Ebbe a topikba várjuk azokat a tapasztalatokat, amik a pénzintézetekkel kapcsolatban mint negatívum jelennek meg. Vannak olyan piaci szereplők (bankok, biztosítók, brókercégek, stb.) akik visszaélnek az ügyfelek bizalmával, átverik, megtévesztik, megkárosítják őket. Ha lehetséges csak olyan "eseteket" tegyünk közre, ahol bizonyíthatóan tévedés, átverés történt. A topik célja nem a céltalan sárdobálás, hanem a tapasztalatok közreadása, amiből már tanulni is lehet.
Visszavonta a Star Finance Pénzügyi Tanácsadó Kft. független biztosításközvetítői tevékenységi engedélyét és a társaságot törölte a felügyeleti nyilvántartásból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - közölte a felügyelet szerdán az MTI-vel.
-""Ezeken a hivatalosan letagadott de valóságos tényeken felesleges újra és újra lovagolni, a lényeg, hogy a magyarországi bankok a felelőtlenségük okozta titkolt veszteségeiket uzsorázással próbálják kompenzálni. Tehát egyrészről a magyar és régiós bankok (különösen az OTP) nem vallják be, hogy mekkora a valós és várható hitelezési veszteségük, másrészt a bankok a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteit inkorrekt uzsorás módon egyoldalúan az indokolt duplájára emelték, és egységes politikai támogatással paraziták módjára szipolyozzák ki a magyar lakosságot veszteségeik kompenzálása érdekében. Ez a jelenség az OTP esetében a többi magyaroszági banknál is extrémebb méretekben folyik.""-
Azonnali hatállyal törölte a felügyeleti nyilvántartásból a prágai székhelyű Capital Partners a.s. határon átnyúló befektetési szolgáltató valamennyi magyarországi függő ügynökét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Rendőrségi akciót tartanak a budapesti Bajcsy-Zsilinszky út 53. alatt - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A rendőrök lezárták a ház bejáratát, majd egy nőt és két férfit kikísértek az épületből, mikrobuszba ültettek és elvittek. A helyszínen az az információ terjed, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feljelentése alapján egy cseh központú brókercégen ütöttek rajta a rendőrök. A gyanú szerint több száz milliós, de lehet, hogy milliárdos csalás áll a háttérben. Klubradio
Szerintem nem kellene ilyet kitöltetniük, de kérjél erről egy állásfoglalást a PSZÁF-tól, ha már rájuk hivatkoznak. A pénzmosásról szóló törvény értelmében azt kell vizsgálniuk, nem származik-e bűncselekményből a pénzed. Ehhez nem kellene kéthavonta papírt aláírnod az adataid használatáról.
Sziasztok, Egy tapasztalatom van nekem is. Megosztom. Amíg MKB-nél voltam úgy kéthavonta aláirattak velem egy olyan papírt, hogy a.) a bank csoporton belül használhatja-e az adataimat saját üzleti céljaira b.) a bank a partnereinek továbbadhatja-e az adataimat azok üzleti céljaira. (Ilyen tartalmú nyilatkozatot anno a számlavezetési szerződésembe is beleírattak.) A dologban nem is az az érdekes, hogy többször aláiratták (feledékenyek), hanem hogy úgy állították be, hogy a PSZÁF kötelezi őket ennek kitöltésére, mivel a pénzmosás elleni törvények ezt megkövetelik. (Nem a "tényleges tulajdonosi nyilatkozat"-ról írok, az tényleg fontos és tudom, hogy ki kell tölteni és mi a célja)
Vajon minden marketing szagú papírt (nekem ez az volt) aláírathatnak az emberrel azon indokkal, hogy pénzmosás ellenes törvény előírja ezt? Az már más dolog, hogy feledékenyek és kéthavonta kitöltetik ugyanazt: tintám van elég :)
Ajánlom mindenki figyelmébe a Pénzvadászat (Csekő-Galambos)című könyvet, mely az életbiztosításokról rántja le a leplet!Szívesen venném ha írnának nekem olyan ügyfelek akik unit-linked terméket használtak, de becsapva érzik magukat!E-mail címem: molnar.t.bernadett@gmail.com
Elkezdtem videón is gyűjteni az ingatlanalapos tapasztalatokat, főként arról, hogy 1. milyen konkrét kárt okozott ez az intézkedés a befektetőknek, Balázs pl. kis hiján bukta a 2 milliós foglalót miatta, 2. milyen tájékoztatást adott és mit igért a bank, amikor eladta ezt a termékét és milyen módon tájékoztatott (vagy sem) a feltételek változásairól. Apránként teszem fel a külső blogra: http://erdekvedelem.nolblog.hu Ingatlanalapok károsultjainak érdekvédme
Azért egy dolgon érdemes lenne legondolkodni. Vajon a hátrányt szenvedő fél is mindent megtett azért, hogy az esetleges félreértéseket-hibákat-szándékos átveréseket elkerülje? (Nem) Ha nem, akkor ezen nem kellene változtatni? (Kellene)
Régi római mondás: Óvakodjon a vásárló. Talán meg kellene fogadni.
