Keresés

Részletes keresés

napiuser Creative Commons License 2011.05.20 0 0 218

Letölthető tanulmány: Kábítószer-használat a tinik körében

http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/drog_cigi_alkohol/3333/kabitoszer-hasznalat

Törölt nick Creative Commons License 2010.02.12 0 0 216
Errül Joza Zeljics halhatatlan sorai jutnak az eszembe: "Akkó asztán majd mink is főzhessük a pájinkát, termeszthessük a dohányt, adó nélkű'..."
Előzmény: Törölt nick (215)
Hwang Creative Commons License 2008.03.13 0 0 214
nincs igazam? :)))
Előzmény: bravogirl (213)
bravogirl Creative Commons License 2008.03.13 0 0 213
Hihi
Előzmény: Hwang (212)
Hwang Creative Commons License 2008.02.26 0 0 212
szerintem a vajaskenyér a drog kapuja...a drogfogyasztók 99%-a fogyasztott vajaskenyeret, mielőtt a droghoz nyúlt volna...
Neocortex Creative Commons License 2008.02.26 0 0 211
Nem túl elegáns dolog, az biztos. :-]
Előzmény: Linux fan (209)
Neocortex Creative Commons License 2008.02.26 0 0 210
Szerintem az egész kapudrog-elmélet hülyeség. Nagyjából a születéskor eldől ki meddig megy el a drogozásban. A születéskor már adottak a genetikai hajlamok, eldől milyen családban, társadalomban vágsz bele az életbe. Eldől, hogy keleten vagy nyugaton, faluban vagy nagyvárosban nősz-e fel, és ezek döntik el, mikor, hol, milyen és mennyi drogot veszel magadhoz az életed folyamán.
Linux fan Creative Commons License 2008.02.26 0 0 209
"Nem tudom, de szinte biztos vagyok benne, hogy az első füves cigit legtöbben alkoholos állapotban szívják el."

Nyihihi. Ha úgy szívja az elsőt, akkor többet nem nagyon fog szívni, mert egy életre elege lesz belőle.
Előzmény: nézőpont (-)
animaq Creative Commons License 2008.02.26 0 0 208
mert az alkohol is drog

haha
macmester Creative Commons License 2008.02.26 0 0 207

sőt a kávé és a cigi is...

 

meg a sex

meg a game-k

meg a hamburger és a coca-cola...

bravogirl Creative Commons License 2008.02.26 0 0 206
igen.
bravogirl Creative Commons License 2008.02.01 0 0 205
sesz
Siphersh Creative Commons License 2008.01.23 0 0 204

Szerintem a topiknyitó felvetés nagyon furcsa, mert az ismertebb drogok közül az alkohol a legmérgezőbb keménydrog, az egyik legsúlyosabb pszichés függőséget okozó keménydrog, a legsúlyosabb fizikai függőséget okozó keménydrog, és az a keménydrog, amelyiknek a hatására leginkább jellemző az erőszakos viselkedés.

 

Úgyhogy furcsa dolog azon aggódni, hogy a marihuána fogyasztását előmozdíthatja az alkoholfogyasztás. A marihuánát nem véletlenül nevezik "könnyűdrognak", és ráadásul nem ritka, hogy a füvezés az alkoholfogyasztás csökkenésével jár.

