVANITASZ"

 

tudjuk, hogy az unokad nem az az Attila, aki a kozismert hun kiraly volt, meg el is hisszuk valahogy, feltetelezhetoen kicsit kesobb szuletett, tehat nem szukseges magyarazkodnod. Elotted mindenki tudta, hogy ki mire gondol.

 

Nem szukseges dicsekedned a bibliai ismeretekkel, mas is ismerheti a Bibliat, es tortenelmi feljegyzeseket mashonnan is vehet.

 

Szoval, jo lenne olyan megjegyzeseket leirni csak, ami uj ismereteket hoz nyilvanossagra, itt a forumban.

 

koszonettel, Gabriel

Előzmény: Törölt nick (944)
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.10 0 0 945

Mindenesetre a Magyarázatos Károli Bibliafordítás, Veritas Kiadó ISBN: 963 85421 2 8, lábjegyzetében a következőket írja:

 

Dániel 5:31 a méd Dárius. Talán Gubaru másik neve, akit a babiloni feliratok úgy említenek, mint Cirus által kihelyezett kormányzót az újonnan meghódított babiloni területeken. A "méd Dárius" lehetett Cirus uralkodói neve is Babilonban (lásd 6:28 magy., valamint 1 Krón 5:26, hasonló jelenségről), foglalá el az országot.

 

6:28 magy.: ... vagy "Dárius, azaz a perzsa Círus országában." - tehát a szöveg így is fordítható.

 

Cirus anyai ágon méd, apai ágon perzsa volt, tehát ugyanúgy lehetett médnek, mint perzsának mondani. A Krón 5:26 magyarázata pedig analógiaként arra hívja fel a figyelmet, hogy Tiglát Pilézer asszír királyt Babilonban Pulunak hívták.

Cirus lehetett 62 éves.

 

Köszönöm, hogy foglalkoztál a témával, így legalább én is utánanéztem.

Előzmény: Törölt nick (944)
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.10 0 0 944

Szeretem a bátor embereket, akik nem a véleményüket írják, hanem kijelentik az igazságot.

Én sajnos nem vagyok ilyen bátor, keresem az igazságot, nem hirdetem.

 

SzVSz nem kellően bizonyított az állítás, ezért más megoldás is lehetséges.

 

Egy példa: nekem is van Attila nevű unokám, de ő nem a hunok nagykirálya. A bibliát viszont elég jól ismerem, sok állításáról, eltűnt ókori birodalmakról egészen addig semmit sem tudtak, amíg aztán a régészet nem igazolta, hogy mindaz, amit leírt, megfelel a valóságnak. Ahogy végül Homeros Trójáját is sok évezreddel később megtalálták.

 

Most nézzük a konkrét ügyet. Én az összes körülmény mérlegelésével a következőket tartom valószínűnek.

 

Az a Dárius, akiről te írsz, tudomásom szerint nem lehetett 62 éves Babilon elfoglalásakor.

 

Viszont az ismert, hogy méd és perzsa csapatok foglalták el Babilont, méghozzá nem az akkor a birodalomban uralkodó Cyrus vezetésével. Ő csak később vonult be a meghódított Babilonba. De Cyrus anyja révén méd volt, nagyapját, a legyőzött méd királyt nem ölette meg, idejében még csak uralkodóház váltás történt, nem volt mélyreható etnikai konfliktus, elitváltás. Az csak később, Cyrus utóda, de nem leszármazottja, I. Dárius idején zajlott. Az ő idejében lázadt fel Média, hagyta el a méd nemesség a birodalmat.

 

A Babilon elleni háború még a méd uralkodóház idején kezdődött, bár Cyrus idejében zárult. A hadsereg vezetője lehetett méd, aki a biblia alapján Babilonban - mint (al)király uralkodhatott. Ezt a nevét (uralkodói nevét?) más források nem őrizték meg, "csak" a biblia. Mintahogy Belsazár nevét is csak a biblia őrizte meg. És mivel a létezését egyéb történeti források nem erősítik meg, a jelenleg rendelkezésre álló források alapján feltételezni lehet, hogy Belsazár is alkirály lehetett.

