Az egészségügyről, orvoslásról lehetne nyitni egy uj forumot.... amig itt nyugaton bezárták a beteget( ajtó.ablak) hogy kirekesszék a "friss levegőt" mert az rossz, addig keleten a sebeket kimosták kötözték stb.. kinai hajósnak kötelező volt a fenéktörlés a "dolog" után amit a szél felőli oldalon végeztek el és le kellett öblitenie egy vödör tengervizzel a palánkot... a keresztes hadjáratok után az ott letelepedettek fia körülmetéltették magukat ( a betegségek megelőzése miatt) erre nyugaton eretnekséggel vádolták meg ha kitudódott
Az arab kereskedőktől pedig még konkrét pénzleletek is hátramaradtak; az egyik közülük 880 körül arról írt, hogy a magyarok a Dnyeper mentén karavánban hajtják dél felé a foglyul ejtett szlávokat, hogy eladják őket Kherszonban a bizánciaknak. Zsákmányszerzés, külső adóztatás és kereskedelem nem is zárta ki egymást.
"Nyilvánvaló, hogy pl. az esetleg hiányzó vasércet nem lehet lovasrohammal megszerezni oszt a nyeregjkápára kötve hazavinni."
Meg még sok mindent - a zsákmánygyűjtés egy határon túl nem mehetett a mozgékonyság rovására, helyette inkább a hadjárat után hozták el a sarzsit - a fő cél az adóztatás kikényszerítése lett.
"Egyszerűen csak marketingszempontból kedvezőtlenebb."
Utóbb a vikingek még ránk is vertek egyet ez ügyben..)
Persze ennek ellenére volt adóztatás, és tényleg külső... De hát mindenki ezt szeretné, nem? ( Bizony, most is: Meg kellene hódoltatnunk a Microsoftot, a General Electricet meg a General Motorst, vagy a Toyotát, esetleg a Hyundai-t :); kár hogy fordítva van)
A belső/külső adóztatás tetszik, ebből a szemszögből még nem is gondoltam át....
Az adóztatást az állam azért hajtja végre, hogy bizonyos szolgáltatásokat nyújtson cserébe. Ez először volt a legfontosabb a katonai védelem, majd jöttek az igazságszolgáltatás/rendfenntartás, egészségügy, oktatás, infrastruktúra. A magyaroknál aztért nem kellett adózni, mert a katonai védelmet az emberek maguk látták el, az egészségügy ingyenes volt, az oktatás nem élvezett állami támogatást, a rendfenntartás szintén nem állami feladat, a törvényhozásért/igazságszolgáltatásért nem kértek pénzt, az infrastruktúrára meg nem volt szükség Istvánig...
Nem tudom, azért kereskedtünk is, legalábbis a bizánciak írtak ilyesmit, hogy luxuscikkeket adtak el a magyaroknak... Szerintem nem a zsákmányszerzés lehetett a fő ok. Nyilvánvaló, hogy pl. az esetleg hiányzó vasércet nem lehet lovasrohammal megszerezni oszt a nyeregjkápára kötve hazavinni. A honfoglaláskori Európában a háborúk nagyja szerintem védekező támadás volt. A germánok egymást is irtották, de míg egy gerrmán hadjárat során csak egy-két várost irottak ki, a magyarok többet is meglátogattak, bár a veszteség nem volt nagyobb, a széleskörű ismertség megtette a magáét. Egyszerűen csak marketingszempontból kedvezőtlenebb.
Nem éppen közkeletű a használata, de a történettudományban 'katonai demokráciának' nevezik ezt a formációt, ami főleg, de nem kizárólag passzolt a nomád népek leírására. Ahogy a gótokra, vikingekére, indiánokéra, etc. is; lényege éppen az, hogy a megegyezéses hatalommegosztás rendjét a közös katonai akciók megszervezésével fenntartsa, a végére viszont rendre kisül, hogy ez csak a hierarchia megnyúlásához, az egyeduralom kialakulásához vezet el.
A mükénéi, pláne a dór társadalmakra detto illik ez a fogalom, ők viszont a helyszűke miatt kevés kirabolni való népet találtak, Trójában is majdnem otthagyták a fogukat; egyeduralom eztán is kialakult az államok nagyobbik részénél, de később vagy a szolgák munkaerején alapuló, erőltetett egyenlősdit választották (Spárta) vagy rablás helyett kereskedelem útján javított az egzisztenciáján az a relatíve szűk réteg, amelyik a demosz vezetőjévé vált. Ezekben a háború közakarat tárgya volt, egy ember kevés volt ahhoz, hogy katonai ügyekben célszerűen és hatásosan döntsön. El is buktak idővel a hellén államok.