bravogirl Creative Commons License 2008.01.16 0 0 203
Nem értem.
zulfidragonfly Creative Commons License 2008.01.10 0 0 202
Sziasztok!!! Egy pszichodráma önismereti csoportot indítunk februárban, ahová szenvedélybetegeket is várunk. A csoport kéthetente pénteken négytől kilencig fog találkozni most nyárig tízszer aztán ősztől még ötször. A célját mindenki saját maga számára határozza meg, mi annak elérésében támogatjuk. A részvétel ingyenes. Jelentkezz ha érdekel:20-5542337 (Gábor Zsuzsa szociálpedagógus, pszichodráma asszisztens) Cím: VIII. Magdolna u. 43. Magyer Emberi Jogvédő Központ Alapítvány
bravogirl Creative Commons License 2007.12.26 0 0 201
Hurrá. 200!
bravogirl Creative Commons License 2007.12.26 0 0 200
Nézz utána.
Előzmény: phare (199)
phare Creative Commons License 2007.12.20 0 0 199
Mire nem bizonyíték?
Előzmény: bravogirl (197)
phare Creative Commons License 2007.12.20 0 0 198
Teljesen komoly. Kb ilyen boszorkányüldöző írásokkal találkozhatnánk úton útfélen, ha betiltanák a koffeint, mint azt megtapasztalhattuk a mariska esetében. Jut eszembe a Nescafe dobozára az van írva, hogy antioxidáns hatású, képzeld el ha legális lenne a fű, és az lenne írva a csomagolására hogy a marihuána megelőzi a daganatos betegségek kialakulását (ami igaz is).
bravogirl Creative Commons License 2007.12.20 0 0 197
Ez nem bizonyíték.
Előzmény: Tafkó Birgut (194)
LegottTegel Creative Commons License 2007.12.19 0 0 196
Izé, most nem tudom eldönteni, hogy ez a kávés dolog ez komoly, vagy csak paródia?
Előzmény: Tafkó Birgut (194)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2007.12.19 0 0 195

"évek óta masszívan iszom - no jó, azért némi mértékkel - és kutya bajom, évente járok vérvételre, minden értékem a határokon belül az ideális zónában, szóval csupa mókaság ez a dolog, még a látásom is évente egyre jobb."

 

Kétlem, de még ha(!) így is lenne, az agysejtejeid - megnyilatkozásaid alapján -  mindenképpen megsínylik a piálást...

;)

Előzmény: A püspök inasa (187)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2007.12.19 0 0 194
Döntő bizonyíték: 4. Az alkohol károsítja a homloklebenyt

Az alkohol közvetlen hatást gyakorol a homloklebenyre amellett, hogy a gyógyszerezés mellékhatásainak kockázatát tovább fokozza. Ez Amerika egyik legerőteljesebb homloklebeny-pusztítója. Tekintsünk át néhány felvilágosító jellegű információt.

Néhány évvel ezelőtt alkoholistákat és nem alkoholistákat tanulmányoztak két diagnosztizáló eljárás segítségével: mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) és pozitronemissziós tomográfiával (PET). Az MRI egy most is népszerű vizsgálati módszer, ami képes az agy valódi struktúráját visszatükrözni. Az alkoholisták esetében nyilvánvalóvá tette, hogy a homloklebeny szürkeállomány-veszteségének a mértéke lesújtó. A szürkeállomány az a réteg, ahol az agy idegsejtjeinek tömegei gyülekeznek, sűrűsödnek össze (ellentétben a mélyebben fekvő fehér állománnyal, ahol az ezeket a sejteket elhagyó idegrostok vannak túlsúlyban). Ez a szürkeállomány- veszteség, amit szaknyelven kérgi (kortikális) sorvadásnak (atrófiának) neveznek, azoknak az agysejteknek a tényleges veszteségét jelenti, melyek fontos szerepet játszanak a homloklebeny működésében. A PET-vizsgálat az agyi funkciót vizsgálja. Ennek során az alkoholistáknál alacsonyabb szintű glükózanyagcsere mutatkozott, ami homloklebeny gyengébb működésének egyik jellemzője.

Ezek a homloklebeny-károsodások nem korlátozódnak az alkoholbetegekre. Az elvont gondolkodási képességben a kutatók mérhető csökkenést találtak annak az 1300 férfinak és nőnek a körében is, akik csak társas összejöveteleken ittak. Ők átlagosan csupán heti egy alkoholtartalmú italt fogyasztottak, a férfiak hetente kétszer 2-3 alkoholtartalmú italt, a nők még kevesebbet. Átlagosan minden ötvenedik napon ittak és csupán két alkoholtartalmú italt. Még ezeknél az alacsony fogyasztási szinteknél is rosszabbodást mutatott ki a mentális működés vizsgálata. Ahogy nőtt az alkoholbevitel, úgy csökkent az elvont gondolkodás képessége (a homloklebeny teljesítőképességének fokmérője). Ezeket a változásokat nem lehet heveny alkoholhatásokkal vagy részegséggel magyarázni, mivel a mentális működés értékelését 24 órával az alkoholfogyasztás után végezték el.