 

 

Előzmény: pejgeroj (942)
pejgeroj Creative Commons License 2016.07.03 0 0 943

1. The Avestan word magâunô, i.e. the religious caste of the Medes...
2. moghu does not (as was previously thought) mean "magus", but rather "a member of the tribe"[2]
https://en.wikipedia.org/wiki/Magi

pejgeroj Creative Commons License 2016.07.03 0 0 942

@Dániel könyve pedig a következőket írja: „És a méd Dárius foglalá el az országot mintegy hatvankét esztendős korában.” (Dán. 5, 31.)
_____

ez nem igaz.
darajavaus (dareiosz) nem méd.
hanem médiai volt, de perzsa.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Akhaimenida-ház
apja Hystaspes : Persian satrap of Bactria
a masszagéták (szkíták) ellen harcolt

annak nagyapja Ariamnes, ó-perzsa nyelven írt
https://en.wikipedia.org/wiki/Ariaramnes

a méd és az ó-perzsa bizonyítottan külön nyelv
The Median words in Old Persian texts, whose Median origin can be established by "phonetic criteria",[41]
https://en.wikipedia.org/wiki/Medes

Előzmény: Törölt nick (938)
celtic rain Creative Commons License 2016.07.01 -1 0 941

ELADÓ
Paál Zoltán: Arvisura (Igazszólás) c. kétkötetes könyve, Püski Kiadó.

 

Hibátlan állapotban, személyes átvétellel Budapesten.

I.-II. kötet ár: 3.000 (háromezer) Ft.

 

http://www.jofogas.hu/budapest/Elado_Paal_Zoltan__Arvisura__Igazszolas__I__II__Puski_51522748.htm

 

celtic rain Creative Commons License 2016.07.01 -1 0 940

Eladó 
Kiszely István: A Magyarok Eredete És Ősi Kultúrája I.-II. kötet, Püski Kiadó. 

Jó állapotban, de az első kötet borítója kissé foltos.
Személyes átvétellel Budapesten.

I.-II. kötet: 2500 Ft.

 

http://www.jofogas.hu/budapest/Kiszely_Istvan__A_Magyarok_Eredete_Es_Osi_Kulturaja_I__II__Puski_51514544.htm

 

pk1 Creative Commons License 2016.06.27 0 1 939

"A magyarok egy több milliárd éves kozmikus űrnép, a Tejút legősibb civilizációja. A magyarság sziriuszi eredetű bolygóközi vándornép,"

 

Némi problémát látok abban, hogy a Szíriusz félmilliárd éves sincs ...

Előzmény: Prödl Annácska (929)
Törölt nick Creative Commons License 2016.03.05 -1 0 938

Az ókori méd birodalom - médek és magyarok2014.12.10 14:37. - Kovács Janka

A Közel-Keleten folyó háborúk kapcsán az érdeklődés középpontjába került ismét a kurd nép. A kurdok valamilyen módon – az ókorban jelentős szerepet játszó médek utódai. Számunkra különös figyelmet érdemel a sorsuk, mert több forrás szerint a médek és magyarok között kapcsolat tételezhető fel.

Hirdetés 

            Média felemelkedése a Kr. e. VIII. század végén kezdődött, amikor a méd tartomány lerázta az asszír igát és létrejött a hatalmas Méd Királyság. Ezt közvetlenül megelőzte a korábban egységes, majd Salamon halála után kettészakadt Izrael királysága északi részén a lakosságnak – melyet a Biblia több néven is megnevez: úgymint Szamária, Izrael, Efraim, Északi Királyság – a médek városaiba történt áttelepítése (asszír fogság) (2 Kir. 18, 11.) Ez egyben azt is jelenti, hogy a médeknek a Kr.e. VIII. században már városaik voltak. A bibliai térképeken szerepel például Amida városa (ma Diyarbekir), melynek városfala 30 méter magas, 4 m széles és 10 km hosszú.

 

            Média felemelkedésében, katonai ereje megnövekedésében szerepe lehetett Izrael áttelepített törzsei és a helyi lakosság összefogásának a közös ellenség, az asszírok ellen.
           

