Keresés

Részletes keresés

Gyorskereses100 Creative Commons License 2023.11.07 0 0 462

Mit csinált Sztálin a szabadidejében?

Ez az a kérdés, amit életében senki se mert feltenni a szovjet blokkban, mert hivatalosan egész nap a Szovjetunió ügyeivel foglalkozott, éjjelente pedig a halálos ítéleteket láttamozta. Egyébként természetesen volt szabadideje, és jó pár olyan hobbija, amin igen csak meglepődtek volna a polgártársak, ha ismerik. Íme egy csokorra való az olvasástól a mozin át a biliárdig!

 

https://www.facebook.com/photo/?fbid=350783090843715&set=pb.100077360809936.-2207520000

 

 

Afrikaans8 Creative Commons License 2022.12.21 0 0 461

https://divany.hu/vilagom/valentyina-tyereskova/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link&token=cb05a84abc787c0d3d861693c2564b5d

Szerencsére Tyereskova észrevette a hibát, és a szovjet tudósok gyorsan új landolási algoritmust készíthettek. Az űrhajósnő végül 6000 méter magasból ugrott ki, épségben landolt a mai kazah–mongol–kínai határ közelében, az Altaj régióban, de zúzódásokat szenvedett az arcán.

A helyiek kisegítették Tyereskovát a szkafanderből, és megkérték, hogy csatlakozzon hozzájuk vacsorázni.

Ő elfogadta a meghívást, ami miatt felettesei később megrovásban részesítették, mert megsértette a szabályokat: először orvosi vizsgálaton kellett volna részt vennie.

Afrikaans8 Creative Commons License 2022.12.07 0 0 460
gyorskeresés00 Creative Commons License 2022.10.30 0 0 459

A Novorosszijszk csatahajó neve nem sok embernek ismerős Magyarországon, még a Giulio Cesere se (az eredeti, ugyanis a második világháború után zsákmányként kapták a szovjetek).  Nos az említett egység a Fekete-tengeri flotta zászlóshajójaként 1955.10.29-én egy végezetes robbanás után süllyedt el Szevasztopolban. A sztori itt érhető el:

 

https://www.facebook.com/102752575648591/photos/a.107616755162173/188154363775078/

 

 

Afrikaans8 Creative Commons License 2022.10.28 0 0 458

Amerikai hadihajók Kubánál, a rakétaválság idején

Előzmény: Afrikaans8 (457)
Afrikaans8 Creative Commons License 2022.10.28 0 0 457

https://rtl.hu/kulfold/2022/10/27/vaszilij-arhipov-atomhaboru-kubai-raketavalsag

Az ember, aki egyedül mentette meg a világot az atomháborútól

 

 

Csak negyven év után derült ki, mennyire közel járt az emberiség a világvégéhez az 1962-es kubai rakétaválsággal, ami rémisztő közelségbe hozta az atomháborút. Egy végletekig kimerült parancsnok, félreértett jelzések, és minden adott volt ahhoz, hogy elpusztuljon a Föld. A nukleáris végítélet napját végül egyetlen ember akadályozta meg. Egy szovjet tiszt egy tengeralattjárón, akinek hősiességét még az amerikaiak is elismerték.

1962. október 27-én a világ az atomháború küszöbén állt. 12 nappal korábban egy amerikai kémrepülő Kuba szigetén szovjet atomrakétákat fényképezett le, amelyek percek alatt romhalmazzá tudták volna változtatni bármelyik amerikai várost. John F. Kennedy elnök tengeri karantén alá helyezte Kubát, és kényes tárgyalásokba kezdett Nyikita Hruscsov szovjet vezetővel a rakéták kivonásáról.

Mindkét vezető tisztában volt azzal, hogy az atomháború lehetőségével játszanak, és a világ sorsa az ő kezükben van. Ahogy Kennedy fogalmazott szóvivőjének, Pierre Salingernek:

Ugye tisztában vagy azzal, hogy ha hibázok ebben a krízishelyzetben, akkor kétszázmillió ember fog meghalni?

