Támadásban az Altus Koncepciózus magatartással vádolta meg az ügyészséget Gyurcsány cégének védője 2006. június 7. 15:24
Pilhál Tamás Az ügyészség minősítgetésétől sem riadt vissza a Gyurcsány Ferenc cégét képviselő ügyvéd az Altus-per mai tárgyalásán a Somogy Megyei Bíróságon, amely iratismertetéssel kezdődött. Az ügyészség azért indított polgári pert a miniszterelnök vállalkozása ellen, mivel álláspontjuk szerint az Altus 1995-ben színlelt ajándékozási szerződéssel, jó erkölcsbe ütköző módon jutott hozzá egy közel százmillió forintos beruházáshoz a Szalay utcában.
A „legjobb védekezés a támadás” jegyében az első rendű alperes Altus Rt. jogi képviselője „koncepciózus” magatartással vádolta meg a felperes Legfőbb Ügyészséget (LÜ), amiért a vádhatóság áprilisban jó erkölcsbe ütközőnek minősítette a Szalay utca 4. szám alatti képviselői klub bérléséről szóló szerződést. Gyurcsány cégének védője szerint az ügyészség „fölállított egy koncepciót, ehhez próbálta igazítani a tényállást”. Az ügyvéd emlékeztetett, a felperes 2004-ben még nem talált semmilyen bűncselekményre utaló körülményt a Szalay utcai ingatlan földszinti helyiségeinek bérleti szerződésével kapcsolatban.
Az LÜ jogi képviselője visszautasította, hogy az ügyészségnek koncepciója lenne, és kikérte magának a minősítgetést. Hozzátette, a per egy jogi vitáról szól, amelyben majd a bíróság igazságot tesz, de ha az ügyészség keresete teljesen megalapozatlan lett volna, akkor azt a bíróság napirendre sem vette volna.
Emlékezetes, az LÜ még áprilisban indított polgári pert az Altus Rt. ellen szerződés érvénytelensége miatt, mert véleményük szerint a kormányfő cége 1995-ben törvénysértés útján, az állam kárára gazdagodott, amikor egy állami cég ésszerű gazdasági indok nélkül felújította az Altus tulajdonában lévő, Szalay utca 4. szám alatti képviselői klubot.
Az Altus Rt. 1995. január 12-én egy adásvételi szerződéssel jutott hozzá a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezelésében lévő, Szalay utca 4. szám alatti ingatlan földszinti részéhez, majd három hónappal később a MeH egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. visszabérelte azt az Altustól, sőt saját költségén fel is újította a klubot. A bérleti szerződésben rögzítették: tíz év elteltével úgy tekintik, a kft. a beruházás értékét lelakta, és az átalakítva adja vissza a helyiségeket az Altusnak a beépített bútorokkal, használati eszközökkel együtt; tehát a beruházás eredménye ellenszolgáltatás nélkül marad a bérbeadó tulajdonában. A Gyurcsány-cég védője a tárgyaláson azt állította, a képviselői klub felújítására fordított 97,5 millió forintból tízmilliót az első rendű alperes Altus fizetett, a fennmaradó összegből pedig 41 millió forint úgynevezett mobilia volt, vagyis mozdítható érték, amellyel később a tulajdonos Altus és a bérlő közlönykiadó elszámolt. Az elszámolásra azért volt szükség, mert bizonyos mobiliákat ésszerűtlen lett volna a bérlőnek elvinnie. Ez a 41 millió forint értékű mobilia az ügyvéd álláspontja szerint nem okozott kárt az állami cégnek. (A fennmaradó 50 millió forint értékű beruházásról nem beszélt.)
A per másodrendű alperes a Közlöny- és Lapkiadó Kft. jogutódja, a Humán-Jövő 2000 Kht., amelynek védője kijelentette, nem a képviselői klub mostani állapota az irányadó, ezért perbe kellene állítani a jogelőd céget, enélkül ugyanis érdemi döntés nem születhet.
