Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.29 0 0 16081

Koszonom szepen - nagyon szeretem a levendula illatot :-)))

Előzmény: bajkálifóka (16080)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.29 0 0 16080

Jó éjszakát Neked is Kedves, :)))

 

ezt pedig a mi munkánk gyumolcse-fogadd szeretettel.

 

 

 

a zenék nagyon jó választások-mindkettot szeretem.Koszonom

 

 

Előzmény: Törölt nick (16079)
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.29 0 0 16079

Jo ejszakat, jo pihenest kivanok kedves Arti! :-)

 

***

 

 

''Az öröm leghívebb szószólója: a csend. Alig volnék boldog, ha volna rá szavam.''

 

- William Shakespeare -

 

 

 

Antonio Vivaldi - Summer - The Four Seasons

 

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.29 0 0 16078

BARTALIS JÁNOS

VERS: FÁJÓ SZÉPSÉG

 

Rovom naponta -

nekikezdve és megállva,

rovom a kusza sorokat,

 

suttogom az éjbe,

hogy megszülessék a Vers,

az egyetlen, a nagy.

 

de látom -

csak álom, vágy, akarat marad,

megfoghatatlan,

eloszló tündérzene.

 

Keresem a mezők csendjében,

keresem a gyárak zajában,

a Kedves szemében.

 

Megpeng egy hang a lelkemben,

s aztán elszáll messze,

ki tudja: hová?

 

Ki tudja: merre?

Mint gyermekláncfű

ezernyi légi gömbje,

ha kegyetlenül rátör a szél.

 

Ó, Vers! örök nagy Csoda!

Fájó szépség a lelkemben.

Akiért meghalok naponta,

elvérzek véres tüskén.

 

Kereslek, futok utánad.

Feltűnsz, megcsillansz.

,,Már megvagy!" - kiáltom.

Nyújtom a kezem ujjongva.

De csak a halvány párát

öleli karom.

 

...Sárból és égi fényből szőtt alak: Vers!

Vajon nem foglak meg?

Nem érlek be soha?

 

Bartalis János

(Apáca, 1893. július 29. – Kolozsvár, 1976. december 18.)

erdélyi magyar költő.

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.29 0 0 16077

 

Kiss Judit Ágnes - A költő éjszaka

 

Mikor feküdni készült, a világ fejreállt,

Megéledt mind, miből csak egy verssort is kreált.

Az ablakon a függöny, a hibásan szövött,

Zöld-barna táncot lejtett a kinn s a benn között.

 

Az ócska bőrkabát, mi már hártyásra kopott,

Levedlett, mint a kígyó, és újabb bőrt hozott.

A konyhaszekrény szélén a kék stelázsicsík

Kanárisárga lett, s most madárhangon visít.

 

A kávézfőző roncsa, mit más már elhajít,

Lelkesen feketévé kotyogta titkait.

Pipája megtömődött, de nem égett sokat,

Füstkarikákból fonta a furcsa álmokat.

 

S míg odabenn a költő édesen aludt,

Fölkeltek a versek, és megírták maguk.

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.29 0 0 16076

Szia kedves Arti - szep estet kivanok! :-)

 

Nem a mennyiseg, hanem a minoseg szamit - de olyan sok szep dolog kerul fel, hogy gyorsan szaporodnak a hozzaszolasok :-))

 

Ezt a szomoru tortenetet nagyjabol ismerem/ ismertem - volt idoszak, amikor Erzsébet királyné eleterol olvastam konyveket...-szep osszeallitas, koszonom...nem csodalom, hogy "belefaradtal", hiszen ez eleg aprolekos munka igy osszeszerkeszteni :-))

 

 

***

 

Für Elise ~ James Last / Beethoven 

Előzmény: bajkálifóka (16074)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.29 0 0 16075

 

A vers  Habsburg–Lotaringiai Rudolf Ferenc Károly József trónörökösrol szól (Laxenburg, 1858. augusztus 21. – Mayerling, 1889. január 30.) osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg I. Ferenc József és Erzsébet királyné fia, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse,

 

Rudolf trónorokos

 

 

Vallással,neveltetésével,politikával itt most nem fogok foglalkozni, osszpontosítani a vers címébol kifolyólag ,haláláról és megelozo magánéletérol próbálok egy kis osszefoglalót szerkeszteni.

Szexuális felvilágosításra tizenhárom éves korában került sor. A feladat a természettudományokat oktató tanárára, Josef Kristre hárult, aki egy salzburgi haltenyésztéssel foglalkozó telepen magyarázta el Rudolfnak a mesterséges haltenyésztést, majd ebből levezetve a szaporodást és különböző keresztezések kérdéseit, amit "a császári fenség feszült figyelemmel követett".

Valószínűleg első szeretője a Burgtheater egy nála jó 10 évvel idősebb színésznője, Johanna Buska volt. A nő később, 1880-ban ment feleségül a hetvenéves Török Miklóshoz és a rákövetkező évben fia született, Alexander, akit a bécsi pletyka Rudolf gyermekének tartott

 

Szeretői sorát bővítette Helene Vetsera báróné (Helene von Vetsera báróné, született Helene Baltazzi (Marseille, 1847 – Bécs, 1925), görög-olasz származású osztrák úriasszony

 

Helene Baltazzi

 

Házassága:A számításba joheto feleségjeloltek kozul József foherceg leányával kotendo házasság tervét Albert foherceeg vetette el, arra hivatkozva, hogy a lány az anyja caládjának genealógiája hiányos.

