Keresés

Részletes keresés

szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.30 0 0 14380

A részecsskék nem semmisítik meg egymást!

 

Elöször az anyagról irom le a feltevésemet. A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronból, a pozitronból, a protonból és az eltonból. Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:

 

elektron:{ -e, -g∙me},  pozitron:{ +e, +g∙me},    proton:{ +e, +g∙mP},  elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 5.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 5.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.

 

A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.

 

Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt.  Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.

Előzmény: szaszg+++ (14379)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.30 0 0 14379

A pontszerü töltések köl-csön-hatásában nem lép fel szingularitás, a részecskék nem tudják egymást túl közel megközelíteni. https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/

 

Előzmény: szaszg+++ (14378)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.30 0 0 14378

Az én elméletemben sem a tér-idöben, sem a kölcsönhatásban nem lép fel szingularitás.

Előzmény: Törölt nick (14377)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.29 0 0 14377

Ha majd a Higgs-részecskék kísérleti manipulálásával valahogyan elő tudunk állítani egy ilyen és nem akármilyen**, hanem abból adódó φ(x) mezőt a laboratórium közepén

 

Na ezért is kérdeztem, hogy a tömeghez ki adja az energiát. Mert ha a mező adja, akkor sok részecskét kell összetolni, és máris megváltozik a Higgs-mező. És akkor könnyen lehet, hogy egy fekete lyuk környékén már ez bekövetkezik...

Kein Singularität dann.

 

Előzmény: szabiku (14374)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.29 0 0 14376

Mivel a fizikában átfogó szempontból alapvető inkább, így nyilván az anyag sokféleségét nem ezek fogják megadni. Az anyag felépítésébe és a rendszerek időbeli fejlődésébe erősen és alapvetően belekormányoznak.

 

Nálam ez valószínűleg "szakmai ártalom" - de megpróbálom elmagyarázni...

 

Van egy rakás bit a memóriában. Csupa egyesek és nullák. Részben program utasítások, részben adat.

Ha csak úgy vasvillával összedobáljuk, abból nem lesz semmi értelmes.

Ha egy olyan szoftvert akarsz, ami bizonyos képességekkel rendelkezik, akkor megfelelő struktúrákba kell rendezni az utasításokat és az adatokat. Természetesen ugyanarra a feladatra több megoldás is lehetséges - ezt tekintsük valamiféle absztrakt szimmetriának.

Na ezért gondolom, hogy az anyag tulajdonságai - mint például az elektromos töltés - bizonyos hullám tulajdonságokból ered. Persze ez nem biztos, talán tévedek.

Előzmény: szabiku (14373)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.29 0 0 14375

Energia és impulzus mindenhol van. Ezek megmaradásai közvetlen a téridő szimmetriáival állnak kapcsolatban.

 

A tanárom szerint a természet egyetlen tényleges szimmetriája a mértékinvariancia.

Előzmény: szabiku (14373)
szabiku Creative Commons License 2018.07.29 0 0 14374

Előbb azt kell megmagyarázni, hogy milyen alapon vezetünk be m helyére m-φ(x) mennyiséget:  m --> m - φ(x)

Aztán lehet csak komolyan venni a végeredményeket, semmiképpen sem fordítva. Addig meg csak egy szájenszfikció az egész. Ezer meg ezer ilyent meg lehetne csinálni a fizikában bárhol, mégsem tesszük alaptalanul.

 

Szóval előbb a tömegadós mértéktérelméleti Higgs-mechanizmust kell lefektetni, és akkor utána abból vonatkoztatni valamit. De az nem ilyen egyszerű, hogy akkor abból csak úgy alapból jön egy időben befagyott klasszikus φ(x).

 

Mese és ámítás ez az egész, hogy a tanárok önző hamis tekintélynövelésként gyorsan kedvükre csodálkoztassák a diákokat, akik az ilyenekből eléggé károsan félretanulnak csak.

 

Ha majd a Higgs-részecskék kísérleti manipulálásával valahogyan elő tudunk állítani egy ilyen és nem akármilyen**, hanem abból adódó φ(x) mezőt a laboratórium közepén, akkor ott majd megfigyelhetünk ilyen tömegváltozós jelenségeket kölcsönhatásképpen.