A krízis október 27-én érte el a legveszélyesebb pillanatát. Kuba egy szovjetektől kapott rakétával lelőtt egy U2-es amerikai kémrepülőt, amit akár háborús lépésként is lehet értékelni. Legalábbis évtizedeken át úgy lehetett tudni, hogy ez volt a pillanat, amikor a világ egy hajszálnyira volt a pusztulástól.

Az atomfegyver bevetéséről azonban nem Fehér Házban, és nem is a Kremlben döntöttek, hanem egy szovjet tengeralattjárón, ami beleütközött a kubai blokádot ellenőrző amerikai hadiflottába. Egy tengeralattjárón, amin atomfegyver is volt.

Vadászat kimerülésig

A Szovjetunióból még a válság kitörése előtt indult el négy tengeralattjáró Kubába, mindegyik 22 torpedóval felszerelve, amelyek közül az egyiket olyan erős atomtöltettel látták el, mint amit az amerikaiak a második világháború végén Hirosimára dobtak le. A kapitányoknak pedig lehetőségük volt arra, hogy támadás esetén Moszkva engedélye nélkül is bevessék azokat.

Mielőtt Kubába értek volna, Moszkvától utasítást kaptak arra, hogy a szigetország helyett a Bahama-szigetek környékén álljanak meg felderítést végezni, majd megszakadt a kapcsolatuk Moszkvával. A legénységnek fogalma sem volt arról, hogy pontosan mi is történik, csak az elfogott amerikai rádióadásokból kaptak képet arról, hogy háborúközeli helyzet alakult ki.

Közben az amerikai haditengerészet megtudta, hogy szovjet tengeralattjárók úsznak a blokád környékén, és vadászni kezdtek rájuk. A dízellel működő tengeralattjáróknak időnként fel kellett jönniük a felszínre, hogy feltöltsék akkumulátoraikat, de az amerikai hadihajók jelenléte miatt ezt nem tudták észrevétlenül megtenni, és emiatt kénytelenek voltak napokon át a felszín alatt maradni.

A tengeralattjáróban kegyetlenek voltak a körülmények. A hideg északi vizekre tervezett hajóban nem volt hűtés, és a meleg trópusokon 

a dízelmotorok és akkumulátorok hője elviselhetetlen szintre, 50 Celsius-fokra emelte a hőmérsékletet, míg a gépházban 60 foknál is melegebb volt. Szellőztetni lehetetlen volt, így a forró levegő a párolgó üzemanyag és olaj gőzével vegyült, és a légzést a szén-dioxid dúsulása is nehezítette, az ivóvízkészlet pedig egy meghibásodás miatt vészesen fogyott. 

A személyzet több tagja el is ájult. Közben el kellett viselniük az őket kereső amerikai haditengerészet zaklatásait is. Az amerikaiak el akarták érni, hogy a tengeralattjárók feljöjjenek a felszínre, ezért az ilyen helyzetekben megszokott taktikát alkalmazták: kimerülésig vadásztak rájuk. A szonárjaikat „gyakorlatilag fegyverként használták”, azok működése ugyanis a tengeralattjáróban úgy hangzik, „mintha öt hatalmas ember ütne egy hordót” – mondta el a PBS-nak az egyik hadihajón szolgálatot teljesítő Gary Slaughter, aki szerint ez Celeb vagyok, ments ki innen! - Ki maradjon a táborban?CímlapMűsorokCímlapMűsorok# Szavazások# Legfrissebb# Ma# Pedagógusok# Háború# Spórolási tippek# Az RTL Sztori# Híradó# Fókusz# Celeb vagyok# X-FaktorTémák

Műsorok

2022 © RTL Magyarország.KülföldAz ember, aki egyedül mentette meg a világot az atomháborútólIgnácz Péter

2022. október 27. 6:20

Vágólapra másolvaLink másolása

Csak negyven év után derült ki, mennyire közel járt az emberiség a világvégéhez az 1962-es kubai rakétaválsággal, ami rémisztő közelségbe hozta az atomháborút. Egy végletekig kimerült parancsnok, félreértett jelzések, és minden adott volt ahhoz, hogy elpusztuljon a Föld. A nukleáris végítélet napját végül egyetlen ember akadályozta meg. Egy szovjet tiszt egy tengeralattjárón, akinek hősiességét még az amerikaiak is elismerték.

