Nem mindegy, a G> szingularitás, a téridő kontinuum... A technológiai szing> az emberi értelem, elme befogadásáról.
Megérteni, megismerni, jelenleg megjósolhatatlan. Az ember többségében lemarad a felismerésben, megismerésben. Aki erről beszél, v. ír azt nem szereti a többség, mert nem érti, mit akar mondani. Szöveg értelmezését olvasva, többségében pszichopatának titulálják el.
Jó, jó jó. Egy nyáritáborban loptam valahol a könyvet, ami ezt fejtegette 200 oldalon keresztül. Mármint a szingularitásokat. Példaként hozta a Möbius-szalagot (jó, elismerem, nemtom, mi is benne pontosan a ~, de hogy az, az bizonyos), meg egy kockát, amiben van egy másik kocka, de az nem külön kocka, hanem a két kocka megszakítás nélkül egymás rész. Mint alappéldák voltak említve.
Amúgy mindenki beteg, vagy én tépem túl sokat a számat? Ilyen témájú topicoc már megin kezdenek behalni ( - kivéve a gyak. alk.-ot, amire büszke is vagyok)
Az egészben az a lényeg, hogy a fénysebesség nem határsebesség, csak azt vették 0-pontnak, így evidensen - és tévesen - jött ki az a feltételezés, miszerint határsebesség lenne akármire is. Már ahogy én értelmezem.
Ha az egyik "vizsgált" pontot veszed aboszolut kiindulási pontnak - értsd ahhoz viszonyítod a dolgok mozgását, azaz annak sebessége alapfeltételezésként 0, akkor ha valami afelé közeledik pontosan ugyanakkora sebességgel, mint egy másik viszonyítási pontból ez a "pont" mozogna, akkor az érzékelt (mért) sebesség a közeledő pontra 2x, ahol x a mozgás sebessége. Ezt a "kocsis példában" nagyszerűen elleplezik.
Jó, de hát belsö viszonyítási pontból nehéz lenne meghatározni sebességet :)
"Ősrobbanás szingularitással
Hawking és Penrose a Világegyetem kialakulására végzett számításai azt jelezték, hogy az a fekete lyukakhoz hasonló szingularitásból indult ki. Szingularitásnak a kozmológusok a Világegyetem térbeli és időbeli kiindulópontját nevezik, amelyben egykor minden létező egy pontban sűrűsödött össze. A szingularitásban azonban értelemszerűen nemcsak a téridő omlik össze, hanem a fizika törvényei is érvényüket vesztik. Hogyan lehet téridő nélkül struktúrált anyagról beszélni, vagy hogyan lehet értelmezni az elektromos térerősség inverz négyzetes törvényét? Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, az ősrobbanás után keletkező erőterek majd részecskék, kémiai elemek is végső soron a semmiből alakultak ki. A Világegyetem egy téridő nélküli struktúrálatlan állapotból jutott el a mai struktúráltba. A kérdés azonban az, hogy hogyan? Természeti törvények hiányában mi indította el és mi irányította ezt a folyamatot? Mi okozta az ősrobbanást, mi volt az "idő kezdete" előtt?
Úgy tűnt, a szingularitásból kialakuló Világegyetem oka megfoghatatlanná vált, és kívül rekedt a tudomány hatókörén. Erre reagálva fel is tették a vallás képviselői a kérdést: ha nem lehet tudományos eszközökkel megtalálni a magyarázatot, miért is ne lehetne a Teremtést segítségül hívni, és ezt a megfoghatatlan valamit Istennek nevezni? A filozófus Torrance pedig egyenesen azt jelentte ki, hogy a Világegyetemnek nincs belülről fakadó létezése, és ezért a tudományt nem tartja illetékesnek e kérdéskör megválaszolásában.
