Keresés

Részletes keresés

ho-ho-ho* Creative Commons License 27 órája 0 0 16551

 

 

Kiss Tamás

Láthatatlan

 

A sziklák behajolnak a vízbe,

a tenger meghasad.

Tündéri árny vonul az égen,

alatta megremeg a csönd,

a szív végső dobbanással esdekel.

Nincs idő, nincs idő, nincs idő.

Az órák kitáncolnak

a marasztaló terekből,

nem mérik múlandóságunkat,

pörgünk a magunk törvénye szerint.

Nem az a jó, ami látható,

tapintható, vagy fogható:

három hangszerből egy zene,

a hallható, a súgható, a búgható,

a három plusz egy dimenzió.

Ahogy egy láthatatlan ágon

szólal a feketerigó.

 

 

 

  festmeny: Jenny Aitken

ho-ho-ho* Creative Commons License 27 órája 0 0 16550

Mészely József

Visszatérő álom

 

Van még

minden megnevezésen túl

valami, amiért érdemes.

Amire még kevés a szó,

a kapkodó lélegzet,

az azonosító szándék.

Mintha átderengene

az esővel bevonalazott ablakon

valami körvonaltalan

káprázat ragyogása,

elsimított hullámgyűrűkbe

altatott ébredés,

hajótörötteknek

életet ígérő sziget,

lombok alatt lapuló,

testünkkel befoltozható

háló-árnyék.

 

 

Somewhere In Time/Rhapsody On A Theme of Paganini 

ho-ho-ho* Creative Commons License 27 órája 0 0 16549

Végh Tamás

Kegyelem

 

Az irgalmas éj palástja vállunkra hull,

S kezében tartja szíveinket a szél.

 

Csenddé nőtt a vihar, s fénnyé az eső,

Renddé lett az álom, útiránnyá, mi szép.

 

 

 

 

Ködszivárvány - Altorjai Balazs

 

 

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 2 napja 0 0 16548

 

 


Nature Angels & Crystal Angels

 

                             

ho-ho-ho* Creative Commons License 2 napja 0 0 16547

kep: 

Autumn in Portland Japanese Garden - Portland, Oregon, USA

Előzmény: ho-ho-ho* (16546)
ho-ho-ho* Creative Commons License 2 napja 0 0 16546

Johannes R. Becher:

Szelek vándorai

 

Egy talajuk van még, ez a kemény föld,

s túl erős őrük mégis a talaj.

Minden águkkal szöknének a széltől,

s kitart szilárdan valamennyi gally.

 

Orkánban az ágak szilánkra törnek,

s a tenger mélyét szél kavarja, mely

nagy, hullámhegyeket terel,

hogy gyökerükig reszketnek a törzsek.

 

A kimarjult végtagú alakoknak

csak gyökere, ahol még akarta van

Egyetlen súly szél, tenger, szürke ég:

 

érzik a fák, akkor is vonagolnak,

ha a tenger s égbolt újra mozdulatlan.

Szélcsendben is mind menekülne még.

 

/Ford.: Kálnoky László/

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 2 napja 0 0 16545

Tóth Árpád

 SZEPTEMBERI SZONETT

 

 Szeptember szép szultánja, Ősz, pompás, buja zsarnok,

Már vár a hódoló táj; a zöld és elviselt

Kaftánú bús tuja mind furcsa dervised,

Mind mélyen hajladoz, s halkan imázva mormog.

 

Sárga selyemben várnak a szép, hervatag ormok,

Rabnők, kiket elgyötresz, s kik engedelmesek;

S te jössz, puhán s pompázón, s gyűrűfényes kezed

Aranyos reflexétől a tiprott fű is csillog.

 

Ki gőggel és egykedvűn, de fénylőn s mégis áldva

Ölsz meg mindeneket, hervadás padisáhja,

Köszöntelek e szirtről, leghívebb dervised.

 

Hatalmas úrkezed ereszd vállamra keggyel,

S ha térdre tör hűs súlya, szólj halkan: most eredj el,

S átkos, dús ajándékul az őszi bút vigyed.

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 3 napja 0 0 16544

 

A nemzetközileg is elismert Mihail Litvak / pszichologus/  elmond 20 olyan dolgot, amit mindenkinek érdemes megjegyezni és alkalmazni. Ő volt az első aki megoldást talált a konfliktusokra és a módszerével gyakorolni kezdte a konfliktuskezelést. Fontos, hogy tanulj, értsd meg önmagad és másokat.

