Termékdíjjal kapcsolatban kérném a segítségeteket:
A külföldről vásárolt nem termékdíjköteles termék csomagolását (ami után termékdíjfizetési kötelezettségünk van) saját célra felhasználjuk.
Sajnos nem tudom értelmezni, hogy a csomagolás saját célú felhasználása után, mi lesz a költségként való elszámolás napja? Az elszámolás napja, amikor lebontom a csomagolást? Más egyéb költségre nem tudok gondolni.
Ha tárolásra használjuk pl. raklapot vagy dobozokat, felmerül itt az újrahasználható csomagolás, amit szintén be kell jelenteni?
1. USA importból forgalmazunk körömlakkokat. Be kell vallani a körömlakk üvegének, kupakjának, címkéjének anyagát, vagy ez,mint végleges kiszerelés, nem tartozik a bevallandó csomagolóanyagok körébe?
2. Ugyancsak USA importból származó festékeket rendeltünk, melyeket nem forgalmazunk, hanem abból gyártunk itthon végterméket. A csomagoló anyag nem átlátszó, puha műanyag vödör (mint a nagy fél literes tejfölös vödrök). Ennek mi a CsK kódja és miként kell bevallani, ha nem forgalmazni fogjuk, de ebben tároljuk a festéket?
A segítségeteket és a válaszokat előre is köszönöm!
A külföldi cég által Nektek megküldött csomagolószer csomagolása lesz csak saját célú felhasználás. A Ti kötelezettségetek akkor keletkezik, amikor kicsomagolod, azaz elválasztod a terméket a csomagolásától.
Csak erre a külső, többszintű csomagolásra kell termékdíjat fizetnetek, még akkor is, ha a csomagolószert ingyen adta át a cég. Az ügyletet egy szállítólevél is igazolhatja. A kötelezettség keletkezésének napja saját célú felhasználás esetén a költségként történő elszámolás napja.
Mivel kiküldöd a terméket a bejött csomagolószerbe, ezek után termékdíjas kötelezettségetek nincs.
Segítséget szeretnék kérni termékdíjjal kapcsolatban. Szerintetek ha a külföldi vevőnk (Unió) küldi be a csomagolóanyagot, amibe kéri hogy tegyük bele az árut, amit neki fogunk kiküldeni, az kimeríti a törvény 3§ 3-as bek. c) pontjában szereplő saját célú felhasználás fogalmát??
Ha 2012-re a csomagolóanyag 12.000.- Ft/év átalánydíjat választottam, akkor azt milyen bevallás melyik rovatában kell bevallani? A BEV_KT12BEV nyomtatványon nem találtam olyan rovatot ahova ez beillett volna.
Igen, a csapágyak csomagolása után termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik. Amennyiben változatlan formában belföldre értékesítésre kerül, úgy az értékesítés időpontjában, amennyiben a szállítói csomagolás lebontásra kerül, úgy a terméktől való elválasztás időpontjában. A belföldi értékesítés során számlaszövegezési kötelezettséget is teljesíteni kell.
Egyéni vállalkozóként fém csapágyak Kínából történő importjával foglalkozom. A termékdíj törvényt elolvasva nem világos számomra, hogy az ilyen jellegű import után is kell-e termékdíjat fizetnem. A törvény értelmében maga a csapágy nem tartozik bele termékdíj köteles termékek közé, azonban a csapágy csomagolása után kell-e fizetnem termékdíjat? A csapágyak egyébként papír dobozban érkeznek, a papír dobozok pedig fa raklapon vannak elhelyezve, így érkezik az EU-ba...
A termékdíjas törvényí. Ktdt. 2. § 26. pontjában rögzítve van, hogy milyen esetekben nem keletkezik termékdíj-fiuzetési kötelezettség. Erre az esetre a b) pontot kell megvizsgálni, ami így hangzik:
"b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,"
Amennyiben te mint megrendelő megfelelsz a fenti követelményeknek, akkor a reklámhordozó papír megrendelésénél nyilatkoznod kell erről a tényről és akkor a reklámhordozó papír előállítója termékdíj-mentesen értékesíti feléd a reklámhordozó papírt.
