Az Antikváriumponthu kitalált egy trükkös akciót, melynek keretében az általuk keresett könyvek átvételi árát beszámítják a pillanatnyi kínálatból általad kiválasztott művek vételárába. Érdemes végigfutni a keresett szakácskönyveket listáját.

Azt csak halkan jegyzem meg, hogy >100% haszonkulccsal dolgoznak, de hát ez végül is üzlet, és nem erőszak a disznótor.

Leginkább ide tenném, francia tudoroknak élvezetes lehet: gasztro-horoszkóp 2010-re.

Jó receptek is vannak!

Édesitőt vagy fruktózt használ, mivel fogyózóknak  és cukorbetegeknek készült. 

A szerzőnek van weboldala is : hazisuti.lapunk.hu.

Ugye, milyen csábító a címe:

http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=84056&type=22&_v=Szoo_Judit_Kilofalo_sutemenyekhttp://bookline.hu/product/home!execute.action?id=84056&type=22&_v=Szoo_Judit_Kilofalo_sutemenyekhttp://bookline.hu/product/home!execute.action?id=84056&type=22&_v=Szoo_Judit_Kilofalo_sutemenyek

Ha már az italoknál tartottam, megkérdezem: ismeri valaki ezt a könyvet(?):

Stephen Blauer: LÉKÖNYV - Turmixitalok, vitaminkoktélok és egyéb finomságok zöldségekből, hazai és déli gyümölcsökből, 1989

Hátha figyelmeztett valami jó ötletre, amit érdemes kipróbálni.

Karácsony előtt (kint a karácsonyi vásárban, nem könyvesboltban) vettem 2 könyvet, amelyeknek a témaja nem olyan gyakran merül fel itt.

Italokról , azaz gyümölcs- vagy zöldségitalokról ritkán esik szó. Erról szól az első könyvem:

Suzannah Olivier-Joanna Farrow: TURMIXOK, KOKTÉLOK ÉS GYÜMÖLCSITALOK Friss, vitamindús, színpompás szomjoltók,    2006 CSER Kiadó

Nemrég vettünk egy Moulinex gyümölcscentrifugát. A férjem nem akarta elhinni, hogy nyers káposztát is lehet fugázni, itt képpel is bebizonyítottam, hogy lehet. Persze nem lesz belőle annyi lé, mint az almából, vagy narancsból, de mégis lehet. (Az egy másik kérdés, hogy rajtam kívül senkinek nem ízlik a nyers káposztalé, de nem is mindennapra terveztem.)

Úgy látom, hogy ez egy érdekes, hasznos könyv és nem mellékesen nagyon szép kivitelű.

A másik könyv:

Peter Jordan : NAGY GOMBAKÖNYV Steven Wheeler receptjeivel

Egyáltalán nem értek a gombákhoz, csak a népiesen sampinyonnak nevezett (vagy csiperkének?) gombát szoktam használni, de mindig tervezem, hogy majd egyszer a Nagycsarnokban próbálok venni valami szárított erdei gombát.....Majd.....

Ez is nagyon szép kivitelű könyv, és ha semmi másra, csak nézegetésre használnám, már az is megérte.

Szerintem először meg kell nézni, ki írta, hol adták ki az eredetijét. Az már egy irány. Utána megnézni, mennyire felel meg neked a könyv  ízvilága, vagy milyen összetételűek a hozzávalók. Aztán dönthetsz, gondolom. Nálam ez így működik.

Főleg Karácsony előtt a lelkes férjek vagy barátok csak azt nézik, hogy szép, csili-vili legyen a könyv - ők a legjobb vevők.

Nem tudom, ki-hogy van vele, de nekem az új szakácskönyvekkel az a baom, hogy a legtöbb benne található étel, nem épp nekünk lett kitalálva.

Gondolok itt a felhasználandó alapanyagokra, amik nehezen beszerezhetőek, illetve elég drágák (nekem) :-(.

Sokszor olyan alapanyagokat írnak, amikről még csak nem is hallottam.

Guszta az étel, de mikor a hozzávalókat olvasom elmegy a kedvem az egésztől, mert azt sem tudom hol szerezzem be és egyáltalán mi a fene az...

:-)

:-) Kedves vagy!

Egy aukciós oldalon talákoztam vele, csak sokallom érte azt az összeget, amiennyiért kínálják. S gyanítom annyiért nem is fogják elkapkodni. 77'-es kiadás és van még régebbi is az eladó kínálatába.

No mindegy:-) Addig főzök- sütök az újabbik példányból, elvégre az sem rossz, csak mégsem az :-).

Mit jelent az, hogy "csak úgy beestem ide"? Ezért igazán nem kell elnézést kérni! Gyere csak továbbra is, szívesen látunk! Ide mindenki jöhet, nem kell ide előképzettség, gasztronómiai diploma, vagy jogosultság.

Persze, akad itt néhány olyan ember is, aki többet ért a gassztronómiához (ez nem én vagyok), szakácskönyvet írt vagy fordított, de ő is biztosan kíváncsi a többiek véleményére.

Vannak, akik hosszabb ideig éltek, vagy élnek külföldön - nyilván ők befogadóbbak a világkonyha különböző irányzataiban, de szinte biztos, hogy a többiek is túlléptek a csak rántott hús-töltött káposzta által szabott határon.

De, még azt sem szabad elmarasztalni, aki erős híve a magyar konyhának. Mindenkinek szíve joga, hogy mit szeret. 

Meg kell hallgatni mindenki véleményét, így színes a világ. Közben meg gyűjthetünk tapasztalatokat, információkat.