 

** --> Pl. a nyomáspotenciál is egy skalármezőt jelent, de az nem az anyagrészecske saját nyugalmi tömegét változtatja meg, hanem csupán hozzáadatja a klasszikus folytonos anyag egyben álló állapota miatt megvalósult potenciális energia tömeg-egyenértékét az E=mc2 alapján. Persze matematikailag ez roppant hasonló a Higgs-mechanizmus eredményéhez, ha azt nem a szokásos módon tekintjük, hanem az energiaimpulzus-tenzorban vizsgálódva (majd egyszer ezt is részletesen leírom az elméleti fizika oldalamon...), de akkor sem azonos azzal, mert elméletileg (nem átfogóan vagy felületesen, hanem mondjuk legbelül) más alapokon nyugszik. Novobátzky nem a mértéktérelméleti Higgs-mechanizmust találta fel, mert könyvében a nyomással kapcsolatos a (202)-es képlete, a Zur Schddinger-Gordon-Gleichung '53-as cikkében (12) pedig a V úgynevezett kvantumpotenciállal, ami skalármező, ahogyan a nyomáshoz tartozó P nyomáspotenciál is. (DGy ezt nem tudja ilyen jól elmagyarázni, mint én, mert ő ilyen mélységekben nem érti a dolgokat, és összefüggésüket. Összekeveri, és egyszerűen csak kijelenti, hogy Novobátzky szerinte megelőzte Higgs-t, és sajnálatosan a vasfüggöny volt az oka, hogy Higgs-lett a nyertes, ezért kompenzálásképp a Higgs-mechanizmus általa gondolt "alapját" elnevezte "Novobátzky-effektusnak". :DxDD Vicces.. :) ) A mértéktérelméleti Higgs-mechanizmus valóban a részecske tömegparaméterét (ami a saját nyugalmi tömege) szabja ki, és ezáltal a skalár Higgs-mező tényleg azt fogja birizgálni.

 

Az a baj, hogy ha nem alapozzák meg kellően az előadott témát, akkor a tudatlan diákban olyan rossz önkényesen kitalált vonatkoztatási rögzülések alakulnak ki az elméjében a témában felmerülő miértekkel és hogyanokkal kapcsolatban, hogy azok teljesen félrevezetik majd.

 

A megalapozás akkor is fontos, ha ahhoz esetleg magasabb témakör ismerete lenne szükséges, mint itt. Valahogyan akkor is meg kell tenni. Egy kvantumelméletet is hosszas megalapozással szokták kezdeni, nem rögtön a csererelációkkal, holott matematikailag onnan lehetne kezdeni.

Előzmény: Törölt nick (14372)
szabiku Creative Commons License 2018.07.29 0 0 14373

Énszerintem bizonyos szempontból nagyon is alapvetőek. Ez a bizonyos szempont amolyan átfogó fő szempont. Energia és impulzus mindenhol van. Ezek megmaradásai közvetlen a téridő szimmetriáival állnak kapcsolatban. A téridő is nyilvánvalóan alapvető. Mivel a fizikában átfogó szempontból alapvető inkább, így nyilván az anyag sokféleségét nem ezek fogják megadni. Az anyag felépítésébe és a rendszerek időbeli fejlődésébe erősen és alapvetően belekormányoznak.

Előzmény: szaszg+++ (14371)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.29 0 0 14372

Üdvözlöm a Marxizmus-Davidizmus tanszéket! :D

 

 

Fellapoztam, hogy mit mondott a tanárom. (Novobátzkyról nem esett szó.)

 

-m ∫ dτ

 

-m ∫ dt  √(1-dx2/dt2)

 

-m ∫ dt √(1-v2)

 

(v helyett dot{x} szerepelt a táblán, de azt nem tudok írni)

 

now interact with a field: -m dτ + φ dτ

(Itt eldobtam az agyamat, mert mindenféle egyéb lehetséges Lagrange függvényekről volt szó.)

 

∫ ( -m + φ ) dτ

 

∫ ( -m + φ(x,t) ) √(1-v2) dt

 

Közbevetés:

stable frozen non-zero field
∫ ( -m + φ ) √(1-v2) dt
m --> m - φ

 

dL/dv:

( -m + φ(x,t) ) v/√(1-v2) = (m-φ(x)) v/√(1-v2)

 

d/dt:

d/dt ( (m-φ(x) ) v/√(1-v2) ) = - √(1-v2) dφ/dx

 

( m-φ(x) ) d/dt v/√(1-v2) - v/√(1-v2) dφ/dt = - √(1-v2) dφ/dx

 

Behelyettesítünk: dφ/dt = (dφ/dx) (dx/dt)

Mert φ nem függ az időtől, csak a helytől. Tehát közvetve függ az időtől.