Sokan vallják, hogy az autóbalesetek elsősorban azért gyakoribbak az italt fogyasztók között, mert az alkoholnak komoly hatásai vannak a koordinációra, ítéletalkotásra és éberségre. Ez észlelhető az alkoholbetegeknél és a láthatóan lerészegedett embereknél. A probléma azonban sok esetben az ítéletalkotás terén jelentkező hajszálrepedésekkel hozható összefüggésbe, melyek épp a társasági ivóknál fordulnak elő. A viszonylag kevés alkoholt fogyasztó vezetőknél látszólag nincs baj a koordinációval. Beszédük is normálisnak látszik. Azonban néhány pillanattal később már megfaroltak az autópályán vagy karamboloztak. Az oka? Meggyengült helyzetértékelésük nem figyelmeztette őket idejében a sebességre, a kanyarra vagy a közúti vészhelyzetre. A 0,05-0,09 százalék véralkoholszintű egyéneknél (ez a legtöbb államban jóval kevesebb a törvényes határnál) a nulla véralkoholszintű emberekével összevetve legalább kilencszer nagyobb az esélye annak, hogy végzetes közlekedési balesetet szenvedjenek. Ez többnyire annak a következménye, hogy az alkohol az agy más részeinél, például a koordinációs központnál sokkal erősebben károsítja a homloklebenyt.

Az alkohol a magzat agyának kifejlődését is gátolja. Ismert dolog, hogy azok a nők, akik terhességük ideje alatt alkoholt fogyasztanak, kedvezőtlen hatást gyakorolnak utódaik életére.

Életmód a gyógyszerkezelés ellenében

  1. Sokan élnek úgy, hogy áthágják az egészség törvényeit, és nem tudják, hogy evési és ivási, valamint munkaszokásaik összefüggésben vannak egészségükkel.
  2. Nincsenek tudatában állapotuknak, amíg fel nem üti a fejét valamilyen betegség.
  3. Életmód változtatás helyett azonban általánosságban gyógyszereket használnak: a májra a szívre az agyra tabletták gyakorolnak hatást , és e szervek gyakran betegség alatt nyögnek.

Az alkohollal foglalkozó, "Kérsz egy italt?" című fejezet ezt tovább taglalja. Az állatkísérletek különösen érdekesek, kijózanítók, s különösen jól illusztrálják ezt, mert rámutatnak egy másik rizikófaktorra, ami gyermekkori agyi károsodást idéz elő - ez pedig a szülők alkoholfogyasztása. Az italozó apák nagy valószínűséggel károsítják gyermekeik homloklebenyét. Ellen White évtizedekkel ezelőtt írt már az efféle szülői tényezők befolyásának fontosságáról.

A szülők alkoholfogyasztása károsítja a magzatot

  • iszákosok vagy dohányosok gyermekének agya károsodott, vágyai és szenvedélyei felerősödtek
  • a gyermekeik sokszor már a születésük előtt magukon viselik a jellemnek ezt a bélyegét
  • meg nem született nemzedékeket veszélyeztet a dohány és a szeszes ital
  • szülők (apa és anya is) akik korlátlanul fogyasztanak bort és szeszes italt, gyermekükre a gyenge testalkat, az értelmi és az erkölcsi gyengeség, a természetellenes vágyak, az ingerlékeny vérmérséklet és a gonosz tettekre való hajlam örökségét hagyják
5. A koffein aláássa a homloklebeny működését

A koffein messzemenő hatást gyakorol az agyra. Ez nem meglepő, hiszen ez Amerika legkedveltebb kora reggeli serkentőszere. Ezért a serkentésért súlyos árat kell fizetni. Vizsgáljuk meg, hogyan működik a koffein, majd ismerjük meg a vele járó mellékhatásokat is!

