Az utóbbi fél évszázadban Magyarországon óriási számú abortuszt hajtottak végre. A meglévő adatok csak a legális művi terhességmegszakításokra vonatkoznak, nem számolva bele a törvénytelen beavatkozásokat és a spirál, valamint gyógyszeres abortív hatást előidéző szereket. 1950 és 1980 között összesen 4 528 240 abortuszt végeztek, azaz átlagosan naponta 325-öt. Az abortusz hirtelen 1956 után hatalmasodott el. Ekkor engedélyezték államilag, miután a Ratkó-törvényt feloldották. 1957-1966 között 1 642 417 abortuszt végeztek, az évenkénti átlagos szám 140-180 ezer közötti volt. Az abortuszok száma ezen a magas szinten állandósult 1973-ig, majd a fogamzásgátlók hatására csökkent és 1977-től a teherbeesés elleni védekezésnek a hormonális fogamzásgátlók szedésével történő gyakorlata terjedt el. 1967-1976 közötti tíz évben az abortusz 1 616 787 volt. Ebben az időszakban voltak évek, amikor az abortuszok száma kétszázezer fölé emelkedett, majd 1974-től 100 000 alá csökkent. 1977-1987 évek közötti abortuszok összes száma egymillió alatt maradt: 902 286, az éves abortuszok száma pedig 78 000-90 000 között ingadozott. Az utóbbi években átlagosan 120 000 abortuszt végeztek Magyarországon.
Akkor én leszek az, aki ruhasszekrénnyel a hatan érkezik:DDD
(Amugy valszeg csalodott lennél, mert a ruhataram nagy részét mégiscsak a jo öreg 501es Levi's-ek teszik ki polokkal meg pulcsikkal... inkabb a cipöimet kérd, cipömanias vagyok ui:)))
engem kissé sokkolt a felismerés, hogy a 36-38-ról már a 40-esre kellett átállnom. de közben persze vigyorogtam is, szerintem még senki olyan boldog nem volt attól, hogy többé nem megy rá föl a szokásos gatyaméret, mint én:)
cipôt ne is mondd, olyan nálam nincs, hogy méret. fazontól függôen 4 szám eltérés is van a csukáim között.
A holokausztnak igencsak kiterjedt irodalma van, én csak kevés ilyen könyvet olvastam. Merlétől a Mesterségem a halál az egyik kedvencem, elképesztő egy mű.
én meg - minthogy rez gyurcsibohóc mintaképének titulált múltkor - szekfűcsokorral, pirosban lejtek be... (vagy ki tudja, úgyis 11-én este kapok ki valamit a szekrényből...)
vizit én is biztosan felismerem:) ô meg engem, te vizit, úgyhogy lehetünk az elsôk. majd kérünk egy rántottát, az asztal közepére állítjuk, beleszúrunk egy gyertyát és kiirjuk, h in memoriam 7 milliárd tojás. az lesz az ismertetôjelünk.
Jelzem, hogy Lukácshoz hasonlóan nekem is a vizsgaidőszak végén ki fognak égni a jogi áramköreim, szóval, inkább csak a közös vihogásban leszek profi. :-)
Az alkatom biza ilyen, amikor egyetemre mentem, túlságosan is sovány voltam, mert egy évvel korábban kissé beteg voltam, és lefogytam. *ja, meg a szerelmes állapot is csökkentette az étvágyamat ;-)* Tehát nem véletlenül jött az vissza, de a gond az, hogy túl is szárnyaltam a megengedhető súlyt.
Voltaképpen nekem megfelelne egy középszint, amit mindenképpen el akarok érni. Az biztos, hogy a pár hónappal ezelőtti súlyom hosszútávon nem tesz jót a szervezetemnek.
Nem, csak tudod az a baj, hogy én pl. 42-44es ruhakat hordok, és pl. az elöbbiböl sokkal nagyobb a valaszték (azért nem mindent varrok magam). A 40esröl nem is beszélve...
Ue. lenne a probléma a cipömérettel is, de abba mar beletörödtem, hogy 41es labam van, kész:)))
Ahogy elnézem, tényleg igaz történet. És el is felejtettem, hogy a doktornő magyar volt.
Porrá zúzott álmok (Out of the Ashes) (J, M, K, EF)
Amerikai játékfilm, 2002 Rendezte: Joseph Sargent Forgatókönyv: Anne Meredith Fényképezte: Donald M. Morgan Zene: Charles Bernstein Főszereplők: Christine Lahti, Johnathan Cake Irodalom: Dr. Gisella Perl: Orvos voltam Auschwitzban 90 perc, színes
Tartalom – Gisella Perl szegedi orvosnőt 1944 nyarán a szegedi gettóból egész családjával együtt deportálják. Fia, férje, testvére, szülei, minden családtagja a táborba érkezést követően elpusztul. Orvosként, a náci hóhérok minden gaztettével szembesülve, túléli Auschwitzot, és Amerikába emigrál. Az állampolgárságról döntő esküdteket egy túlélő értesíti, hogy dr. Gisella Perl az egyik gyengélkedő orvosaként egyrészt terhes nők százain hajtott végre magzatelhajtást, másrészt tisztázatlan kapcsolatban állt dr. Mengelével, az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt orvosával, aki a szó legszorosabb értelmében véve élet és halál ura volt.
A filmben a három esküdt kérdései nyomán idézi fel a doktornő a megrázó történetet. A frissen érkezett magyar női foglyok közül a német őrség és Mengele doktor pánik nélkül akarja kiválogatni és gyorsan megsemmisíteni a terhesen érkezett nőket. Gisella Perlt akaratán kívül használja fel a tábori vezetés arra, hogy meggyőzze a terhes anyákat arról, hogy a saját érdekükben önként menjenek egy terhesgondozó otthonba. Az anyák hallgatnak a magyar doktornő szavára, és felmennek az értük jövő vöröskeresztes teherautóra, amely rögtön a gázkamrákba viszi őket.