Viktória,német trónörökösné egyik lányával kötendő házasságot a felekezeti különbségek hiúsították meg

 

 Viktória királyi hercegnő

 

 

Viktória, Németország császárnéja és Poroszország királynéja lett

 

1880. márciusában Rudolf Brüsszelbe utazott és megkérte II. Lipót belga király lányának, Stefániának kezét. Olyan pletyka is szárnyra kapott, hogy Rudolf még ez idő alatt sem fogott vissza kicsapongó életmódjából és Brüsszelbe is magával vitte akkori szeretőjét, a badeni színház fiatal zsidó színésznőjét, erről későbbi anyósa is értesült, de az eljegyzést nem bontották fel

 

Stefánia belga királyi hercegnő (Laeken, Brüsszel mellett, 1864. május 21. – Pannonhalma, 1945. augusztus 23.), a Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi hercegnő, osztrák–magyar koronahercegné, Rudolf koronahercegnek, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének felesége, özvegye. Később Lónyay Elemér magyar gróf (később herceg) felesége (Stephanie Fürstin von Lónyay). 

 

Stefánia belga királyi hercegnő

 

 

Rudolf 1881. május 10-én Bécsben, az ágoston rendiek templomában vette feleségül az akkor 17 éves lányt.A fiatal pár egy ideig Prágában élt. Kettejük temperamentuma teljesen eltérő volt. Rudolf kiemelkedően intelligens, liberális szabadgondolkodó, mindenfajta konvenciótól mentes, impulzív és túlérzékeny lélek volt, Stefánia komoly, formákhoz mereven ragaszkodó, kevésbé intelligens, színtelenebb személyiség volt.

 

Stephanie és Rudolf-az ifjú pár

 

 

 1883-ban leányuk született, Erzsébet Mária főhercegnő,

 

Habsburg-Lotaringiai Erzsébet Mária fohercegno.

 

 

 

1886 elején Rudolf megbetegedett. A hivatalos orvosi vélemény reumát és hashártyagyulladást állapított meg. Gyógykezelés céljából Lokrum szigeti kastélyába utazott, ahol feleségének is továbbadta a kórt. Rudolf betegsége azonban feltehetően gonorrhoea volt, ami Stefániánál meddőséget okozott, így a várva várt fiúgyermekének születése elmaradt.Rudolf nőügyei megszaporodtak, különféle prostituáltakkal (többek között Mizzi Kasparral, aki élete utolsó két évében volt a főherceg nagy szerelme) is rendszeres kapcsolatai voltak

 

Mizzi Kaspar

 

 

romlandó egészségi állapota végett  Rudolfot folyamatos megfigyelés alatt tartották, de nem csak a hivatásos spiclik, hanem  Mizzi Kaspar is tett jelentéseket Florian Meissner rendőrnyomozónak. Wolf(spicli) Mizzi Kasparon keresztül is fontos információkhoz jutott, melyeket szintén továbbított. Többek között azt is, hogy 1888 nyarától Rudolfot foglalkoztatta a közös öngyilkosság gondolata (Kasparral), melynek szerinte a legalkalmasabb hely a mödlingi Husarentempelben lett volna. Mizzi Kaspar nem vette félvállról az ajánlatot és személyesen is megjelent a rendőrségen és a trónörökös öngyilkossági tervét jegyzőkönyve diktálta.

 

Akivel végul is ongyilkosságot kovetett el, az :

Vetsera Mária Alexandrina bárónő ( 1871. március 19. – Mayerling, 1889. január 30.)

 

  

 

 Maria (Mary) von Vetsera bárókisasszony 1888. április 12-én, a bécsi Práterben, a freudenaui lóversenypályán találkozott először Rudolf koronaherceggel.Mary – mint abban az időben a legtöbb ifjú leány – szerelmes rajongással tekintett a koronahercegre, aki az azt megelőző években viszonyt folytatott Mary édesanyjával, Helenével is, aki több mint 10 évvel volt idősebb Rudolfnál.

 

1888 őszén már viszonyuk volt. Találkáikat Marie von Larisch grófnő (1856–1940), Erzsébet császárné és királyné legidősebb fivérének, Lajos Vilmos bajor hercegnek leánya, Erzsébet unokahúga, Rudolf trónörökös unokatestvére szervezte, aki diszkréten biztosítani tudta Mary Vetsera bejutását a Hofburgba, Rudolf lakosztályába

 

 Mary von Vetsera baronesz (jobbra) utolsó fényképe. A képen látható ruhában temették el. Baloldalt Marie von Larisch grófnő

 

 

 

1889 januárjában a trónörökös házasságon kívüli viszonya Maryvel nagyon szenvedélyessé vált, és már elég sokan tudtak is róla.A túlérzékeny lelkű, egzaltált Rudolf erre az időre már régen eldöntötte, hogy véget vet életének, de ehhez egy társat keresett magának, aki elkísérné őt a halálba.1889. január 28-án Rudolf főherceg arra kérte Larisch grófnőt, hogy hozza el a Hofburgba Mary von Vetserát, azzal az ürüggyel, hogy még egyszer utoljára látni szeretné őt-

 

Mary Vetsera bárónőt Bratfisch kocsis előbb Breitenfurtba vitte, itt várták be Rudolfot, aki beszállt a hintóba, és együtt hajtattak a mayerlingi vadászkastélyba. Másnap reggel mindkettőjüket holtan találták. Mind a mai napig tisztázatlan, hogy Maryt Rudolf trónörökös lőtte-e agyon azon az éjszakán, vagy mindkettőjüket valaki más gyilkolta-e meg. Az eset részleteit az uralkodó család eltitkolta, rendőri vizsgálat nem folyt. Nincsenek döntő bizonyítékok, de nagyon valószínű, hogy Rudolf előbb Maryt lőtte agyon, azután maga is öngyilkos lett.