A koffein az agy kommunikációs rendszerére hat. Ezzel kapcsolatban fel kell idézzük magunkban, hogy az agy sejtjei kémiai információcsere folytán tartanak kapcsolatot egymással. Az idegsejtek neurotranszmittereknek (idegingerület- közvetítőknek, üzenetközvetítőknek) nevezett kémiai hírnököket választanak ki, melyeket a szomszédos sejtek felfognak. Ezek az idegingerület-közvetítők változásokat idéznek elő, melyek a befogadó sejtben mennek végbe. Néhány idegingerület-közvetítő serkentőleg hat a fogadó idegsejtre, míg mások gátlást okoznak. A koffein széles körű hatása a sejtnek elsősorban azt a képességét befolyásolja, ami két idegingerület- átvivő - az acetil-kolin és adenozin - szintjére hat. A koffein szétzilálja az agy vegyi folyamatait azáltal, hogy megnöveli az acetilkolin szintjét és gátolja, megbénítja az adenozin átvitelét. A koffein tehát felborítja az agyban az idegközvetítés finom egyensúlyát, aminek pusztító következményei is lehetnek. Az adenozin tompítja az agy idegközvetítésének számos aspektusát. A koffein az agy természetes munkavégző képességét is gyengíti, és így válik lehetővé, hogy a koffein mesterségesen serkentse az agyat.

A laikus számára az adenozin talán "csalónak" tűnik. Különben is, ki akarja elnyomni az agyi átvitelt? Világosabban látjuk ezt a kérdést, ha szemügyre veszünk egy analógiát: a jó fékek fontosságát az autóban. Nem azért szállunk be egy autóba, hogy megállítsuk, hanem azért, hogy elmenjünk valahová. Nem éreznénk igazán kényelmesnek, ha olyan autót kellene vezetnünk, amit nem lehet megállítani. A jó fékek nélkülözhetetlenek, főleg egy olyan jármű esetében, amit gurulásra terveztek. Ugyanígy az idegközvetítők, például az adenozin is igen fontos az agy egyensúlyi helyzete szempontjából, hiszen az az óriási szerepe, hogy nyomja a féket. A pszichiátria irodalmában komoly aggodalmaknak adnak hangot amiatt, hogy a koffein kiegyensúlyozatlanná teszi az agyműködést. A koffein összefüggésbe hozható a szorongással, a szorongásos neurózissal, pszichózissal (ez olyan állapot, amelyben az egyén elveszti kapcsolatát a valósággal) és a skizofréniával (a tudathasadásnak nevezett betegséggel). Más kutatók ehhez a listához még hozzáteszik a koffein kiváltotta lázas képzelődést és az anorexia nervosát (az idegi alapú étvágytalanságot).

A dopaminnak nevezett harmadik idegközvetítő szintje is megemelkedik, ha koffeintartalmú italt fogyasztunk.

Ez pedig igazán aggasztó. A legelterjedtebb pszichés betegségek közül néhány, például a skizofrénia is, részben a dopamin túl nagy mennyiségének tulajdonítható. A komoly mentális rendellenességeknél alkalmazott gyógyszeres kezeléshez ténylegesen hozzátartozik a dopaminblokkoló hatóanyagok alkalmazása. Következésképpen nem meglepő, hogy a koffein, ami megemeli a dopaminszintet, bizonyos mentális betegségek kockázatát még akkor is növeli, ha látszólag olyan ártalmatlannak látszik.

Más pszichés betegségek is származhatnak az agyi kommunikáció koffein által kiváltott kiegyensúlyozatlanságából. Ez különösen igaz a depresszióra. A csökkent homloklebeny-funkció és vérellátás a depresszió jellegzetessége. Kísérletek jelzik, hogy ezek a változások részben a homloklebenyben lévő dopaminszinttel kapcsolatosak. Miután felismerték, hogy a koffein semlegesíti az agy jó vérkeringéséről gondoskodó adenozin hatását, ugyanakkor kiegyensúlyozatlanná teszi a dopamin élettani szerepét, természetesen nem csodálkoznánk, ha kapcsolat lenne a kávéfogyasztás és a depresszió között.

