Orvosi igazolást is vitt Schmidt Mária a bíróságra, csak hogy folytathassa a pert, amelyet a halott Eörsi István írásai miatt indított a Népszava és az ÉS ellen.
(Ki ott belépsz, hagyj fel minden reménnyel.) Ha kétszer ugyanabba a folyóba belépni nem is lehet, ugyanazt a galádságot számtalanszor el lehet követni. Egy 2003-ban, az Élet és Irodalomban megjelent írásból derült ki, hogy a Terror Háza nevű műintézetben a Tettesek Falára kihelyezett kép, amely Pető Iván szabad demokrata képviselő édesapját lenne hivatva megörökíteni, valójában nem Pető Lászlót ábrázolja. Az intézmény vezetője akkor azzal "magyarázta" e fatális, ám véletlennek egyáltalán nem nevezhető hibát, hogy valaki bedobta a postaládájába a fényképet, melléírva, hogy a kép Pető Lászlót ábrázolja. Ez a múzeumnak nevezett intézmény pedig olyan hely, ahol, ha valaki valamit bedob a postaládába és az történetesen alkalmas a politikai prekoncepció igazolására, akkor nyomban muzeális tárgygyá nyilváníttatik. Hogy mi történt azóta Pető László fényképével, nem tudom, ám hogy az esetből nem tanultak a múzeum vezetői, az biztos. A forradalom 50. évfordulójára felállított Hősök Falát böngészve ugyanis egy ennél is kínosabb "tévedésre" bukkanhatunk. Ismervén a múzeum küldetését, azon már aligha lepődünk meg, hogy a 228 áldozat közül mindössze három esetében tértek el saját koncepciójuktól; 225 áldozat esetében a fénykép alatt csak az áldozat neve, születésének és halálának éve, valamint foglalkozása van feltüntetve. Ez alól csak a Nagy Imre-per áldozatai jelentenek kivételt. Az ő esetükben ugyanis egy jelző is színesíti az aláírást, talán mondanom sem kell, hogy ez nem más, mint a "kommunista". Gimes Miklós "kommunista újságíró", Nagy Imre és Losonczy "kommunista politikus". Mintegy jelezve, hogy ők azért másféle áldozatok, ha egyáltalán… Ám ennél is bizarrabb, hogy a börtönben meggyilkolt Losonczy Géza - a Nagy Imre-kormány államminisztere, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottja - neve fölött a fényképen nem Losonczy Géza, hanem, hogy a történet még ízlésesebb legyen, Losonczy Géza özvegyének második férje, Újhelyi Szilárd látható. Ilyen ördögi történetet írói fantázia nem tud kiötölni. Ilyesmire csak a határtalan szakmai dilettantizmus és igénytelenség képes. vm -
Itt többen tényszerű bizonyítékokat hoztunk fel amellett, hogy a haz megvédhető lett vola, ha az országnak van egy talpraesett kormánya, aki tudja, mi a feladata.
Erre te olyan dolgokkal próbálkozol (hadifoglyok, stb.), amelyek az ország védelme szempontjából lényegtelenek. Már többször rámutattunk arra a ténye, hogy a pádovai fegyverszünet után a frontról hazaérkező és leszerelt katonák száma 1918. decemberéig meghaladta az 1,2 milliót. Ebből a hatalmas létszámból minden további nélkül meg lehette volna szervezni az ország védelmét. Arra is rámutattunk, hogy számos magyar katonai egység teljes hadfelszerelésben érkezett a határokra.
Eddig tehát semmi olyan tényt nem tudtál felsorolni, amely cáfolná az állításaimat, amellet azt is el kellene végre döntened, hogy tkp. mit is akarsz cáfolni, vagy éppen bizonyítani... :))
Engedelmeddel arról beszéltem, hogy a Friedrich-kormány választójogi rendelete vezette be előszőr az áltaklános, titkos választójogt, nem a 38-as törvény, amire (vélhetően ) te hivatkoztál.
"igazi nyomorban, szövetkezeti anyagbeszerzőként nevelte három gyermekét..."
No, ami azt illeti, ha valaki látott már éhező-nyomorgó anyagbeszerzőt, az világosítson már föl engem is, mert én még csak olyat láttam, amelyik a fizetése mellé még kettőt-hármat-sokat "bizniszelt" össze.
