Valószínűleg a kérdésem későbbre vonatkozik és talán nem is ide, azért engedelmetekkel, hadd tegyem fel. Már jó ideje kutatom, hogy pontosan kik voltak a folkungok (Folkung-ház; folk kung: a nép(ek) ura?), de felettébb hogy, kik jelentették a Bjälbo-házat? Számos helyen a két ház egy, ugyanazon tényt jelenti, illetve a Bjälbo-házból alakult ki a későbbi Folkung-ház? Valaki világosítson fel, kérem. Valamint, a XII. század eleji svéd és dán népcsoportok közti viszálykodás az jogos uralkodás mely fél részére utal? Egy nemrég megjelents svéd Jan Guillou regényéből (-eiből) filmet készítettek (Arn – Tempelriddaren), ami azt hiszem szervesen kapcsolódik a fentebb feltettekhez. Kérem, hogy aki tud, szolgáljon nekem válasszal. Köszönöm.
Más oka is volt sürgősen pénz veretni. Mint minden új királynak első dolga az volt, hogy tudatosítsa az utolsó parasztal is hogy ki az úr a házban. Ennek a leghatásosoabb módja a pénzverés az új király képmásával. Hiszen ez mindenhova eljut mindenki megnézi az új pénzt és mindenki tudja hogy az az úr akinek hatalmában áll pénzt verni."
Úgy általában okey...
Gyakorlatilag az szokott történni, hogy a királyi kasszából, adókból elküldik a nyersanyagot, a régi pénzt a verdékbe, ahol beolvasztják, új lapkákat készítenek, majd az új király arcképével pennyket. (Nem volt divat a tömbezüst helyszíni tárolása.) Ehhez találtam kevésnek Harold 10 hónapos uralkodását, 44 verde fennmaradt érmeivel. Vili után pedig nem valószínű, hogy Haroldot vernek...
Lehet, hogy el vagyok tájolva. Ha jól fogom fel akkor most a Hastingsi csata (1066) előzményiről van szó. 1066-ba a Harold II Godwinson volt a király korábbi címe Earl of Wessex. Miután Edward the Confessor trónörökös nélkül halt meg 1066 januárjában, Harold II Godwinson meg lett koronázva Westminsteri apátságban.
Tostig megtámadta Angliát májusban, de ez sikertelen volt. Tostig Skócián keresztül Norvégiába ment és rávette Harold Hardrada -t hogy segísen neki a támadásban. 1066 szeptemberében együttesen szálltak partra Yorkshirenél. De őket Harrold II Godwinson megverte szeptember 25-én. A csatában meghalt Totsig és Harold Hardrada is. Nem sokkal ez után William is partra szállt Dél Angliában.
Mivel az uralma kétséges volt és több trónkövetelő fellépésére is számítani lehetett, nyilván első dolga volt felkészülni a háborúra. Ez azt jelenti hogy pénzé teszi a családi aranyat.
Más oka is volt sürgősen pénz veretni. Mint minden új királynak első dolga az volt, hogy tudatosítsa az utolsó parasztal is hogy ki az úr a házban. Ennek a leghatásosoabb módja a pénzverés az új király képmásával. Hiszen ez mindenhova eljut mindenki megnézi az új pénzt és mindenki tudja hogy az az úr akinek hatalmában áll pénzt verni.
Yorkba Londonból el lehet menni 10 nap alatt gyalog."
Eléggé közismert, hiszen Harold éppen 1066 nyarán amikor Vili normann gályái a Szajnán ringatóznak éppen 10 nap alatt teszi meg a 280 km-es távolságot Yorkig, hogy pofánvágja a norvég martalócokat, akik 866, 875 után megint elfogalják a várost.
Osztán amikor szeptember végén Yorikban ünnepel, akkor megint üröm vegyült boros poharába. Vili otthagyta a lágyan ringatozó Szajnát, és 6000 emberével partraszállt Pevensaynél.
Visszafelé Harold erőltetett menetben jött, így 9 nap is elég volt neki Londonig...
Minta az is hogy Yorkba ahhol pénzverde volt mivelhogy pénzre volt szüksége a háborúhoz William és Harold ellen. Yorkba Londonból el lehet menni 10 nap alatt gyalog.