 

Ez a 20 tipp rengeteg élethelyzetben a segítségedre lehet:

 

-Ha valakinek nincs őszinte és pozitív mondanivalója saját magáról, de beszélgetni akar, rosszakat mesél másokról.

 

-Jobb ha valamilyen gyümölcsbe harapsz bele, mintsem a környezetedben élők nyakát harapod át, ha harapós kedved van.

 

-A depresszió egy adomány az ember számára, ami rákényszeríti, hogy végre megismerje önmagát.

 

-Senki nem hagy el senkit, az egyik csak tovább halad. Aki nem lépett tovább, csak az hiszi azt, hogy elhagyták.

 

-Jó véleményed vagy magadról? Akkor miért van rá szükséged, hogy mások is jókat gondoljanak rólad?

 

-Csináld azt amit szeretsz.

 

-Az egyedüllétet a szellemileg fejlett emberek élvezik.

 

-Nem tudom a siker titkát. De tudom a bukás titkát – mindenkinek megfelelni.

 

-Nincs női és férfi logika, csak egyesek képesek helyesen gondolkodni, mások nem.

 

-Az éretlen emberek sokszor tudnak, de nem cselekszenek. Az érett emberek tudnak is és cselekszenek is. Az éretlenek kritizálnak, az érettek megvalósítanak.

 

-Megismernéd a legnagyobb ellenséged? Nézz a tükörbe – ha felismered, a többi megoldódik.

 

-Légy sikeres és nem leszel szomorú.

 

-Az ismerősökkel beszélgetni kellemes, az ellenségekkel viszont lényeges.

 

-A kapcsolat tönkretételére és a munkahely otthagyására csak egy ok van, ha valaki képtelen fejlődni az adott szituációban.

 

-Oszd meg az örömöd a barátokkal és az ellenségekkel is. A barátok boldogak lesznek, az ellenségek dühösek.

 

-Ne fuss a boldogság után, találd meg hol van. Tudod hol van a te boldogságod? Benned! A boldogságot akkor érheted el, ha fejleszted a saját képességeidet.

 

-Boldogság – a terméke annak ha jót teszel a megfelelő időben.

 

-Ha szeretnél valakinek valamit bebizonyítani, az azt jelenti, hogy fontos neked.

 

-Álmok – a képességeink hangjai. Nem álmodozom arról, hogy operaénekes leszek. Nincs hangom és zenei hallásom. Ha erről álmodoznék, törekednék rá, hogy elérjem a célomat.

Át kell gondolnom, hogyan valósítható meg ez az álom. Fontos, hogy ne siess, mert akkor túl hamar történik meg. Helyes amikor valaki ezt mondja magáról: “most csak erre koncentrálok, de arra törekszem, hogy megvalósítsam az álmaim.”

 

-Okosabb, ha egy jó könyvvel töltöd az idődet, mintsem egy buta emberrel.

 

 

 

 

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 3 napja 0 0 16543

Hollósy Tóth Klára

Tudod-e?

 

                Hommage á Jékely Zoltán

 

               „ Tudod-e, hogy az igazi nagy szerelmet

                az őszi erdőn a legszebb kezdeni?

                Nincs nagyobb csók, mint amelynek

                váltását ezer halál lesi?”

                Jékely Zoltán

 

Tudod-e, hogy az igazi, nagy szerelmet

az ember szinte bárhol kezdheti?

Csak tartson soká az a nagy csók, amelynek

„váltását ezer halál lesi”!

Ismersz-e olyan igazi, nagy szerelmet

mely kezdettől a végéig megmarad?

Mely nem oszlik semmivé az idővel,

őrlő, nagy malomkövek alatt?

 

Vannak-e oly igazi, nagy szerelmek,

mik a sírig tartanak, nem tűnnek tova,

melyek ártatlanok, akár a gyermek,

s nem hagy rajtuk nyomot bűnök démona?

Van-e őszinte holtomiglan, s holtodiglan,

szelíd patak, s visszafoghatatlan visszhang,

van-e tűzsugarú, rózsalángú nap,

mely örökre marad, soha el nem illan?

 

S van-e oly élet, hol mélység őriz mindent,

nem veszik kútmély időverembe?

