Alapvetö fizikai feltevés: a négy stabil elemi részecskének (e,p,P,E) kétfajta elemi töltése van, az elemi elektromos töltése és az elemi gravitációs töltése. Ezek a töltések okozzák a két fundamentális mezöt. Az e.m.-mezö szekezete ugyanaz mint a g-mezö szerkezete és mind a két mezö nem-konzervativ mezö. Csak a négy részecske (elekton, pozitron, proton és elton = negativ töltésü proton) létezik, amiknek csak kétfajta töltése, mint invariáns tulajdonsága, van és csak a kétfajta mezö létezik. Kérdés: megfelel ez az alapvetö hipotézis a fizikai megfigyeléseknek? Kezdjük Galileivel, érvényes-e a szabadesés egytemessége a természetben?
"Épp a napokban vásároltam vagy 15 könyvet, és így már több, mint 100 van."
Frissdiplomás kollégának mutattam a napokban egy szakkönyvet. Sajnos a főnöke meglátta és egyből ki volt akadva: neki(k) már soha többet nem kell tanulni, levizsgáztak. (Nem, ez nem a differenciálerősítős.) Na inkább foglalkozok a veszteséges rezgés differenciálegyenletével.
Nehéz a fizika, nem tagadom. Épp a napokban vásároltam vagy 15 könyvet, és így már több, mint 100 van. (Matek és fizika együtt. Meg még néhány kapcsolódó, de kicsit más jellegű könyv.) Ezekből építem a tudásom már sok-sok éve, úgyhogy ismerem a terhét. Add fel az atomisztikus elképzelésed! Nem jó az semmire..
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt.Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.
A nem konzervatív mezők c-vel terjednek, amivel teljesen kitöltik azt a helyet, amit a terjedésükkel képeznek. Ebben a helyben találhatóak az elemi részecskék, amiknek töltéseik okozzák a mezőket, vagyis a helyet. (róka fogta csuka-csuka fogta róka)
A részecskék folytonos energiaváltozását mi okozza?
1, a részecskék sebességváltozása, a c-hez képest?
2, a részecskék egymás közötti távolságváltozása?
3, a részecskék kötésben lévősége, vagy onnan kiszabadulása?
Elöször az anyagról irom le a feltevésemet. A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronból, a pozitronból, a protonból és az eltonból. Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 5.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 5.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.
Ha majd a Higgs-részecskék kísérleti manipulálásával valahogyan elő tudunk állítani egy ilyen és nem akármilyen**, hanem abból adódó φ(x) mezőt a laboratórium közepén
Na ezért is kérdeztem, hogy a tömeghez ki adja az energiát. Mert ha a mező adja, akkor sok részecskét kell összetolni, és máris megváltozik a Higgs-mező. És akkor könnyen lehet, hogy egy fekete lyuk környékén már ez bekövetkezik...
Mivel a fizikában átfogó szempontból alapvető inkább, így nyilván az anyag sokféleségét nem ezek fogják megadni. Az anyag felépítésébe és a rendszerek időbeli fejlődésébe erősen és alapvetően belekormányoznak.
Nálam ez valószínűleg "szakmai ártalom" - de megpróbálom elmagyarázni...
Van egy rakás bit a memóriában. Csupa egyesek és nullák. Részben program utasítások, részben adat.
Ha csak úgy vasvillával összedobáljuk, abból nem lesz semmi értelmes.
Ha egy olyan szoftvert akarsz, ami bizonyos képességekkel rendelkezik, akkor megfelelő struktúrákba kell rendezni az utasításokat és az adatokat. Természetesen ugyanarra a feladatra több megoldás is lehetséges - ezt tekintsük valamiféle absztrakt szimmetriának.
Na ezért gondolom, hogy az anyag tulajdonságai - mint például az elektromos töltés - bizonyos hullám tulajdonságokból ered. Persze ez nem biztos, talán tévedek.