 

A vadászkastély Mayerlingben

 

 Mary Vetsera bárónő halálát szigorúan elkülönítették Rudolf trónörökös halálhírétől. Még annak puszta tényét is, hogy ő is ott lett volna Rudolffal együtt a mayerlingi kastélyban a trónörökös halálának éjszakáján, el kellett titkolni. Csupán a trónörökös halálának ténye került nyilvánosságra, a bárónőről hivatalosan sehol nem eshetett szó. A leány holttestét azonnal, a legnagyobb titokban eltávolították Rudolf mellől, kicsempészték a mayerlingi kastélyból, és titokban a közeli heiligenkreuzi cisztercita apátságba vitték, ott az öngyilkosok kriptájába helyezték. Temetéséről még családját is kizárták, csupán nagybátyja, Alexander Baltazzi és gyámja, Stockau gróf vehettek részt (Mary édesanyja már nem). Rajtuk kívül csak kolostorbéli szerzetesek, és Bécs rendőrfőnöke volt jelen, embereivel.A császári család a majd' 18 éves Mary Vetserát tartotta bűnösnek a 31 éves, évek óta kicsapongó életet élő, prostituáltakat látogató trónörökös elcsábításában, és őt okolták Rudolf halála miatt is.

 

Heiligenkreuz, Mary von Vetsera sírja

 

 

Mary von Vetsera sirfelirata

 

 

Mary Vetsera személye ismét a közfigyelem középpontjába került, amikor 1992 decemberében újsághírek jelentek meg egy sírgyalázásról, amely a heiligenkreuzi temetőben történt. Hivatalos vizsgálatot rendeltek el, ennek keretében felnyitották a Mary Vetsera kriptáját, azt üresen találták, a holttest eltűnt.

A nyomozás megtalálta a tettest, Helmut Flatzelsteinert, egy (akkor) 52 éves linzi vállalkozót, aki saját vallomásában önmagát a Mayerling-mítosz megszállott kutatójának írta le

 

 

(hát ebbe rendesen belefáradtam-nem és nem akarta a gép felrakni a képeket (: ) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.29 0 0 16074

Szia Kedves Ho-ho-ho, én is sok ujdonsággal találkozom a tallózások során,remekul lehet igy "tanulni"

 

Ma 2 részben ( vers,tájékoztató) teszem fel a dolgokat,mert egyben nagyon hosszu lenne, de rovidíteni nem lehet mert értelmetlenné válna-

(na meg a 16 000-et is szaporítani kell-ugye Kedves Ho-ho-ho így igaz ? :))))

 

Tiszteletem Minden erre járónak is.

 

 

Vajda János: A meyerlingi halott

            I

Egy királyfi, szép, jó, kedves,
Eszményképe ifjuságnak,
Aminőt olykor szerelmes
Szűzek álmaikban látnak...

 

Ép, erős testben, lélekben.
Leventék virága, éke.
Sok nagy ország, nép egyetlen
Reménysége, büszkesége.

 

Ami drága e világon,
Mit kivánhat epedő szem,
Ami sok másnak csak álom:
Bírja mind valóban, bőven.

 

Szép fiatal felesége
Szende, mint husvéti bárány.
Egy kis lány repes feléje,
Angyal, templomok oltárán.

 

Gazdagsága mérhetetlen.
Fellegvára, palotája
Édeni kert közepében
Annyi, hogy se szere száma.

 

Ott az arany, ékszer, gyöngysor,
A sok gyémánt szemfényvesztőn
Úgy hever, mint jó terméskor
A vadalma, tilos erdőn.

 

Ott a koronák csoportja,
Bűvös fényt lövellve szerte.
Ha tizenkét feje volna,
Jutna egy-egy mindegyikre.

 

Látva ezt, fájón, merengőn
Hajh mi sokan elgondolják:
Van bizony, van itt e földön -
Nem mese a tündérország.

 

S ennyi kincsnek, földi jónak,
Dicsőségnek öröklője,
- Ó, csodája szörnyü sorsnak! -
Halva fekszik ím, megölve

Halva fekszik a királyfi;

Öngolyója fúrja testét.
Népek vándorolnak látni,
Hogy valóban elhihessék.

 

Ó, csak jertek is, csak jertek,

Nézzétek meg e koporsót,
Dús, szegény, aggastyán, gyermek,
Világbölcsek és tudósok;

 

Megtanulni, megkönnyezni,

Hogy mi hát e földi élet?!
Van-e sír, hol dics, fény, ennyi
Összeomlott, semmivé lett?

 

S jertek ide sorba mind ti,

A haláltól kik irtóztok,
És aztán nevessétek ki
E kimerült vén birkózót,

 

Aki itten eljátszotta
Legmerészebb mutatványát;
Kinek eztán a kunyhókba

Hanyatlását csak kacagják...