Hol szent a parancs, a törvény, mint az Isten,

s nem pusztítja szószegő csalárdság veszte?

Tudod-e, hogy az igazi, nagy szerelmet

az ember szinte bárhol kezdheti?

Nem a hely, az évszak, nem a körülmény a fontos,

az ember, aki tartását, becsületét,

makulátlan jellemét nem nélkülözheti!

 

 

 

/sajat fotok/

Előzmény: ho-ho-ho* (16542)
ho-ho-ho* Creative Commons License 3 napja 0 0 16542

Hollósy Tóth Klára

Nyár van

 

                 „S te mi volnál föld, ég, tenger árja,

                 hogyha az emberálmú képzeletnek

                 nem rád meredne hallgatag magánya?"

 

                 Percy Bysshe Shelley

 

Izzó acélkohó a nap megint,

nyár van újra, csókokat termő nyár,

mint forró tenger magába merít,

kalászosokat lánggal koronáz.

A végtelen tűz bűnöket izzaszt,

szikrázva izzik, porzik a homok,

láng-fehér gyöngyházboltozat tikkaszt,

fojt a kábulat, lobog a pokol.

 

A lüktetés szinte forr a nyárban,

tikkad a föld, színeket gőzölög,

forróság vibrál a nyílt világban,

liheg a lég, szomjasan hömpölyög.

Vakító villódzással ég a fény,

szikrák káprázó, vad tüzű tánca

a végtelenség kék felületén

lázítanak újabb szomjúságra.

 

Peng a hőség, lankad a lomb, alél,

a levegő béna, rezzenetlen,

napi feladatát oldja meg a kéz,

s ami fontos, jóvátehetetlen.

Mi maradt? - a visszahozhatatlan,

a mozdulatlan, megválthatatlan,

az, ami végleg elmondhatatlan,

visszhangok a hallójáratokban.

 

A soha visszafordíthatatlan,

a múlton csüggő, döcögő napok,

az éjszakák titka, bonthatatlan

kínja ezer sugárban felragyog.

Barlangmélyi csendben a némaság

a múlt tűnt varázsát sokszorozza,

mint az alkonyodó nap sugarát

a messze - ringó tengerek fodra.

 

Kétkedések közt döcög a muszáj,

szédül a jelen vasmarka között,

„ nem lehet" szűkíti a láthatárt,

mint szomj a vágyat két korty között.

Fényzuhogás az izzótüzű nyár,

forrva kavarog a völgy ölében,

pattogó szikráin már száz varázs

készülődne újra útra készen.

 

Nyár van újra, nyár...és bánatkönnyek

hullnak az ígéretes napokra,

acélsúlyával virraszt a lélek,

mint kómában a tágult pupilla.

Az idő most viszonylagos béke,

mint vadvízen ringó könnyű csónak,

rajta a száraz ágnak nincs fogódzó,

nincs megtartó ereje a szónak.

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 5 napja 0 0 16541
ho-ho-ho* Creative Commons License 5 napja 0 0 16540

 

Ha az elme gyakorlásában megfelelő mélyre merülsz, képessé válsz felismerni mások szenvedéseit.

Megtanulsz helyesen reagálni, közöny helyett együttérzést tanúsítani. A szenvedések láttán nem érzel többé tehetetlenséget.

Amikor mások szenvedéseit szemléled, vigyázz, ne légy öntelt, beképzelt, fölényes.

Ezt a csapdát a helyes világlátás, a bölcsesség fejlesztésével kerülheted el.

Hogy mindehhez mennyi gyakorlásra van szükséged, lehetetlen megmondani.

Ez a szenvedések iránti fogékonyságodból, a tűréshatárodtól és a bátorságodtól függ.

 

Őszentsége, a XIV. Dalai Láma

 

 

(fordította: Sári László)

Előzmény: ho-ho-ho* (16539)
ho-ho-ho* Creative Commons License 5 napja 0 0 16539

 

 

"Ha egyetlen hibádat felismered, többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak. Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről, ütköznél velük és nyugtalanságot keltenél az életükben, szemléld őket teljes valóságukban. Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál. Így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről."