A nemzetközileg is elismert, norvég, Tromso szív-kísérletsorozatként ismert kutatási program legalább részben már megfelelt a kérdésre. A skandináv kutatók 143 000 férfit és nőt vizsgáltak, és a depresszió jelentős mértékű növekedését állapították meg azoknál a nőknél, akik igen sok kávét fogyasztottak (viszont a férfiaknál, akik hasonló mennyiségű kávét ittak, nem állapítottak meg effélét).

A több kávét fogyasztó nőknek a depresszió mellett több stresszel vívott küzdelemből származó problémájuk is van. Nem világos, hogy ezek a hatások miért nem mutathatók ki férfiaknál. Talán azt jelzi ez, hogy a nők sokkal fogékonyabbak, érzékenyebbek a koffeinre, vagy talán a koffein fogyasztásával arányban nagyobb a nők depresszióra való hajlama.

Az agy ráhangolódása a koffeinre függést okoz

Ha a koffein olyan jó nekünk, ahogy néhány laikus (néha még néhány tudós is) szeretné elhitetni, miért kell az agynak óriási erőfeszítést tenni, hogy semlegesítse e népszerű, legális szer kihatásait. A koffeinnek való krónikus kiszolgáltatottság helyzetében az agy legalább két úton próbálja kompenzálni a rossz hatásokat. Először is csökkenti az acetil-kolin termelését, ahogy korábban említettük. Így tompítja a koffein által előidézett megnövekedett acetilkolin- szint hatását. Másodszor az agy megnöveli adenozin-receptorainak számát. Valószínűleg így ad nagyobb hangsúlyt az adenozinnak az agyi kommunikációban annak ellenére, hogy a koffein bizonyos mértékig gátolja a szerepét. Sajnos ezek az agyban lezajló változások hozzájárulnak a koffeinfüggés kialakulásához. Az agy felépítése és működése megváltozik, és odáig jut, hogy várja a koffeint. Ez az egyik oka annak, hogy a kávéfogyasztók annyira rá vannak utalva a reggeli főzetre. Ha nem jutnak koffeinjükhöz, úgy érzik, mintha csak "fél gőzzel működnének". Ez még inkább jelentkezik, ha a kávézók felhagynak kedvenc italuk fogyasztásával. Elvonási tünetek jelentkeznek: fejfájás és a kimerültség érzete.

A koffeinelvonásos fejfájás gyors gyógyszere egy korty kávé, koffeinezett üdítőital, vagy a sok mindenfelé kapható, fejfájásra való tabletta. E választási lehetőségek közül egyik sem olyan jó, mint az elvonási tünetek elviselése. Az agy általában egy vagy két napon belül ráhangolódik a kávé nélküli, normális belső környezetre, a fejfájások megszűnnek, az agy pedig jó úton halad a kémiai egyensúly helyreállítása felé. Volt azonban néhány olyan páciensem, akiket körülbelül két hétig iszonyatos fejfájás gyötört a koffeinelvonás után. Ezekben az esetekben fejfájásra való hajlam is jelen volt, amit aztán a kávéelvonás ki is váltott.

Gyakorlati kifejezésekkel élve a koffein szétzilálja, felborítja az agy vegyi folyamatait, de ezzel nem csak a koffeinelvonás okozta problémák és egyértelmű pszichés betegségek alapjait fekteti le. A fizikai és mentális teljesítményt azoknál is gyengíti, akiknek egyáltalán nincsenek pszichiátriai tünetei, és nem mentek át elvonáson sem.

A koffeinnek a teljesítőképességre gyakorolt negatív hatását már bebizonyították. Noha a szer segít az embereknek, hogy egyszerű feladatokat gyorsabban végezzenek el, bizonyíték van arra, hogy bomlasztó, szétszórtságra hajlamosító hatása van összetettebb feladatok motorikus reakcióidejét és a finom motorikus koordinációt tekintve. A rendszeres kávéfogyasztásból eredő csökkent acetilkolin-termelés is szerepet játszhat ebben. Kutatók következetesen vallják, hogy az agyban az acetilkolin csökkenése összefüggésben van a romlott, legyengült mentális működéssel. Továbbá az általános tudományos álláspont ellenére a koffeinnal kapcsolatos kiterjedt orvosi vizsgálódás szerzői nem találtak bizonyítékot arra, hogy ez a szer javítaná az intellektuális képességet. A koffein néhány agyra gyakorolt hatásának összegző felsorolása:

A koffein nyolcféleképpen gyengíti az agyat

  • Függést idézhet elő
  • Elvonási reakciókat okozhat
  • létrehozhat vagy súlyosbíthat pszichés betegségeket
  • gyengíti, támadja a fizikai és mentális teljesítőképességet
  • gátolja az alvást
  • befolyásolhatja más betegségek kialakulásának esélyét, melyek ráadásul homloklebeny-effektusokat válthatnak ki fizikai és mentális stressz útján
  • jellemünk lelki és társas dimenzióira gyakorolhat befolyást
  • mérgezést, sőt halált is okozhat

Igazán nem okoz meglepetést, hogy a koffein gátolja az alvást. A lefekvés előtt egy órán belül elfogyasztott koffein megnehezíti az elalvást, csökkenti az alvásidőt, és jelentősen rontja az alvás minőségét is. Főleg a legmélyebb, az alvás leginkább helyreállító jellegű hatásaitól foszt meg (3. és 4. alvási fázis). Talán még meglepőbb, hogy túlzottan nagy koffeinmennyiségek komoly agyi problémákat okozhatnak, rohamokat is. Egyes beszámolók koffein okozta végzetes kimenetelű eseteket említenek.

Felületes lennék, ha nem említeném, hogy a koffeinnek egy seregnyi olyan hatása van, mely közvetett hatása van a homloklebeny-funkciókra. A homloklebeny károsodást szenvedhet a koffeinfüggés folytán, majd ebből adódóan betegséget, valamint fizikai és pszichológiai stresszt idéz elő. A koffeinfogyasztás néhány további egészséggel kapcsolatos következményét a 17. ábrán sorakoztattuk fel.

A kávéval kapcsolatos további potenciális problémák

  • A koffein lehet társnarcinogén, tehát hozzájárulhat a vese, a mell, a vastagbél, a hasnyálmirigy, a petefészek és a hólyag rákjának kifejlődéséhez.
  • A koffeint fogyasztó anyák gyermekei kis súllyal születnek.
  • 3-5 higanymilliméterrel növeli a vérnyomást
  • Erős szívdobogást és veszélyes szívritmuszavart okozhat
  • Serkentőleg hat a gyomorsavtermelésre és gyomornyelőcső visszafolyást idézhet elő, ami viszont komoly gyomorégést okozhat ( a koffeinmentes kávé is)
  • Talán még premenstruációs tünetegyüttes szimptómát is okozhat.

Noha e hatások közül néhány még vitatott (egyes tanulmányok megállapítják a koffeinnel való összefüggést, mások pedig nem), meg kell kérdezzük magunktól, vajon megéri-e szerencsét próbálni a koffeinnel, amikor már tudjuk, hogy milyen gondokat okoz. A koffein egy másik fontos homloklebenyi hatása lelki vonatkozású. Ellen White már évekkel ezelőtt rávilágított erre. Megmagyarázta, hogy a koffein agyra gyakorolt serkentő hatása "megoldja" a nyelvet beszélgetés közben, ahogy a következőkben olvashatjuk:

"Amikor ezek a tea és kávéfogyasztók társas szórakozás céljából találkoznak egymással, veszedelmes szokásuk következményei megmutatkoznak. Amint korlátlanul fogyasztják kedvenc italukat, és ahogy serkentő hatásukat érzik, nyelvük megoldódik és elkezdenek gonoszul beszélni egymás ellen. Nem zabolázzák meg nyelvüket és nem választják meg szavaikat. "

A pletyka meghatározása: egy magánjellegű információt megosztani valakivel, aki nem részese sem a problémának, sem a probléma megoldásának. A hölgyek teadélutánjait közmondásosan a pletykálkodás alkalmának tekintik. Figyeljük meg azonban, hogy Ellen White nem említi a nemet! A kijelentés ugyanúgy vonatkozhat férfiakra vagy vegyes összejövetelekre is, főleg ha a résztvevők "kívánatos" italukat szürcsölgetik. Ellen White feltételezi, hogy a pletykálkodás egyik oka talán az ezeken a társas összejöveteleken felszolgált ital típusa. A koffein homloklebenyre gyakorolt hatásának vizsgálata igazolja aggodalmaink ésszerű voltát.