 

( m-φ(x) ) d/dt v/√(1-v2) - (dφ/dx) v2/√(1-v2) = - √(1-v2) dφ/dx

 

 

Házi feladat: tegyük vissza a fénysebességet a képletbe, és nézzük meg a v<<c közelítést.

Szerintem ( m-φ(x) ) d/dt v - (dφ/dx) v2 = - dφ/dx

Ebből látni kellene valamit...

F = m a - v2 grad φ

Előzmény: szabiku (14359)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.29 0 0 14371

"Mert az energia és impulzus fontos mennyiségek."

 

De nem alapvetö mennyiségek. Az energia-impulzusból nem lehet megtudni valamit az anyag felépítéséröl, és a rendszerek ídöbeli fejlödéséröl.

Előzmény: szabiku (14367)
szabiku Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14370

Hát a hullámfüggvények, tényleg amolyan lidércek. :)

Előzmény: Törölt nick (14365)
szabiku Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14369

>Azt mondják, hogy a skalárpotenciál hatására megváltozik a tömeg.

 

#:DD Ja, persze... , mert lehet dgy ezt mondta... :)

 

Badarság.

Előzmény: Törölt nick (14364)
szabiku Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14368

>Mármint ami szerinte a lényeg

 

#Na hát éppen ez az. Én nagyon sok mindenre magamtól jöttem rá nem kis erőfeszítések árán, és erre büszke is vagyok. Sok esetben kevés az, ha a tanonc csak azt (és úgy) látja, amit (és ahogy) a tanár láttat. Viszont ez nem mentség az áltudományosoknak..

Előzmény: Törölt nick (14363)
szabiku Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14367

Mert az energia és impulzus fontos mennyiségek. Térelméletben pedig ezek sűrűségei, amik az energia-impulzus-tenzorban vannak. (Én itt legtöbbször elhagyom az első kötőjelet, mert azt az írásformát választottam, de mindegy.)

Előzmény: szaszg+++ (14362)
szabiku Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14366

Nem kvantumelméletről, hanem klasszikus (relativisztikus vagy nemrelativisztikus) elméletről van szó. Hiába végtelenül apró egy anyagdarabka, akkor is különbözik, hogy az egy pontocska (pontszerű rész, részecske), vagy nem az, hanem csak olyan picike anyagrész, mint az előbbi. Ezt sajnos nem szokták emlegetni a tananyagokban, könyvekben, pedig nagyon-nagyon lényeges. Ennek megértése nélkül nem lehet jól érteni a klasszikus térelméletet. (Éppen ezért meglepő, hogy nem említik.) Igen sokat taglalom ezt a rákérdezett dolgot néhány tanulmányomban, és pont ezért. A dolgok (leg)mélyére ások. Az, hogy a térelmélet mezőmennyiségei (tér=mező) folytonosak, nem mond semmit ebben a tekintetben, hiszen folytonosan elosztottá a valóban pontszerű dolgokat (mint pl. a valódi elektromos töltés) is lehet matematikailag tenni (lásd: klasszikus elektrodinamika).

Előzmény: szaszg+++ (14360)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14365

14354 és 14359

a Föld + táska TEHETETLEN tömege lesz kisebb, ha a táska leesik!

A potenciális energiának nincs konkrét helye

Kezdek szellemeket látni. :)

Lidérc hullámfüggvényeket...

Törölt nick Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14364

Na ez érdekes!!!

 

Azt mondják, hogy a skalárpotenciál hatására megváltozik a tömeg.

Na de ehhez miből lesz energia? A skalárpotenciál talán lecsökken, ha hirtelen sok részecskének kell tömeget adnia?

(Nem feltétlenül úgy, hogy részecskék keletkeznek. Hanem egyik helyről átmennek egy másikra, szóval lokálisan.)