 

Tendzin Gjaco

 

 

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 5 napja 0 0 16538

Márai Sándor

 Füveskönyv

 

(részlet)

Arról, hogy az ember része a világnak

 

Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. Mintha a vízcsepp ezt mondaná: „Én más vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra: „Rajtam nem fog a tűz.” De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a világnak, éppen olyan romlandó anyag, mint a tej vagy a medve húsa, mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán, s aztán, a következő pillanatban, a szemét- vagy a pöcegödörbe kerül. Az ember, testi mivoltában, nem is magas rangú eleme a világnak; inkább csak szánalmasan pusztulásra ítélt anyagok összessége. A kő, a fém is tovább él, mint az ember.

 

 

 Foto: Hidvegi Tamas

ho-ho-ho* Creative Commons License 5 napja 0 0 16537

József Attila

ELMARADT ÖLELÉS MIATT

 

Úgy vártalak, mint a vacsorát este,

ha feküdtem s anyám még odajárt.

Úgy reméltelek, mint kétségbeesve,

hülyén, (még ifjan) hívtam a halált -

nem jött, hálisten… Látod, ilyen boldog

vagyok, ha most meggondolom a dolgot.

De az még ostobább,

hogy nem jöttél, bár jönni fogsz tovább!

 

Makacs elmúlás tolja a világot

maga előtt, mint bányász a szenet,

melyet kifejtett, darabokra vágott.

De mélyben, egyben él, aki szeret.

Milyen tűzvész, miféle kivont kardok

káprázata volt, ami visszatartott,

hogy míg a hold haladt,

nem fogózhattam beléd azalatt?

 

 

Hogy a holt csillagvilággal, esengve,

csak szálltam tehetlen, mint a kövek -

s nem is úszhattam a sodorral szembe

kedves öledben!… Hol volt az öled?…

Míg itt hadart s hazudozott az óra,

te fölbámészkodtál egy dobogóra

s a szétterült ütem

hálójában remegtél nélkülem.

 

Ugye sopánkodsz, milyen kellemetlen,

harisnyádon ha egy szem leszalad!

Most szerelmünkből kivált s kellemedben

egy ölelés örökre szétszakadt.

Az a művész pörölt az elmúlással -

tanúskodj néki! De velem, ne mással.

Tudd meg már, mi a gond.

Hogy mit csinálsz. Én nem vagyok bolond.

 

 

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 5 napja 0 0 16536

Reményik Sándor

 MINDENEMET MAGAMMAL HORDOZOM

 

Mindenemet magammal hordozom.

És ami enyém volt, enyém marad

Innen is, túl is a csillagokon,

Mert lélek vagyok, végtelen, szabad.

Bennem elférnek mind, kik rámhajoltak,

A fák, s a lombok - s az aluvó rét,

Bennem elférnek az élők s a holtak.

 

Ki vehet el éntőlem valamit,

S szegényebbé ki tehet engemet?

Mindenemet magammal hordozom,

Ha nem vesztettem el a lelkemet!

Felidézem a hegyek szellemét

És a fűszálak kicsiny lelkeit,

S megkérdezem: hány nőtt azóta még.

 

Nem enyém tán a házam, ha leég,

Vagy véletlenül más foglalta el? -

A kémény most már bennem füstölög,

És illatot a kert bennem lehel.

Bennem hallik az eső kopogása,

Amint veri a hű öreg tetőt.

Bennem van mindennek igazabb mása.

 

Bennem van mindennek a mennyországa,

Aminek temetője lett az élet,

Bennem jár az angyal a harsonával,

És hirdeti az örök üdvösséget.

Mindenemet magammal hordozom,

És ami enyém volt, enyém marad

Innen is, túl is a csillagokon.

 

 

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 5 napja 0 0 16535

Wass Albert:

Mire a fák megnőnek

 

Az ember csak szánt, vet, kalapál, arat. Ganét hord, újra szánt, újra vet, újra meg újra. S egyszer csak észreveszi, hogy a hajában szürke szálak vannak, megszélesedett a homloka, szakálla szürke már, s bajusza bozontos. Az ember csak észreveszi, hogy a csikóból csontos, öreg ló lett, a gyermekek szakállt eresztettek és bajuszt. A bölcsőben síró leánykák férjhez mennek, és új bölcsőt ringatnak. Az ember, ha ezeket észreveszi, meglepve megtorpan és csodálkozik. Istenem, mondja, hát így... hát így vagyunk már. Eltelt az idő. (...)