Ősrobbanás szingularitás nélkül
A szingularitás a tudomány számára olyan megfoghatatlan fogalomnak bizonyult, amelyet jobb elkerülni. Ha sikerülne kiküszöbölni az ősrobbanás szingularitás problémáját, a fenti ezzel kapcsolatos kérdések értelmüket vesztik. Hawking a mikrovilág történései kapcsán megismert Heisenberg-féle határozatlansági elvet hívta segítségül, amely megengedi, hogy bizonyos paraméterek ne bírjanak konkrét értékkel. Ha ez a két paraméter a tér és az idő, az Univerzum keletkezésének nem kell többé határozott időpontot tulajdonítanunk, és ezzel sikerül megkerülni az eredet kérdését. Einstein relativitáselméletéből tudjuk, hogy bár a tér és az idő tapasztalataink szerint jól elkülönül, a valóságban elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Amikor az Univerzum mérete még nagyon kicsi volt - az elemi részecskéknek megfelelő nagyságrendre kell most gondolni - , a tér és az idő, mint paraméterek a határozatlansági elvnek megfelelően nem voltak külön értelmezhetőek, és az idő csak ezt követően folyamatosan merült fel a térből. Ennek megfelelően a Világegyetem ekkor igaz véges volt, de határtalan: nem lehetett megmondani, mikor keletkezett. Nincs szüksége többé külső okra, "Teremtőre", önmagától is létezhet. A kvantumingadozások mindemellett arra is magyarázatot adnak, hogy hogyan alakulhatott ki egy homogén állapotból a mai struktúrált világ. A keletkezés problémája úgy tűnik, megoldódott. Az Univerzumnak nincs szüksége külső okra, hogy létrejöjjön, a kezdeti feltételek a maguk módján önmaguktól is adottak. A Világegyetem adott törvények mellett gondoskodik önmagáról. Valójában mégsem zárhatjuk le a kérdést, hiszen még mindig nem tudjuk, mitől van a tér és az idő, a határozatlansági elv, és általában honnan erednek a természeti törvények, amelyek közreműködtek a keletkezésben. Honnan ered például a Heisenberg-féle határozatlansági elv, mire adhat magyarázatot a kvantumfizika? Hogyan szolgáltathat biztos alapot a kozmológia számára, ha maga is azt állítja, hogy a mikrovilág történéseiről valójában semmit sem tudunk? Talán a vallásoknak van mégis igazuk, hogy a természeti törvények mögött maga Isten áll, és ez a végső és egyedüli magyarázat? "
b) választ l. előző hozzászólásom. A hiba, hogy a fény sebességét külső viszonyítási pontokkal határozzák meg (az egyenletek alapján máshogy nem is lehet), és a kijelentés, miszerint a fény sebessége minden néző számára állandó nem igaz, ha a rendszerhez csak két pont: a megfigyelőé és a fotoné tartozik. Ezt visszkövetkeztetve a "kocsis példába" világos kéne legyen az érvelésem. (l. előző hozzászólás(ok)).
fekete lyuk: égitest szingularitás: a fekete lyuk jelenségének megfigyelése során/adatainak vizsgálatakor/azokkal való számításokkor kialakított képzet, mely "Itt a gravitációs szingularitás - egy végtelen megjelenése az asztrofizikai modellben, végtelen görbület matematikai szingularitás) a téridő kontinuumban ", A szingularitás :"egypontba sürüsödött mindenség"- jelentése szerint" - idézet tőled -, azaz a fekete lyuk szingularitást idéz fel/okoz vagy bármi legyen a megfelelő szó.
Oh, tényleg: szingularitás a Möbius-szalag is, igazad van. Az nem gravitációs szingularitás. És a legviccesebb egyszerűen előállítható téridom:)
b) ha megtaláltad a számítási hibát, ne sajnáld megismertetni a fizikusokkal, esetleg nekünk is adhatnál róla valami emészthetö formában kis kóstolót :)
c) szingularitás ?
Idézek :
"A fekete lyuk olyan égitest, amelynek a felszínén a szökési sebesség eléri vagy meghaladja fénysebesség értékét. Ebben az esetben a gravitációs teréből semmi sem távozhat el, még a fény sem, innen származik a fekete lyuk elnevezés. A lyuk elnevezés alatt nem a szokásos értelemben vett lyukat kell érteni, inkább a világűr egy részét, ahonnan semmi nem tud visszatérni.
A fekete lyukak létezését az általános relativitáselmélet jósolta meg. Fekete lyuk keletkezik akkor, ha egy véges tömeg egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül össze. Ekkor az anyag összehúzódását okozó gravitációs erő minden más anyagi erőnél nagyobb lesz, s az anyag egyetlen pontba húzódik össze. Ebben a pontban bizonyos fizikai mennyiségek (sűrűség, térgörbület) a relativitáselmélet szerint végtelenné válnak (szingularitás). A szingularitást körülvevő térrészben a gravitáció olyan erős, hogy onnan sem anyag, sem fény nem szabadulhat ki. E térrésznek határfelülete az eseményhorizont. Az eseményhorizonton belülre kerülő anyag vagy sugárzás belezuhan a szingularitásba."