Alig száz évvel a Méd Királyság létrejötte után a méd csapatok rohama következtében esett el Kr. e. 612-ben Ninive, Asszíria fővárosa. Ekkor Média még a Babiloniak szövetségese volt, Babilon fénykora azonban nem tartott hosszú ideig, ugyanis a médek és perzsák rövid időn belül Babilon ellen fordultak.

            A Biblia elsősorban a médek Babilon Kr. e. 539-ben történt elfoglalásában játszott szerepéről közöl információkat. „Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jő a pusztából, rettenetes földről. Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jöjj fel Élám, szálld meg Madai. … És imé, lovas csapat jött, páros lovagok és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, az isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le.” (Ésa. 21, 1-2.. 9).

            Dániel könyve pedig a következőket írja: „És a méd Dárius foglalá el az országot mintegy hatvankét esztendős korában.” (Dán. 5, 31.)

            A méd birodalom a Kr. e. VI. század közepén bekövetkezett bukását, Perzsia felemelkedését az Akhaimenida uralkodó család hatalomra jutása hozta meg, melynek első uralkodója az apai ágon perzsa, anyai ágon méd származású Cyrus volt.

*

            A médek és a magyarok között fennálló kapcsolatokra a következő adatok utalnak. A méd név – Bibliában szereplő – eredeti formája Madaj (Hebrew: ידמ).

            Kálti Márk Képes Krónikája (1358) és Túróczy János Krónikája (1488) a következő szöveget tartalmazza: „…Attila, rex hunorum, medorum, gotorum et danorum…”, azaz „… Attila, a hunok, médek, gótok és dánok királya …” Attila birodalma soknemzetiségű volt, melyben a krónikák szerint a hunok után közvetlenül a médek szerepelnek.

            A magyar eredetmondában, melyet Kézai Simon Magyar Krónikájában (1283) jegyzett le, Hunur mellett Mogur szerepel (akiknek leszármazottai a magyarok).

            Kiss Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a magyar népnév eredetét Médiára vezeti vissza. „Ha Médiának két régi nevét mely is ez: Madaj és Ar összetesszük, és a középső ’a’ betűt alig hallható schémává tesszük, a napkeleti nyelvek szokása szerint, éppen a mi nemzeti nevünk lesz belőle, mely is ez: Madjar-Magyar, mert a ’dj’-t ’gy’-nek szoktuk mondani, mint ezekben a szókban is: mondja – mongya; térdje – térgye, rendje – rengye...” [Kiss Bálint: Magyar régiségek I-III., Pest 1839. I. köt. 10.]

A honfoglaló magyarokra vonatkozó archeogenetikai vizsgálatokat először az olasz Carmela Guglielmino és munkatársai végeztek. Legfontosabb megállapításuknak az tűnik, hogy a magyarok legközelebbi rokonai genetikai szempontból nem a finnugorok, és nem is a törökök, hanem az „irániak” [Romsics Ignác: A magyarok őstörténetéről, Magyar Tudomány 2014/5., http://www.matud.iif.hu/2014/05/01.htm]

            A világ legnagyobb népességű – négy ország: Törökország, Szíria, Irak és Irán északi részén, de összefüggő területen élő – kisebbsége a kb. 36 milliós kurd nemzet. Kurdisztán hajdan az ókori Méd Birodalom része volt. Az II. világháború után rövid időre függetlenné vált, majd Irán által megszállt – a kurdok által alapított – Mahabad Köztársaság zászlaja pontos párhuzama a magyar zászlónak. A zászló közepén sugarakkal ellátott aranyszínű napkorong található, mely a székely címer egyik elemének a párhuzama.

 

A médek híresek voltak a lovaikról. A honfoglaló magyarok a ma élő – Türkmenisztánban kitenyésztett, valójában méd eredetű - akhal teke fajtájú lovakhoz legnagyobb genetikai hasonlóságot mutató csúcslovakat lovagoltak [mult-kor.hu 2009. okt. 6., http://mult-kor.hu/20091006_csucslovakkal_hoditottak_a_honfoglalo_magyarok]. Ezt a lófajtát Türkmenisztánban olyan becsben tartják, hogy a címerükbe is belefoglalták.