Az Altus ellenkeresetet nyújtott be, amelyben azt kérték, a felperes tárja föl a per alapjául szolgáló állítások bizonyítékait. Ezért a bíróság felszólította a felperest, hogy 15 napon belül terjessze elő bizonyítási indítványát a bérleti szerződés színlelt voltáról, illetve annak jó erkölcsbe ütközéséről. A következő tárgyalást szeptember 20-ra tűzte ki Gyöngyösiné Antók Éva bírónő.
"Nem lehet szó nélkül hagyni, ha valakit bűncselekmény elkövetésével rágalmaznak meg" - indokolta Gyurcsány Ferenc januárban, hogy miért indít pert a cégügyeivel foglalkozó cikkek miatt a Magyar Nemzet ellen. Úgy néz ki, mégis szó nélkül hagyja, mivel elállt a pertől.
Index/MTI (ugyelet@mail.index.hu) 2006. május 19., péntek 12:13
Visszavonta a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó ellen benyújtott személyiségi jogi keresetét Gyurcsány Ferenc kormányfő, áll az érintett lap pénteki számában. A kormányszóvivő az MTI-nek azt mondta: Gyurcsány Ferenc a múlt sérelmei helyett a jövőre kíván koncentrálni, ezért vonta vissza keresetét.
Nomentana
A miniszterelnök a részben általa tulajdonolt Nomentana nevű cégről a lapban korábban megjelent cikksorozat állításai miatt indított pert. A Nomentana-ügyet a Magyar Nemzet január 18-21 között megjelent cikksorozata robbantotta ki. A lap állításai szerint a Nomenta 1995-ös Kft-vé alakulása előtt törvénytelenül működött, mivel a cégbíróság hiányosságok miatt visszadobta a cég bejegyzési kérelmét.
Gyurcsány Ferenc a lapban megjelentek miatt két pert is indított. Személyiségi jogai megsértése miatt a Magyar Nemzet ellen, rágalmazás miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a Magyar Nemzet újságírói "nem merték névvel vállalni cikküket", indokolta januárban Batiz András kormányszóvivő a kormányfő döntését.
Az eljárás megszűnt
A Magyar Nemzet tudósítása szerint a most csütörtöki, első tárgyalási napon Pataki Árpád bíró ismertette a felperes beadványát, amelyben tudatta a bírósággal, hogy eláll a pertől, így az eljárás megszűnt. A beszámolóból kiderül: a tárgyaláson a felperes és annak jogi képviselője sem jelent meg. A megszűnt per költsége és kereseti illetéke - összesen 26 ezer forint - a felperest, vagyis Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt terheli.
Batiz András kormányszóvivő az MTI-nek azt mondta, Gyurcsány Ferenc a kereset okául szolgáló cikket a választási kampány részének, politikai célból megfogalmazott lejáratási kísérletnek tartja. A kampánynak azonban vége, a választások is lezárultak, a kormányfő pedig a múlt sérelmei helyett a jövőre kíván koncentrálni, ezért vonta vissza a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó ellen benyújtott személyiségi jogi keresetét.
A kormányszóvivő hangsúlyozta: az elmúlt időszakban Gyurcsány Ferenc öt hasonló perből négyet megnyert, de mint mondta, "ez sem tartott vissza egyes sajtóorgánumokat attól, hogy újra és újra alaptalan rágalmakat szórjanak rá". A választópolgárok átláttak a szitán és nem ültek fel a valótlanságoknak, a választási győzelem is ezt igazolja, jegyezte meg Batiz András.
---------------------
Ezt, a legfontosabbat viszont nem nyerted meg, Feri.
Gyurcsány a jövőre koncentrál a múlt sérelmei helyett 2006. május 19. 12:00
MNO Gyurcsány Ferenc a múlt sérelmei helyett a jövőre kíván koncentrálni - közölte ma Batiz András kormányszóvivő arra reagálva, hogy a miniszterelnök visszavonta a a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó ellen benyújtott személyiségi jogi keresetét.
