Robbanásszerűen nőtt a hajléktalanok száma vidéken
Folyamatosan nő a hajléktalanok száma Magyarországon, különösen a vidéki nagyvárosokban robbanásszerű a változás – ez derül ki a február harmadikán megtartott hajléktalanszámlálás eredményeiből. Több mint nyolcezer hajléktalanhoz jutottak el, de szakemberek szerint ez csak a jéghegy csúcsa: körülbelül 30 ezren lehetnek.
Az elmúlt napokban a kormány újabb majd 1,5 milliárd forintot vett ki az általános tartalékból. Az első félévben elkölthető keret így 5,6 milliárd forintra csökkent.
A költségvetés általános tartalékát 57,2 milliárd forinttal fogadta el a parlament. Az államháztartási törvény szerint az első félévben ennek csak a 40 százalékát lehet elkölteni, ami 22,9 milliárd forint. A kormány tegnapig összesen 17,3 milliárdot költött ebből, ami az időarányosnál jóval gyorsabb - írja [1] a Napi Gazdaság.
A kormány számára magyarázatul szolgálhat azonban, hogy a Malév újraállamosításához szükséges tízmilliárdos tőkeemelést is ebből az alapból fedezték. Szintén a tartalékból mentette meg az állam a Vértesi Erőművet. Ha ugyanis nem adott volna oda 1,9 milliárd forintot, a választások előtt és a válság közepén dőlt volna be Komárom-Esztergom egyik legnagyobb - amúgy veszteséges - munkaadója.
A kabinet közvetlenül a választást megelőző napokban mintegy 500 millió forinttal, tegnapi határozatában pedig további 930 millió forinttal apasztotta a tartalékot: a múlt héten 400 millió forintot kapott a Nyugdíjbiztosítási Alap méltányossági nyugdíjemelésekre, míg a szociális tárca krízisalapját százmillióval növelték.
A kormány legutóbbi határozata további 930 millió forintot vont ki a tartalékból árvízvédelmi kiadásokra. Ennek nagyobb részét, 573,3 millió forintot dologi kiadásokra költhetik a vízügyi igazgatóságok, míg a fennmaradó részt személyi kiadásokra fordíthatják. A kormány az idén már az ár- és belvízi védekezés címén másodszor segíti ki a vízügyi tárcát, eddig összesen kétmilliárdot költöttek erre a célra.
A mostani döntéssel a félév végéig a felhasználható tartalék 5,6 milliárd forintra rúg, ráadásul ez már a következő kormány mozgásterét is érintheti, hisz a kormányváltás június első felére várható.
2010. január 12., kedd 15:07 | Frissítve: 2010. január 12.
Az első negyedévben a szokásosnál is nagyobb része halmozódhat fel a tervezett egész éves költségvetési hiánynak. A közszférában a keresetkiegészítés teljes összegét még a választások előtt kifizeti a kormány.
Nagyon csúnya, de az IMF-fel és EU-val leegyeztetett tervnek megfelelő lesz az első negyedéves költségvetési egyenleg, ez derült ki a Pénzügyminisztérium 2009-es évet értékelő és az idei évi kilátásokról szóló sajtótájékoztatóján.
Háromnegyed egynegyed alatt
Az első három hónapban az egész éves tervezett deficit (870 milliárd forint) háromnegyede (650 milliárd forint) felhalmozódhat, szemben a 2009-es alig 62 százalékos részaránnyal. Az, hogy az időarányosnál rosszabb képet mutat a büdzsé az év első felében, megszokott. Év elején ugyanis a bevételek az időarányoshoz képest alulteljesülnek, a kiadásoknál viszont inkább orrnehéz szokott lenni az év.
kedves barátaim, lassan négy évvel ezelőtt indult ez a topik, legyen mementója a szoci hazugságoknak és a gazdasági eredményeiknek.
egy nap különbséggel második forduló után lezárható a téma, hogy hová jutottunk tudjuk.
legyen itt egy kis szösszenet, egy jó kis bejegyzés még.. az inflációs adat után: "Szakértők szerint szerint nem tartható az idei, kormány által várt 4,1 százalékos infláció, inkább 4,4 százalék a reális, annyi, amennyit a jegybank mond. "
persze hazudtak még egy öblöset a végére, úgy rutinból amikor teveték a költségvetést...és félő, hogy ide még kerül egy két megdöbbentő adat a kormányváltás után, csontvázak, eltitkolt szerződések, egyéb meglepetések.
köszönöm mindenkinek aki segített az adatokat cikkeket ide gyűjteni. vita nem nagyon volt, a ballib kerülte a topikot nagyon, de vaskossá duzzadt........sajnos.