 

 

Igen, hát ez a rend, mondja magában az ember. Ez a rend. Csak kár, olyan rövid volt az egész. Hogy tulajdonképpen semmi sem történt, csak volt néhány szép és nagyszerű élmény, és volt néhány csúnya és gonosz élmény. Volt néhány gazdag, örömtől dagadó perc, és volt néhány megaláztatás, néhány kellemetlen kaland, betegség, bánat, egyebek. És volt járkálás az eke után, volt néhány szép, kellemes mozdulat, mikor a kéz magot lendített a tavaszi föld felé, mikor a tüdő tágultan szívta be a fák virágát, évszakok illatát, mikor a láb mezők puha pázsitjára hágott. De egyéb tulajdonképpen nem történt semmi. És maholnap ennek is vége van. Ennek a kevésnek, ennek a semminek, ennek az életnek.

 

 

Azért... egy kicsit szomorú, gondolja az ember, s azzal továbbmegy, mert eszébe jut valami, amit még nem végzett el, s ami fontosabb, mint az elmélkedés.

 

(Wass Albert: Mire a fák megnőnek. 1940. Részlet.)

Előzmény: ho-ho-ho* (16534)
ho-ho-ho* Creative Commons License 5 napja 0 0 16534

 

Szervusz draga Jahorka :-)

 Koszonom szepen sz idezeteket, kepeket, az emailt /irok majd/:-)

 Szep estet kivanok Neked, szeretettel...

 

 ***

 

Állj csendben. A fák elõtted és a bokrok melletted nincsenek elveszve.

Bárhol is vagy, ezt úgy hívják: ITT,

és úgy kell bánnod vele, mint egy hatalommal bíró idegennel,

elõször engedélyt kell kérned, hogy megismerhesd, és megismerhessen téged.

Az erdõ lélegzik. Hallgasd. Válaszol,

„Én teremtettem ezt a helyet körülötted,

ha elhagyod, talán újra visszajössz, és azt mondod: ITT.”

Nincs két egyforma fa a holló számára.

Nincs két egyforma ág az ökörszem számára.

Ha nem érted, hogy mit tesz egy fa vagy egy bokor, akkor tényleg elvesztél.

Állj csendben. Az erdõ tudja, hol vagy. Engedned kell, hogy megtaláljon.

 

(egy régi indián történetből)

 

 

Ildiko Neer Photo & Art –képek

Előzmény: jahorka (16532)
jahorka Creative Commons License 2016.09.19 0 0 16533

"Több ezer gyertyát gyújthatnak meg egy egyetlen gyertyáról, de a gyertya életét nem fogják megrövidíteni. A boldogság sem csökken soha azáltal, hogy megosztják."

Buddha

jahorka Creative Commons License 2016.09.19 0 0 16532

Szervusz, Drága Ho-ho-ho!

Köszönöm a szép idézeteket, verset...a képek gyönyörűek:-)))

Kellemes hetet kívánok!:-)

 

"Az erdő a határtalan kedvesség és jóakarat sajátos szervezete, amely semmit sem igényel a létezéséhez, de védelmet ad minden lény számára. Árnyat kínál még a favágónak is, aki elpusztítja."

Buddha

Előzmény: ho-ho-ho* (16523)
ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.18 0 0 16531

 

 

“Az exponálás egy pillanatot búcsúztat: a jelenből a gombnyomás pillanatában múlt lesz. A képen annak lenyomatát őrizzük – ami volt.”

 

Korniss Péter

 

 

 

kep: Varga Agnes 

 

 

 

 

Előzmény: ho-ho-ho* (16530)
ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.18 0 0 16530

 

A kép első kötelessége, hogy ünnep legyen a szem számára.

 

"Delacroix"

 

 

kep: Bakos Ágnes 

 

 

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.18 0 0 16529

 

 

"Olvass el naponta néhány igaz szót, bölcs gondolatot, szép verset. Olyant, amit neked írtak. Hallgass olyan zenét, melyet nem a káosz, hanem egy magasabb rend szült. Könnyű megkülönböztetni, mert az utóbbi szép. Hozd helyre magad naponta. A légkör, amelyben élsz, szennyes. Tele van negatív adással, fullasztó, boldogtalan, koszos gondolattal. De te nézz a magasba, s hangold magad a nap sugarára. És ne felejts el esténként fölnézni az égre, hogy újra és újra eszedbe jusson: a végtelen gyermeke vagy."