Köszönöm a választ. Sajnos azt sikerült lehagynom, hogy Nonprofit Korlátolt Felelősségű Közhasznű Társaság vagyunk. Ha jól értelmeztem, ebben az esetben nincs termékdíj.
A grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány jellemzően valamilyen ábrával, rajzzal és/vagy képpel jeleníti meg azt az információt, melynek elsődleges célja a hírközlés.
Ez alapján mint reklámhordozó papír, termékdíj-köteles. És mivel nem vagytokKözhasznú szervezet, Állami, Önkormányzati szerv, így nyilatkozni sem lehet arról, hogy a kiadvány után nincs termékdíj-fizetési kötelezettségetek.
Tehát ebből következik, hogy az előállító felé arról kell nyilatkoznotok a megrendeléskor/ szerződéskötéskor, hogy reklámhordozó papírt rendeltetek meg.
Mi egy nonprofit kt vagyunk és többek között sportrendezvények szervezésével és rendezésével foglalkozunk. Az lenne a kérdésem, hogy egy válogatott kézilabda-mérkőzésről szóló plakát termékdíjas-e?
Az áltlad gyártott címke után termékdíj-fizetési kötelezetséged keletkezik, arról a BEV lapon bevallást készítesz.
A gyártótól beszerzett termékdíjjal értékesített alapanyag tömege után A VIS lapon visszaigényelheted a termékdíjat, de nem ilyen egyszerűen.
A visszaigénylést akkor teheted meg, ha az alapanyaggyártó olyan számlazáradékkal látta el a számlát ami téged feljogosít a visszaigénylésre.
A visszigénylés alapfeltétele az is, hogy a beszerzett alapanyaggal a nyílvántartásodban analítikusan el kell tudnod számolnod. Mikor mennyit szerzetél be; az alapanyagból mennyi címkét gyártottál mennyi volt a gyártási selejt. Fel kell állítanod egy anyagnormát is: egységnyi termék előállításához mennyi alapanyagot használsz fel.
Amennyiben rendelkezel ezzel a nyílvántartással akkor a VIS lapon levonásba lehet helyezni megfelelő CsK kóddal az alapanyagból általad gyártott és értékesített címke súlyát. Ugyanakkor levonásba tudod helyezni a gyártás során keletkező mselejtet is egy másik CsK kóddal.
Adott egy nyomda aki megvásárol x kilogramm papírt a gyártótól, aki felszámolja neki a termékdíjat. Ebből a papírból ami öntapadós, ő címkéket gyárt, amit tovább értékesít. Eddig annyit sikerült kibogoznom, hogy mivel ő egy új vámtarifaszámú terméket gyárt, így ő válik kötelezetté. De mivel már felszámolta a termékdíjat a gyártó, úgy azt ő visszaigényelheti. Konkrétan ez úgy néz ki a bevallásban hogy BEV lap, x kg, aztán VIS lap -x kg? Jó ez így vagy ennyire azért nem egyszerű? Az egész mennyiséget címkegyártásra használja fel.
Ebben az esetben sajnos nem valósul meg a termékdíj törvény alapkitéte a csomagolószerek esetében, miszerint termékdíjas feladatai a (esetünkben) hazai gyártónak keletkezik ,méghozzá a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalombahozatalokor.
A Te esetedben nem a gyártó hozza először belföldi forgalomba a termékdíj-köteles terméket, hanem Te. A törvény szerint a termékdíj-fizetési kötelezettség ott keletkeziuk aki először belfölkdre forgalomba hoz, vagyi Nálad. Te vagy az aki időben először számlázza a terméket.
Erre az esetre nem készült fel a új termékdíjas jogszabályozás. Teljesen mindegy, hogy ki mikor mit mond, úgyis az a döntő hogy egy esetlegews ellenőrzés során az ellenőrzést végző hogyan gondolkodik.