/ Wikipedia/
"Itt a gravitációs szingularitás - egy végtelen megjelenése az asztrofizikai modellben, végtelen görbület matematikai szingularitás) a téridő kontinuumban "
/Wikipedia/
A szingularitás :"egypontba sürüsödött mindenség"- jelentése szerint. Azonban egy téveszme miatt létezik a fogalom :
"A gravitáció vonzóerőnek látszik...Rohán János
Vajon mi bizonyítja, hogy a gravitáció vonzóerő? Semmi. Így szoktuk meg, és fel sem tesszük a kérdést, mert így természetes. Az alma lefelé esik, tehát a föld vonzza az almát. A bizonyítékok sora ezzel ki is merült.*
Csakhogy az alma akkor is lefelé esik ha az erő nem lefelé húzza, hanem lefelé tolja.
Ehhez fel kell tételeznünk, hogy a tér nem üres hanem kitölti a gravitáció. Ez azonban nem megy csodaszámba, mert a kozmológusok mára kénytelenek feltételezni, hogy az Univerzum sötét energiával van kitöltve, amely a látható anyag (4%) és az ugyancsak feltételezett sötét anyag (30%) mennyiségének is legalább a kétszerese (66%).
Az nyilvánvaló, hogy az Univerzum elektromágneses sugárzással van kitöltve, ugyanakkor a feltételezések szerint a (vákuum) tér Higgs bozonokkal is ki van töltve. Neutrínókkal is ki van töltve...
A kozmológusok számos problémája megoldódik ha a gravitációt nem vonzóerőnek tekintjük. A nyomó gravitációs elképzelés nem újkeletű, egészen Georges-Louis Le Sage (1724-1803) munkásságáig nyúlik vissza. Ez esetben egy tömeg a gravitációs sugarakat nem kibocsátja, hanem elnyeli.
1. Nézzük a távoli galaxisok mostanában felfedezett gyorsuló mozgását. Vonzó gravitációval ez képtelenségnek látszik, de ha a gravitációt a tér tulajdonságának tekintjük, ami mindent össze akar préselni, a gyorsuló mozgás logikussá válik, amint ez a nyomóerő az Univerzum szélén ellensúlyozatlan marad. Kívülről ugyanis nem hat nyomóerő, és az Univerzum gravitációs nyomóereje a szélső galaxisokat gyorsítja. További antigravitációs hatás feltételezése így szükségtelen.
2. Megoldódik a szingularitás problémája is, ami csak a vonzó gravitációs modellnél merül fel. Nézzük például a Földet. Minél közelebb vagyunk a földhöz, annál nagyobb lesz a gravitációs erő. Ez igaz is addig, amíg a földet pontszerűnek tekintjük. De a föld nem pontszerű, s így a felszínt elhagyva továbbhaladhatunk a föld középpontja felé. A gravitációs erőt nem egy pont okozza, hanem az egész föld tömege amely a középpontban éppen kiegyensúlyozza magát és így a Föld középpontjában nem is hat gravitációs erő.
Fekete lyuk középpontjában a vonzóerő következtében a sűrűség a végtelenbe tart, ennek matematikai következménye lenne a szingularitás. Csakhogy, egyrészt az előbbiek alapján a fekete lyukban sem nő a vonzóerő a középpont felé haladva, hanem ellenkezőleg: csökken.
A szingularitás bevezetésére tehát még vonzó gravitációs modellben sincs szükség!
A fekete lyukak középpontjában nincs szingularitás
A szingularitás fogalma egy téveszme... ... semmi szükség a szingularitás bevezetésére...
Nem proton méret kedves Hawking!!! A fekete lyukak minimális tömege legalább 1.4 Naptömeg
Csak a vonzó gravitáció alapján találhatott ki Hawking ekkora marhaságot és a nagy fekete lyukak középponti nyomása hasonló kell legyen) "
Ebböl én laikus módon azt olvastam ki, hogy vagy szingularitás, vagy fekete lyuk. A kettö együtt nem megy...
A gravitáció sem az, aminek eddig hitték ? Nagyon úgy néz ki ! Márpedig ha "nyomóerö" akkor a kiegyenlítettség evidencia, vagyis nincsenek kitüntetett pontok, így tehát a fekete lyukak is csak képzeletszülemények. Na meg a szingularitás is -ezek szerint.