Persze hogy hihető a rövid uralkodás, Edward the Confessor trónörökös nélkül halt meg Hódító Vilmos azonnal fellépet mint trónkövetelő, csakúgy mint Harold Hardrada Dánia és Norvégia királya.
"King Harold visited York early in his reign (fn. 30) and it was one of the 44 minting-places from which his coinage was issued. "
Ez szerinted hihető? Egy évig sem uralkodott...
Nem gondolom, hanem tudom.)
A Julián naptár i.sz. 154-ben került bevezetésre. A relatív római kronológia jó, tehát az idő tolódik fölfelé. Valahol pedig össze kell torlódnia a reális idővel. Ez lenne a dán történelemben az AD 884=i.sz. 1074!
Az angol sajnos bonyolultabb, de megoldjuk azt is...
A neve a római időkből való. itt halt meg Constantius Chlorus császár. Ez volt a neve mielőtt a vikingek megalapították Yorkot. mintahogy Alexandria neve Rhakotis volt mielőtt Nagy Sándor megalapította Alexandriát.
Most azt csinálod, hogy kijelented szerinted ezek a krónikák királylisták etc kitalálások, hazugságok, egy nagy összesküvés részei. "
Egy szóval sem állítottam! Azt mondtam, hogy egységes Angliakezdeménnyel 1066-tól számolok. Hogy a korábbi uralkodók Wessexhez, Sussexhez, Essexhez, Merciához, netán Kenthez tartoztak, ott van a kutya elásva. A történészek utólag rosszul azonosították őket. Nem hiszem például, hogy Yorkot a norvégok alapították volna. Nem egy nagy ügy 190 évet kitalálni oly módon, hogy sorba rakunk néhány párhuzamosan, egymás mellett uralkodó rexet!
Nem fogadod el a Viking hajók kronológiáját, a c14-et,"
Kérném dokumentálni, hiszen itt éppen azt írtam, hogy elfogadom...
Most azt csinálod, hogy kijelented szerinted ezek a krónikák királylisták etc kitalálások, hazugságok, egy nagy összesküvés részei.
De elfeledkezel arról, hogy ennyi erővel azt is bárki kijelenthetné hogy a hun Attila nem létezett csak kitaláció. Róla sincs több bizonyíték, mint a dán/viking királyokoról. Mesék legendák egy két beszámoló személyes találkozásról. De hátha csak hazugságok.
Szerintem nem hazugság, de ha a meglevő krónikákat, meg azt a pár tárgyi bizonyítékot elveted akkor nem marad semmi.
Namármost a hunokat nem fogod elvetni mert személyesen érint, de mond azt egy Norvégnak hogy a viking kor csak kitaláció.
Az egytlen eszközt ami bebizonyíthatná az igazságot az abszolut kormeghatározást ködösítésnek tartod és elveted, mert nem értesz hozzá és nem mersz utánnanézni, hátha nem neked ad igazat. Nem fogadod el a Viking hajók kronológiáját, a c14-et, az Argon izotóp vizsgálatot , nem fogadod el, hogy a napfogyatkozások nem a te álláspontodat támasztják alá, nem fogadod el a krónikákban leírtakat.
Eddig nem mondtál semmi mást csak azt, hogy: Bizonyíték az időhiányra, hogy nem hiszed el, hogy nincs időhiány.
Szerinted ezek az uralkodók mind kitaláltak. http://www.history.kessler-web.co.uk/KingListsBritain/EnglandYork.htm http://www.history.kessler-web.co.uk/KingListsBritain/EnglandWessex.htm http://www.history.kessler-web.co.uk/KingListsBritain/EnglandKings.htm vagyis hiányzik 190 év.
Szerintem meg NEM kitaláltak vagyis nem hiányzik 190 év.
874
The Danes overcome much of England, and Wessex is virtually the only independent survivor (along with the southwest of Mercia, which then recognises Alfred as it's overlord).
899 - 924
Edward the Elder
924
Aelfweard
924 - 940
Athelstan
United all the English & Danish under one ruler.
918
Athelstan becomes overlord of East Anglia.
c.920
Athelstan takes British Cornwall and the remnants of Dumnonia.
940 - 946
Edmund I
946
Edred, brother of Edmund, becomes first King of England.
Ez a csomag itt fennt kitalált. (AD 874+190=ca. Hastings!)