A germánok hódította kora középkori államok valahol a köztes helyzetben voltak: a vegyes barbár-római elit rendszeresen hadakozott, hogy harci sikerekkel javítson a hatalmi egyensúlyon, a zsákmányszerzés 'kényszere' viszont enyhe volt: míg ők befelé adóztattak, megsarcolásra képtelen munkaerő híján a nomádok kifelé tették ezt, megdobva némi szabadrablással a történetet.
Ez rögtön igazolható lenne, ha ki lehetne mutatni, hogy a "letelepedett" társadalmak kevesebbet hadakoztak. De szerintem nemhogy kevesebbet, hanem talán többet is. Például az athéni demokrácia aranykorát nézi az ember, vagy a barbár perszákat, hát elég nagy a különbség. Görögországban gyakorlatilag olyan végeérhetetlen volt a háborúzás, mint egy brazil sorozat.
Legegyszerűbben úgy lehetne ezt körülírni, hogy míg az egyiptomi társadalmakat a piramisépítés, a kínait a folyószabályozás késztette összefogásra, a nomádok esetében a hadviselés volt a legfőbb indok, a saját belső rendjük fenntartása érdekében éppen 'szükség' volt a háborúra. A nagyállattartás az állomány bővülésével egyre inkább egyoldalú termeléshez és specializációhoz vezetett, amit vagy kereskedelemmel, vagy rablással tudtak kiváltani.
Épp ezért nem mindig tudom teljesen elfogadni a nyugati historikusokat. Az ő számukra csak rablás volt. De ezzel szemben a magyar "versio" Bulcsu szerint nem volt szabad engedni hogy a szomszédok " magukra találjanak". Hogy ez egy idő után bekövetkezett egy másik dolog. Más " szittya nézet " szerint Nagy Károly által elrabolt avar kincseket akarták vissza- szerezni. Egy nagyon érdekes dolog ha annyira megvertek volna minket, "végzetesen" Ausg- burnál akkor Otto, nem tárgyalgatott volna a magyarokkal. Tudta több van a gyepükön belül mint azt sejteni lehet. Erre az avar kincsek visszaszerzésére, pedig azt mondom elfogadható indok, mert végig böngészve a nyugati múzeum katalógusokat, sokkal több avar arany tárgy lelhető fel a kolostorokban mint nálunk. Ez a nagyhatalmi "turáni átok" ha valamelyest is elfogadjuk a keleti rokonságot ( hunok türkök,avarok) és a honvisszafoglalást, akkor másképp áll a dolog. Hisz a sajátunkat jöttünk visszavenni, és megbüntetni azokat akik azt anno "elcsenték erővel".
Talán mert tisztában voltak vele, hogy a szövetségest erősíteni kell, az ellenséget gyakni. Voltak segítségnyújtó hadjáratok is, csak a dokumentáció az, ami nagyon gyenge. Ezt a vonásunkat a mai napig őrizzük.
Meg tudja valaki mondani nekem, a letelepedett magyar törzseknek miért volt fontos a nyugati s keleti kalandozások erőltetése?? Csak a rablás volt a fő szempont, vagy valami más volt a kiváltó ok. Bulcsu vezér és társai rablás, vagy más ( politikai ) okok miatt vállalták a majd évenkénti hadjáratokat. Nem volt más ok? Csak szintiszta gyilkolászás? A válaszoknál vegyük figyelembe egy még frissen letelepedett nép érdekeit is, amely talán nem azonos a nyugati történetírók által emlitett csak rabló szándékkal.
"A turáni átok nem más mint a turáni hatalmi tradíció továbbélése a tudatalattiban, ez egy egykor kalandozásból vagyis szabadrablásból élő nép múltának öröksége, ami sokak álmaiban megjelenik."
Nem igazán, majd ötszáz év megszállás után most tudunk először nemzetállammá válni, mintegy 250 évvel lemaradva Európa nyugati felétől; de hát a kihagyott fejlődési fázis erősen degenerált, életképtelen eredményhez vezet. (Az Eu a saját definíciója szerint nemzetállamok szövetsége). Az eddig politikai megfontolásokból kialakított (sokszor röhejes) történelmünk helyett egy valódi történelem letisztázása egy lépes ebben a folyamatban.
" Megváltozott a világ, de ezt a magyar népi hagyomány egyelőre nem képes követni." Értem, akkor adjuk fel a bográcsot, a népzenét, a paprikát, a lovaglást.... Marhaság. Minden nép története, hagyománya kultúrkincs, amely az egész világ tulajdona, de a megőrzésének a felelőssége az akt. népé. Amelyik nép nem teszi, azt egy világ fogja lenézni érte.