 

Müller Péter

 

 

 

 

Előzmény: ho-ho-ho* (16528)
ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.17 0 0 16528
ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.17 0 0 16527

Koós Attila:

Embernek maradni

 

Könnyű takaró legyen ma álmod,

Ne váltsd meg még ma ezt a világot.

Csak magadban őrizd a szelíd csendet

és az embert, kit ember szerethet.

 

Könnyű kívánság legyen ma párnád,

Ne légy ma megváltó,csak őrizd álmát.

Annak ki melletted piheg,s ha rezzen,

szíved melegével takard be csendben.

 

Könnyű takaró legyen ma álmom,

felejtés csillagát két tenyerembe zárom,

s mintha imádkozna az éjszaka felettem,

hallgatom csönded, s csöndembe rejtem.

 

 

Patrick Swayze - She's Like The Wind 

Előzmény: ho-ho-ho* (16525)
ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.17 0 0 16526

Szeitz János:

Ami köröttem szép...

 

Ami köröttem szép, Téged idéz.

Mert szép a rezzenéstelen fény

A szélcsendben nyugvó levél

Erezetén, és szépek az egymásba

Simuló színek s az egymással fényre

Vetélkedők. Mert szép a harmónia

Mikor nyugalmat kíván az ész,

És a diszharmónia, mikor dühét

Kell kínnal világgá kiáltania.

 

Mert szép a csend, amit nem tördel szét

Felesleges szó és oktalan zörej.

Mert szép a nők kacéran incselkedő

Mosolya, s szépek őszinte könnyeik

Mellyel vigaszt remélnek, engesztelőt.

 

Ami köröttem szép, Téged idéz.

Amibe meglelem létem, és valóm

Lelkem szolid akarását követve

Önmagára talál, megbékélve óv

Szerény helyén, a mindenség részeként.

Így épül Veled a létharmónia,

Mit a zaklatott nappalok tördelnek

Értelmetlenül kusza halomba.

Így újulnak veled a remények

Rendet ígérő szép szekvenciáiba.

Előzmény: jahorka (16510)
ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.17 0 0 16525

7 eve mar, hogy nincs kozottunk...

 

 

Patrick Swayze - " One Last Dance"

 

 

 (August 18, 1952 – September 14, 2009)

 

 

ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.17 0 0 16524

 

 

 

ilyen egy asito bagoly :-))

Előzmény: ho-ho-ho* (16521)
ho-ho-ho* Creative Commons License 2016.09.17 0 0 16523

Szia draga Jahorka :-)

 

Koszonom szepen, Neked is szep hetveget kivanok!:-))

 

Koszonom hogy beneztel es a szep verset is / levelet is -irok majd/:-))

 

Oleles :-))

 

***

 

Szabó Katalin

Vagyok...

 

pillanat vagyok

apró pont az életen

cseppbe-zárt fény

suhan át a perceken...

 

titok vagyok

hajnali csoda a reggelen

az első harmaton

megbújó hűs rejtelem...

 

álom vagyok

örök talányú áradat

megfoghatatlan illatú

varázs ad szárnyakat...

 

és csend vagyok

szótlan üzenet

mely mégis hangokkal

tölti meg lelkedet...

 

 

oxfordi Angyal - begyujtottem nehanyat :-)

Előzmény: jahorka (16522)
jahorka Creative Commons License 2016.09.16 0 0 16522

Szervusz, Drága Ho-ho-ho!

 Cukik:-))) köszönöm szépen:-)))

 Jó hétvégét kívánok!:-)))

 Szeretettel:

 

 

Simon Ágnes:
Az Angyalokhoz


Angyalaim!
Hiszem, vagytok.
Tudom, léteztek.
Lépteim vigyázzátok
Lelkemet simítjátok
Életem megáldjátok.

Tudom, vagytok.
Hiszem, léteztek.
Gyarló földi botlásaim
Jó irányba terelitek
Őrzitek szeretteimet
S bár nem tudom nevetek,
De már minden nap
Száll az égbe
KÖSZÖNETEM felétek!

Angyalaim!
Szívembe szeretet költözött
Lelkem bársonyba öltözött
Mert tudom, vagytok!
S ez az én örök
HÁLA-IMÁM most hozzátok-

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!