 

 

            A Babilon ellen készülő méd csapatok bibliai leírása: „Élesítsétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket…tűzzétek ki a zászlót az országban, fújjátok meg a trombitát,…hozzátok ki a lovakat, mint rettenetes sáskasereget…” [Jer. 51, 11., 27.] tökéletesen megfelel a kalandozások kora csapatainak leírásához: „védj meg minket a magyarok nyilaitól” [Muratori, Ludovico Antonio: Antiquitates Italicae medii aevi. Tomus primus, 1738. 21–22.]

Egy – ugyancsak a hajdani Méd Birodalom területén található - állam, Tadzsikisztán hivatalos zászlója is piros-fehér-zöld sávokat tartalmaz és a tadzsik címerben is megtalálható a nap. A Kárpát-medence X. századi antropológiai leletanyagának megoszlásával összefüggésben ezt írja Fóthi Erzsébet, az MTM Embertani tárának munkatársa a tadzsikokkal összefüggésbe hozható pamíri típusról:

„…Pamíri típus. Térben és időben Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüreg jellemző. Nem közismert, hogy Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetéig europid típusú lakosság élt. Iráni eredetű lovas nomád népek voltak. Több hullámban érkeztek, a korábbiak a szakák, a későbbiek az uszunok voltak. Ők tulajdonképpen az ázsiai szkíták. Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Utódaik a tadzsikok és Irán egyes vidékeinek a lakossága. Ez a pamíri típus kis számban megtalálható a hazai X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben…."

 

            A magyar krónikákban és címerben szereplő hetes szám – hetumoger név, hét vezér (Anonymus), hét vágás - megtalálható Türkmenisztán címerében és Tadzsikisztán zászlajában is. Előbbinél hét gyapotvirág, utóbbinál a korona feletti félkör hét csillaga.

Figyelemre méltó, hogy a Pamír térségében – a Tadzsikisztánnal határos Kirgizisztánban folytatott kutatás szerint – gyakori a „magyar” szó személy-, földrajzi- és etnikai névként is. [Konkobajev, Kadyraly 2013]

A méd-tadzsik/szkíta-hun-avar-magyar kapcsolatot a nemzeti színek párhuzamain és az antropológiai adatokon kívül régészeti leletek is alátámasztják. A honfoglalás kori vezető réteg temetkezési szokásaira jellemző - selyem vagy bőr szemfedőre varrt, aranyból, vagy ezüstből készült – szem és szájlemezek, halotti maszkok megtalálhatók az előkelő lovas nomádok sírjaiban Kelet-Turkesztántól, Belső-Ázsiától és a pamíri térségtől kezdve Szibérián keresztül az Urál-vidékig, Ukrajnáig és a Kárpát medencéig. [Benkő Mihály: Halotti maszk és sírobulus, in: Antik Tanulmányok 1987-88. évi 2. szám, 169-200; Benkő Mihály, Aranymaszkos ősmagyar vezérsír, in: Antik Tanulmányok LVII (2003), 111–125; Mihály Benkő, Burial masks of mounted Nomadic peoples in the migration period (1st Millenium A. D. Acta Orientalia Academiae Scientarium Hungariae, Tomus XLVI. 118-131].

 

Felmerül a kérdés, hol kerülhettek a médek kapcsolatba az un. finnugor népekkel, majd a hunokkal. A több tudós által a magyarok őshazájának tekintett nyugat-szibériai, Irtis, Isim, Tobol vidéki ún. szargatkai kultúra a Kr. e. V-III. század között állt fenn. Keletkezésének időpontja összefüggésbe hozható a Méd Birodalom bukásával, vagyis a médek egy része ekkor északra vándorolt. Az Kr. e. III. század után a terület hun befolyás alá került. A hun főhatalom Kr. e. III. és Kr. u. III. század között állt fenn, majd a hunokkal a szargatkai kultúra népességének egy része is nyugatra vonult.