Előbb azt kell megmagyarázni, hogy milyen alapon vezetünk be m helyére m-φ(x) mennyiséget: m --> m - φ(x)
Aztán lehet csak komolyan venni a végeredményeket, semmiképpen sem fordítva. Addig meg csak egy szájenszfikció az egész. Ezer meg ezer ilyent meg lehetne csinálni a fizikában bárhol, mégsem tesszük alaptalanul.
Szóval előbb a tömegadós mértéktérelméleti Higgs-mechanizmust kell lefektetni, és akkor utána abból vonatkoztatni valamit. De az nem ilyen egyszerű, hogy akkor abból csak úgy alapból jön egy időben befagyott klasszikus φ(x).
Mese és ámítás ez az egész, hogy a tanárok önző hamis tekintélynövelésként gyorsan kedvükre csodálkoztassák a diákokat, akik az ilyenekből eléggé károsan félretanulnak csak.
Ha majd a Higgs-részecskék kísérleti manipulálásával valahogyan elő tudunk állítani egy ilyen és nem akármilyen**, hanem abból adódó φ(x) mezőt a laboratórium közepén, akkor ott majd megfigyelhetünk ilyen tömegváltozós jelenségeket kölcsönhatásképpen.
** --> Pl. a nyomáspotenciál is egy skalármezőt jelent, de az nem az anyagrészecske saját nyugalmi tömegét változtatja meg, hanem csupán hozzáadatja a klasszikus folytonos anyag egyben álló állapota miatt megvalósult potenciális energia tömeg-egyenértékét az E=mc2 alapján. Persze matematikailag ez roppant hasonló a Higgs-mechanizmus eredményéhez, ha azt nem a szokásos módon tekintjük, hanem az energiaimpulzus-tenzorban vizsgálódva (majd egyszer ezt is részletesen leírom az elméleti fizika oldalamon...), de akkor sem azonos azzal, mert elméletileg (nem átfogóan vagy felületesen, hanem mondjuk legbelül) más alapokon nyugszik. Novobátzky nem a mértéktérelméleti Higgs-mechanizmust találta fel, mert könyvében a nyomással kapcsolatos a (202)-es képlete, a Zur Schddinger-Gordon-Gleichung '53-as cikkében (12) pedig a V úgynevezett kvantumpotenciállal, ami skalármező, ahogyan a nyomáshoz tartozó P nyomáspotenciál is. (DGy ezt nem tudja ilyen jól elmagyarázni, mint én, mert ő ilyen mélységekben nem érti a dolgokat, és összefüggésüket. Összekeveri, és egyszerűen csak kijelenti, hogy Novobátzky szerinte megelőzte Higgs-t, és sajnálatosan a vasfüggöny volt az oka, hogy Higgs-lett a nyertes, ezért kompenzálásképp a Higgs-mechanizmus általa gondolt "alapját" elnevezte "Novobátzky-effektusnak". :DxDD Vicces.. :) ) A mértéktérelméleti Higgs-mechanizmus valóban a részecske tömegparaméterét (ami a saját nyugalmi tömege) szabja ki, és ezáltal a skalár Higgs-mező tényleg azt fogja birizgálni.
Az a baj, hogy ha nem alapozzák meg kellően az előadott témát, akkor a tudatlan diákban olyan rossz önkényesen kitalált vonatkoztatási rögzülések alakulnak ki az elméjében a témában felmerülő miértekkel és hogyanokkal kapcsolatban, hogy azok teljesen félrevezetik majd.
A megalapozás akkor is fontos, ha ahhoz esetleg magasabb témakör ismerete lenne szükséges, mint itt. Valahogyan akkor is meg kell tenni. Egy kvantumelméletet is hosszas megalapozással szokták kezdeni, nem rögtön a csererelációkkal, holott matematikailag onnan lehetne kezdeni.
