Döntő bizonyíték: 4. Az alkohol károsítja a homloklebenyt
Az alkohol közvetlen hatást gyakorol a homloklebenyre amellett, hogy a gyógyszerezés mellékhatásainak kockázatát tovább fokozza. Ez Amerika egyik legerőteljesebb homloklebeny-pusztítója. Tekintsünk át néhány felvilágosító jellegű információt.
Néhány évvel ezelőtt alkoholistákat és nem alkoholistákat tanulmányoztak két diagnosztizáló eljárás segítségével: mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) és pozitronemissziós tomográfiával (PET). Az MRI egy most is népszerű vizsgálati módszer, ami képes az agy valódi struktúráját visszatükrözni. Az alkoholisták esetében nyilvánvalóvá tette, hogy a homloklebeny szürkeállomány-veszteségének a mértéke lesújtó. A szürkeállomány az a réteg, ahol az agy idegsejtjeinek tömegei gyülekeznek, sűrűsödnek össze (ellentétben a mélyebben fekvő fehér állománnyal, ahol az ezeket a sejteket elhagyó idegrostok vannak túlsúlyban). Ez a szürkeállomány- veszteség, amit szaknyelven kérgi (kortikális) sorvadásnak (atrófiának) neveznek, azoknak az agysejteknek a tényleges veszteségét jelenti, melyek fontos szerepet játszanak a homloklebeny működésében. A PET-vizsgálat az agyi funkciót vizsgálja. Ennek során az alkoholistáknál alacsonyabb szintű glükózanyagcsere mutatkozott, ami homloklebeny gyengébb működésének egyik jellemzője.
Ezek a homloklebeny-károsodások nem korlátozódnak az alkoholbetegekre. Az elvont gondolkodási képességben a kutatók mérhető csökkenést találtak annak az 1300 férfinak és nőnek a körében is, akik csak társas összejöveteleken ittak. Ők átlagosan csupán heti egy alkoholtartalmú italt fogyasztottak, a férfiak hetente kétszer 2-3 alkoholtartalmú italt, a nők még kevesebbet. Átlagosan minden ötvenedik napon ittak és csupán két alkoholtartalmú italt. Még ezeknél az alacsony fogyasztási szinteknél is rosszabbodást mutatott ki a mentális működés vizsgálata. Ahogy nőtt az alkoholbevitel, úgy csökkent az elvont gondolkodás képessége (a homloklebeny teljesítőképességének fokmérője). Ezeket a változásokat nem lehet heveny alkoholhatásokkal vagy részegséggel magyarázni, mivel a mentális működés értékelését 24 órával az alkoholfogyasztás után végezték el.
Sokan vallják, hogy az autóbalesetek elsősorban azért gyakoribbak az italt fogyasztók között, mert az alkoholnak komoly hatásai vannak a koordinációra, ítéletalkotásra és éberségre. Ez észlelhető az alkoholbetegeknél és a láthatóan lerészegedett embereknél. A probléma azonban sok esetben az ítéletalkotás terén jelentkező hajszálrepedésekkel hozható összefüggésbe, melyek épp a társasági ivóknál fordulnak elő. A viszonylag kevés alkoholt fogyasztó vezetőknél látszólag nincs baj a koordinációval. Beszédük is normálisnak látszik. Azonban néhány pillanattal később már megfaroltak az autópályán vagy karamboloztak. Az oka? Meggyengült helyzetértékelésük nem figyelmeztette őket idejében a sebességre, a kanyarra vagy a közúti vészhelyzetre. A 0,05-0,09 százalék véralkoholszintű egyéneknél (ez a legtöbb államban jóval kevesebb a törvényes határnál) a nulla véralkoholszintű emberekével összevetve legalább kilencszer nagyobb az esélye annak, hogy végzetes közlekedési balesetet szenvedjenek. Ez többnyire annak a következménye, hogy az alkohol az agy más részeinél, például a koordinációs központnál sokkal erősebben károsítja a homloklebenyt.
Az alkohol a magzat agyának kifejlődését is gátolja. Ismert dolog, hogy azok a nők, akik terhességük ideje alatt alkoholt fogyasztanak, kedvezőtlen hatást gyakorolnak utódaik életére.
Életmód a gyógyszerkezelés ellenében
- Sokan élnek úgy, hogy áthágják az egészség törvényeit, és nem tudják, hogy evési és ivási, valamint munkaszokásaik összefüggésben vannak egészségükkel.
- Nincsenek tudatában állapotuknak, amíg fel nem üti a fejét valamilyen betegség.
- Életmód változtatás helyett azonban általánosságban gyógyszereket használnak: a májra a szívre az agyra tabletták gyakorolnak hatást , és e szervek gyakran betegség alatt nyögnek.