Nekem az az elmélet tetszik, miszerint az anyag (minden részecskéjével) ritkulás egy szupersűrű és szuperfolyékony térben, és buborékok módjára létezik.
a) nem big-ben. Az az a londoni óra. Helyesn: big-bang.
b) az eredményt ismerem, és én is örültem neki. Csak a linket te adtad, azért van "válasz"ként belinkelve a hozzászólásom. Abban a válaszadó kifejti, mi okozza a jelenséget (valami olyasmi, hogy a fénysebesség nem az egyes fotonok sebessége, hanem az összes hullámfront átlagos sebessége). Viszont volt ott egy olyan megjegyzés, ami már régóta "foglalkoztat", és végre megtaláltam a számítási hibát is, ami igazol.
c) a feket lyuk szingularitás. Szingularitás az, ahol a "természeti törvények sérülnek, másként működnek". A legnagyobb baj a big-banggel, hogy mi volt előtte? Ennél már a teknősbékás sztori is jobb. Az angol eredeti sokkal mókásabb - és végre teljesen érthető - anekdota, álljon hát most itt: - A világ valójában lapos - mondta az asszony - és 4 rózsaszín elefánt tratja. - És min állnak az elefántok? - így a tudós. - Hát egy teknős hátán (angolban külön szó van a tengeri és szárazföldi teknősökre. A nő a tengeri teknős - egész életét úszva tölti, csak tojást rakni jön ki a partra - szót használta). - És min áll a teknős - vágatk vissza. -Áll? Nem áll. A (tengeri)teknős tökéletes. Nem áll az semmin. Úszik.
A másik probléma, hogy egy Big-Bang méretű fekete lyuk nem jöhet létre a számítások szerint, mert a fekete lyuk minél nagyobb tömegű, annál kisebbre zsugorodik, miközben egyre "könnyebb" lesz, végül megszűnteti önmagát - a modern eredmények szerint. Ennek oka, hogy az eseményhoriztonton képződő virtuális részecskepárok képesek visszaadni az adott körülmények között az energiakölcsönt (miközben az egyensúly megmarad, és a pozitív részecske távolodik a jelenségtől, míg az antianyag-részecske belehullik a lyukba, negatív tömegével gyarapítva azt. Ílymódon a feket lyukak is kb. beállnak energiaegyensúlyra.
Jelen esetben arról linkeltem be pár szájtot, hogy az abszolútnak tartott fénysebességet eleddig négyszeresen szárnyalták túl nanorészecskék, ha úgy akarod, akkor az információ.
Írtam, hogy B pontban elöbb jelenik meg az információ, mintsem az az A pontot elhagyná, persze bizonyos körülmények között, és atomi méretekben számolva. Ebböl következöleg VAN olyan ami meghaladja az abszolútnak hirdetett fénysebességet.
A gravitációról : a jelenség hatásait leírják ugyan, de magát a jelenség okát nem ismerik.
Józan ésszel átgondolva a big-ben (nagy bumm) elméletét, lehetetlen nem észrevennünk az ellentmondást a fekete lyukak, és a szingularitás között.
Vagy-vagy !
Ha létezik fekete lyuk, úgy lehetetlen egyetlen pontba összesürsödnie a világegyetem összes anyagának, ha pedig nem létezik a fekete lyuk, akkor a causalitás sérül.
A "hiányzó" anyag világegyetemünkböl mintegy 99% ! Na persze csak akkor, ha a big-ben valóban volt.
Ott van pl., hogy a Maxwell egyenleteknek nincs megoldása, ha a megfigyelőpontot a fotonon vesszük fel. Ez szerintem azt jelenti, hogy: vegyük a hagyományos kocsis példát: a kocsi b felé 100 km/h val megy. b kocsi a felé 100 km/h-val megy. a és b kocsi egymás felé 200 km/h összsebességgel tartanak. A fény sebessége minden szemlélő számára azonos.
No most hol a hiba a moziba'? Há ott, hogy a és b kocsik sebessége is (jóval c alatt) minden szemlélő számára ugyanakkor, CSAK AZ EGYMÁSHOZ VALÓ KÖZELEDÉS SEBESSÉGE NEM!!!!
Tehát a fény sebessége annyi, amennyi, szintén koordinátarendszertől függ (mint azt bármely asztrológus tudja, csak ők "látszólagos" sebességről beszélnek, mert korrigálnak a gravitáció okozta térgörbülettel, de az meg koordinátatranszformáció, ami SEMMILYEN MÁS ESETBEN nem elfogadott, vagy megengedett, vagy alkalmazott).
Tehát a fény úgy túlléphetetlen, mint én. elvégre megfelelő nyelvezettel mindenki félrevezethető, és megfelelő alapokról kiindulva bármi bebizonyítható
A látók mindig "látnak" vagy csak, ha "akarnak"? - kérded.
Talán egy "látót" kellene erröl faggatnod. A tudatmódosító szerek egyikével, az LSD-vel lefolytatott amerikai kísérletek eredményei mindenesetre érdekesek. Mint ahogy Egely is egyik müsorában foglalkozott olyan kísérletekkel, ahol egy helységben tartózkodó "médiumnak" ki kellett találnia, hogy társa a város melyik részén tartózkodik, mit "lát", és egyik megdöbbentö kísérlet alanya "véletlenül" késöbbi eseménysort interpretált, mint a valóságos idöben lejátszódó. Vagyis a jövöbe "látott"... ?