A munkanélküliségi ráta 2009 decembere és 2010 februárja között 11,4 százalék, a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké 479 ezer fő volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.
Venezuela után a második legrosszabb gazdasági teljesítményt jósolja 2010-re hazánknak az Economist brit gazdasági hetilap, amely 42 ország és az euróövezet adatait összesítő táblázatában idén egyszázalékos visszaesést jelez. Ezzel a zsugorodással csak Venezuelát sikerül megelőznünk, ahol 3,4 százalékos csökkenést várnak az Economist elemzői.
Az összesítés cáfolja a Pénzügyminisztérium 2010-es prognózisát, amely „csak” 0,6 százalékos csökkenéssel tervez, amely ráadásul a tavalyi hétszázalékos eséshez képest értendő. Az Economist hazánk ipari termelésével kapcsolatban kiemeli, hogy a tavaly novemberi adatok szerint kilencszázalékos volt a zuhanás, az infláció viszont öt százalék feletti, vagyis az Európai Unióban nálunk a legnagyobb mértékű a drágulás. A kelet-közép-európai térségben hazánk szénája áll a legrosszabbul: a csehek, a lengyelek és a szlovákok is jóval gyorsabban kikászálódnak a válságból, Lengyelország idén közel két százalékkal növeli termelését, a csehek kilábalását pedig egyszázalékos növekedés jelzi.
Az előzetes adatok szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a harmadik negyedévben 6,6 százalékos volt, az utolsó négy negyedév adata pedig 6 százalék. A recesszió alaposan próbára teszi a költségvetési egyensúlyt, így már igen nagy fantázia kell a 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülésének elképzeléséhez. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a kiigazítási lépések jó része az év utolsó három hónapjában érezteti a hatását.
..................
Mindettől függetlenül az államadósság szeptember végére elérte a GDP 79,4 százalékát - úgy tűnik, mégis megütjük a 80 százalékos határt.
Elképesztően rossz GDP-adatot közölt a KSH csütörtökön: a statisztikai adatok szerint az idei harmadik negyedévben az előzőnél is mélyebbre zuhant a magyar gazdaság. A visszaesés az előző negyedévhez képest 1,8 százalék, éves összevetésben 7,2 százalék. A forintot nem bántotta a hír, de a tőzsde zuhan.
A közlemény szerint a termelés volumene az év első nyolc hónapjában 21,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés tavaly július óta megszakítás nélkül csökken a munkanappal kiigazított adatok szerint, a kiigazítatlan mutató csökkenése október óta tart.
Az idén júliusban a termelés 19,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző hónaphoz képest - szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva - 0,7 százalékos volt a csökkenés.
Tavaly augusztusban az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 5 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva pedig 0,3 százalékkal csökkent, míg az előző hónaphoz képest stagnált.
Az áprilisi-júniusi enyhe csökkenés után emelkedett a munkanélküliség 2009 május-júliusában: a vizsgált időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 811 ezer, a munkanélkülieké 407 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 9,7 százalékot tett ki – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. május-júliusban átlagosan 3 millió 779 ezer volt, 83 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított 55,8 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent.
Megmondta a Gyurcsány Őszödön: Eltársak, annyival vagyunk túl a lehetőségeinken, hogy azt el se hinnétek.
Ez van. 1.2m adófizető nem tart el 10m-t, amiből 800.000 a rokkantnyugdíjas, 1.5m az állami nyugdíjas, milliók kapnak kedvezményes bérletet meg ingyenkosztot, havi segélyt...
Nem megy, eltársak. Dógozni kéne valakinek. Tudom, szar ügy.
A gazdasági visszaesés eredményeként kevesebb bevétele van az államnak, ezért a GDP-arányosan 3,8 százalékos hiánycél tartása további intézkedéseket tesz szükségessé - mondta az InfoRádióban az MSZP országgyűlési frakcióvezetője.
Joób Sándor | 2009. június 30., kedd 00:43 | Frissítve: 8 órája
Júliustól a kórházak a korábbinál kevesebb pénzből gazdálkodhatnak a nemrég bevezetett új finanszírozási rend szerint. Bár az egészségügyi tárca adatokkal bizonyítja, hogy az intézmények apanázsa emelkedett, ezek olyan adatok, amelyek még nem mutathatják az év második felében várható megszorítást. A kórházak nem tudnak mit tenni, tovább spórolnak, amelynek valószínűleg a beteg issza meg a levét.