 

Nézzetek e hamvvederre
És ha jön a végső óra,
Jusson e kép eszetekbe
S haljatok meg mosolyogva...

            II

Egy nagy név, utána pontnak
Egy golyó, és ezzel vége.
Ennyi áll majd írva rólad
A történetek könyvébe.

 

De azért nem léssz feledve.
Csak dohos sírbolt a könyvtár.
Múmiát rejt pergamenje.
Szebb, dicsőbb sor, ami rád vár.

 

Hogy kifosztva egy félszázad,
Hadd sirassa a történet
Veszteségét a világnak -
De te örvendj a cserének.

 

Szárnyain tündérregének
Neved a földet bejárja.
Rólad zúg majd a szeleknek
Méla bánatos hárfája.

 

Költők énekelnek rólad
Versenyezve váltig, dalban,
S akit emleget dalnok-lant,
Az igazi halhatatlan.

 

Boltozatos titkos erdő
Halkan csörrenő patakja
Zengedez majd rejtelmedről
Szaggatott hangon, zokogva.

 

Arató lányok, legények
Hazamenve éjszakára,
Adogatják át regényed
Unokáról unokákra,

 

Mialatt a nyári égen
Hallgatózó csillagoknak
Reszketeg szelíd fényében;
Nagy, nehéz könnyek ragyognak.

 

Várak omlanak, bedőlnek
Koronás fejek kriptái;
A rege még szól felőled:
"Egyszer volt egy szép királyfi,

 

Kinek ágyát rózsakelyhek
S líliomokból vetették;
Kinek oly korán meg kellett
Halni, mert nagyon szerették"...

 

Előzmény: Törölt nick (16073)
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16073

Koszonom szepen :-)

 

Sokat tanultam ma is :-)

Előzmény: bajkálifóka (16072)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16072

 Jó éjszakát Neked is Kedves Ho-ho-ho :)

 

 

Egyed Emese: Mint holdfényt a fák 

 

Fellegpaláston, csillaghálón át

súgjon neked a csönd jó éjszakát,

öleljen puha testű nyugalom

álomba: és mint friss havon,

selymes ábrándok lassú dombjain

vezessenek altató szavaim,

ringassanak keringő vérárammal,

csitítsanak dobogó ritmusokkal.

 

Hagyd, hogy az éjjel, mint jóízű sóhaj

messze sodorjon minden érthető

és érthetetlen sebtől, félelemtől.

Hagyd, hogy emeljen ködkarjaival,

terjedjen benned hullámaival,

 

s akkor fellegen, csillaghálón át

engem is érzel. Mint holdfényt a fák.

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (16069)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16071

Sapphó

Arignóta

 

Sardes felől

gondolata gyakran száll erre hozzánk.

Mikor még együtt éltünk, téged mindig

istennőnek mondott s leginkább

örült az énekednek Arignóta.

Most meg Lydia asszonyai között

tündöklik, mint mikor leszállt már

a Nap, s a Hold, a rózsaujjú,

minden csillagnál szebben ragyogja be

fényével a sötét, sós tengert

és a virághozó mezőket.

Szép harmat ömlik, és virulnak

a rózsák, gyönge tubolyák és

mézizü lótuszok illatoznak.

Sokat jár-kél és nyugta nincsen,

Atthisra gondol, kedves lelkét

vágy tölti el, és nehezebb a sorsa...

 

Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre

 

 

bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16070

Sapphó

Boldog ember

 

Boldog ember, mint Uranos lakói,

aki vigan űl, kegyes, ellenedben,

s andalog kellő szavad édes hangján,

s gyönge mosolygást

 

ajkadon látván szelíden lebegni,

melyre megdöbben kebelemben a szív,

mert jelenléted leborít azonnal,

és oda lészek.

 

Nyelvem eltompúl ajakim között, s gyors

égi tűz ömlik tetemimre végig.

Zúg fülem, s bágyadt szemeim borúlnak

éji homályba.

 

Arcomon végig hideg izzadás foly,

reszketek, fúlok, s halavány virágként

hervadó színnel rogyok a Halálnak

karjai közzé.

 

Fordította: Kölcsey Feren

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16069

Jo ejt, jo pihenest kivanok kedves Arti, kellemes napot holnapra! :-)

 

PÁSZTOR ÁRPÁD

 NAPLEMENTE

 

 Csak visszatérek mindig kék vizedhez

 Gyönyörű tenger, örökös talány.

 Nézem a távolt, hol határod elvesz,

 Mig másnak épp ott kezdődik talán.

 A nap most indul túlvilági útra,

 Lebukóban lehiggad tűzszíne.

 Beléje nézhetsz... Sugárkoszorúja

 Lehamvadt róla;

 Izzó golyója

 Vérzőn omlik a tenger vizibe.

 

 És úgy, amint fogy haldokló korongja,

 Más szint ad néki minden pillanat.

 A granát rozsdás bíborát kibontja,

 Majd meg sávkeskeny rubincsík marad.

 Vörös fátyolrongy... Ennyi lett belőle...

 Hullám csapódik... Hol van!... Merre volt?

 Halkan zokog a nap viztemetője

 S mint özvegy árnya

 Az ég boltjára

 Némán úgy lép az ezüstfátylú hold.

 

 Nékünk alkony, de túl a szemhatáron

 Most van súgárzó, boldog virradat.

 S amint a napot én most bukni látom,

 Úgy nézi más fölkelni ezalatt.