A második kérdésed elgondolkodtató.
Ezt sem tudom megválaszolni. Ha tudnám, valószínüleg nem itt ülnék a monitor elött, és válaszolni igyekeznék kérdéseidre, hanem elmennék "jósnak" , és jópénzért hülyíteném jóhiszemü embertársaimat.
Egyvalamit azonban hadd mondjak :
mindenki ismeri a választ feltett kérdéseire, csak sokan nem merik, nem tudják elöhívni a bennük lévö információt. Világunkat túl sok dogma befolyásolja, amelyek gátlásokat fejlesztenek ki idövel az értelem kárára.
Ha ennyivel beéred tölem, mint laikustól, köszönöm.
Ha nem, akkor sok sikert kívánok a válaszok elöbányászására önmagadból !
Motto : a tudomány nem egyéb, mint az eddigi tudás cáfolata :)
" ... Egyszer végeztem egy ilyen számolást: Például egy tachionágyúval (sci-fi!) - amely a fénynél lényegesen gyorsabban haladó lövedéket bocsátana ki - megcéloznék egy tőlem igen gyorsan (de c-nél lassabban) távolodó űrhajót. Ha az űrhajó kapitányának a találatkor még lenne ideje megnyomni az ő hasonló tachionágyújának elsütőgombját, akkor az ő lövedéke az én ágyúmat még azelőtt semmisítené meg, mielőtt én azt elsütöttem volna. No, most akkor lőttem-e, vagy sem? ... "
A lézerfénnyel demonstrált kísérletben a lényeg az, hogy az információ "alagúton" keresztül már négyszeres fénysebességgel közlekedik, egyik fizikus sem tudja okát adni a jelenségnek.
Gyakorlatilag úgy is lehetne érzékeltetni, hogy az információ elöbb jelenik meg "b" ponton, mintsem azt az "a" ponton elküldték volna - ha egy "alagúton" keresztül áramoltatják a lézerfényt.
A klasszikus fizikában is ismert jelenség a folyadék "összenyomhatatlanságának" következtében, hogy "szükített keresztmetszetü térben" felgyorsul a folyadék áramlásának sebessége.
Na de az abszolútnak mondott fénysebességet négyszeresen túlszárnyalni - fénnyel?
"Gain-assisted superluminal light propagation". Talán úgy fordíthatnám, hogy "Gerjesztéssel segített szuperlumináris fény terjedés". A szuperlumináris fénynél gyorsabbat jelent, de ezt furcsa volna behelyettesíteni - fénynél gyorsabb fényterjedés - ezért javaslom, hogy használjuk erre a cénélgyorsabb kifejezést ezentúl. " - mondja Hraskó Gábor.
Hát nem Istenkáromlás a SZENT fizikai törvények látványos cáfolata ?
A sárga kövőn a "rakéta"-szerű jel igen érdekes. Megnéztem, hogy lehetne "jelösszeírás, és az tuti, hogy a létra és a felette lévő "harang" egy jelhez tartozik, mert a létra felső vonala egyben van megszakítás nélkül alkotja a harang egyik oldalát.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy minden felvázolt jel zárt, így joggal feltételezhetjük, hogy a csúcs, vagy palota talapzata is a harang-jel része. Viszont a csúcs ugyanakkor készülhetett (a vésés módja (színe és mélysége) alapján, mint az előbb említett vízszintes vonal. Valamint nincs durva átmetszés a vonalakban, ami megint csökkenti a jelösszeírás lehetőségét.
A csúcs különös kimunkáltsága vagy azt feltételezi, hogy fontos volt, vagy a kultúra ábrázolásmódjának része.
Első kérdésem az lenne a "Tudat" című olvasmány kapcsán:
A látók mindig "látnak" vagy csak, ha "akarnak"?
A másik:
Az aura, ha jól értettem a pillanatnyi képet mutat a fizikai, értelmi és érzelmi állapotról. A többit most nem említem, mert ritkán utalnak az auralátók az előző életekre. Szóval! Ebből kiindulva lehetséges-e az, hogy a jósok (akik annak valják magukat ) azt fogják mondani a jövőmről, amit speciel én gondolok? Mert azt hiszem, hogy a jósok leginkább ezt a képességüket használják (mármint az aura látása). És ezokból nem tud pontos képet adni, mert úgymond az én gondolataimat látja.