1962. október 27-én a világ az atomháború küszöbén állt. 12 nappal korábban egy amerikai kémrepülő Kuba szigetén szovjet atomrakétákat fényképezett le, amelyek percek alatt romhalmazzá tudták volna változtatni bármelyik amerikai várost. John F. Kennedy elnök tengeri karantén alá helyezte Kubát, és kényes tárgyalásokba kezdett Nyikita Hruscsov szovjet vezetővel a rakéták kivonásáról.

Mindkét vezető tisztában volt azzal, hogy az atomháború lehetőségével játszanak, és a világ sorsa az ő kezükben van. Ahogy Kennedy fogalmazott szóvivőjének, Pierre Salingernek:

Ugye tisztában vagy azzal, hogy ha hibázok ebben a krízishelyzetben, akkor kétszázmillió ember fog meghalni?

A krízis október 27-én érte el a legveszélyesebb pillanatát. Kuba egy szovjetektől kapott rakétával lelőtt egy U2-es amerikai kémrepülőt, amit akár háborús lépésként is lehet értékelni. Legalábbis évtizedeken át úgy lehetett tudni, hogy ez volt a pillanat, amikor a világ egy hajszálnyira volt a pusztulástól.

Az atomfegyver bevetéséről azonban nem Fehér Házban, és nem is a Kremlben döntöttek, hanem egy szovjet tengeralattjárón, ami beleütközött a kubai blokádot ellenőrző amerikai hadiflottába. Egy tengeralattjárón, amin atomfegyver is volt.

Vadászat kimerülésig

A Szovjetunióból még a válság kitörése előtt indult el négy tengeralattjáró Kubába, mindegyik 22 torpedóval felszerelve, amelyek közül az egyiket olyan erős atomtöltettel látták el, mint amit az amerikaiak a második világháború végén Hirosimára dobtak le. A kapitányoknak pedig lehetőségük volt arra, hogy támadás esetén Moszkva engedélye nélkül is bevessék azokat.

Mielőtt Kubába értek volna, Moszkvától utasítást kaptak arra, hogy a szigetország helyett a Bahama-szigetek környékén álljanak meg felderítést végezni, majd megszakadt a kapcsolatuk Moszkvával. A legénységnek fogalma sem volt arról, hogy pontosan mi is történik, csak az elfogott amerikai rádióadásokból kaptak képet arról, hogy háborúközeli helyzet alakult ki.

 

Közben az amerikai haditengerészet megtudta, hogy szovjet tengeralattjárók úsznak a blokád környékén, és vadászni kezdtek rájuk. A dízellel működő tengeralattjáróknak időnként fel kellett jönniük a felszínre, hogy feltöltsék akkumulátoraikat, de az amerikai hadihajók jelenléte miatt ezt nem tudták észrevétlenül megtenni, és emiatt kénytelenek voltak napokon át a felszín alatt maradni.

A tengeralattjáróban kegyetlenek voltak a körülmények. A hideg északi vizekre tervezett hajóban nem volt hűtés, és a meleg trópusokon 

a dízelmotorok és akkumulátorok hője elviselhetetlen szintre, 50 Celsius-fokra emelte a hőmérsékletet, míg a gépházban 60 foknál is melegebb volt. Szellőztetni lehetetlen volt, így a forró levegő a párolgó üzemanyag és olaj gőzével vegyült, és a légzést a szén-dioxid dúsulása is nehezítette, az ivóvízkészlet pedig egy meghibásodás miatt vészesen fogyott. 

A személyzet több tagja el is ájult. Közben el kellett viselniük az őket kereső amerikai haditengerészet zaklatásait is. Az amerikaiak el akarták érni, hogy a tengeralattjárók feljöjjenek a felszínre, ezért az ilyen helyzetekben megszokott taktikát alkalmazták: kimerülésig vadásztak rájuk. A szonárjaikat „gyakorlatilag fegyverként használták”, azok működése ugyanis a tengeralattjáróban úgy hangzik, „mintha öt hatalmas ember ütne egy hordót” – mondta el a PBS-nak az egyik hadihajón szolgálatot teljesítő Gary Slaughter, aki szerint ez

biztosan őrületbe kergette őket.