Az egészségügyi reform leállítása után látszólagos nyugalom volt a magyar egészségügyben. A helyzet ugyan nem lett sokkal jobb, de a kormány nem akart újabb frontot nyitni, ezért inkább csak az ellátórendszer működtetésére, fenntartására koncentrált. Ennek a látszólagos nyugalomnak azonban most úgy tűnik, vége: az áprilistól bevezetett új finanszírozási rendszer miatt a kórházak többsége úgy látja, nem tudja tartani idei költségvetését, mert a feltételek drasztikusan megváltoztak.
A kórházak finanszírozása nagyon bonyolult rendszer, amelyet még a területen dolgozók sem látnak át minden részletében. Kicsit leegyszerűsítve a dolgot, a kórházak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a betegek ellátása után elszámolási egységenként kapnak pénzt (ezeket nevezik súlyszámoknak). Tavaly egy súlyszám után 146 ezer forint járt, idén 150 ezer forint. Ez azonban csak látszólag jelent emelkedést.
Bonyolult
Vegyünk példának egy kórházat, amely tavaly egy hónapban 1000 súlyszámot jelentett az OEP-nek, amelyért 146 millió forintot kapott. Ezért az 1000 súlyszámért mostantól már csak 700 (70 százalék) után jár fix támogatás: a kórház 700-szor 150 ezer forintot, azaz 105 milliót kap meg az OEP-től. A fennmaradó 300 egységért már nem fix összeget kap: ehhez az összes kórház havi teljesítményét veszik alapul és rendelkezésre álló pénzt osztják le egy-egy súlyszámra. Ha tehát a kórházak egy hónapban sok ellátást végeztek, akkor egy súlyszámért kevesebb pénz jár (ezért nevezik ezt lebegő finanszírozásnak).
Idén ezekért a teljesítményekért 66-68 ezer forintot lehet kalkulálni, tehát a példában szereplő kórház 20 400 000 forint kap a 300 pontjáért. A kórház tehát így a tavalyi 146 milló forint helyett összesen csak 125 400 000 forintot kap havonta, azaz 20 millióval kevesebbet, mint tavaly.
Ezt a helyzetet több tényező okozza. Az év eleji megszorításokkal az egészségügyből 30 milliárd forintot vontak el. Ezen kívül idén a válság és az elbocsátások miatt csökkennek az Egészségbiztosítási Alapba befolyó járulékbevételek is. A kórházaknak tehát egyre kisebb tortán kell osztozkodniuk.
Elhalasztják a nem sürgős műtéteket
A kórházak a finanszírozást három hónapos csúszással kapják meg: az áprilisi teljesítményük után tehát július elején érkezik be hozzájuk először az új finanszírozási rendszer szerint a pénz. Az ország egyik legnagyobb kórházának számító Fejér Megyei Szent György Kórház igazgatója úgy számol, hogy ez az év hátralévő részében havi 140 millió forint bevételkiesést jelent (az év második felében ez összesen 840 millió forint mínusz), a júliusi áfaemelés pedig további 50 milliót vihet el.
Az idei év költségvetésének tervezésekor ezzel nem lehetett számolni, így a kórház súlyos lépésekre kényszerül, mondta az Indexnek Szabó László főigazgató. A kórháznak el kell végeznie feladatait, de ilyen bevételcsökkenés mellett fel kell állítani prioritásokat, tette hozzá. A sürgősségi ellátást nem korlátozható, a kisebb kiadással járó beavatkozásokat el lehet végezni, ezen kívül azonban a tervezhető és halasztható műtéteket el fogják tolni. Emiatt várhatóan hosszabbak lesznek a várólisták.
Korábbi hírek szerint a kórházban legalább kétszáz fős elbocsátás lenne a megoldás, de mint Szabó László hangsúlyozta: ezt a kórház vezetése és a fenntartó is el akarja kerülni. Mint a megyei önkormányzattal megállapodtak, elbocsátásokra csak a legvégső esetben kerítenek sort. Az egyik megoldás az, mondta az igazgató, ha a kórházban dolgozók juttatásait 10 százalékkal csökkentik. Ez nemcsak az alkalmazottakat érinti, de a szerződéssel dolgozó orvosokat is.
A költségvetés 10 százaléka kiesik
Az elmúlt hetekben más kórházak is arról számoltak be, hogy az új finanszírozási rend szerint nem tudják rendesen elvégezni munkájukat. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház azzal számol, hogy a következő félévben 470 millió forinttal lesz kevesebb bevétele az OEP-től. Az áfa emelése, a közüzemi díjak emelése, a béremelés fedezetének hiánya miatt idén összesen 1,6 milliárd forinttal lesz kevesebb pénze, amely a 2009. évi költségvetésének 13 százaléka. A kórház ugyanakkor 2006-ban már közel 800 fős létszámcsökkentésst hajtott végre, így ezzel az eszközzel már nem élhet.