            A szargatkai kultúráról a következőket írja a NYEST.hu finn-ugor portál [Zergenyei: Ősmagyarok nyugat-szibériában 2011. júl. 22.]: „…A kultúra alapjának valamiféle ősiráni népességet tartanak, amely fokozatosan hatása alá vonta a környezetében élő ugor és szamojéd népcsoportokat, ha úgy tetszik, iranizálta őket. Fölmerült az a lehetőség is, hogy a szargatkaiak a hunok etnogenezisében is szerepet játszottak...”

            V. A. Mogilnyikov a következőképpen foglalja össze a Szibériában és Közép-Ázsiában a Hsziungnu Birodalom bukása utáni eseményeket (Mogilnyikov, V. A.: Szargatszkaja kultúra, in: Sztyepnaja polosza Aziatszkoj csasztyi SzSzSzR v szkifo-szarmatszkoje vremja. Moszkva, 1992. 274–311): „…Az északi hsziungnuk az időszámításunk első évszázadában, a kínai császári hadseregtől elszenvedett katonai csapások után is, ha megtépázva is, de megőrizték politikai függetlenségüket Belső-Ázsiában. Az i. sz. II. században Nyugat felé indultak, magukkal sodorva az útjukba akadó törzseket. Mogilnyikov feltételezi, hogy a továbbiakban, az i. sz. III-IV. századokban, az északi hsziungnuk erőteljesen megváltozott kultúrával és megváltozott etnikai összetétellel, Közép-Ázsia, Kazahsztán és Délnyugat-Szibéria területén belül hatalmas, sok etnikumból álló nomád törzsszövetséget, mondhatnánk, államot alkottak. Ez a nomád államalakulat „hun” néven vált ismertté…”

            A jelentős népességnövekedés a fent említett területek népeinek Nyugat felé vándorlásához vezetett. Kapcsolódóan a fentiekhez, a szargatkai kultúra megszűntével kapcsolatban a következőket írja V. A. Mogilnyikov: „A szárgátkai kultúra az i. sz. III század végén, vagy a IV. század elején megszűnt létezni, nyilvánvalóan a népvándorlás eseményeinek következtében. A lakosság letelepedett része megsemmisült, vagy északra, a tajgazónába menekült, nomád állattenyésztést folytató része pedig a hunok soknemzetiségű együttesében nyugatra vonult, és a magyar etnogenezis egyik elemévé vált.” V. A. Mogilnyikov ezen utóbbi feltételezésének alapja a magyarok ugor nyelve, valamint az, hogy a szargatkai kultúrát a kultúrával foglalkozó kutatók többsége ugornak véli. Megjegyeznénk, hogy Vámbéry Ármin tisztán elméleti alapon, régészeti bizonyítékok ismerete nélkül, V. A. Mogilnyikovéhoz némileg hasonló nézetre jutott, már a XIX. század végén. Szerinte „ugorok bőségesen voltak Attila seregében”.

**

A méd-magyar kapcsolatot nyelvészeti és embertani adatok is alátámasztják.

A perzsa, kurd és afgán nyelvet az indo-európai nyelvcsalád iráni ágába sorolják. Ugyanakkor az iráni nyelv több olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek a többi indo-európai nyelvben nem, ugyanakkor a magyar nyelvben megtalálhatók.

Mindenekelőtt a mély „a” hangot említem meg. A hangok a nyelvek legtartósabb elemei. Sok esetben megfigyelhető, hogy személyek vagy népek nyelvcsere esetén is megőrzik a korábbi nyelvben használt hangokat. A külföldiek számára az esetek többségében például a mély „a” hang megtanulása nagy nehézségbe ütközik, ehelyett „á” hangot ejtenek.

Az iráni nyelv – szemben a többi indoeurópai nyelvvel és hasonlóan a magyar nyelvhez – agglitunatív (toldalékoló) és nincsenek benne nemek.