Esetedben az egyetlen megoldás, hogy írásbeli véleményezést kérsz a NAV ide vonatkozó szervétől. Az itt leírtak szerint jársz el, amit bizonyíték gyanánt meg tudsz mutatni az ellenőrzést végző szervnek.
Kiskereskedelmi értékesítés során nem kell a számlán termékdíjas szövegezést szerepeltetni. A NAV szerint a kiskereskedelmi értékesítés az ami közvetlenül a végfelhasználó felé történik. Hogy az amit Te végzel az jogilag megfelel-e a kiskereskedelmi értékesítésnek, az számviteli kérdés.
Véleményem szerint ahol összemosható az értékesítés, tehát szóba jöhet a viszonteladónak történő értékesítés, nem beszélhetünk kiskereskedelmről.
Csomagolószer gyártó/forgalmazótol (aki ua. a személy) szerzem be a csomagoló szereket amiket forgalmazok.
Bizományosi megállapodás van köztünk, minden héten az előzö heti eladás után számolunk el egymással.
Valaki azt mondta nekem, hogy ez így nem jogszerű, szerintetek ha a gyártó/forgalmazó termékdíjasan adja át nekem a csomagolószereket ( ami kederül a szerződés mellékletéből és a számlákbol amit tőle kapok) és én azt termékdíjassan értékesítem
akkor mi a jogszerütlen ebben?
Ez a valaki azt is mondta, hogy a számlán minden esetben fel kell tüntetni azt a szövegezést, hogy: a csomagolószer termékdij összege a bruttó árból.......Ft én úgy tudtam,hogy kiskereskedelmi forgalomban csak a vevő kérésére kell feltüntetni ezt a szövegezést. Erről mi a véleményetek ?
Vagy leméréskor ledokumentálni, hogy mennyi a fa aktuális nedvesség tartalma?
(Ez egyébként elég vicces téma. Eszembe jutott, hogy meterológiai jelentést is lehet mellé csatolni. :)) Amikor az egyik ismerősöm technikai eszközeibe belecsapott a villám, és a biztosítónál véletlenül rossz dátumot mondott, a biztosító meterológiai jelentéssel bizonyította, hogy azon a napon nem volt eső, és villám, tehát nem fizetett.)
Üdvözöllek benneteket ! Az én kérdésem a fa alapú csomagolóanyagok súlyánál merült fel . Mivel a fának a nedvesség tartalmától függően igen nagy mértékben ingadozik a súlya . Te hát ha én raklapot gyártok és lemérem egy darab kész árú súlyát és jön egy akár több napig tartó esős párás idő akkor a levegőből magába szívja a párát a fa ezért megnő a súlya . Akkor milyen alapon ellenőrzik a fa termékek súlyát ami a termék díj alapja ? Miért nem egzakt nem változó mennyiség a szorzó mint például a m3 ? Hogyan állapítsam meg folyamatos változó mellett a termék díjat úgy hogy se magam sem az államot ne érje kár ? Nem beszélve arról ha az ellenőrzés alkalmával többnek állapítják meg a termék súlyát mivel száraz anyagból készült és később megázik akkor a büntetés a szorzókkal együtt akár többszöröse is lehet mint az egész haszon . Ez egy megdöbbentő kockázat !!! Szerintetek mia megoldás ?
Szerintem tedd fel a kérdésed a www.termekdijinfo.hu fórumán, majd a szakértő urak megszakértik.
Én úgy gondolom, hogy a félkész tömlő után fizetett termékdíjat visszaigényelheted (levonhatod az általad befizetendő termékdíjból), de lehet, hogy ennél bonyolultabb a helyzet.
A szemeteszsákba, ha nem termék, áru kerül, hanem szemét, akkor továbbra sem termékdíj-köteles. Az átalányra jogosultaknak át kell vállalniuk a kötelezettséget szerződés alapján a gyártótól, ekkor a gyártó termékdíj nélkül értékesít nekik (hiszen már nem ő a kötelezett), és akkor az átvállalók saját bevallásukon jelezhetik, hogy átalánydíjasok.