Az egyetemi klinikák is azt közölték, hogy a jövőben nem tudják fogadni azokat a betegeket, akik a területi ellátási elv alapján nem hozzájuk tartoznak. Az egyetemi klinikák és a súlyponti kórházak azért kerültek különösen nehéz helyzetbe, mert a kisebb kórházak szinte automatikusan hozzájuk irányítják át a bonyolultabb eseteket. Emiatt ezekben a kórházakban az elmúlt időben jelentősen megnőtt a betegforgalom, így a fixen finanszírozott teljesítményen felüli ellátásokra kifizetett egységnyi összeg egyre kisebb lesz.
Adatok, de miről?
Az Egészségügyi Minisztérium adatokkal vette fel a harcot a "siránkozó" kórházakkal szemben, amelyeknek folyamatosan azt kommunikálja, hogy az intézmények finanszírozása tavalyhoz képest emelkedett. A tárca adatai szerint 2008 első félévéhez képest 2009 első hat hónapjában a kórházak összes bevétele 15,1 milliárd forinttal volt több, az egyetemi klinikák pedig 4 milliárd forinttal kaptak többet.
Az Egészségügyi Minisztérium azonban olyan időszakokat hasonlít össze, amelyeknél még nem lehet látni a finanszírozás várható csökkenését. A kórházvezetők is azzal számolnak, hogy az év második felében durvul el a helyzet, és ha a 2008-as és az idei teljes évet hasonlítják majd össze, akkor már láthatóvá válik a különbség. Ahogy egyikük említette: tavaly kapták meg a kórházak az Egészségbiztosítási Alapban 2007-ben megmaradt szufficitet, 2009-ben erre biztos nem lehet számítani.
"A kórházszövetség nem vitatkozik az Egészségügyi Minisztérium számaival, de tisztában kell lenni azzal, hogy a kórházak terhei jelentősen emelkedtek: nőtt a szolgáltatások, az élelmiszer és az energia ára, fenntartók nem kapták meg az 5 százalékos béremelés fedezetét, az eszközök cseréjénél pedig sok pénzt visz el a forint gyengesége az euróval szemben. Ma már azok a kórházak is panaszkodnak, amelyek eddig egyensúlyba tudták tartani a gazdálkodásukat" - mondta az Indexnek Varga Ferenc a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Túlpörögtek
A tárca utalt arra is, hogy a kórházak nem a valóságnak megfelelően jelentik teljesítményüket, ezzel próbálnak több finanszírozáshoz jutni. A kórházak márciusban és áprilisban lejelentett intézményi teljesítményeknél az intézmények egyharmadánál extrém növekedés tapasztalható. A járóbeteg-ellátásban 16 éve nem volt ekkora jelentett teljesítmény, és van olyan rendelő, amely az adatok szerint egy óra alatt 200 beteget látott el (ami lehetetlen). Ugyancsak furcsa, hogy a betegszám csak 6 százalékkal nőtt, a kórházak papíron jelentett teljesítménye azonban 18 százalékkal. Van olyan intézmény, ahol bizonyos beavatkozásokat, melyek a nemzetközi szakirodalomban 99 százalékban szövődménymentesnek számítanak, 84 százalékban szövődményes esetként láttak el.
Az egyetemi klinikák élesen visszautasították, hogy a kórházak felelőtlensége és önös érdekeinek érvényesítése miatt pörögtek túl a teljesítmények és csökken az egységnyi finanszírozási összeg. Azzal ugyanakkor egyetértenek, hogy a visszás eseteket vizsgálják ki és ne fizesse meg a biztosító az indokolatlan ellátásokat. A négy klinika vezetője tárgyalni akar Székely Tamással és időpontot kért a minisztertől.
A beteg látja kárát
A finanszírozás azokat a kórházakat érint érzékenyen, amelyek helyzetüknél fogva sok olyan beteget látnak el, akik nem tartoznak az ellátási körzetükbe. Ezek jellemzően a klinikák és a súlyponti kórházak. Azt ezek a kórházak nem tehetik meg, hogy a hozzájuk érkező betegeket visszautasítják. Érvényben van ugyanakkor az a jogszabály, hogy ilyen esetben pénzt lehet kérni a betegtől, ezzel azonban nem élnek a kórházak. Székely Tamás a klinikáknak is azt üzente: erősítsék meg írásban, hogy nem látják el a területükön kívülről érkezőket, ebben az esetben ugyanis ennek a betegkörnek az ellátását nyújtó intézménykörnek a finanszírozását meg kell erősítenie az egészségbiztosítónak, a klinikák terhére.