Szóval nem egészen két és fél beadvány érkezett. Én meg közlöm a PSZÁF-fel vagy az illető újságíróval, hogy Magyarországon a számok közti vessző a tizedesvessző... ezresek közé vagy pontot, vagy semmit. Pénzügyi vonalon ez a minimum. Persze manapság keverednek a dokumentumok az angol nyelvűekkel, ahol meg fordítva van.
Mire panaszkodnak az ügyfelek a pénzügyi szektorban? - még mindig általános a tájékozatlanság
2006. február 17. 09:50
2005. IV. negyedévében 2,424 db panaszbeadvány érkezett a Felügyelet ügyfélszolgálati és panaszkezelési területére - közölte a PSZÁF. A panaszok mögött sok esetben a tájékozatlanság áll. Sokszor azonban jogosan panaszkodnak az ügyfelek a tájékoztatási hiányosságokra, az ügyfélszolgálati problémákra, a késedelmes kifizetésekre.
A pénz- és tőkepiaci szektort érintően 2005. IV. negyedévben 539 db új panaszbeadvány érkezett a Felügyeletre. Ebből a bankokat 420, a pénzügyi vállalkozásokat 66, a takarékszövetkezeteket 24, a befektetési vállalkozásokat pedig 11 panasz érintette. A panaszoknak mintegy 20%-a bizonyult megalapozottnak. A pénz-és tőkepiacot érintő panaszbeadványok száma az előző negyedévhez képest jelentős, mintegy 28 %-os emelkedést mutat. A növekmény a megelőző év hasonló időszakához (2004 IV. negyedévéhez) viszonyítva pedig rendkívül magas, 56%-os.
A számok alapján tendencia jellegű változás - a panaszok típus szerinti megoszlásában - negyedéves összevetésben nem érzékelhető, de hosszabb távú visszatekintés alapján különösen a tájékoztatási hiányosságokra utaló, és az ügyfeleket terhelő kondíciók (jutalékok, költségek...) mértékét kifogásoló panaszok száma nő.
A panaszok jelentős hányada azügyfelek tájékozatlanságából, hiányos ismereteiből, míg kisebb hányaduk - kb. 30% - a panaszolt intézmény által nyújtott általános vagy konkrét ügylethez kapcsolódó tájékoztatás hiányosságából ered. A tájékoztatási hiányosságok felszámolása érdekében egyes intézmények már intézkedtek.
A panaszok mennyiségi növekedése vélhetően annak is következménye, hogy az ügyfelek tájékozottsága a panasztétel, illetve az érdekérvényesítés lehetőségeinek tekintetében folyamatosan bővül, valamint az elektronikus levelezéssel az ügyfelek igénybe vehető eszköztára nő, egyben egyszerűsödik.
A méltányosságra apelláló beadványok száma - sokszor a banki szféra közismerten nagy nyereségességére való hivatkozással - ugyancsak növekedést mutat. Általánosságban megállapítható, hogy a nehezen áttekinthető, egyre összetettebb banki, vagy lízing konstrukciók szaporodásával az általános ügyféltájékozottság "lépéshátránya" nem csökken. Ugyanakkor kedvező tendencia, a kockázatokat figyelembe nem vevő, kizárólag "hozamszemléleten" alapuló befektetések visszaszorulása.
Továbbra is domináns a hitelszerződéseket érintő panasztípus. Az ügyek kapcsán látható, hogy a panaszosok nem számolnak a változó kamatozásból eredő következményekkel, nehezményezik a törlesztő részletek mértékét, az előtörlesztéssel járó többletköltségeket, az azokra vonatkozó előzetes tájékoztatás elmaradását, az állami támogatás igénybevételének és az ÁFA-visszaigénylés körülményességét. A hitelbírálat költségeit, időigényét sokallják, hiányolják az elutasítás indoklását.
A szóbeli tájékoztatás hiánya általában nem bizonyítható, és az esetek döntő részében az ügyfelek a szerződési feltételek előzetes megismerését aláírásukkal "igazolják".