 

http://www.felfedezesek.hu/index.php?lap=cikkek/te0037

Előzmény: nézőpont (-)
KukacAV Creative Commons License 2007.12.19 0 0 193
"Milyen maffia ?"

Az a maffia, amelynek a zsebébe a börtönpárti törvényhozók zsákszám tömik a pénzt azzal, hogy az ő kezükbe adják a terjesztést ahelyett, hogy ellenőriznék a piacot és a szerek biztonságosságát.
Előzmény: bravogirl (178)
KukacAV Creative Commons License 2007.12.19 0 0 192
"Minden olyan tevékenységet károsnak ítélek meg, amelyik megpróbálja összehasonlítgatni a könnyű drogokat az alkohollal"

Egyetértek: a könnyűdrogok (különösen a THC) hatása valóban nem mérhető össze a gyilkos alkoholéval.

"Inkább örüljetek, hogy ha legalább füvezni tilos is, azért jól bekarmolni finom borocskától, meg cseresznyepálinkától még mindig lehet."

Bolond lennék mérget inni, ha helyette a sokkal kevésbé ártalmas füvezést is választhatom. Mellesleg a két dolog kb. annyira hasonlít egymásra, mint egy Fásy Ádám-koncert és egy operaelőadás.
Előzmény: A püspök inasa (187)
bravogirl Creative Commons License 2007.12.19 0 0 191
Az is veszélyes.
Előzmény: SamuraiJack (189)
Hwang Creative Commons License 2007.12.04 0 0 190
aki meg a fűtől van rosszul, az meg ne füvezzen...
de akinek jó az miért ne csinálhatná? én sem mondom azt, hogy senki ne igyon, csak azért, mert én hánytam tőle....

Előzmény: SamuraiJack (189)
SamuraiJack Creative Commons License 2007.12.04 0 0 189
Akkor ne igyál.
Előzmény: Hwang (188)
Hwang Creative Commons License 2007.12.04 0 0 188
most akkor én is nekiállhatnék, hogy hánytam a bortúl multkor..meg rosszllettem a töménytől....

Előzmény: A püspök inasa (187)
A püspök inasa Creative Commons License 2007.12.04 0 0 187

Minden olyan tevékenységet károsnak ítélek meg, amelyik megpróbálja összehasonlítgatni a könnyű drogokat az alkohollal, mondván, hogy az meg miért legális. Hát ezt abba is lehetne fejezni, mert a végén még jön egy eszement kormány, amelyik azt mondja, hogy najóvan, ti akartátok, akkor nem a könnyűdrogot legalizáljuk, hanem betiltjuk az alkoholt is. Az aztán akkor f*sza lesz és örülhettek, hogy sikerült elintézni a különféle elemzésekkel. Inkább örüljetek, hogy ha legalább füvezni tilos is, azért jól bekarmolni finom borocskától, meg cseresznyepálinkától még mindig lehet. Nehogymá ez olyan rossz dolog legyen!

 

De hülyeség is bármiféle varázsló és kuruzsló szakértői véleményére hivatkozni, úgysem hiszem el. Én 10 éve kipróbáltam a füvet, három slukktól olyan rosszul lettem, hogy majdnem beszartam, hánytam, hallucináltam, órákig sápadt voltam, föl nem fogtam mi ebben a jó. 

Ellenben évek óta masszívan iszom - no jó, azért némi mértékkel - és kutya bajom, évente járok vérvételre, minden értékem a határokon belül az ideális zónában, szóval csupa mókaság ez a dolog, még a látásom is évente egyre jobb.

 

Éppen ezért leszarom, hogy legalizálják-e a könnyűdrogokat, nekem bőven megfelelnek a legális drogok, nem tudom másnak ez miért nem elég, piálhatnak, bagózhatnak kedvükre, hát milyen telhetetlen az ember, semmise elég, azt a teremburáját!!???  

 

 

 

 

Előzmény: phare (184)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!