A csökkenő finanszírozás kórházcsődöket nem fog okozni, mert a kórházakat fenntartó önkormányzatok ezt nem engedik meg, közölte korábban jelentésében a Health Capital tanácsadó cég, amelyet az Egészségügyi Minisztérium korábbi főosztályvezetője, Baraczka Mariann alapított. A valódi következmény az lesz, állítja a cég, hogy ilyen finanszírozás mellett csak jelentős minőségromlás mellett nyújtható ellátás. A kórházak a béren gyakorlatilag nem tudnak megtakarítani, ezért a gázon, a villanyon, a kötszereken, a gyógyszereken, a betegélelmezésen spórolnak vagy eladósodnak a szállítók felé.
Óriási munkanélküliséget és recessziót jósol hazánknak az OECD
...jövőre már több keleti tagországban javulás várható. Magyarországon gyorsuló infláció és gazdasági recesszió, valamint tíz százalék fölötti munkanélküliség várható.
27,1 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 25,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés a KSH legfrissebb adatai szerint. A mezőgazdasági termelői árak áprilisban 19,9 százalékkal zuhantak.
Hazánk egyre lejjebb csúszik a versenyképességi listán
Tovább romlott Magyarország versenyképessége az elmúlt évben. Az IMD most megjelent World Competitiveness Yearbook című nemzetközi elemzésében 7 hellyel csúszott vissza hazánk. Jelenleg a 45. helyen áll az 57 összehasonlított ország közül, míg tavaly még 38. volt.
A kiadvány szerint a versenyképesség romlása a rossz gazdaságpolitika eredménye
Csak nem áll meg: lejtőn az építőipari termelés 2009. május 18. 09:12
MNO Az első negyedévben 4,1 százalékkal esett vissza az építőipari termelés az előző évhez viszonyítva. Februárban pedig 5,8 százalékkal csökkent 2008 februárjához képest.
• A KSH közzéteszi az építőipar márciusi adatait
Az építőipari termelés volumene 2009 márciusában mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 3,5 százalékkal emelkedett 2008 márciusához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. Márciusban – szezonálisan kiigazítva – a termelés 5,9 százalékkal haladta meg az előző havit.
Az év első három hónapjában a termelés 4,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az idén februárban az építőipari termelés volumene 5,8 százalékkal csökkent 2008 februárjához viszonyítva, szezonálisan kiigazítva a termelés februárban 8,4 százalékkal haladta meg a rendkívül alacsony január havit. Az építőipar termelése 2008 márciusában az előző évhez képest 13,8 százalékkal, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva pedig egy hónap alatt 2,4 százalékkal csökkent.
A Bajnai-kormány válságkezelő programjában szereplőnél is nagyobb visszaeséssel számolhat az új, most készülő makropálya - értesült a Napi. Azt egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bizottság engedékenyebb lesz-e az államháztartási deficitet illetően.
Még nagyobb recesszióval számolhat a kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság szokásos negyedéves konzultációjának mára várt lezárását követően. (Az immár harmadik konzultáció során a Valutalap és az Európai Bizottság által tavaly ősszel nyújtott húszmilliárd eurós hitel felvételéhez kötött vállalások teljesülését vizsgálták a szakértők.) A budapesti egyeztetéseken a Napi értesülése szerint olyan makropályáról tárgyaltak, amely a Bajnai-kormány válságkezelő programjában szereplőnél is rázósabbnak ígérkezik. A GDP az idén 5,5-6 százalék helyett 6,7 százalékkal eshet vissza, amit jövőre további, közel egyszázalékos mínusz követhet. Ez a prognózis még az Európai Bizottság (EB) legutóbbi előrejelzésében szereplő 6,3 százalékos csökkenésnél is borúsabb képet mutat, ráadásul a beruházások és az export visszaesése szintén súlyosabb lehet, miközben a foglalkoztatottak létszáma 3 százalékkal apadhat. Oszkó Péter pénzügyminiszter mindenesetre a konzultációk megkezdésekor még úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány és Brüsszel GDP-prognózisa között nincs nagy különbség, és nem lát okot arra, hogy újabb megszorító lépésektől kelljen tartania a társadalomnak.
A munkanélküliségi ráta 2009. első negyedévében 9,7 százalékos volt, a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 764 ezerre csökkent, a munkanélkülieké 403 ezer főre emelkedett.
Az ipari termelés az idén februárban 28,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 25,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