A szkíto-szarmata korból (ie. 7-1. század) és az azt követő népvándorlás korából (isz. 1-8. század) származhatnak a magyar nyelvben található ősi iráni szavak. Ezek közel sem teljes listája a következő: ezer, kard, nemez, tej, tíz, száz, vám, vásár, vár (főnévként), asszony, híd, úr, kéj, arany, ló, nyereg, és fék. [Péli Péter: Terrorizmus vagy szőnyegszövés? Mi jut eszünkbe az iráni nyelvekről? In: NYEST nyelvészeti portál, 2010. május 4.]

Dr. Tóth Tibor antropológus több cikkben is foglalkozott a magyarság etnogenezisének problémájával.

Egy 1965-ben megjelent cikkének végén, összegzésként megállapítja: „…a honfoglaló magyarság embertani kialakulásának folyamata eltérő az Urál melléki ugor csoportokétól és kronológiailag a folyamat már a szarmata korban elkezdődött, regionálisan pedig nem az Urál-, hanem az Észak-Káspi melléken ment végbe….” [Dr. Tóth Tibor: A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája. In: Anthropologiai Közlemények, IX. évf. (1965) 4. sz., pp. 139-149.]

1969-ben külön cikkben foglalkozik a honfoglaló magyarság genezisének szarmatakori időszakával. Ebben a következőket állapítja meg: „…a honfoglaló magyarság elődeinek, vagyis az ősmagyaroknak antropológiai arculata (aspektusa) eltér a Káma-Bjelaja mentén élt népvándorláskori etnikai csoportokétól, és a morfogenezis areálja az Észak-Káspi mellékére körvonalazódik …. Ezenkívül az összehasonlításokból megállapítható az is, hogy az ősmagyarok antropológiai arculata kialakulásának folyamata az Alsó-Volga és a Mugodzsár közötti térségben már az időszámításunk előtti 1. évezredben elkezdődött…” [Dr. Tóth Tibor: Az ősmagyarok genezisének szarmatakori etapjáról. In: MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályainak Közleményei, XIX. évf. (1969), pp. 85-95.]

Dr. Tóth Tibor megállapításai szélekörű terepkutatáson alapszanak. Az 1960-as években több, mint háromezer mérést végzett sokkötetes, máig kiadatlan akadémiai doktori disszertációjához az akkori Szovjetúnió több tagköztársaságában, így Baskíriában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban is. Nevéhez fűződik a magyarságkutatás 20. századi legjelentősebb eredménye is. Terepkutatása során – Julianus barát 1236-os útja után – ő találkozott először Közép-Ázsiában olyan személyekkel, akik a magukat keleti magyar népcsoport tagjainak vallják.

Dr. Tóth Tibor naplófeljegyzései szerint - anélkül, hogy ismerte volna a médeknek a Bibliában fennmaradt önelnevezését – a magyar szót a mad/méd szóból vezette le és ugyanerre az eredményre jutott a nemzetközileg ismert orosz tudós Gumiljev is. Dr. Tóth Tibor 1965. május 13-án a következőket jegyezte be naplójába:

„Az elmúlt napokban, még Alma Atában, a „magyar” elemzésekor eszembe villant a mad méd (=Média) összefüggés lehetősége…Így ma szinte megdöbbentő volt, amikor ezt a szóbontást leírtam Gumiljovnak (mad-iar) azonnal a méd szót említette…”

 

Előzmény: Törölt nick (937)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.29 -1 0 937

A Mada (sumer-asszír kultúrkörből eredő) önelnevezés Media formában nem az angolszász, hanem a görög-latin kultúrkörben jelent meg. Ebből vette át az angol-szász kultúrkör.

 

Az viszont valóban érdekes, hogy a szó mind szemantikailag mindkét kultúrkörben párhuzamba hozható, nyelveben középső(ország) jelentésű.

 

Az is érdekes, hogy a madaj-ar/magyarokat önelnevezésükön először írásban éppen az iráni-arab kultúrkörben nevezték meg.

 

"...Dzsajháni: isz. IX. század – Buhara941?) vélhetően perzsa anyanyelvű, arabul író buharai tudós és államférfi. Egykori földrajzi könyve az Árpád-kor előtti magyar történelem egyik legbecsesebb forrása volt, ezért munkássága meghatározó a magyar történettudomány számára.