És akkor még arról nem is beszéltem, hogy anno az alacsony bér az ugyan jellemző volt, de az éhbér az nem. Béralku pedig - mint olyan -, nem létezett - és így az azonos szakmában, de egymással köszönőviszonyban nem lévő bérek sem.
;-))) Minden nap meghozza a maga derujet. Van egy rossz hirem, tudod-e azt, hogy Monarchia a frontokon 1918 oszen 2 millio katonat allomasoztatott a hatorszagban es csak kb. 1,7 milliot a frontokon?Na most ha pl. csak az olasz fronton a 4 es felhonap alatt elszenvedett 450 ezres vesztesegre gondolok, akkor azt kell hinnem beirasodat olvasva, hogy Lanyinak megis igaza van. Mar javasoltam asszem, hogy egyszer celszeru lenne utana nezned, hogy hany alakulatnal voltak lazadasok 1918-ban. Lesz nagy meglepi, azert egyet elarulok, hogy az egyik legnagyobb Pecsen volt. ;-)))
"Magyarországon 1939 óta van...ált. titk. választójog, igaz némi megszorításokkal...a nyilasok egyből jól szerepeltek..:O)
39 előtt..kb mint Albániában."
Hogy mennyire nem így van!!!
A Friedrich kormány alatt többszöri átdolgozás után jelent meg az 5.985/1919. ME. rendelet, amely választójogot biztosított a 24. életévüket betöltött, legalább hat éve magyar állampolgárságú, és legalább fél év óta egy helyben lakó férfiaknak és nőknek. Utóbbiaknál feltételül szabta az írni-olvasni tudást. Az életkori cenzus nem vonatkozott azokra, akik az I. világháború alatt legalább 12 heti arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek a harctereken. A rendelet a passzív választójogot a betöltött 30. életévhez kötötte. E rendelettel a lakosság mintegy 74%-a vált választóvá. A választási eljárást az 5.988/1919. ME rendelet szabályozta. Eszerint a jelölt állításához legalább 500 kerületi választó ajánlására volt szükség. A szavazás titkosan, borítékba zárt szavazólappal történt. E rendelet alapján tartották 1920. január 25-én az első magyarországi általános, közvetlen, titkos, egyenlő választásokat.
1922-ben jelent meg 2200/1922. ME számon a Bethlen kormány új választójogi rendelete, amely az 1920-as 74%-ról 58%-ra csökkentette le a választásra jogosultak arányát.
Amúgy a Horthy-korszak utolsó választójogi törvénye 1938-ban jelent meg. Az 1938. évi XIX. törvénycikk bonyolult választási rendszert eredményezett. Az országgyűlési képviselők számát 260 főben állapították meg, ebből 125 lajstromos, 135 egyéni választókerületben került megválasztásra. A szavazás mindkét esetben titkos. Lajstromos kerületben választójoga volt minden 10 éve magyar állampolgárságú, 6 éve egy helyben lakó és legalább hat elemit végzett férfinak 26 éves, és nőnek 30 éves korától. Az egyéni választókerületekben a cenzus magasabb volt. A férfiaknak itt csak 30 év felett volt választójoguk, ha írni-olvasni tudtak, állandó munkával rendelkeztek, és családfenntartók voltak. A nőknél további szigorítást jelentett, hogy csak az kapott választójogot, aki vagy kereső férfi felesége volt, vagy saját vagyonából tartotta el magát, vagy legalább három élő gyermeke volt. Mindezekkel a szigorításokkal a választópolgárok száma mintegy 300 ezer fővel csökkent. Ebben a törvényben érvényesült először a plurális választójog, az egyéni választókerületekben szavazók ugyanis szavazhattak a listára is, így kettős szavazati joggal bírtak.
Nem kellene feltétlenül félremagyaráznod a mondanivalóm. Utulien kartács „demoralizálódott, megvert tömegek" hazavonuásáról beszélt, ez pedig így nem igaz.