Gisella Perlt fogolytársai döbbentik rá, hogy milyen szörnyű tömeggyilkossághoz asszisztált. Ekkor elhatározza, hogy minden terhes nőt rábeszél arra, hogy szabaduljon meg magzatától, mivel így megnő az esélye arra, hogy túlélje Auschwitzot, a holokauszt poklát. 1944 őszén-telén nem teljesen alaptalan az a remény, hogy a tábort vagy az oroszok, vagy a szövetségesek felszabadítják. Az esetleges túlélő nők kiheverve a rettenetes megpróbáltatásokat még szülhetnek újabb zsidó gyermekeket, és így meghiúsulhat a holokauszt lényege, a zsidó nép elpusztítása.
A tábori kórházban minden gyógyszer és komolyabb orvosi műszer nélkül kell gyógyítani a zsidó orvosnőknek, kápók és minden emberi vonást elvesztett német katonanők felügyelete mellett. Gisella Perl a hozzá kerülő betegek között a túlélési esélyeket mérlegelve kénytelen „rangsorolni”, annak a betegnek helyet biztosítani, akit még meg lehet menteni. Ebből iszonyafftos konfliktusokat kénytelen megélni a doktornő. Olyan tettekre is rákényszerül, amely a hippokratészi eskü betűjének, szellemének megsértése, megtagadása. Amikor az esküdt bírákból álló bizottság tagjai kérdőre vonják azokért a tettekért, amelyekről ő maga is tudja, hogy normális viszonyok között megengedhetetlenek, az orvosi hivatással összeegyeztethetetlenek, az esküdtek arcába vágja, hogy csak az értheti meg tetteit, aki megélte Auschwitzot, a holokauszt borzalmát. Gisella Perl története azt példázza, hogy egy embertelen, ordas eszme által vezérelt világban milyen iszonyatos nehéz összeegyeztetni a fizikai túlélést az emberségre, a morális tisztaságra alapozott világ erkölcsi szabályrendszerével.
Gisella Perlt az esküdtek nem találják bűnösnek, s megkapja az amerikai állampolgárságot. Az erkölcsi vád alól felmentik, ő maga azonban, noha tudja, hogy nők százait mentette meg, egy életen át nem tud szabadulni a saját és mások túlélése érdekében elkövetett borzalmak erkölcsi terhétől. Perl doktornő elhatározza, hogy további életét annak szenteli, hogy minél több szabad zsidó gyermek születhessen, s teljesedjen be a bibliai parancs. A film záró képsorában egy Amerikában élő, szegedről kivándorolt fiatal anya szülését vezeti le, akinek gyermekét ő vette el Auschwitzban, s mivel a magzat már életképes volt, ő ölte meg s tüntette el annak érdekében, hogy édesanyja túlélje a tábort.
Gisella Perl hosszú életet élt, Amerikában és később Izraelben gyermekek ezreit segítette világra. A film címe azonban arra utal, hogy az egykori hippokratészi esküt letevő fiatal orvosnő életről és munkáról szőtt álmait – a megannyi világra segített gyermek élete ellenére – széttörte egy őrült, emberellenes eszme. (A filmismertetést Schüttler Tamás írta.)
ha látunk néhány vihogó nőcit, komoly szaktekintélyekkel övezve, valamint egy fapofa sóbálványt életnagyságú kereszttel, amiről küretkanál lóg, na az vagytok Ti, és oda menjek. Életszerű volt?
mér akarsz te megszabadulni a kilóktól? ha pl. tanulás nélkül is felment volna rád, akkor lehet, hogy te olyan alkat vagy, így vagy szép, és kész:) különben is erôsen kétlem, hogy valami csábosan zörgô gebe lenne az ideál.
sejtettem, hogy ô is fogoly volt, más nem vállalkozott volna ilyesmire. sejthetôen nem is érzéstelenítéssel végezték a mûtéteket...:( ha igaz a történet, akkor ebbôl is látszik, hogy mi mindenre képes egy nô, hogy a nem kívánt terhességet megszüntesse. akár a saját élete árán is. (igaz, egy ilyen környezetben kiélezettebb volt a dolog: valószínûleg sejtették, hogy így is, úgy is meghalnak, de nem akartak még egy gyereket is kitenni az egész szörnyûségnek)
(jól tudod: Mengelét nagyon érdekelték az ikrek és a velük való kísérletek)
én ezt a nôt bármikor, bárhol szívesebben engedném praktizálni, mint jópár álszent, kenetteljes szarrágót. ennek a nônek kitüntetést adtam volna az emberségéért, bátorságáért és lelkierejéért. meg azoknak a szerencsétlen asszonyoknak is...ha túlélték egyáltalán.
az úgy nem lesz jó. nem akarja inkább a másolatot magánál ôrizni, és az eredetit a lovagteremben hagyni? (múltkor egy másolt kulccsal próbálkoztu...izé, próbálkoztam, de beletörött) cserében felôlem elrejtheti a "Bûnbánó Magdolna, spanglival a szájában napfelkeltekor pezsgôspohár-cserepeket szedeget " címû festmény mögé. majd gyakran nézek a képre.
Csak a joggal kapcsolatosakat? Én már csak az alapvető életfunkcióimat igyekszem fenntartani. Bár egy büdös szóval sem panaszkodhatok, mert most nem vagyok allergiás, majd augusztus közepétől szeptember közepéig a meleg lesz a legkisebb problémám. Örülök, ha levegőt kapok.