 

„Az Utak és Országok Könyvének” „Az északi népekről” szóló fejezete az eddig ismert legrégebbi összefüggő tudósítást tartalmazza a magyar népről. A szöveg népünket madzsgarnak (más olvasatok:  modzsgar, madzsfar, mudzsfar, makhfar, madzsgir stb.) nevezi. Dzsajháni leírása azon kevés idegen középkori források egyike, amelyekben a magyarok etnikai önelnevezése megjelenik.

 

„Az Utak és Országok Könyve” összefoglaló igényű leíró földrajzi munka volt. Mint a középkori iszlám szerzői általában, Dzsajháni is korábbi keleti tudományos tekintély munkájához nyúlt vissza; Ubajdallah ibn Khurdádzbih (Khordádzbeh) hasonló című, a 870-es-880-as években írt művét dolgozta át, illetve bővítette ki jelentősen. Meríthetett továbbá többek között Ibn Fadlán szóbeli közléséből, esetleg Hárún ibn Jahjá szintén 870-es évekbeli munkájából is. Dzsajháni eredeti írásműve elveszett. Ám számos muszlim földrajz- és történettudós, példáuk az arabul író Ibn Ruszta (930 táján), al-Bakrial-Makdiszial-Mukaddaszial-BirúniIdríszi, Marvazi vagy a perzsául író Gardízi (1050-1053 közötti időszakban) felhasználta a Dusajháni szövegének kisebb-nagyobb szakaszait saját munkájában. Közülük Ibn Ruszta kivonatolása a legjelentősebb, mert terjedelemben ő vette át a legtöbbet  „Az Utak és Országok könyvéből”, s időben is legközelebb áll hozzá.

 

A „madzser” név szerepel a 982-983 között készült Hudúd al-álam című perzsa munkában is...."

Előzmény: CalgaryFlames (936)
CalgaryFlames Creative Commons License 2016.02.29 0 0 936

Mj.: 

Kálti Márk Képes Krónikája (1358) és Túróczy János Krónikája (1488) a következő szöveget tartalmazza:

„…Attila, rex hunorum, medorum, gotorum et danorum…”, azaz „… Attila, a hunok, médek, gótok és dánok királya …”

 

Érdekesnek tartom hogy fonetikailag épp az "angol-szász" kultúrkörbe maradt meg MAD kifejezés MED-ként való kiejtése. bár csak egy mellékkörülmény nyilván, viszont nem elhanygolandó

Előzmény: Törölt nick (933)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.29 -1 0 935

(Pre)szkíták a Szentföldön
(„Igen vitézek”)

A XIX-XX. századi régészeti ásatások nyomán kirajzolódott az Alpoktól (Bécsi medencétől) az Altajig húzódó hatalmas terület, az Eurázsiai Sztyeppeövezet egységes kultúrája. Ez számunkra azért fontos, mivel a kérdéses terület a Turáni Alföld, az Ukrán és Orosz Sztyeppe mellett magában foglalta a Kárpát-medencét is.Ezen a területen az i.e. VII-III. század között – a hunok közép-ázsiai megjelenéséig - a szkíták, majd a szarmaták (a továbbiakban együtt: szkíták) uralkodtak. A korszakot a régészeti leletek alapján Szkíta Világnak nevezik. A Szkíta Világ jellemzője az un. szkíta triád, az állatábrázolás, a fegyverzet és a lószerszámok egysége. A szkíták félelmetes lovas-íjász harcosok voltak, lovas nagyállattartó életmódot folytattak.

Hogyan jöhetett létre egy ilyen hatalmas térségben egy viszonylag egységes, magas civilizációs szintet elérő kultúra.

Ha ennek a magyarázatát kutatjuk, mintegy ezer évvel korábbi eseményeket kell figyelembe venni.

Az ie. 1668. évben valahonnan messze északról idegen nép, a hükszoszok jelentek meg a termékeny félhold területén, melynek jelentős részét könnyűszerrel el is foglalták. Létrehozták az egyiptomi 15. dinasztiát. Hatalmuk Észak-Egyiptomtól Palesztínán és Szírián keresztül egyészen az Eufratész területéig ért.