Majd kézigránátokat és mélyvízi gyakorlóbombákat kezdtek folyamatosan dobálni a tengeralattjárók közelébe.

Gyakorlatilag passzív kínzást vetettünk be ellenük

– jellemezte a helyzetet szemtanú. A B-59 fedélzetén lévő Vadim Orlov elmondása szerint

olyan volt, mintha egy fémhordóban ülnél, amit folyamatosan kalapáccsal ütnek.

A robbanásokkal az amerikaiak csak a felszínre akarták kényszeríteni a tengeralattjárót, de a szovjetek ezt nem jelzésnek vették. Náluk ugyanis három gránátrobbanás volt a megszokott jelzés, amikor fel akartak szólítani egy tengeralattjárót arra, hogy jöjjön a felszínre, és nem nagyon értették, hogy mit is csinálnak az amerikaiak.

Hogy ekkor pontosan mi is történt, még nem lehet teljesen egyértelműen tudni. Az esetről szóló korabeli hivatalos szovjet jelentéseket máig nem tették elérhetővé a kutatók és történészek számára, és az esetről az elmúlt alig több mint húsz évben újabb és újabb információk kerültek nyilvánosságra, amelyek újabb és újabb, néha a korábbiaknak ellentmondó részletekkel gazdagították a történetet. A legfrissebb kutatások szerint az biztos, hogy 

a tengeralattjáró kimerült és teljesen összezavarodott parancsnoka, Valentin Szavicki október 27-én azt hitte, hogy támadás alatt állnak, és kiadta az utasítást az atomtorpedó bevetésére az őket zaklató amerikai flotta ellen. 

És abban is egyetértés van, hogy az atomfegyver bevetését végül egy ember akadályozta meg, a 34 éves Vaszilij Alekszandrovics Arhipov, a Kuba felé tartó négy tengeralattjáró flottaparancsnoka, aki a véletlennek köszönhetően pont a B-59-en volt.  

A nyugodt, higgadt emberként jellemzett Arhipov ugyanis a nagy nyomás alatt is képes volt megőrizni hidegvérét, és helyesen felmérte, hogy az amerikaiak – Szavicki helyzetértékelésével szemben – nem akarják őket megtámadni. Végül sikerült észhez térítenie Szavickit, és lebeszélte a parancsnokot az atomtorpedó bevetéséről – abban a feszült hangulatban, amikor a világot  csak egy nagyon vékony hajszál választotta el az atomháború rémétől.

Ez nem csak a hidegháború legveszélyesebb pillanata volt. Ez volt az emberiség történelmének legveszélyesebb pillanata

– értékelte az eseményeket Kennedy elnök közeli munkatársa, Arthur M. Schlesinger történész.

Ebben a helyzetben beláthatatlan következményei lettek volna, ha Arhipovnak nem sikerült volna megakadályoznia az atomtorpedó kilövését. Ahogy azt Thomas Blanton, a washingtoni George Washington 

Egyetemen működő amerikai nemzetbiztonsági archívum igazgatója mondta még 2002-ben:

A tanulság az, hogy egy Vaszilij Arhipov nevű ember megmentette a világot.

Az eset után a szovjet tengeralattjárók végül visszafordultak a Szovjetunióba, egy nappal később pedig Hruscsov bejelentette, hogy elfogadja Kennedy ajánlatát, és kivonják a Kubába telepített atomrakétákat, lezárva ezzel a kubai rakétaválságot. Hruscsov akkor így jellemezte a helyzetet:

Most igazán közel álltunk a háborúhoz.

Az pedig csak negyven év múlva derült ki először, hogy az emberiség milyen nagy hálával tartozik Arhipovnak, aki az eset után még szép karriert futott be a szovjet haditengerészetnél, ahonnan végül altengernagyként szerelt le. 1998-ban halt meg, veserákban. Betegségét feltehetően az a sugárzás okozta, amit az első szovjet atomhajtású tengeralattjáró, a K-19 meghibásodásakor szenvedett el.

gyorskeresés00 Creative Commons License 2022.01.29 0 0 456

Tél volt, hő esett és jöttek az oroszok (vörösök). Az ukránok ma világszerte megemlékeznek a kruti csata diák hőseiről, akik 1918-ban, ha rövid időre is, de megállították a sokszoros létszámfölényben lévő, döntően oroszokból álló Vörös Hadsereg Kijev elleni támadását. Az orosz történészek bagatelizálják a történteket.  A téma ma is aktuális.