A bankkártyák használatával kapcsolatos panaszok döntő részt megalapozatlannak bizonyulnak, mivel a PIN kód ismeretében történő kártyahasználat az ügyfél felelősségét veti fel.
Tőkepiac
A tőkepiac működésével összefüggő panaszok az elvárt hozam mértékét kifogásolják, vagy a befektetés járulékos költségeit sokallják, illetve azokat méltánytalannak tartják. A tőkepiacon felszínre került anomáliák (befektetési szövetkezetek, jogosulatlan tevékenységek, megalapozatlan, irreális hozamígéretek) óvatosságra intőek, így várható az ügyfelek "átterelődése" az egyszerűbb banki konstrukciók (betétek) irányába.
Szaporodtak a szolgáltatók "erőfölényét" nehezményező, vagy méltányosságra hivatkozó "panaszok", ahol is az ügyfél - mulasztásának tudatában, esetenként hivatkozva a bankok túlzott nyereségességére is - adóssága elengedését, vagy a felszámított díjak csökkentését kéri. A panaszok intézményenkénti megoszlását tekintve kimutatható, hogy egy bank esetében 2005. IV. negyedévében a panaszok száma meghaladta a 100 beadványt, egy másiknál pedig megközelítette azt. A további 6, leggyakrabban bepanaszolt hitelintézetek esetében a panaszok száma egyenként 10 és 40 között volt.
Az ügyfélszolgálatra a pénz- és tőkepiaci szektort illetően 1,896 db telefonhívás érkezett, amelyből 1,580 db a pénzpiacot, míg 316 db a tőkepiacot érintette. E területen leginkább a hitelintézetek hitel elbírálási eljárása jelentkezik kifogás tárgyaként (meghirdetett ügyintézési határidő túllépése) illetve a hitelösszeg folyósításának késedelme, valamint a teljes előtörlesztés esetén a jelzálogjog törlésének elhúzódása.
A BAR listával kapcsolatos, jelentős számú panasz nagy része azért keletkezett, mert nem volt egyértelmű a felkerülési feltételek jogszabályi értelmezése. A tőkepiac területéről érkezett panaszok a kiszorítási eljáráshoz kötődő ügyletekhez - néhány tőzsdei cég részvényeihez - kapcsolódtak. Sokan kifogásolták a kárpótlási jegy hasznosítók munkáját, osztalékpolitikáját.
A biztosítási és pénztári szektorra vonatkozóan 2005. IV. negyedévében 419 db új fogyasztói bejelentés érkezett a Felügyeletre. Ebből 385 db panasz a biztosítási szektort, míg 34 db a pénztári szektort érintette.
A panaszügyek jelenlegi feldolgozottsága mellett - a panaszok 33%-át az érintett pénzügyi szervezetek részben vagy egészben megalapozottnak ítélték.
Biztosítási szektor
A biztosítási ügyek 53%-a a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggő panasz volt, míg az életbiztosítások 20%-os arányt képviselnek. Ezt követik a lakásbiztosítások 11%-os aránnyal, majd a casco-biztosítások 8%-kal. A fentieken túl, egyéb vagyon ágazatban 10 db, baleset és betegségbiztosítást érintően 10 db, míg felelősségbiztosítást illetően (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kivételével) 6 db panasz érkezett.
Biztosításközvetítési tevékenységet 24 db panasz érintett.
A IV. negyedéves fogyasztói bejelentések közül említésre méltó az az eset, amely arra utal, hogy egy, független biztosítóközvetítőként eljáró cég közreműködésével tett casco, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlat hónapokig nem jutott el az adott biztosító intézethez, illetve annak nyilvántartásában e szerződések nem lelhetők fel. Két másik ügyben biztosításközvetítő részéről felmerülő jogosulatlan tevékenység volt vélelmezhető, melyet a Felügyelet kivizsgál.
Az egyik biztosító intézetnél jelentősen megemelkedett a panaszok száma az ügyfélszolgálat működésével, illetve a késedelmes teljesítéssel kapcsolatban. Egy másik biztosítónál szerződés-, illetve díjnyilvántartási problémák kapcsán érkeztek panaszok, amelyek mögött akár rendszerprobléma is állhat, melynek okait a Felügyelet szintén megvizsgálja.