A Monarchia kérte a fegyverszünetet, mivel kimerülőben voltak a tartalékai, ez tény. Az is tény, hogy a Monarchia csapatai a fegyverszünet időszakában idegen földön álltak, harcban az ellenséggel, és az is tény, hogy az Antant meg elfogdta a fegyverszünetet. Ez egyben azt is jelent, hogy az Antant csapatokban sem volt már meg az a hú de nagy lelkesedés a háború továbbfolytatására. Ennyi.
De azért sem helytálló "demoralizálódott, megvert tömegekről" beszélni - korábban már erről is szó volt -, mert a hadseregnek csak azok az egységei demoralizálódtak, ahol hatásos volt a szélbal agitáció.
Ezekből a "forradalmasodott" katonai egységekből alakultak aztán azok a rabló, fosztogató hazatérő bandák, akik ellen a minisztérium kénytelen volt felállítani a Nemzetőrséget, hogy a lakosságot valahogy megvédhessék tőlük...
“Csak annyiban amennyiben a jobboldalunk reárontott nemzetére...”
Jaaa, szóval te azért ugrálsz az időben, nehogy kiderüljön a baloldal “reárontása” a nemzetre? Ha így van, fölöslegesen erőlködsz, a tényeket úgysem tudod letagadni. Ugyanis, ha már így “oldalazunk”, először a baloldal “rontott reá” a nemzetre, bármennyire is nehéz ezt tudomásul venned. Sőt, azt is megsúgom neked, ha nem lett volna a baloldali örjöngés, akkor jobboldali sem lett volna. Sajnos ez már csak így van, még a fizika törvényei szerint is… hatás, ellenhatás… akció, reakció… akcióra jön a reakció…
"A választójogot tanulmányozd átal kicsinyt..a 39. évnek előtte..."
Azt hiszem, hogy a Friedrich-kormány 1919. novemberében kiadott rendelete szerint nagyjából a következő volt a helyzet: minden 24. életévét betöltött nő és férfi szavazhatott, titkosan. Minden szavazati joggal rendelkező 30. életévét betöltött magyar állampolgár megválasztható volt. A javaslathoz 500 írásbeli igazolás kellett, stb. A nőket hátrányosan érintette, hogy analfabéta nem szavazhatott, a férfiaknál viszont, igen.
„Nem volt eléggé hatásos a házi ügyész úr tiltakozása..és nyoma nincs a korabeli sajtóban sem...“
Te ezt honnan tudod?
Mindenesetre ismételten felhívnám a figyelmed, hogy dr. Váry tiltakozásai eredményeként kiadták az 1920.03.20-i 132553/920/13-as számú honvédelmi miniszteri rendeletet, amely kimondta, hogy az összes katonai alakulat és különítmény polgári személyekkel szembeni fellépése azonnal megszűntetendő, a rendelet ellen vétő katonai személyek azonnali hatállyal letartóztatandók.„A kocsmai gyilkosságok beszámítására..az általad el nem fogadott szakcikkek íróik hivatkoznak....“
Ezek szerint tehát nincs bizonyítékod...:))
"én meg azt hiszem, hogy mellényúlsz. Demoralizálódott, megvert tömegek vonultak hazafelé. Sz@rtak azok bármilyen agitációra, legfeljebb az érdekelte őket, ki a hibás az ő elbaltázott négy évükért."
A nemzetiségi "Demoralizálódott, megvert tömegek "tömegek azonnal mozgósíthatók voltak más államok elleni irredenta hadműveletek számára.
Te azt állítod hogy a magyar meg a saját szülőföldjkét se védte volna meg.
A valóság persze az hogy a sereg harmada harcképes aminek legalább egy részét illett volna fegyverben tartani a haza védelmében.
" A felso vezetest valotlan, a helyzetnek meg nem felelo, felnagyolt, remlato, szobeli, telefon- es irasbeli jelentesekkel felrevezettek. Ezaltal elnyertek a felsobbseg jovahagyasat a megjelolt teruletek lerazziazasahoz. S miutan ezek soran ellenallasra nem talaltak, mesterseges valotlan helyzeteket teremtettek, mibol indokolatlan verengzesek keletkeztek"
idezet a kiadott vadiratbol. Az egeszben a legundoritobb, hogy az Ujvideken elkovetett verengzes kivalto okat, a magyar katonai geniusz toketlenseget meg itt is eltussoltak;
"Az esemenyek kivizsgalasa celjabol hatarvadaszok es a lent mukodo csendor nyomozo osztaly emberei egymastol fuggetlenul razziat tartottak a helyszinen. A csendornyomozok geppisztollyal voltak felszerelve. Egymasrol nem tudva, felreertes folytan osszetuztek, formalis harc fejlodott ki kozottuk, melynek soran mindket reszrol tobben elestek. A csendorseg olyan jelentest kuldott fel Budapestre, hogy kb. 200 kommunista atjott a Tiszan es fel akarja lazitani a kornyeket."