 Gyárkürtők hangja, madárdal köszönti

 S míg itt lassan az alkonygyász leszáll,

 Ez a nap ott túl fénykelyhét kiönti

 S űzve az éjet

 Indul az élet

 S betódul a hajnal kapuinál.

 

 És függönyöd aranytűvel kiszúrja,

 Párnádra hinti porzó sugarát.

 Félig ébredve, a kora fényt únva

 Fordulsz a másik oldaladra át,

 Nem is sejted, hogy tengeren túl, messze

 Én éjbe veszni látom a napot,

 Amely kíváncsin fekhelyedre lesve

 Fiatal fénybe'

 Ragyogva, égve

 Tűzrózsákkal behinti ablakod.

 Az atlanti óceánon.

 

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16068

Szia :-))

 

Ez igy igaz - ezek a demonstraciok a kulvilagnak szolnak...ezzel nagyon sok ember ellenszenvet kivaltjak...

Előzmény: bajkálifóka (16067)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16067

Szia :)))

 

"Viszont a felvonulasokat nem tudom milyen okbol tartjak, hiszen az is mindenkinek a maganugye, hogy milyen beallitottsagu...? "

 

ez is queer ’furcsa, különös, szokatlan’ és egyáltalán nem diszkrét! szerintem igy demonstrálják másságukat-de miért ? minek? és kinek ???? személyszerint engem nem érdekel hogy milyen beállítottságu bárki is-lényeg, hogy "ember"legyen....

Előzmény: Törölt nick (16060)
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16066
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16065

"Aldous Huxley kiszámította, hogy a csend köre évenként tizenhárom és fél kilométerrel szűkül. Már nincs messze az az idő, amikor a csend a földről tökéletesen eltűnik.

 

 

Boldog lesz, akinek néha sikerül a Himalájában, vagy az óceánon félórás megnyugvásban részesülni.

 

 

A meghittség köre egyre kisebb."

 

Hamvas Béla

 

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16064

WYSTAN HUGH AUDEN

 ESTI SÉTA

 

 Az út az esti sétán

 lassan sötétedett,

 köröttem, mint a búza,

 ringott a néptömeg.

 

 S amint a hídhoz értem,

 a telt folyó fölött,

 szerelmes ének szállott:

 "Drágám, a Vágy örök!

 

 Szeretlek, mígcsak Kína

 meg Afrika össze nem ér,

 átszökken a víz a hegyormon,

 az úton a hal dala kél.

 

 Szeretlek, mígcsak a tenger

 meg nem szárad fenn valahol,

 s a Göncöl, mint libafalka,

 az égen ríva lohol.

 

 Elszállhatnak az évek,

 de minket összefűz,

 ó, Századok Virága,

 az első földi tűz."

 

 De így szóltak az órák

 zümmögve csendesen:

 "Vigyázz, az álnok vén Időt

 nem tiprod el sosem.

 

 Lidérces odvak mélyén

 hol pőrén áll a Jog,

 az Idő vár, lesekszik -

csókolsz? Köhögni fog.

 

 Kín és gond közt az élet

 unottan elfolyik,

 de az Idő ma-holnap

 beváltja vágyait.

 

 A szél a völgybe gázol,

 és hóvihar kereng;

 ki elmerül, ki táncol,

 míg Ő azt mondja: Csend!

 

 Ó, nézz, meredj a vízbe,

 amint kezedre dől,

 ámulj, örülj, hogy futhatsz

 az álmaid elől:

 

 az ágyban a puszta sóhajt,

 a polcon reccsen a jég,

 s a csorba pohárból ásít

 a holtak földje feléd.

 

 hol a koldus bankjegyet árul,

 az ártatlan gyermek üvölt,

 Jancsit megejti a bűbáj,

 és Julcsát elejti a föld.

 

 Ó, nézz hát a tükörbe,

 ínséged tükre az;

 az élet így is áldás,

 habár áldást nem adsz.

 

 Állj az ablakhoz - lám, a könny

 arcodon átszalad.

 Szeresd nyomorult szíveddel

 nyomorult társadat!"

 

 Az órák most megálltak,

 kihalt az éji part.

 A párok messze jártak,

 a víz tovább rohant.

 

 (Gergely Ágnes fordítása)

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16063

Miguel de Unamuno 

  ESŐ, SZÉL ÁRNYÉK

 

 

 Lelkem, mi a te életed valóban?

 eső a tóban!

 

 Lelkem mi vagy, ha hánykolódsz szomorgón?

 szél a hegyormon!

 

 Lelkem, ujulsz-e, mondd, reád mi vár még?

 barlangban árnyék!

 

 eső a tóban!

 szél a hegyormon!

 barlangban árnyék!

 

 Könny az esőm, mely az égből pörög le,

 szél sóhajom, mely szüntelen megéled,

 vigasztalan árnyék gyötör örökre,

 eső és szél és árnyék ez az élet.

 

 Kosztolányi Dezső fordítása 

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16062

Egyebkent nem tudtam hogy Szapphó no volt, nem olvastam a verseit  :-)

Előzmény: bajkálifóka (16059)
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16061

 

 George Meredith 

 DAL A DALTALANSÁGBAN

 

 Száraz, nem énekel a sás,

 s mégis dalol.

 

 Amint megyek, lelkem csodás

 visszhangja szól.

 

 Egy húr remeg, egy suttogás

 szívem alól.

 

 Künn csönd van, ezt bent zengi más.