Az egyik biztosító intézet esetében több bejelentő azt sérelmezte, hogy a biztosító a peres eljárások során hozott bírósági határozatokban foglalt kötelezettségének késedelmesen tesz eleget. A biztosító minden esetben esetinek minősítette a késedelmet, azonban az ismétlődő panaszok ezt némileg kétségbe vonják. A jelzett ügyek egy része kapcsán a Felügyelet már vizsgálatot indított, további ügyekben pedig rövidesen vizsgálatot kezdeményez. A panaszkezelési terület által észlelhető problémák az ügyfélszolgálati terület által is érzékelhetőek voltak.
Különösen a kárügyintézések elhúzódása, ehhez kapcsolódva a biztosítók elérhetetlensége, és egyre nagyobb számban a "csekk" útján történő befizetés körüli anomáliák kerültek észrevételezésre az ügyfélszolgálati megkeresések során.
Összességében biztosítási ügyben 1055 db telefonhívás érkezett az ügyfélszolgálatra az adott időszakban. Ez az előző negyedévhez viszonyítva enyhe emelkedést mutat, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás újra kötésének lehetőségéből adódik.
Pénztári szektor
A pénztárakat érintően 34 db beadvány érkezett a negyedévben, amelyből 23 db az önkéntes- míg 11 db a magán-nyugdíjpénztárakat érintette.
A Felügyeletre 702 db telefonhívás érkezett a pénztárak működésével összefüggésben. Ezek döntő része a munkavállalók pénztártagságával kapcsolatos egyeztetés, valamint az önkéntes pénztárak esetében a 10 év várakozási idő letelte utáni lehetőséggel összefüggő információkérés volt.
Szemérmetlenül hamisítanak! - A biztosítónak az aláírásod sem szent!?
2006. február 14. 08:05
Kevés ember van ma Magyarországon, akinek az ismeretségi körében ne vertek volna át legalább egy valakit valamilyen pénzügyi befektetés vagy életbiztosítás kapcsán. Pedig a megtakarításnak ez a formája nagyon gyümölcsözõ, jó hozamokkal kecsegtet, az állam is ad rá adókedvezményt, emellett össztársadalmi értelemben is hasznos, növeli a megtakarításokat, tõkésíti a gazdaságot stb. Hol itt a gond? Miért találkozunk nap mint nap felháborodott, becsapott és kijátszott panaszosokkal? Hadd adjak rá egy nagyon közhelyszerû választ: a megtakarítás jó dolog, a kispénzeket intézményi befektetõk összegyûjtik és azokat befektetik a tõkepiacon, ahol mint tudjuk, a hosszú távú befektetõ sokkal nagyobb hozamokat tud elérni mint a banki betéttel vagy esetleg állampapírokkal.
A baj a játék résztvevõiben van: mint tudjuk ott a bûn, ahol a pénz. Márpedig néhány tanulságos példa után már a legtöbb ember nem akar a saját kárán tanulni. Az ügynök, a közvetítõ nagyobb jutalékot akar, az ügyfél jó konstrukciót. És hát sajnos a rossz konstrukcióért jár a legnagyobb jutalék. Mi a megoldás: vedd rá az ügyfelet a jóra és írasd vele alá a rosszat, ha pedig nem tudtad így becsapni, hamisítsd meg a papírokat. Ez a mai témánk, amit egy megtörtént eset ihletett!
Adott egy megtakarítási jellegû életbiztosítás (a kérdésben járatosok számára unit-linked). Az ügyfél elmegy az ügynökhöz, több, hosszas beszélgetés után ki is választ egy terméket. A történet egyszerû: hosszú távon kell gondolkodni. Az ügyfél vállalja, hogy havonta fizeti a biztosítási díjat. A befizetett összeget a hozamokkal 6 év után ki lehet venni, azonban, ha az ügyfél ezt korábban teszi, akkor a biztosító a befizetett összeg egy részét visszatartja, de a pénz 95%-át ilyenkor is kifizeti. Az ajánlatot az ügyfél kitölti, és ha már 6 év után fel lehet mondani, miért ne kötné határozatlan idõre a szerzõdést: szóljon, hát holtomiglan, de legalábbis, amíg fel nem mondom. Aztán csoportos beszedési megbízást tesz a számlájára, és végtelen nyugalommal tûri, hogy fialjon a pénze. Kicsit késve, de megkapja a kötvényt, amiben a biztosító örömmel tájékoztatja, hogy 20 éves a szerzõdés futamideje. Nem gondoltam volna, hogy már csak 20 évet élek, de ha a biztosító így gondolta mindegy is, a lényeg, hogy 6 év után fel tudom mondani.