Az alkohollal foglalkozó, "Kérsz egy italt?" című fejezet ezt tovább taglalja. Az állatkísérletek különösen érdekesek, kijózanítók, s különösen jól illusztrálják ezt, mert rámutatnak egy másik rizikófaktorra, ami gyermekkori agyi károsodást idéz elő - ez pedig a szülők alkoholfogyasztása. Az italozó apák nagy valószínűséggel károsítják gyermekeik homloklebenyét. Ellen White évtizedekkel ezelőtt írt már az efféle szülői tényezők befolyásának fontosságáról.
A szülők alkoholfogyasztása károsítja a magzatot
- iszákosok vagy dohányosok gyermekének agya károsodott, vágyai és szenvedélyei felerősödtek
- a gyermekeik sokszor már a születésük előtt magukon viselik a jellemnek ezt a bélyegét
- meg nem született nemzedékeket veszélyeztet a dohány és a szeszes ital
- szülők (apa és anya is) akik korlátlanul fogyasztanak bort és szeszes italt, gyermekükre a gyenge testalkat, az értelmi és az erkölcsi gyengeség, a természetellenes vágyak, az ingerlékeny vérmérséklet és a gonosz tettekre való hajlam örökségét hagyják
5. A koffein aláássa a homloklebeny működését
A koffein messzemenő hatást gyakorol az agyra. Ez nem meglepő, hiszen ez Amerika legkedveltebb kora reggeli serkentőszere. Ezért a serkentésért súlyos árat kell fizetni. Vizsgáljuk meg, hogyan működik a koffein, majd ismerjük meg a vele járó mellékhatásokat is!
A koffein az agy kommunikációs rendszerére hat. Ezzel kapcsolatban fel kell idézzük magunkban, hogy az agy sejtjei kémiai információcsere folytán tartanak kapcsolatot egymással. Az idegsejtek neurotranszmittereknek (idegingerület- közvetítőknek, üzenetközvetítőknek) nevezett kémiai hírnököket választanak ki, melyeket a szomszédos sejtek felfognak. Ezek az idegingerület-közvetítők változásokat idéznek elő, melyek a befogadó sejtben mennek végbe. Néhány idegingerület-közvetítő serkentőleg hat a fogadó idegsejtre, míg mások gátlást okoznak. A koffein széles körű hatása a sejtnek elsősorban azt a képességét befolyásolja, ami két idegingerület- átvivő - az acetil-kolin és adenozin - szintjére hat. A koffein szétzilálja az agy vegyi folyamatait azáltal, hogy megnöveli az acetilkolin szintjét és gátolja, megbénítja az adenozin átvitelét. A koffein tehát felborítja az agyban az idegközvetítés finom egyensúlyát, aminek pusztító következményei is lehetnek. Az adenozin tompítja az agy idegközvetítésének számos aspektusát. A koffein az agy természetes munkavégző képességét is gyengíti, és így válik lehetővé, hogy a koffein mesterségesen serkentse az agyat.
A laikus számára az adenozin talán "csalónak" tűnik. Különben is, ki akarja elnyomni az agyi átvitelt? Világosabban látjuk ezt a kérdést, ha szemügyre veszünk egy analógiát: a jó fékek fontosságát az autóban. Nem azért szállunk be egy autóba, hogy megállítsuk, hanem azért, hogy elmenjünk valahová. Nem éreznénk igazán kényelmesnek, ha olyan autót kellene vezetnünk, amit nem lehet megállítani. A jó fékek nélkülözhetetlenek, főleg egy olyan jármű esetében, amit gurulásra terveztek. Ugyanígy az idegközvetítők, például az adenozin is igen fontos az agy egyensúlyi helyzete szempontjából, hiszen az az óriási szerepe, hogy nyomja a féket. A pszichiátria irodalmában komoly aggodalmaknak adnak hangot amiatt, hogy a koffein kiegyensúlyozatlanná teszi az agyműködést. A koffein összefüggésbe hozható a szorongással, a szorongásos neurózissal, pszichózissal (ez olyan állapot, amelyben az egyén elveszti kapcsolatát a valósággal) és a skizofréniával (a tudathasadásnak nevezett betegséggel). Más kutatók ehhez a listához még hozzáteszik a koffein kiváltotta lázas képzelődést és az anorexia nervosát (az idegi alapú étvágytalanságot).
A dopaminnak nevezett harmadik idegközvetítő szintje is megemelkedik, ha koffeintartalmú italt fogyasztunk.
Ez pedig igazán aggasztó. A legelterjedtebb pszichés betegségek közül néhány, például a skizofrénia is, részben a dopamin túl nagy mennyiségének tulajdonítható. A komoly mentális rendellenességeknél alkalmazott gyógyszeres kezeléshez ténylegesen hozzátartozik a dopaminblokkoló hatóanyagok alkalmazása. Következésképpen nem meglepő, hogy a koffein, ami megemeli a dopaminszintet, bizonyos mentális betegségek kockázatát még akkor is növeli, ha látszólag olyan ártalmatlannak látszik.