Dr Sombor fokapitanyhelyettes felterjesztese a belugyminiszterhez.
1942. februar 4.
Aztan ez is erdekes;
"....a zsidokkal valo humanus banasmodot az angol korok meltanyoljak. Csak az ujvideki esemenyek ejtettek mely csorbat becsuletukon"
Wodianer Andor lisszaboni magyar kovet jelentese Kallaynak
Hejjas, Pronay & Co -ra mondta: "hiszen ezek a legderekabb tisztjeim"
Lehet kiragadni mondatokat, de ezeknek semmi érteleme, mert nem fedik le a teljes képet. Ugyancsak Horthy mondta Prónaynak: "Mit akartok megint véghezvinni, ti szerencsétlenek? Romlásba viszitek az országot!"
"Nem volt idő a konszolidálásra, amúgy meg a nyiltan bevallott terror az szközeik közzé tartozott, tudták ha elbuknak, felakasztják őket."
Aha, tehát ez a magyarázat rögtön felmentést ad a gyilkosságokra? Érdekes...
"Igazán finoman reagálok írásaidra..."
Igen, csodálom is, hogy nem kerülnek elő a végső megoldásként használt személyeskedéseid...
"A szerbek bosszúja annyiban indokolt, mint a böllérbicskásoké."
Ha te így gondolod.... Szerintem egyik sem indokolt. Érdekes, hogy az ilyen jellegű felsorolásokból mindig kihagyod a vörösterrort, mintha az nem is lett volna...
Ebben én egyetértek veled. De legalább megpróbálták. Kunék nem vontak felelősségre (és meg sem próbálták) egyetlen vörös tömeggyilkost sem. Ez a különbség.
"Látod csak rászolgáltál a gyagyásra...minden hsz-emet azzal kezdtem aTK-s rovatban...hogy minden egyes politikai gyikosságot elítélek, egy iy pont eggyel több mint megengedhető...a számokat viszont nem én találtam ki."
Badarságokat beszélsz, de ha akarod elkezdhetek szemezgetni a hsz-eidből. Ráadásul annyi név alatt nyomtad már a hsz-eket, hogy az követhetetlen. Viszont arra nem reagáltál, hogy sok hsz-emben elítéltem a fehérterrort is. Ismét bebizonyosodott, hogy vagy hazudozol, vagy képtelen vagy megérteni egyszerű mondatokat. A gyagyás rád jobban illik.
"Hány ember esett áldozatul szerinted 1949-63 közt az önkényuralomnak Magyarországon? Ha annak a logikának a mentén indulunk el..hogy a fehér terror jogos megtorlás volt, erre is van példa a TK rovatban..AKKOR az is jogos volt."
Lehet, hogy szerinted jogos volt, én viszont soha, sehol nem mondtam, hogy jogos megtorlás volt a fehérterror, vagy bármelyik terror. Épp ezért én nem is indultam el ezen a logikán soha.
"A nemzetiségeink, okkal ok nélkül...már évtizedekkel ez előtt el akartak tőlünk szakadni. Minden megoldás érdekel címszóval"
Ez így teljesen általánosító, és még marhaság is, akkor nem harcolták volna végig a háborút Monarchia oldalán.
1918 áprilisában zajlott Rómában a Monarchia nemzetiségeinek konferenciája, ott dőlt el, hogy a Monarchia konföderatív átalakítása helyett a nemzetiségek a kiválás útjára lépnek.
Az egy másik dolog, hogy Szerbia, Románia mint anyaország végig arra propagáltak, hogy a nemzetiségek váljanak ki. A szlovákok még 18 őszén is elképzelhetőnek tartották a bentmaradásukat az autonómia fejében.