A kereset okául szolgáló cikket Gyurcsány Ferenc a szóvivő közlése szerint a választási kampány részének, a politikai célból megfogalmazott lejáratási kísérletnek tartja. A kampánynak azonban vége, a választások is lezárultak, a kormányfő pedig a múlt sérelmei helyett a jövőre kíván koncentrálni, ezért vonta vissza a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó ellen benyújtott személyiségi jogi keresetét - tette hozzá Batiz András.
Egyes esetekben odáig sem jutott el, hogy pereljen, Erre gondoltam:
"az ÉS-ben megjelent hosszú riport nem vetett önre jó fényt, mégsem perelt, a kft. viszont amiatt perelt, hogy nem voltak a taggyűlések. Miért nem perelt?" "Ha Önre azt mondanák, hogy Ön rendszeresen jár lopni a boltba, perelne?" - kérdezett vissza Orbán. "Ha újság, igen." Orbán: "Nem vagyunk egyformák. Én olyan újságokban, ahol ellenségességet érzek, inkább, ha lehet, elkerülöm a perelést, nem foglalkozom vele." http://index.hu/politika/belfold/ovmeghalg070/
Magyar Nemzet A Fővárosi Bíróságon egy különösen érdekes pör kezdődött. A első nyilvános tárgyalásra tegnap reggel került sor, s talán pár percig tartott. Aztán úgy, ahogy volt, a pörnek is véget vetve rögvest be is fejeződött. A felperes Gyurcsány Ferenc volt, aki elégtételt kívánt venni a Magyar Nemzeten a személyét érintő cikksorozat miatt.
Azt, hogy Gyurcsány nagy erőkkel ront nekünk, előre lehetett tudni. Az üzleti tevékenységét részletesen ismertető cikkeink után adott nyilatkozatai ugyanis azt mutatták, hogy a kormányfő rettenetes haragra lobbant. A nem létező cége, a Nomentana Kft. tevékenységét ismertető cikkünk után érzékeltette, hogy itt kő kövön nem marad, közhiteles dokumentumokkal alátámasztott „pimaszkodásunk” nem lesz következmények nélküli. – Nincs határa a személyes bántásnak és a rágalomnak, de ehhez már hozzászoktam – panaszkodott például a TV2 Tények című műsorában. Aztán azt is hozzátette, hogy rágalomra nem szabad rágalommal, hazugságra pedig hazugsággal válaszolni, de ezt már akkor sem értette senki. Haragos mondatai ekképp folytatódtak, még ha azokat az első pillanatban sem hitte el senki: „soha senkinek: államnak, banknak, vevőnek, szállítónak, tulajdonosnak sem előnye, sem hátránya nem származott azokból a jogi pontatlanságokból, amelyet aztán később, talán egy év alatt sikerült rendbe tennie a társaságnak”. Végül így csapott le ránk: „mivel engem bűnnel vádolnak, hát nincs nagyon más lehetőségem, mint perelni; ezt a jövő héten megteszem”.
Megtette, perelt. Persze nem mindenért. Csupán pár dolog nem tetszett neki. Például a lap azon megállapítása, hogy egy nem létező céggel alapozta meg vagyonát. De, azzal alapozta meg.
Az is bökte a szemét, hogy leírtuk: ő személyesen hatóságokhoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, taggyűléseken képviselte a fantomcéget. Pedig ez pontosan így volt.
Ezeken túl sérelmezte, hogy az egyik kft. taggyűlésén tanúsított magatartását zsarolásnak írtuk le. Holott ez sem történt másként. A magát mindig, még miniszterelnöknek is baloldali érzelműként beállított Gyurcsány Ferenc megzsarolva munkásait porig alázta őket. Azzal fenyegette meg őket, hogyha nem mondanak le tulajdonrészükről bagóért, akkor bedönti az egész kócerájt.
