De a három névről ejtsek itt is szót… Föltűnt, hogy a hun nevek között három olyan csillagnév is előfordul, amely megegyezik a mai, “hivatalosnak” is mondható csillagnévvel. A lélegzetem is elállt, amikor erre rádöbbentem, ismerve az örmények megbízható, pontos tudományosságát. Ez igaz! Nem lehet másképp! A három név kezdett magyarul beszélni, a többi is, arról, hogy a hunok régebben adták ezeket a neveket a csillagoknak, amelyek ezért a mai neveknél régebbi tudást őriznek! Régebbiek, mint a mai nevek! A hun csillagneveket használja a világ! És nekünk van közünk, igenis közünk van a hun csillagokhoz, mert magyarul csillognak!
Bethelgeuze. Fomalhaut. Aldebaran. Már magyarul szólt: Béthelgázlója, Áldozatbárány v. Bárányáldozat. Elemeire bontva a harmadikat: fon-fonódik, mál-málaszt (malom, mint málasztó, mint állatpofa, őröl), és a hát (-i bőr) szóelemek az arab (és német, stb) összesített jelentést is kiadják: - ról + állatpofa + bőr, röviden halszájbőr. És abban is biztos voltam, hogy minden feltételezésem nem lesz majd igaz, de sok bebizonyosodik majd. Attila király neve fent csillog az égen. Kápolnaszentelő: bizonyosság. Bajnokavató: 100 %. Meme: Nimrud felesége! Würen = Orion, de a hun névnek jelentése van, ez az eredeti! A Hun Orion alatt él az emberiség! Gyertyaszentelő: Jerkeni! Keresztény hun csillagok!
És bántják, gyalázzák a hunokat, mint a magyarokat. Mi vagyunk a legtöbbet szidott, gyalázott nép! Sok-sok negatív élmény növelte föl ezt a dacos büszkeséget: mi ezt tudtuk! Mindig is hittük, hogy ok nélkül hazudják le a magyarok csillagát az égről! Mindig reménykedtünk abban, hogy tán egyszer valami jót, biztatót, felemelőt is hallunk magunkról, nemcsak a kicsinységünket növelik. És íme, most itt biztat és emel bennünket a hun nyelv. Jó költőnk, József Attila érezhetett így, mikor először olvasott Attila királyról…- Igenis, van Attila név, és ezt már nem tagadhatják el tőlem! Sőt, királyi nevem van! – Így lelkesül az ember, ha valami jót, értékeset hall meg nemzetéről, őseiről."
Akit érdekel, nézzen utána. Hallotta már olyan véleményt is, hogy ez a VI. századi nyelv a magyar korabeli változata lehet. Végülis a Detre-féle anyag nyelvtanban azonos, logikájában azonos, szókincsében kb fele.
Ennyi. Szerintem nem kell begörcsölni attól, hogy ez igaz lehet.
Varga Gézának valóban megjelent a Turánban írása a hun nyelvről a közelmúltban. Azon nyelvi emlékeket elemezte, amelyekről felteszik a hun eredetet ill. kapcsolatát. A cikket olvastam, de nem kiáltottam rendőrért annak tárgyszerű voltát látva.
A Detre Csaba által közzétett hun nyelvi anyag egy feldolgozása és értelmezése megtalálható a hálón itt: http://hunnyelv.uw.hu/
Való igaz, török kapcsolatokat nehéz találni ebben a nyelvben. Mivel a hun nyugaton középtöröknek neveztetik, lesz még ebből némi vita. Nemcsak nyelviek, de időrendiek is.
Ha nagyon feltúrnám a könyvtáramat, biztosan megtalálnám.
Varga Géza szedte össze a hun nyelvre vonatkozó adatokat és azt állapította meg, hogy a hunok magyarul beszéltek. A Turánban jelent meg, de nem emlékszem a pontos dátumra.
Hivatkozik egy nyelvész álláspontjára is, akinek a tanulmányát a Magyar Nyelvből idézi, miszerint a hunok nem beszélhettek törökül (mellesleg iráni nyelven sem), mert a fennmaradt hun szavakat a törökök nem tudták volna kiejteni. Sorozatosan és alapvetően ellenkeznek ezek a hun szavak mindazzal, amit a török nyelvekről a nyelvészet mondani tud.
Ha megengeded, szerintem egyszerűen gusztustalan vagy. Altheimet, a hunok fő gyűlölőjét ajánlgatni pedig egyenesen sértés. Gondolkozz, mielőtt a Szentföldre indulsz!
Ezek közül Thompson könyvét nem ismerem, csak átlapoztam néhány éve, így nem merek véleményt mondani róla. Mindenesetre sokan vaskalaposnak nyilvánították a szerzőt.
Az említett hasznos könyveken kívül alapvető művek:
Bóna István: Hunok és nagykirályaik. Bp 1993. E. A Thompshon:Hunok. Szeged 2001.
+ Párducz Mihály hun kori szarmatákról íródott tanulmányai, + Vaday Andrea hasonló témájú írásai, + Vörös Gabriiella hasonló témájú munkái, ++++ sok egyéb...
Szegény Turtur reménytelen eset, nem kell vele foglalkozni.
Én is akartam már egy ilyen hun topikot indítani, meg egy parthus is hiányzik még véleményem szerint.
Az, hogy a hunokat szkítáknak is nevezték (ld. toposz!), az egy ügy, attól még nem kell mindenkit mindenkivel összekeverni.
Ajánlom mindenkinek Franz Altheim sorozatát a hunokról, meg Szász Béla részletes összefoglalóját. A Németh szerkesztette könyvben is sok hasznos megfigyelés található azért...
A hunok történelmeről sok adat van(ott vannak Priskos, a kinai stb. források). Viszont ott van még több eddig be nem bizonyított források(Arvisurák, Iszfaháni, Krétai kódex stb.). Egyszóval még semmisem biztos... Kiderülhetnek új dolgok.
Kínában (és a világ szinte valamennyi országában) "hunológusok", akik szeretnének a hunokról mindent kideríteni. De sokat kell még érnie a történelemtudomány ezen területének.