 Szívem dalol.

 

 ford: Kosztolányi Dezső 

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16060

Szep estet kivanok kedves Arti es Mindenkinek aki erre jar! :-)

 

Erdekes "tema". Valoban az azonos nemuek egymashoz valo vonzodasa  nem ujkeletu. Olvastam torteneteket ismert emberekrol...pl. Shakespeare a hazassaga ideje alatt is viszonyt folytatott fiatalabb ferfival. En el tudom fogadni mindaddig amig nem "gusztustalan", nevezetesen: nem nyilvanossag elott tortennek az intimitasok. Viszont a felvonulasokat nem tudom milyen okbol tartjak, hiszen az is mindenkinek a maganugye, hogy milyen beallitottsagu...?

 

***

 

LOUIS ARAGON

 NINCS BOLDOG SZERELEM

 

 Semmi sem végleg az emberé Gyöngesége

 Ereje szíve sem S hogyha kitárja két

 Karját árnyéka a kereszt árnyéka épp

 S csak összetöri ha öleli örömét

 Furcsa és keserű meghasonlás a léte

 És nem boldog a szerelem

 

 Élete Olyan az mint a másfajta sorsra

 Szánt fegyvertelenül szolgáló katonák

 Hajnalban kelteni őket mi haszna hát

 Ha estére is éppoly tétlen-tétovák

 Mondjátok Életem De ne könnyeket ontva

 És nem boldog a szerelem

 

 Szerelmem gyönyörű szerelmem szenvedésem

 Magamban hordalak mint sebzett madarat

 S nem sejtve néznek ők hol utunk elhalad

 Ismétlik a szivem szőtte szép szavakat

 Melyek nagy szemedért meghaltak alig-élten

 És nem boldog a szerelem!

 

 Késő nincs már idő az élni-tanuláshoz

 Egy szívvel sírjuk el mikor az éj takar

 Mennyi kínból fakad akármi röpke dal

Percnyi kis örömért fizetni mennyi jaj

 S mennyi bú könnye kell egy gitár dallamához

 És nem boldog a szerelem

 

 Nincs szerelem mely fájdalommá ne érne

 Nincs szerelem amely ne gyötörne szivet

 Nincs szerelem amely ne hervasztana meg

 S hazám szerelme is éppúgy mint a tied

 Nincs szerelem amely ne zokogáson élne

 És nem boldog a szerelem

 De a kettőnké kedvesem

 

 /Ford.: Rónay György/

 

 

 

Előzmény: bajkálifóka (16059)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.28 0 0 16059

Kivánok szép napot Mindenkinek aki erre jár,és természetesen mint mindig,Neked Kedves Ho-ho-ho, kulon is.!

 

Charles Baudelaire: Leszbosz

Latin tivornyák s hellén vágyak anyja,
Leszbosz, hol a gyönyör magasra szárnyal,
s legyen bár forró, friss, vidám vagy lanyha,
de éjt meg napot övez glóriájával,
latin tivornyák s hellén vágyak anyja,

Leszbosz, ahol a csókok vízesések
és feneketlen, mélységbe hullnak,
titokzatosak, örvénylôk, merészek,
kavarodnak, felcsapnak, megújulnak,
Leszbosz, ahol a csókok vízesések,

Leszbosz, ahol egymást vonzzák a lányok:
sóhaj sóhajra, szív visszhangzik szívre,
Páphosznál feljebb tört az égre lángod,
s Szápphóra féltékeny Áphrodite -
Leszbosz, ahol egymást vonzzák a lányok;

Leszbosz, vérperzselô éjek hazája,
hol a szuzek, mikor már szemük alját
kék árnyék festi, tükör elé állva,
vágyuk feslô kagylóját símogatják -
Leszbosz, vérperzselô éjek hazája;

hadd ráncolja fennkölt homlokát Plató,
a csóközön, Leszbosz, kell hogy feloldjon,
királynô vagy, boldog tájon országló,
hol új kéjeket fedeznek fel folyton,
hadd ráncolja fennkölt homlokát Plató!

Örök mártíromságod felment téged,
mit a túlbuzgó szeretôk szenvednek,
kiket megmosolyoghatnak más népek
e földtekén, de sosem érthetnek meg -
örök mártíromságod felment téged,

mert hol az istenség, ki elítélhet,
Leszbosz, mikor szeretkezéstôl sápadt
testednél többre becsüli a mérleg
a könnyözönt, amely szemedbôl áradt?
Mert hol az istenség, ki elítélhet?

A Jó s a Rossz dilemmáját mit bánom?
Ti sem bánjátok, nemes lelku lények,
a szigettenger díszei, leányok,
kit nevettek a Poklon meg az Égen -
a Jó s a Rossz dilemmáját mit bánom?

Ezért választott egykor Leszbosz engem,
hogy feslô szuzei titkát daloljam,
hogy orgiákat lássak gyermekszemmel,
hol vad nevetés vegyült a sikollyal -
ezért választott Leszbosz egykor engem.

Azóta itt virrasztok, ôr a vártán,
Leükátosz szirtjén fenn, nappal s éjjel,
s lesek brigget, gályát, fregattát, bárkát,
ahogy kontúrja felmereng az égen -
azóta itt virrasztok, ôr a vártán,

hogy megtudjam: irgalmas-e a tenger,
s egy elkonyatkor talán visszahozza
az imádott
Szápphó testét, ki elment,
Szápphó imádott holttestét Leszboszba;
hogy megtudjam: irgalmas-e a tenger?