Nem tetszett neki az sem, amikor a nem létező Nomentana Kft.-ben neki tulajdonítva bűncselekménygyanús tevékenységet emlegettünk. De vajon mire számított? Arra, hogy az éveken át „lefideszesezett” legfőbb ügyész, Polt Péter szervezetéhez hasonlóan az igazság keresése helyett „felpuhulunk”? A fantom Nomentanához kísértetiesen hasonló esetekben ugyanis a bűnüldöző hatóságok egyáltalán nem voltak elnézőek. Ezek közül ismertettünk is egy párat. Az egyik ügyben épp büntetőbíróság előtt áll az ügyvezető, súlyos börtön- és pénzbüntetések elé nézve. Egy másikban pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdasági bűncselekmények felkutatására kiképzett nyomozói szállták meg a cég telephelyét, miután az ügyészség észlelte, hogy a vállalkozás nem ott működik, ahol a cégbírósági bejegyzés szerint kellene. Vagyis az ügyészség és a rendőrség akkor nem volt rest. Ám amíg ezekben az esetekben az igazság kiderítése érdekében nyomozott, intézkedett, addig a Gyurcsány Ferenc személyéhez köthető bűncselekménygyanús ügyekben a füle botját sem mozgatta. Bárándy Péter kijelentését kölcsön véve ég az arcunk. Tegyük hozzá: független jogászokéval együtt.
A tegnapi bírósági tárgyaláson feltűnő csend honolt. A tárgyalóterem előtt nem gyülekeztek a balliberális sajtó kamerái és a tollukat hegyező újságírói, akiket a kormányzati felelősség nélküli jobboldali ellenzék vezetője jobban érdekel, mint Magyarország legfontosabb közjogi méltósága. Gyurcsány Ferenc pedig mintha mindezt tudta volna, megfelelt ennek a várakozásnak. Olyan bátor volt, mint a nyúl. A Magyar Nemzet ellen nagy garral bejelentett pörbéli keresetét visszavonta, a Fővárosi Bíróságra még az ügyvédje sem dugta oda az orrát.
Eszondom én is... ráadásul szakmai szempontból sem kevésbé érdekes... de ami leginkább feltűnő, hogy ezt a zügyet is olyan pontról támaggyák, ahonnan nincs fogás, ugyanúgy, mint szőlőbányákat... utóbbinál Szász vótt a gyenge pont, ebben meg a cégérték bizonylatolása... de véletlenül se erről szól - szólt - egyik támadás se... Az a gyanúm, hogy némi súlytalan baszogatással járó szabad elvonulást bittostottak egymásnak a felek...
Mert a torlo vegzes hasznalata mind a cegbejegyzesi, mind a torvenyessegi ugy zaro akkordja . Hivatalosan torlo vezes csak a vegelszamolas es/vagy felszamolas UTAN adhato ki.
A törlő végzés
Kiadására a végelszámolási eljárás befejezését követően kerül sor. Ez a végzés a végelszámolási eljárás befejezésének időpontját rögzíti, s egyben törli a cég cégjegyzéki adatait.
forras: Kereskedelmi jogi foiskola igazsagugyi ugyintezo tankonyv
Kérlexépen, azér' ragaszkodom, mer' erre alapozva hoztam ki a sittről több ügyfelemet... A Tekintetes Cégbíróságnak is megvan a maga eljárásrengye... ez egy illen sportág...
Idióta és végrehajthatatlan jogszabályokat én is tudnék idézni ...
Viszont továbbra sem értem, hogy miért ragaszkodsz ahhoz az értelmezésedhez, mely szerint a bejegyzést elutasító végzés után bármit törölni kellene egy újabb végzéssel vagy határozattal. Nade mindegy. Abban egyetértek veled, hogy a kutya nem itt sánta.
Offolgatunk... bár inkább csak féloff... ugyanis remek példázat a jogalkotók slendriánságára, és az ebből levezethető szűk-, vagy szélesspekrtumú jogértelmezésekre.. hogy a pártos csőlátásról ne is beszéjjünk...