 

http://kazivilaga.com/blog/2022/01/29/10132/

 

 

Afrikaans8 Creative Commons License 2021.09.12 0 0 455
gyorskeresés00 Creative Commons License 2021.08.19 0 0 453

A bolsevikok fűt, fát ígértek a parasztoknak, hogy meg tudják szerezni a hatalmat, amelyet elérve hálából rövidesen megismerkedtek a padlássöpréssel. A szabadrablás ellen a tambovi kormányzóságban óriási parasztfelkelés tört ki 1920 augusztusában, amelyet a Tuhacsevszkij által vezetett katonaság és a Cseka véres harc után 1921 őszén brutálisan levert.

 

http://www.kazivilaga.com/blog/2021/08/19/8522/

 

Képen orosz antibolsevista paraszt partizánok

 

Törölt nick Creative Commons License 2021.05.18 0 0 452

1969-ben kezdték el a gyártását a Magyarországon "No, megállj csak" cimen bemutatott szovjet rajzfilm sorozatnak, 

 

 

Előzmény: gyorskeresés00 (451)
gyorskeresés00 Creative Commons License 2021.05.18 0 0 451

Ismerd meg Blohin, a világ legnagyobb hóhérának (mintegy 15.000 embert végzett ki pályafutása alatt, többek közt Tuhacsevszkij marsallt és a katyni lengyel tiszteket) életútját, kitüntetéseit, stb:

 

http://www.kazivilaga.com/blog/2021/05/18/6554/

gyorskeresés00 Creative Commons License 2020.11.07 0 0 450

Az ősi bűn,  avagy agy jöttek (már a legenda se volt igaz)

 

http://www.kazivilaga.com/blog/2020/11/07/a-nagy-oktoberi-bolsevik-puccs/

Afrikaans8 Creative Commons License 2020.09.30 0 0 449
gyorskeresés00 Creative Commons License 2020.04.21 0 0 448

Nem is győzték le a franciákat egy hónap alatt :D 

 

Egyébként, ha a franciák nem demoralizáltak teljesen és valahol a Loire vidékén legalább csatára kényszerítik a németeket bizony kijött volna a blittz gyermekbetegsége már 1940-ben, a nem megfelelő logisztika. A németek pusztán azért megállásra kényszerültek volna, hogy a csapatok ellátásához szükséges lőszert és üzemanyagot kellő mennyiségben a helyszínre tudják szállítani. Ez még 1944 őszén a szöviknek is komoly nehézségeket okozott, mikor eltávolodtak Normandiától, pedig ők 100 százalékban gépesítettek voltak, még a németeknél 1940-ben az országúti jármű és a vasút volt a fő szállítási eszköz. A páncélos alakulatokat leszámítva alig volt teherautójuk.

Előzmény: Afrikaans8 (447)
Afrikaans8 Creative Commons License 2020.04.20 0 0 447

https://blogujsag.blog.hu/2020/04/19/hitler_es_sztalin_a_ii_vilaghaboru_kuszoben

Hitler legoptimistább álmaiban sem feltételezte (a háború küszöbén), hogy végül egyetlen hónap alatt térdre kényszeríti majd a franciákat. Márpedig így lett, hiszen 1940 május 9-én indult a Fall Gelb hadművelet Nyugat-Európa ellen (a német hadsereg ekkor lépte át a luxemburgi-német határt) és június 14-én Párizs már meg is adta magát. ELŐZETESEN a Führer úgy vélte: hasonló forgatókönyv vár a németekre, mint az első világháborúban, azaz hosszú hónapokig, esetleg  akár egy évig is eltartó harc Franciaországgal, miközben keletről a "vörös veszély" is fenyegetheti Németországot. Ennek elkerülése érdekében kötötte meg Sztálinnal a Molotov-Ribbentrop-paktumot (vagy más néven: szovjet - német megnemtámadási szerződés) 1939 augusztus 23-án, melyben bebiztosította, hogy amíg Nyugat-Európa legyőzésén munkálkodik, addig a "háta", vagyis a szovjetek felőli határszakasza "nyugalmas" legyen.