A hím Szápphót, a szeretôt, a költôt,
ki Áphroditénél is szebb, mert sápadt.
- Az azúr szem fekete fátylat öltött,
mert átvette a fájdalom s a bánat
a hím Szápphót, a szeretôt, a költôt, -

A születô
Áphroditénél szebb volt,
ki felséges nyugalmában sugárzó
fiatalságot és szôkeséget szórt
az óceán öreg vizére; Szápphó,
a költô, ki Áphroditénél szebb volt,

s aki meghalt szentségtörése napján,
s a kultuszt, melyet ápolt, megtagadva
lányteste gyengéd, mennyei malasztját
egy brutális hím önkényének adta,
s ezért meghalt a szentségtörés napján.

Azóta Leszbosz sír és jajveszékel,
és bár a mindenség karban dicséri,
keserveit zokogja minden éjjel,
elhagyott partjairól fel az égig.
Azóta Leszbosz sír és jajveszékel.

 

/fordította: Faludy György/

 

Leszbosz- Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigete.Az Égei-tengerben, Kis-Ázsia nyugati partja közelében, közvetlenül Troasztól délre fekszik. A szigetet főként hegyek borítják. Két kiemelkedő hegycsúcsa van, a 967 méteres Lepetimnosz és a hasonló magasságú Olimposz.

 

Leszbosz

 

 

 

A sziget régi nevéből (Leszbosz) származik a leszbikus kifejezés. Ennek eredete Szapphó költészete, melyben a nők közötti szerelmet ábrázolta.

 

Szapphó (, latinul: Sappho), (Kr. e. 630/620 k. – Kr. e. 570 k.) ókori görög költőnő, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott.. A szenvedély költőnőjeként ismert, lírai verselése sodró lendületű, sokat írt a vágy lélekrengető erejéről.Arisztokrata családból származott .Fiatal leányok társaságát alapította meg Mütilénében Aphrodité és a múzsák tiszteletére, A hagyományok szerint a tagokhoz rendkívül gyengéd szálak fűzték.

A hagyomány szerint egy Phaón nevű ifjú révész iránt érzett szerelme miatt levetette magát Leszbosz-sziget egyik hegyéről. Az ifjú 20 évvel volt nála fiatalabb, és nem viszonozta érzéseit

 

Szappho

 

 

Aphrodité a szerelem és a szépség istennője a görög mitológiában

 

 

A leszbikusság létezése a férfi homoszexualitás mellett az ókorban tény volt, Spártában megemlíti Plutarkhosz, Platón még filozófiailag is megpróbálta elmagyarázni ezen jelenség okát.. (Megjegyzendő, hogy az akkori társadalmi felépítésben a homoszexualitás szerepe teljesen más volt, mint manapság.)

Találunk leszbikus kapcsolatra vonatkozó írásos emlékeket az ősi Kínából, erotikus érintkezést, romantikus viszonyt megéneklő verseket a Heian-kor Japánjából.(A Heian-kor a japán történelem azon négy évszázada 794-től 1185-ig, amely a főváros Heiankjóba költözésével kezdődött, ) Az arab háremekben sem volt ritka, a helyzet jellegéből adódóan az ilyen kapcsolat:

 

A Bjódó-in, vagyis Főnix csarnok Udzsiban, épült a Heian-korban

 

 

 

Gustave Courbet: Alvás (1866)

 

 

Gabrielle d'Estrées és Duchesse de Villars portréja (Louvre-ban van)

festoje ismeretlen

 

 

Az azonos neműekhez vonzódó személyeket a késő középkorban – kora újkorban, a jezsuiták megjelenésével kezdték el üldözni, mivel bűnnek tartották Isten ellen.

1797-ben de Sade márki is megemlékezik erről a szexuális magatartásról a Juliette története, avagy a bűn virágzása című regényében

 

és végul egy torténelmi tény: 

 

Svédországi Krisztína-így nézett ki a leszbikus királyno,férfinak érezte magát,Hermafrodita volt, és női szeretőket tartott. Krisztina Európa egyik legbotrányosabb uralkodója volt

 

 

Svédországi Krisztína,Sebastien Bourdon festménye

 

 

Krisztína lovon,Sebastien Bourdon festménye

 

 

Az 1626 és 1689 között élt Svédországi Krisztina nemi hovatartozásával kapcsolatban már akkor kétségek merültek fel, amikor II. Gusztáv és Mária Eleonóra királyné negyediknek született és egyedüliként élve maradt gyermeke meglátta a napvilágot.Születésekor is úgy üdvözölték, ahogy egy fiú utódot szokás.....de nem volt fiú!

 

Lenézett mindent, ami nemének sajátja volt. Krisztina már gyermekként is fiúként viselkedett, kedvenc időtöltése a tanulás mellett az erős testedzés, a lovaglás és a medvevadászat volt.

 

Irtózott a házasságtól.A torténészek szerint jó is volt, hogy Krisztína ennyire a maga útját kivánta járni,hiszen már fiatalon igen komoly kihívás elé kerult.1632-ben apja Gusztáv Adolf elesett a 30 éves háború eggyik utkozetében, így ak akkor otéves lány lett SVÉDORSZÁG KIRÁLYNOJE.

