Belföldi hegyitúrák sokakat vonzanak. Könnyű terepen szép tájakon barangolni, emberekkel beszélgetni és nevezetességeket felkeresni azt másokkal megosztani eme tájakról, legyen e topik.
Ha a galgamácsai Panoráma lakóteleptől, a Vácegres felé vezető útnál jobboldalt lévő kis nyiladéktól elnézünk a Naszály felé, akkor látni lehet a Nagy-Szórt is (tszf. 359 m), nem igaz?
Asztalok, padok, tűzrakó, tablicskák mind jó ötlet, csak félő, hogy a Wendelin (Vandalus) népcsoporhoz tartozó harcosok dühének áldozatául fognak esni...:-(
"A Nagy-Szórra (tszf. 359 m) van értelme egyáltalán felmenni?"
Szerintem nem igazán.
Akár a csővári hegyeket, akár az Ecskendet, akár a Szada fölötti Margita-hegyet veszed, sokkal élvezetesebbeket lehet ott túrázni, mint a szóri erdőben.
Odafönn az Ecskend-tetőn (tszf.: 321 m) azért nem lenne hülyeség egy kisebb kilátótorony, akár a régi troposzféra-állomás valamelyik tornyának átalakításával.
Négy vörös torony áll a csúcson jelenleg, mint Mordorban, Szauron országában. :-)
Esetleg egy esőbeálló asztallal, padokkal, szemeteskukákkal, ha már a kulturált turizmuson gondolkodunk. :-)
Odalenn a Céklási-patak völgyében, pontosabban a Rózsakútnál, a forrásnál szintén érdemes lenne kiépíteni valami minimalista turisztikai infrastruktúrát - ti. néhány esőbeálló, asztalokkal, padokkal, tűzrakó helyekkel, esetleg 1-2 ismeretterjesztő táblával - , mert az eldugottsága és a viszonylagos ismeretlensége ellenére is népszerű kirándulóhely, főleg tavasszal, nyáron és ősszel a hosszú hétvégék alkalmával...
Akkor egy hozzászólás a "Galgamentiek ide!" topikból átollózva, de ez kifejezetten a Galgamentére és a kapcsolódó déli-cserháti részekre vonatkoztatva, nem a topik témáját képező teljes térségre:
"Valóban csodaszép tájak vannak errefelé, de aránylag kevés turista vagy természetjáró látogatja, az én tapasztalataim szerint főleg helybéliek vagy környékbeliek túrázgatnak errefelé.
Mondjuk Csővár vagy Szanda várához azért jönnek turisták távolabbról is.
Azért ha a fővárosiak eszével gondolkodunk, a Pesthez jóval közelebb eső Dunakanyarban vagy a Pilisben még szebb, turisztikailag értékesebb tájakkal találkozhat, jóval kedvezőbb közlekedési lehetőségek mellett..."
Érdekes, de nyilván csak véletlen, hogy a Csővári-rög legmagasabb csúcsa, a Vashegy (tszf. 358 m) és a Szóri-erdő legmagasabb "csúcsa", a Nagy-Szór (tszf. 359 m) majdnem hogy méterre pontosan ugyanolyan magasak.
Ráadásul 17-18 m-mel magasabbak, mint az Ecskendi-tető, az Ecskendi-boltozat legmagasabb pontja.
Érdekes, hogy ebben a modern világban az ember a net segítségével akár több ezer km-re fekvő tájakat is bejárhat virtuálisan, ugyanakkor gyakran még nem járt a való életben a lakhelyétől 10-20-30 km-re lévő tájakon.:-)
Ezért az én jövő évi túratervemben első helyen szerepel a Szóri-erdő és a Szóri-fennsík, azon belül a Nagy-Szór csúcs "meghódítása"...:-)
Ez a kistáj a Déli-Cserhátban található, Püspökszilágy községtől északnyugati irányban.
Jól járható. Az erdő képe helyenként megváltozott, különösen a Rakottyás völgy felé. Keletkezett egy-két új kilátásos rész. Feljebb is van azért nyoma a jégkárnak.
Meg tudná valaki nekem mondani, hogy a Nagy-mána-Királyháza útvonal mennyire járható jelenleg? 2 éve a jégkárok miatt képtelenség volt feljutni Királyházáról.
Diósjenő-Kámor-Királyháza-Nagy-Mána-Csóványos útvonalon mennénk most a hétvégén.
"Még olyanról is hallottam, hogy a juhászok a kutyát uszították a túrázókra.
Egyszer terepbringával én is alig tudtam meglépni egy feldühödött kuvasz elől.
Szóval csak az túrázzon arra, aki szereti a kalandokat meg az adrenalint:-)
Egyébként ki lehet kerülni a juhászatot észak felől, a dombtetőn át, kis kerülő.
Annak idején ritka bunkó társaság volt ott kinn juhásznak, hogy most mi a helyzet, nem tudom."
Neken nem kell bemutatnod azt a veretes társaságot, egyszer egy koszos kis, feldühödött pulitól én is csak úgy tudtam magam megvédeni, hogy "véletlenül" épp a kezem ügyében volt egy jó kis, másfél méteres husáng.
Az eb csak ugatott dühödten, de azért nem mert a husáng "lőtávolába" jönni.
Aztán jött egy juhásznak kinéző ember, kivörösödött arccal, dülöngélő léptekkel - már egyáltalán nem volt szomjas : -) - és szép, ékes magyar beszéddel elhajtott " melegebb éghajlatra".
Jobbnak láttam nem vitatkozni vele, mert a Gömör vármegyei "nappal juhász, éjjel betyár" típusú emberekről már sok történetet hallottam, így visszavonulót fújtam és eloldalogtam Aszód városa felé.