... Hogy mi volt a helyzet eközben Sztálinnal? Nála egészen más problémák merültek fel: 1924-ben Lenintől átvett hatalmát 15 évbe tellett bebetonoznia. Sorra elűzte vagy kivégeztette korábbi vetélytársait: Trockijt, Zinovjevet és Kamenyevet. Aztán jöttek a pártkizárásokat célzó perek, párt-tisztogatások a "másodvonalban": ilyen volt a tizenhatok pere (1936), majd a tizenhetek pere (1937) és a huszonegyek pere (1938). Ezt követte a hadsereg "szelektálása": a legfőbb parancsnok, Mihail Tuhacsevszkij megöletése után 50 hadtest- és 154 hadosztály parancsnokot küldött a kivégzőosztagok elé. Üldözési mániája nem ismert határt. Nem érdekelte, hogy a Vörös Hadsereg elveszíti tábornoki karának legnagyobb részét (amiért később, 1941-ben nagy árat fizetettek a német sikerek alatt, amikor hiányoztak a tapasztalt szovjet stratégák), a fő szempont az volt, hogy senki ne tudja fenyegetni a "Gazda" pozícióját. (Sztálin betegesen rettegett attól, hogy a legfelsőbb vezetői kör egyszer megpuccsolja hatalmát.)

 A belső tisztogatások közben a szovjet gazdaság és hadiipar fejlesztése illetve a nemzetközi helyzet változásainak monitorozása másodlagossá vált, így Sztálin 1939-ben meglepődve vette észre, hogy miközben ő saját belső ügyeivel foglalkozott, Európában egy teljes hatalmi átrendeződés ment végbe alig hat esztendő alatt (1933 és 1939 között). Innentől már csak a versenyfutás maradt számára az idővel: muszáj volt időlegesen megállapodnia Hitlerrel (ez volt a már említett Molotov-Ribbentrop paktum) hogy időt nyerve nekilásson a szovjet hadsereg megerősítésének. Az 1934-ben komótosan meginduló harckocsi-programot ekkor kapcsolták magasabb "fordulatra", hogy a nagyon is kiszámítható német offenzívára elkészüljön végre egy ütőképes szovjet harckocsi-típus. Ez lett a T-34, mely az egész program megindulásának évéről kapta nevét.

Afrikaans8 Creative Commons License 2020.04.13 0 0 446
Előzmény: Afrikaans8 (445)
Afrikaans8 Creative Commons License 2020.04.13 0 0 445
ikarus255 Creative Commons License 2013.12.27 0 0 444

Kár, hogy nem érte meg a 100 at.

Előzmény: Afrikaans8 (443)
Afrikaans8 Creative Commons License 2013.12.24 0 0 443
Afrikaans8 Creative Commons License 2013.11.18 0 0 442

"a német vezérkarnak dolgozott"

 

Dimitrovról is mást tanítottak, mert őt meg a szovjet–náci barátság jegyében adták ki Moszkvának.