Előzmény: szabiku (14359)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14363

Én sem értem (illetve vannak benne ismerősnek tűnő dolgok), de én csak gyorstalpalón tanultam fizikát. Egy öreg professzortól, aki este 9-kor már elég fáradt volt és sokat bakizott sajnos. De azért a lényeget igyekezett szájba rágni. Mármint ami szerinte a lényeg.

 

Meg egyébként is, csak a hullámisztikus elképzelésem miatt kezdtem bele a tanulásba...

Előzmény: szabiku (14356)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14362

"... az energiaimpulzus-tenzorban az p nyomásként van jelen, amit (32.6) egyszerűen hibásan kihagy."

Mi a fenéért ragaszkodsz az energia-impulzus-tenzorhoz?

Előzmény: szabiku (14359)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14361

(Dávid Gyula és Marx György éppen ezt nem fogták fel pedig pofon egyszerű, mikor hibásan a nyugalmi tömeg változásáról "Novobátzky-effektus" beszélnek.

 

Hát ezek sem különböztetek meg a súlyos tömeget a tehetetlen tömegtöl.

Előzmény: szabiku (14359)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14360

Te ez mi? egy infinitezimálisan kicsi, DE NEM PONTszerű anyagdarab(????)

Előzmény: szabiku (14359)
szabiku Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14359

>De ez a potenciális energia hol van?

 

#A potenciális energiának nincs konkrét helye, de megvalósultság esetén ki van osztva a megvalósító objektumra.

 

(Dávid Gyula és Marx György éppen ezt nem fogták fel pedig pofon egyszerű, mikor hibásan a nyugalmi tömeg változásáról "Novobátzky-effektus" beszélnek. Csak ott nem gravitációs potenciálból adódó energiáról/tömegről van szó, hanem nyomáspotenciálból adódóról. Ehhez kapcsolódik az is, hogy Landau vagy aki írta a II könyvében azt a részt kifelejtette az energia-impulzus vektorból ezt az energiát/tömeget ugyanis az energiaimpulzus-tenzorban az p nyomásként van jelen, amit (32.6) egyszerűen hibásan kihagy. (Ez oltári nagy baki, az meg végképp, hogy az a rengeteg tanár, akik ezt másolgatják és tanítgatják, évtizedeken keresztül észre sem vette.) Ezek nagyon fontos és lényeges dolgok, sokat elemeztem, fent vannak a részletek az elméleti fizika oldalamon: https://szabiku.000webhostapp.com/relativitaselmelet/)

Előzmény: Törölt nick (14353)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14358

szabiku, az itéletedre sajnos nem lehet semmit adni!

Előzmény: szabiku (14357)
szabiku Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14357

Nem csodálom... Nehéz. szaszag+++ sem érti, csak (ezért) kreált magának egy mesefizikát. :D

Előzmény: Törölt nick (14351)
szabiku Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14356

Ezt láttam én is, de ez nem variációszámítás, hanem egy nagy semmi. Nem is értem ezt a felírást, hogy hogyan is jön a Lagrange-sűrűséghez...

Előzmény: Törölt nick (14341)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14355

Einstein az élete végéig nem értett meg az anyag atomisztikus felépitését a négy megmaradó elemi részecskéböl e, p, P  és E.

Előzmény: szaszg+++ (14352)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14354

"De ez a potenciális energia hol van? A táska tömege lesz nagyobb, vagy a Földé?"

 

Mégegyszer, a Föld + táska TEHETETLEN tömege lesz kisebb, ha a táska leesik!

Előzmény: Törölt nick (14353)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14353

Egy tanár azt magyarázta:

 

Feltette a táskáját az asztalra. Ilyenkor ő végzett munkát.

Majd letette a padlóra. Ilyenkor a gravitáció végzett munkát - a fékező izomerő ellenében.

 

Ez így egyszerű, ha nem akarjuk alaposabban megérteni.

 

De ez a potenciális energia hol van? A táska tömege lesz nagyobb, vagy a Földé?

Vagy a kötési energia ott van a Föld és a táska közötti térben (mezőben)?

Előzmény: szaszg+++ (14352)
szaszg+++ Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14352

"De egyre több dolgot nem értek."

 

Ez nem szégyen, Einstein az élete végéig nem értett meg semmit a fizikából.

 

Előzmény: Törölt nick (14351)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.28 0 0 14351

Nem vagyok fizikus, csak érdeklődő. De egyre több dolgot nem értek.

Előzmény: szaszg+++ (14350)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!