Egy évvel késõbb azonban technikai kérdések okán felhívja a biztosító ügyfélszolgálatát, és ott mellékesen megjegyzik neki, hogy két év után kiveheti a pénzét, semmi gond, és meg is kapja a befizetett összeg 6%-át. Hmm… tehát 6%-át, ami pont 89-cel kevesebb, mint a 95%. Itt már valami gyanússá válik, ideje utánanézni a biztosítás általános szerzõdési feltételeinek. Nem részletezem: kiderül, hogy az ügyfél rossz általános szerzõdési feltételeket kapott, és nem a „lehet, hogy 20 év múlva találkozunk” biztosítás kondícióit adták át neki. Kezd lényegessé válni, hogy a biztosítás hány évre szól, 20 vagy egy igazi fekvõ nyolcas. Aztán kiderül az is, hogy a fekvõ nyolcast 10 év után fel lehet mondani, a 20 éveset pedig… na ugye kitalálják. Azonban egyiket sem lehet 6 év múlva. A jogban járatos ügyfél mit tehet, kikéri a biztosítónál lévõ papírok másolatát. Ha eddig zavaros volt a történet, hát most világossá válik: ott is alá van írva, ahol nem írta alá (húha, errõl valahol olvastam, hogy bûncselekmény), az általa aláírt futamidõt egy grafológiai zseni átírta egy másik termékre. Ha egyszer annak magasabb a jutaléka végül is miért ne. A többi legyen az ügyfél baja. Teszem hozzá, hogy az ügyfél saját példányán ezek a „javítások” nincsenek rajta, látható tehát minden épelméjû ember számára, hogy azok utólag kerültek rá. Szóval a történet, aminek az elején úgy tûnt, hogy valami bonyolult jogi fejtegetésbe fog torkollni kristálytiszta lett, és nem kell hozzá semmilyen jogi elõképzettség, hogy valaki rájöjjön: itt valakivel nagyon ki… kivételesen bántak, vagyis meghamisították az ajánlatot, bûncselekményt követtek el. Sose gondoltam volna egyetemi éveim alatt, hogy ilyen jól fog esni egy bûncselekmény felfedezése.
Ja, ne féljenek. Ma már az írásszakértõk (a rendõrség számos ilyet alkalmaz) nagyon nagy pontossággal be tudják azonosítani, hogy ki mit írt alá, azt pedig minden esetben meg tudják állapítani, hogy egy firkálmány nem valakinek a szignója. Bizonytalanabb, ha maga az FBI csinálta az aláírást, de ezt a lehetõséget egyelõre zárjuk ki. Szóval itt lenne az ideje a happy end-nek, amit mindenképpen megérdemelne Ön, aki átrágta magát a fenti történeten. De nem. A biztosító szerint az ügynök hibája az egész, õk valóban nem tehetnek a dologról, hozzájuk hamisítva érkeztek a papírok, hát õk ennek megfelelõen jártak el. Gondolom az ajánlat meg érvényes, mert hát valaki csak odaírta az ügyfél nevét, az meg lényegtelen, hogy nem az ügyfél volt az. Kicsire nem adunk. Hát igen, mindenki felelõs azért az aláírásért, ami hasonlít a sajátjára. Újabb jogelv, de haladjunk, lesz még. Az ügynök igazgatója szerint az egyik alkalmazott kért engedélyt a hamisításra, és mivel az alkalmazott azt mondta, hogy az ügyfél jó barátja, azt mondták neki: miért ne. És a felháborodott ügyfélnek mit válaszoltak: igen, a barátja aláírta maga helyett, nem tudta? Nem baj, nem történt semmi, végül is ismerte a hamisítót, akkor pedig minden épeszû ember látja, hogy ez nem hamisítvány. Itt is az újabb jogelv: helyetted minden ismerõsöd aláírhat.
Még mielõtt egy biztosítási piac dõlne össze Önökben, azért hadd mondjam el, hogy a fenti jogelvek nem részei a magyar jognak, viszont a fenti történetben bûncselekmény történt, ami talán egy fokkal súlyosabb, mint közterületen vizelni vasárnap hajnalban. Nemcsak bûncselekmény történt, de a szerzõdés nem jött létre, a biztosítónak vissza kell fizetnie a befizetett összeget kamatostul, persze, csak ha érdekli egyáltalán, hogy mi van a Polgári Törvénykönyv nevû ponyvában. És azt se felejtsük el, hogy van nekünk egy PSZÁF-unk, aki bírságol, mûködési engedélyt felfüggeszt… Szóval folytatása következik. Lassan õrölnek a biztosítók malmai, nemsokára kiderül mennyire tisztességesen.