Énszerintem bizonyos szempontból nagyon is alapvetőek. Ez a bizonyos szempont amolyan átfogó fő szempont. Energia és impulzus mindenhol van. Ezek megmaradásai közvetlen a téridő szimmetriáival állnak kapcsolatban. A téridő is nyilvánvalóan alapvető. Mivel a fizikában átfogó szempontból alapvető inkább, így nyilván az anyag sokféleségét nem ezek fogják megadni. Az anyag felépítésébe és a rendszerek időbeli fejlődésébe erősen és alapvetően belekormányoznak.
#Na hát éppen ez az. Én nagyon sok mindenre magamtól jöttem rá nem kis erőfeszítések árán, és erre büszke is vagyok. Sok esetben kevés az, ha a tanonc csak azt (és úgy) látja, amit (és ahogy) a tanár láttat. Viszont ez nem mentség az áltudományosoknak..
Mert az energia és impulzus fontos mennyiségek. Térelméletben pedig ezek sűrűségei, amik az energia-impulzus-tenzorban vannak. (Én itt legtöbbször elhagyom az első kötőjelet, mert azt az írásformát választottam, de mindegy.)
Nem kvantumelméletről, hanem klasszikus (relativisztikus vagy nemrelativisztikus) elméletről van szó. Hiába végtelenül apró egy anyagdarabka, akkor is különbözik, hogy az egy pontocska (pontszerű rész, részecske), vagy nem az, hanem csak olyan picike anyagrész, mint az előbbi. Ezt sajnos nem szokták emlegetni a tananyagokban, könyvekben, pedig nagyon-nagyon lényeges. Ennek megértése nélkül nem lehet jól érteni a klasszikus térelméletet. (Éppen ezért meglepő, hogy nem említik.) Igen sokat taglalom ezt a rákérdezett dolgot néhány tanulmányomban, és pont ezért. A dolgok (leg)mélyére ások. Az, hogy a térelmélet mezőmennyiségei (tér=mező) folytonosak, nem mond semmit ebben a tekintetben, hiszen folytonosan elosztottá a valóban pontszerű dolgokat (mint pl. a valódi elektromos töltés) is lehet matematikailag tenni (lásd: klasszikus elektrodinamika).
Én sem értem (illetve vannak benne ismerősnek tűnő dolgok), de én csak gyorstalpalón tanultam fizikát. Egy öreg professzortól, aki este 9-kor már elég fáradt volt és sokat bakizott sajnos. De azért a lényeget igyekezett szájba rágni. Mármint ami szerinte a lényeg.
Meg egyébként is, csak a hullámisztikus elképzelésem miatt kezdtem bele a tanulásba...
(Dávid Gyula és Marx György éppen ezt nem fogták fel pedig pofon egyszerű, mikor hibásan a nyugalmi tömeg változásáról "Novobátzky-effektus" beszélnek.
Hát ezek sem különböztetek meg a súlyos tömeget a tehetetlen tömegtöl.
#A potenciális energiának nincs konkrét helye, de megvalósultság esetén ki van osztva a megvalósító objektumra.
(Dávid Gyula és Marx György éppen ezt nem fogták fel pedig pofon egyszerű, mikor hibásan a nyugalmi tömeg változásáról "Novobátzky-effektus" beszélnek. Csak ott nem gravitációs potenciálból adódó energiáról/tömegről van szó, hanem nyomáspotenciálból adódóról. Ehhez kapcsolódik az is, hogy Landau vagy aki írta a II könyvében azt a részt kifelejtette az energia-impulzus vektorból ezt az energiát/tömeget ugyanis az energiaimpulzus-tenzorban az p nyomásként van jelen, amit (32.6) egyszerűen hibásan kihagy. (Ez oltári nagy baki, az meg végképp, hogy az a rengeteg tanár, akik ezt másolgatják és tanítgatják, évtizedeken keresztül észre sem vette.) Ezek nagyon fontos és lényeges dolgok, sokat elemeztem, fent vannak a részletek az elméleti fizika oldalamon: https://szabiku.000webhostapp.com/relativitaselmelet/)