Bár Krisztinát minden feminin dolog taszította, uralkodóként elvárták tőle, hogy férjhez menjen, és utódokat szüljön, férjének pedig a társuralkodó szerepét szánták. A lány azonban egyáltalán nem repesett a férjhez menés gondolatától, és nem is volt hajlandó fontolóra venni a lehetőséget, hogy megossza uralkodói hatalmát. A svéd parlament tagjai előtt nyilvánította ki, hogy jelleme egyszerűen nem alkalmas a házasságra

 

Krisztina Descartes-tal vitatkozik,

Nils Forsberg festménye

 

 

 A napjainkban születő meleg és leszbikus elméletek általában megkérdőjelezik az uralkodó orvosi és pszichiátriai homoszexualitás-képet (rendszerint a queer gondolkodás lehetőségeit elemezve),

 

..A queer szó jelentése eredetileg ’furcsa, különös, szokatlan’. Napjainkban minden olyan emberre vonatkozhat, aki nem kizárólagosan heteroszexuális, azaz bármi módon "kilóg" a társadalom hagyományos sémáiból. A kifejezés tágabb értelmezésben a szexuális kisebbség korrekt és diszkrét meghatározása. A közelmúltban az angol és a nemzetközi szakirodalomban is teret nyert; szakszóként magyarul is előfordul. Sokak szerint a queer kifejezés alkalmasabb a nőkhöz és férfiakhoz egyaránt való vonzódás megnevezésére (biszexualitásra, átmeneti identitásokra), mint a meleg vagy a leszbikus kifejezések

 

 A világ országaiban a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberekre vonatkozó törvények nagyon változatosak. Míg bizonyos országokban halálbüntetés vár azokra, akik szexuális kapcsolatot létesítenek egy azonos nemű személlyel, más országokban a melegek és leszbikusok a heteroszexuálisokhoz hasonlóan házasodhatnak és gyermeket fogadhatnak örökbe.

 

(elnézést,de hosszura sikeredett) 

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.27 0 0 16058

EMILY DICKINSON

MEGMÉREK MINDEN BÁNATOT

 

 

 Megmérek minden bánatot:

 Rászűkül szemem.

 Olyan nehéz-e másnak is,

 Vagy könnyebb, mint nekem.

 

 Vajon ők régen tűrik-e,

 Vagy újkeletű baj -

Én nem tudom a dátumát,

 Oly régóta fáj.

 

 S kik sebesülten élnek is,

 És küszködnek vele,

 Ha volna inkább alkalom,

 Nem meghalnának-e?

 

 Tudom, van néhány szenvedő,

Ki végül mosolyog.

 (Utánozhatod csak a fényt,

 Ha az olaj kifogy.)

 

 S ha felgyűlne több ezer év

 Az egykori bajon,

 A fokozatos elmúlás

 Vigasz lenne vajon?

 

 Vagy mindent tűrnének tovább,

 Ideg-évszázadot,

 Kifeszülve a nagyobb kín

 S a szeretet között?

 

 Mondják, van sérült számtalan,

 Az ok sok lehet.

 A halál csupán egyszeri:

 Leszegzi a szemet.

 

 Ott van a szükség. A hideg,

 A kétségbeesés.

 Ha rokon szeme kerget el,

 Míg rokon szeme néz.

 

 S bár megnevezni nem tudom

 Egész pontosan, ám

 Gyötrelmes vigaszt nyújt nekem

 Itt a kálvárián

 

 Az, hogy sokfajta a kereszt,

 És cipelik, mint én -

És megborzongok: hátha van

 Olyan, mint az enyém.

 

 

 /Gergely Ágnes fordítása/

Előzmény: bajkálifóka (16052)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.27 0 0 16057

...Ákos...

Előzmény: bajkálifóka (16055)
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.27 0 0 16056

Koszonom szepen :-)

Előzmény: bajkálifóka (16055)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.27 0 0 16055

Jó éjszakát Neked is Kedves !

 

Fodor Ákoa: Altató 

 

minden veszteség

fájdalomba csomagolt

megkönnyebbülés

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2016.07.27 0 0 16054

...ez nagyon szomoru, sajnalom :-( szegeny kiscica :-(

Előzmény: bajkálifóka (16053)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.27 0 0 16053

szeretem az ír zenét és a táncaikat is.

 

leszámitva az idegességet jól vagyok, tegnap az tortént, hogy az egyik cicusunk hátsó lábát valami teljesen lefaragta, csak a csupasz csontja volt és az is darabokra torve-elkellett altatni.Valami autó lehetett az okozója ugy gondolom.

Előzmény: Törölt nick (16051)
bajkálifóka Creative Commons License 2016.07.27 0 0 16052

 

Dsida Jenő: Sajnálom őt...

  

S néha messzebbről látom őt,
aki most hozzátok beszél.
Látom, amint a hűvös szalonban
lassan cigarettára gyújt
s fáradtan csöppen ajkáról a szó.

 

Látom arcán a kora ráncokat,
látom kusza erőtlen haját.
Látom, amint lemegy a lépcsőn,
s a kövezeten kong a lépte,
s a háta csüggedten előre hajlik,
s a két karját lóbálja
szerencsétlenül.

 

Látom, amint egyedül baktat
keresztül a sötétedő sétatéren.
Felöltőjét nyitogatja a szél,
s kajla kalapja ereszként csurgatja
az egyhangú, tavaszi esőt -

 

És olyankor nagyon,
nagyon sajnálom őt...

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!