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Georgi_Dimitrov 

1933-ban a Reichstag felgyújtásával vádolták, és a lipcsei per néven elhíresült tárgyaláson végül felmentették. A büntetőeljárás során igen előzékenyen bántak vele, olvashatta a neki küldött leveleket, táviratokat és a nemzetközi újságokat, anyja és nővére pedig látogathatta őt a börtönben. A neki küldött ételcsomagokat rendszeresen megkapta, és kölcsönözhetett a börtön könyvtárából. Az őt meginterjúvoló amerikai újságírónak is csupán erkölcsi szenvedéseiről panaszkodott. Egyes vélemények szerint ez annak köszönhető, hogy a per során egyezséget kötöttek a GPU-val szabadon bocsátásáról. A per után Dimitrovot Berlinbe szállították, ahol nővére Wilhelm Frick belügyminiszternél kérte szabadon engedését. Bulgária elutasította, hogy befogadja, két társával együtt 1934. február 13-án elvesztette bolgár állampolgárságát, és 15-én megkapta helyette a szovjetet. Február 27-én repülőgéppel szállították át Königsbergbe, onnan pedig Moszkvába. A Gestapo főnöke, Rudolf Diels a következő szavakkal búcsúztatta: „Jó viszonyt akarunk a Szovjetunióval. Ha nem ez lenne a helyzet, nem küldenénk magukat Moszkvába.” Miután megérkezett a Szovjetunióba, a Kommunista Internacionálé elnöke lett 1935 és 1943 között, és ilyen minőségében hűen végrehajtotta Sztálin minden utasítását. A szervezet 1935-ös VII. kongresszusán ő hirdette meg az új sztálini antifasiszta egységfrontot, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása után gondoskodott a fasizmusellenes agitáció beszüntetéséről. 1939. szeptember 7-én utasítást kapott Sztálintól, hogy dolgozza ki a Komintern téziseit, amelyet a Végrehajtó Bizottság A háború és a kommunisták feladatai címen néhány nap múlva kiadott. Ebben a szociálfasizmus teóriája érvényesült, vagyis a kommunisták fő ellenségeként a „megalkuvó” szociáldemokratákat jelölték meg. A határozat értelmében az elkövetkező időszakban tilos volt nemzetiszocializmusról rosszat írni, és utasításba adták, hogy az antifasiszta értelmiséget járassák le.

Előzmény: Zicherman Istvan (437)
rkozma Creative Commons License 2009.04.11 0 0 441
István, köszönöm szépen a segítséget!

Robi
Előzmény: Zicherman Istvan (440)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.04.10 0 0 440
Kornyusenko Alekszej Vasziljevics (helyesírási hibával, ugyanis lágyság jel helyett mást raktak be) főhadnagy. 1916-1945. Életét vesztette 1945. március 12-én.
Előzmény: rkozma (439)
rkozma Creative Commons License 2009.04.10 0 0 439
Üdvözletem!

Egy kis segítséget kérnék. Valaki le tudná fordítani az alábbi sírkő feliratát? Lehetséges, hogy szovjet katona volt?

Köszönöm.
Robi

perempe Creative Commons License 2009.04.08 0 0 438
Köszönöm a választ.
Előzmény: Zicherman Istvan (437)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.04.07 0 0 437
Kémnek nem volt kém, de a német vezérkarnak dolgozott, mint agent provocateur mint saját pártja is, és még sok másik párt.
Előzmény: perempe (436)
perempe Creative Commons License 2009.04.07 0 0 436
Gondolom, hogy jelenleg nem ez az elfogadott. Hogy vetődött fel az a szál, és mennyire lehet realitás?
Előzmény: Zicherman Istvan (435)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.04.07 0 0 435
Mit akarsz róla tudni?
Előzmény: perempe (434)
perempe Creative Commons License 2009.04.07 0 0 434
Nemere "Árulók a magyar történelemben" c. könyvében Lenin német kém, aki pénzért csinál forradalmat, hogy megszüntessen egy frontot. (Korábban már olvastam erről, de nem gondoltam volna, hogy újra előjön.) Ez mennyire vita tárgya?
pancer1 Creative Commons License 2009.03.22 0 0 433

" A képen egy szamár van, egy gaz, és a gazon nyilaskeresztek, alattuk egy szöveg: Ez nekem való!

A tanár azt mondta, hogy elemezzük, kiről/miről/kinek szól/miért, de én nem tudok semmit sem leszűrni belőle
,  "

 

Most ugye viccelsz ?

Előzmény: istvanvincze (429)
zabfaló Creative Commons License 2009.03.21 0 0 432
Vicces feladataid vannak, hallod-e! A gaz egy tő bogáncs, amin nyilaskereszt nőtt és nem virág. A bogáncs pedig a skótok "szent növénye"-ők pedig ellenségeink voltak a 2. VH.-ban, nem? A szamár szintén erre mutathat, mint az USA egyik nagy pártjának szimbóluma. Az a megoldás, hogy a bogáncstő nyilaskeresztet virágzott a képen, talán arra utal, hogy a skótok és az USA megtér és többet nem lesz ellenségünk, hanem, sőt, barátok leszünk, mint ma. :)
Előzmény: istvanvincze (429)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!