Más pszichés betegségek is származhatnak az agyi kommunikáció koffein által kiváltott kiegyensúlyozatlanságából. Ez különösen igaz a depresszióra. A csökkent homloklebeny-funkció és vérellátás a depresszió jellegzetessége. Kísérletek jelzik, hogy ezek a változások részben a homloklebenyben lévő dopaminszinttel kapcsolatosak. Miután felismerték, hogy a koffein semlegesíti az agy jó vérkeringéséről gondoskodó adenozin hatását, ugyanakkor kiegyensúlyozatlanná teszi a dopamin élettani szerepét, természetesen nem csodálkoznánk, ha kapcsolat lenne a kávéfogyasztás és a depresszió között.
A nemzetközileg is elismert, norvég, Tromso szív-kísérletsorozatként ismert kutatási program legalább részben már megfelelt a kérdésre. A skandináv kutatók 143 000 férfit és nőt vizsgáltak, és a depresszió jelentős mértékű növekedését állapították meg azoknál a nőknél, akik igen sok kávét fogyasztottak (viszont a férfiaknál, akik hasonló mennyiségű kávét ittak, nem állapítottak meg effélét).
A több kávét fogyasztó nőknek a depresszió mellett több stresszel vívott küzdelemből származó problémájuk is van. Nem világos, hogy ezek a hatások miért nem mutathatók ki férfiaknál. Talán azt jelzi ez, hogy a nők sokkal fogékonyabbak, érzékenyebbek a koffeinre, vagy talán a koffein fogyasztásával arányban nagyobb a nők depresszióra való hajlama.
Az agy ráhangolódása a koffeinre függést okoz
Ha a koffein olyan jó nekünk, ahogy néhány laikus (néha még néhány tudós is) szeretné elhitetni, miért kell az agynak óriási erőfeszítést tenni, hogy semlegesítse e népszerű, legális szer kihatásait. A koffeinnek való krónikus kiszolgáltatottság helyzetében az agy legalább két úton próbálja kompenzálni a rossz hatásokat. Először is csökkenti az acetil-kolin termelését, ahogy korábban említettük. Így tompítja a koffein által előidézett megnövekedett acetilkolin- szint hatását. Másodszor az agy megnöveli adenozin-receptorainak számát. Valószínűleg így ad nagyobb hangsúlyt az adenozinnak az agyi kommunikációban annak ellenére, hogy a koffein bizonyos mértékig gátolja a szerepét. Sajnos ezek az agyban lezajló változások hozzájárulnak a koffeinfüggés kialakulásához. Az agy felépítése és működése megváltozik, és odáig jut, hogy várja a koffeint. Ez az egyik oka annak, hogy a kávéfogyasztók annyira rá vannak utalva a reggeli főzetre. Ha nem jutnak koffeinjükhöz, úgy érzik, mintha csak "fél gőzzel működnének". Ez még inkább jelentkezik, ha a kávézók felhagynak kedvenc italuk fogyasztásával. Elvonási tünetek jelentkeznek: fejfájás és a kimerültség érzete.
A koffeinelvonásos fejfájás gyors gyógyszere egy korty kávé, koffeinezett üdítőital, vagy a sok mindenfelé kapható, fejfájásra való tabletta. E választási lehetőségek közül egyik sem olyan jó, mint az elvonási tünetek elviselése. Az agy általában egy vagy két napon belül ráhangolódik a kávé nélküli, normális belső környezetre, a fejfájások megszűnnek, az agy pedig jó úton halad a kémiai egyensúly helyreállítása felé. Volt azonban néhány olyan páciensem, akiket körülbelül két hétig iszonyatos fejfájás gyötört a koffeinelvonás után. Ezekben az esetekben fejfájásra való hajlam is jelen volt, amit aztán a kávéelvonás ki is váltott.
Gyakorlati kifejezésekkel élve a koffein szétzilálja, felborítja az agy vegyi folyamatait, de ezzel nem csak a koffeinelvonás okozta problémák és egyértelmű pszichés betegségek alapjait fekteti le. A fizikai és mentális teljesítményt azoknál is gyengíti, akiknek egyáltalán nincsenek pszichiátriai tünetei, és nem mentek át elvonáson sem.