Csomagolóeszközt gyártunk, de mi félkész termékből, vagyis a tömlőt veszünk és ebből készítjük a zacskót, a reklámtáskát a szemeteseket különböző méretbe. A törvényt, ha jól értelezem akkor már nekünk a tömlőnél ki kell fizetni a termékdíjat, holott még azt sem tudjuk mit fogunk belőle gyártani csak sejtem az előző megrendelések alapján. Sok-sok kérdésem van a termékdíjjal kapcsolatban. Talán az első, hogy be kell jelentkezni a NAV-hoz újból milyen nyomtatványon, és a határidő mi? Amit felvettünk a leltárba készleten, annak a termékdíját mikor kell befizetni? / Mert idáig az eladás napjával kellett. / Aztán a számlára mit kell feltüntetni? / Mi legyen a szöveg... PL.: amennyiben a csomagolószer termékdíj-kötelezettséget az eladót terheli: " a csomagolószer termékdíj összege bruttó árból......Ft ". A kilogrammot nem kell feltüntetni? VTSZ:392321, és a reklámtáskánál CSK M042001 KT 4MT. / Ha ezt kell akkor jó, de a szemeteseknél mit kell írni és az is termékdíj köteles lett? Mert a szemetet nem csomagolni, hanem kidobni szoktuk, tehát az is csomagolóeszköznek számit? Aztán meg az átvállalási szabályokkal kapcsolatban, ha azt akarom, hogy mi fizethessük a termékdíjat azzal a céggel kell kötnöm nyilatkozatot ahonnan hozom a tömlőt, eseti vagy időszaki nyilatkozatot kősünk, jelenteni kell a NAV felé , milyen határidőn belül, elektronikus nyomtatványon vagy személyesen, és kinek a tömlő gyártójának, vagy aki átvállalja??? Aztán meg az őstermelők akik általányt fizetnek és a csekély mennyiségű felhasználók, azoknak hogy számoljak, ha már a tömlőnél ki kell fizetnem a termékdíjat, nem tudom termékdíj nélkül adni csak, ha átvállalom a tömlő gyártójától. Ők nekem milyen nyilatkozatot tegyenek, és azt is be kell jelenteni a NAV-hoz. / Van mikor 100 db. vesznek tőlem a piacon. A lakosság is véleményem szerint csekély fogyasztó családonként nézve nekik mért kell fizetni? /
Ha ezekre valaki tudja a válaszokat akkor írjon nekem. Előre is köszönöm.
A Ktdt. 4. § (2) b) Termékdíj-kötelezettség természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása,esetén nem keletkezik
Ezt a kitételt, hogy kell értelmezni? Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy pl. piacon való értékesítésnél nyugta adás mellet Kovács néninek nem kell megfizetnie a td-t vállalkozásoknak akik számlát kérnek a csomagoló szerről azoknak td-vel nővelt áron értékesithetem?
Azért nem fekete-fehér a dolog. Erre a reklámtáska felhasználásra kiépült egy iparág több tíz-/százmilliós üzemekbe fektetve. Ezekre nem gondolnak? Vagy nyugodtan menjenek tönkre? A vevők ezek után is ugyanúgy elviszik majd a boltból (hiszen pl. a Tescóban sem ingyenes már jó ideje a táska, és így is viszik az emberek). Nem hinném, hogy egy több ezer Ft-os vásárlánál számítana 20-30 Ft bárkinek is. Illetve vannak lebomló táskák is, amiket az új törvény egyáltalán nem részesít előnyben, szemben a régebbivel. Ergo, lehet, hogy ezek el fognak tűnni (hiszen előállításuk drágább).
De felhoztanám a szemetes és egyéb zsákokat (mész, sitt, fakéreg, virágföld árusítására/tárolására stb.). Ezek már közel sem szennyezik annyira a környezetet, hogy töredék a termékdíjuk? Lehet, hogy ezekből kevesebb fogy darabszámban, de jóval nagyobbak és általában vastagabb anyagból is vannak, mint a reklámtáskák.