A hükszószok erejét egy technikai újítás adta: a "küllős harci kocsi", amely az ókori Kelet hadseregeinek ütőképes fegyverévé fejlődött. A harci kocsiról, mint félelmetes fegyverről, és az azokon található páros lovagokról - az egyik íjász, a másik hajtja a kocsik - szó esik a Szentírásban is.

Maga a szekér sumer találmány. Már az ie. 3500 év körül felfedezték és mind teherszállítás, mind katonai célra használták. A sumer harci szekér azonban tele korong kerekes volt, a rajta található harcos pedig hajítódárdával volt felfegyverezve. A legrégebbi katonai célra alkalmazható, küllős kerekekkel ellátott, lóval vontatott harci szekeret az Ural hegység keleti térségében tárták fel. Ennek datálása alig háromszáz évvel korábbi, mint a hükszoszok megjelenése Egyiptomban.

A hükszoszokat 1560. körül I. Ahmesz (1570-1546) a thébai 18. dinasztia megalapítója kiűzte Egyiptomból. A hükszoszokat a későbbiekben már nem említik.

Nagyjából a hükszoszok Egyiptomból történt kiűzését követően két nagyhatalom jött létre kétfolyóköz, a Tigris és Eufratész térségében, a Hettita és a Mittani Birodalom, melyek közül az utóbbit az egyiptomi iratok Naharina (kétfolyóköz) néven neveznek.

Az ie. 16-15. században a Szentföld két uralmi övezetre oszlott. Az északi rész a Mitanni Birodalom (az egyiptomi elnevezése Naharina), míg a déli része Egyiptom befolyási övezetébe tartozott. Thotmesz fáraó i.e. 1482-ben egy Mitanni által szított lázadást vert le, II. Amenhotep fáraó korai hadjáratai (i.e. 1450 és 1445) Mitanni határáig hatoltak (Bibliai Atlasz 31., 34. o.).

A Mitanni Birodalomról kevés információ áll rendekezésünkre. A források szerint a birodalom népe, a hurrik kaukázusi nyelven beszéltek. Ők hozták a Közel-Keletre a lótenyésztési ismereteket. Harci szekereik voltak, melyeken két lovag helyezkedett el, az egyik hajtotta a lovat, a másik dárdával, nyíllal volt felfegyverkezve. Isteneik Indiából származtak. A fegyveres erők külön kasztot képeztek, marjannunak nevezték őket.

Mitannitól nyugatra helyezkedett el a Hettita (Khitteus) Birodalom, Asszíria pedig a fennhatósága alá tartozott. A Mitanni Birodalom területe később hettita, majd asszír befolyási övezetbe került. A hettiták neve is fontos szerepet játszik egyiptomi feljegyzésekben. II. Ramses a mai Szíria területén, Damaszkusztól északra lezajlott quadesi csatát (i. e. 1286.), melyben a hettita harci kocsik fontos szerepet játszottak, fényes győzelemként állította be, de az valószínűleg súlyos egyiptomi vereség volt, amit aztán bölcs béke követett (C.W. Ceram: Secret of the Hittites: The Discovery of an Ancient Empire, 1973.) A hettita harcosok vitézségére utal, hogy később, az i.e. X. században Dávid király hősei között szerepel hitteus Uriásnak a neve.

Nézetem szerint az Észak-Egyiptomot megszálló, majd onnan kiűzött (pre)szkíta harcosok alapították a Mitanni és Hettita Birodalmakat, majd az Asszír, Babilóni, Méd Birodalom hadseregének magját képezték. Erre utal, hogy Mitanni ott helyezkedett el, ahol később a Méd Birodalom központja volt, és ahol ma a kurdok élnek.

A szkíták, a médek, a bevezetőben említett Szkíta Világ, majd a hunok, magyarok, kurdok közötti feltételezhető kapcsolat már túlmutat a Közel-Kelet térségén.

Előzmény: Törölt nick (934)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!