A koffeinnek a teljesítőképességre gyakorolt negatív hatását már bebizonyították. Noha a szer segít az embereknek, hogy egyszerű feladatokat gyorsabban végezzenek el, bizonyíték van arra, hogy bomlasztó, szétszórtságra hajlamosító hatása van összetettebb feladatok motorikus reakcióidejét és a finom motorikus koordinációt tekintve. A rendszeres kávéfogyasztásból eredő csökkent acetilkolin-termelés is szerepet játszhat ebben. Kutatók következetesen vallják, hogy az agyban az acetilkolin csökkenése összefüggésben van a romlott, legyengült mentális működéssel. Továbbá az általános tudományos álláspont ellenére a koffeinnal kapcsolatos kiterjedt orvosi vizsgálódás szerzői nem találtak bizonyítékot arra, hogy ez a szer javítaná az intellektuális képességet. A koffein néhány agyra gyakorolt hatásának összegző felsorolása:
A koffein nyolcféleképpen gyengíti az agyat
- Függést idézhet elő
- Elvonási reakciókat okozhat
- létrehozhat vagy súlyosbíthat pszichés betegségeket
- gyengíti, támadja a fizikai és mentális teljesítőképességet
- gátolja az alvást
- befolyásolhatja más betegségek kialakulásának esélyét, melyek ráadásul homloklebeny-effektusokat válthatnak ki fizikai és mentális stressz útján
- jellemünk lelki és társas dimenzióira gyakorolhat befolyást
- mérgezést, sőt halált is okozhat
Igazán nem okoz meglepetést, hogy a koffein gátolja az alvást. A lefekvés előtt egy órán belül elfogyasztott koffein megnehezíti az elalvást, csökkenti az alvásidőt, és jelentősen rontja az alvás minőségét is. Főleg a legmélyebb, az alvás leginkább helyreállító jellegű hatásaitól foszt meg (3. és 4. alvási fázis). Talán még meglepőbb, hogy túlzottan nagy koffeinmennyiségek komoly agyi problémákat okozhatnak, rohamokat is. Egyes beszámolók koffein okozta végzetes kimenetelű eseteket említenek.
Felületes lennék, ha nem említeném, hogy a koffeinnek egy seregnyi olyan hatása van, mely közvetett hatása van a homloklebeny-funkciókra. A homloklebeny károsodást szenvedhet a koffeinfüggés folytán, majd ebből adódóan betegséget, valamint fizikai és pszichológiai stresszt idéz elő. A koffeinfogyasztás néhány további egészséggel kapcsolatos következményét a 17. ábrán sorakoztattuk fel.
A kávéval kapcsolatos további potenciális problémák
- A koffein lehet társnarcinogén, tehát hozzájárulhat a vese, a mell, a vastagbél, a hasnyálmirigy, a petefészek és a hólyag rákjának kifejlődéséhez.
- A koffeint fogyasztó anyák gyermekei kis súllyal születnek.
- 3-5 higanymilliméterrel növeli a vérnyomást
- Erős szívdobogást és veszélyes szívritmuszavart okozhat
- Serkentőleg hat a gyomorsavtermelésre és gyomornyelőcső visszafolyást idézhet elő, ami viszont komoly gyomorégést okozhat ( a koffeinmentes kávé is)
- Talán még premenstruációs tünetegyüttes szimptómát is okozhat.
Noha e hatások közül néhány még vitatott (egyes tanulmányok megállapítják a koffeinnel való összefüggést, mások pedig nem), meg kell kérdezzük magunktól, vajon megéri-e szerencsét próbálni a koffeinnel, amikor már tudjuk, hogy milyen gondokat okoz. A koffein egy másik fontos homloklebenyi hatása lelki vonatkozású. Ellen White már évekkel ezelőtt rávilágított erre. Megmagyarázta, hogy a koffein agyra gyakorolt serkentő hatása "megoldja" a nyelvet beszélgetés közben, ahogy a következőkben olvashatjuk:
"Amikor ezek a tea és kávéfogyasztók társas szórakozás céljából találkoznak egymással, veszedelmes szokásuk következményei megmutatkoznak. Amint korlátlanul fogyasztják kedvenc italukat, és ahogy serkentő hatásukat érzik, nyelvük megoldódik és elkezdenek gonoszul beszélni egymás ellen. Nem zabolázzák meg nyelvüket és nem választják meg szavaikat. "
A pletyka meghatározása: egy magánjellegű információt megosztani valakivel, aki nem részese sem a problémának, sem a probléma megoldásának. A hölgyek teadélutánjait közmondásosan a pletykálkodás alkalmának tekintik. Figyeljük meg azonban, hogy Ellen White nem említi a nemet! A kijelentés ugyanúgy vonatkozhat férfiakra vagy vegyes összejövetelekre is, főleg ha a résztvevők "kívánatos" italukat szürcsölgetik. Ellen White feltételezi, hogy a pletykálkodás egyik oka talán az ezeken a társas összejöveteleken felszolgált ital típusa. A koffein homloklebenyre gyakorolt hatásának vizsgálata igazolja aggodalmaink ésszerű voltát.
http://www.felfedezesek.hu/index.php?lap=cikkek/te0037