A magyar asztrológusok egybehangzó hagyománya szerint a magyar népnek a Nyilas a Napja és az Aszcendense egyaránt. Decemberben lesz 5 olyan nap, december 8-11. és 18-20. között, amelyben életünk során nem sokszor van részünk. Olyan időszakot jeleznek a csillagok, mint amilyen akkor volt, amikor Hunor és Magor egyesítette a hunok és a magyarok népét a turáni esküben. Erről ír a Javaslap legújabb számában Mireisz László.
... a magyarság szempontjából fontos időszakot jeleznek a csillagok. Olyan időszakot, mint amilyen akkor volt, amikor Hunor és Magor egyesítette a hunok és a magyarok népét a turáni esküben, melynek záradéka a turáni átok. Csak ekkor voltak a mostanihoz hasonló idők. Ezért joggal feltételezhetjük azt, hogy talán ez a hatbolygós "felbuzdulás" és a Plútó átalakító energiája elég ahhoz, hogy feloldódjon a turáni átok és véget érjen a hasadás kora. Mert ekkor nem a meghasadás és harc, hanem a szent hármasság, a harmónia lesz a Magyarok Istene.cikk >>>
Ma Európa elitjének tartják magukat - megint csak okkal: azt a civilizációt amiben Európa él – és ami maga alá gyűrte a világot, Nyugat-Európa hozta létre 18-19.században.
Szerintem másnak is volt egy-két szava hozzá, de azért érdemes szétnézni ebben az országban, hogy mióta ez a civilizáció beengedtetett miben van részünk. Kizsákmányolásban/gyarmatosításban(:jó,a közigazgatási rész ami a terheket is viszi az még a mienk maradt), kultúra elsekélyesítésben, oktatássilányításban, mammonimádatban, etc.,etc... úgyhogy a piedesztálfaragással még várni kéne.
De ha Károly nem volt, akkor ki rabolta ki az avarokat? Akkor ez is csak koholmány, nem?
Ez a téma szerintem is megérne egy oknyomozást.
"... még ugyanezen évben elküldte fiát Pippint nagy sereggel Hunországba... azok összes főemberei ismételten megadták magukat Pippinnek..." Mindezt mintegy háromszáz évvel a hun uralom vélhető összeomlása után !"
Szerintem a források értékeléséről, a népnevek alkalmazásáról még az Index topikokban is értékesebb információkhoz juthatsz, mint Illig könyvéből.
Hát ne haragudj, ez csont!
Én valóban elolvastam Illiget, meg a következőt is, de erről nem ír. Énsem onnan idéztem. Látom nemcsak beszélni, olvasni sem vagy hajlandó róla/tőle.
"A római keresztények, nyugati keresztények pogánynak neveztek mindenkit, aki nem római katolikus. Tulajdonképpen a fogalom ezt jelentette. Így az ő szemükben irtani való volt a bizánci kereszténység, ugyanúgy, mint a arianizmus, a manicheizmus, a magyar mágusvallás, később a török mohamedanizmus."
Ne ragattasd el magad, az 1054 szakadás előtt csak egyféle kereszténység volt Európában. Ezt még a "nemlétező" Károly se gondolta másként És nem a vallási hovatartozás döntötte el, hogy kire csap le a birodalom.
Hogy hányféle kereszténység volt, arról tudnék javasolni néhány forrásmunkát - szeretetből - ha érdekel, csak üzenj.
" Egy: ki beszél itt a kulturális elitről? Károly lenne az elit, aki írn i élete végégig nem tanult meg? Ők nem hadakoztak – ez a Te "hozzáköltésed". Kettő: még nem voltak bizánci keresztények "
E szerint a frankok nem hadakoztak. E szerint nem voltak akkor még bizánci keresztények. Jó, megengedem, hogy egyszerűsítve írtam, lehet hogy úgy kellett volna, hogy: " görögországi születésüknél fogva az ott eredeti nyelven írt Jézustörténetet kiválóan, elsőkézből ismerhető személyek által áttelepülés, vagy egyéb "fertőzés" okán beszerzett vallás/hit kategóriában szerzett ismereteket magukévá tévő, azt valló, hirdető, aszerint élő hun/avar/vagy egyéb identitású személyek" - de én csak ilyen egyszerűen írtam. bocs. máskor próbálok egzaktabb lenni.
Mint egyébként láttad/írtad: a frankok bizony hadakoztak. (:15 négyökrös szekér:)
Mitológiai oldalról ezeket a magyarázatokat ismerem én is.
A valós ok ennél egyszerűbb lehet, Mo pont egy olyan nyugat-keleti civilizációs és kulturális törésvonalon húzódik, ami hosszú távon lehetetlenné tette a társadalom egységbe forrasztását. Az eltérő értékrendek folyamatos csatája állandóan megosztotta és megosztja ma is a társadalmat. Ráadásul itt nemcsak a kelet és nyugat európai értékrendek ütközése jelenik meg, lokális konfliktusok továbbélése és folytonos kiújulása legalább akkora probléma.
