Sokáig úgy gondoltam, (tán azért, mert így hallottam másoktól), hogy az a materialista keresztény, aki nem igazán hisz a szellemi dolgokban, pl. halál utáni élet valóságában stb. De nem, mert ez nem a materialista keresztény, hanem a nemkeresztény. Valójában a materialista keresztény nem ezt teszi. Ő a Biblia szellemi kijelentéseit próbálja a kézzel fogható, szemmel látható jelenségekkel összhangba hozni, magyarázni. A szellemi világot valahol az anyagiban helyezi el, mintegy annak részeként. Az ember szellemét fizikai entitásnak fogja fel, ahhoz tömeget rendel, vagy megfelelteti magával a ki és belélegzett levegővel. A teremtést úgy képzeli el, hogy Isten fizikai eszközökkel, vésővel, egyébbel kifaragja, megmunkálja az embert és az állatokat. A démonoknak feltétlenül szárnyat, szarvat képzel, holott ilyet a Biblia nem igazán mond. Stb. Nem igazán ismerem a felekezeteket, de megfigyeltem, hogy a pünkösdi karizmatikus irányzatban van egy jó adag hajlandóság a kereszténység materializálására, talán több könyv is elősegíti ezt. Szóval ezen töprengek most.
Mostanság cikkeznek egy bővölködés prédikátorról. Mondják, hogy ne ítélkezzünk, de nem lehetünk vakok, fel kell ismernünk a képmutatókat, akik hamis evangéliumot hirdetnek.
Copeland teátrális trükkjei, amelyek annyira bevállnak a hitetés alatt lévő embereknél, mennyire nem váltak be a riporternőnél és a videóban.
Ne gyűjtsetek kincseket a Földön
Az nem kárhoztatás, ha elmondjuk a Biblia alapján, hogy Jézusnak mi a véleménye a képmutatókról. A kárhoztatás és Jézus ítélete (a képmutatókról) között különbséget kell neki. Isten nem kárhoztat, ő megigazít. A kárhoztatást nem Jézus csinálja. De Jézus szereti az igazságot, gyűlöli a hamisságot, és csak általa juthatunk be a Mennyei Atyához.
Manapság az emberek ingerküszöbe igen magas, a média mindenfélével bombázza a figyelmüket. Így olykor nincs más mód, némelyeket csak rettentéssel, megrémítéssel lehet megmenteni. A képmutatók (mint Copeland) felismerése és elhatárolódás tőlük nem kárhoztatást jelent. Nem azt jelenti, hogy nem kell szeretni őket, vagy ne figyelmeztessük őket, vagy ne figyelmeztessük a miattuk hitetés hatása alatt lévő embereket. A figyelmeztetés a mi dolgunk. Mások vére rajtunk lesz számonkérve, ha nem figyelmeztetjük a hasonló embereket. A képmutatók felismerése nem jelenti azt, hogy ne lehetne értük imádkozni és ne menekülhetnének meg. Lásd, az igazi egyházat üldöző Saulusból lett az a Pál apostol, aki írástudóként felhalmozott ismeretei által meg tudta győzni aztán az írásokból a vele ellenszegülőket. Azt azonban nem fogják fel a mostani keresztények, hogy Jézus követése üldöztetéssel jár. Ez már most elkezdődött némelyeknél. Az igazi keresztények üldözését értem ez alatt. Az elszállt tévés prédikátorokról, a hitesekről és a pedofil papokról készült nyilvános leleplezések a médiában nem számítanak üldöztetésnek, annak ellenére sem, hogy ez kezdi megingatni az egyházi rendszert és az őszinte istenkeresőket is érinti. Ez az Úr kezdődő ítéletének része, az Úr üzenete a bővölködés prédikátoroknak és egyebeknek, hogy térjenek észhez, mert már úgy látszik, másból nem értenek. Vagy ebből sem. Az Úr szereti őket is, ezért világít rá a hibáikra, hogy kiskirályok meztelenek. Minden titkuk napvilágra kerül, és ha szerencséjük van, még a földi életben. Mert akkor még van lehetőségük a visszatérésre. Az ítélet az Úr házán kezdődik. Mert itt az ideje, hogy elkezdődjön az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végük, akik nem engedelmeskednek az Isten evangéliumának? És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bűnös?" (1.Pét.4:17-18) Nem vagyunk annyira igazak, mint gondolnánk. Erre akkor jössz rá, amikor az Úr odajön és tűzzel éget, és fizikailag szinte kibírhatatlan a jelenléte. És akkor az ember elgondolkodik, hogy miért gondoltam annyira igaznak magamat.
A bigott vallásos a Bibliát szó szerint "eszi" - nem válogat. Aki gondolkodva HISZ, szükségszerűen szelektál, mert az Ószövetség leírásai erre késztetik............
És ez nem is baj, szerintem, sőt! Hiszen ez a szolgálati út: csak Jézuson át juthatunk el Istenhez. Én sokáig (évekig) nem is olvastam se ószövetségi, se apostoli írásokat. Jézus érdekelt, Őrá voltam kíváncsi, Őt akartam minél inkább érteni.
Aztán kb. öt éve elindult egy folyamat, ami azóta is tart, egyre többet tudok érteni és elfogadni a Bibliából, de a mai napig az evangéliumok tükrében vizsgálok meg mindent, ami írva van.
És amit nem tudok hova tenni, azt nyugodt szívvel félreteszem, majd eljön egyszer annak is az ideje, hogy ezeket is megértsem.
Az én olvasatomban Ádám Éva Kain Ábel nem konkrét emberek hanem az e m b e r nevü lény mindenkire érvényes bemutatása illusztrációja .
Ádám a szellem/egyetemes lépték/
Éva a lélek /egyéni szint /
Káin a gondolat-tudat
Ábel az altudat
De rengeteg munka érlelődés próbálkozás szükséges.Van egy mondás hogy nem olvasni kell hanem m e g é r n i hozzá ! kinek-kinek szükséglete és érdemessége szerint tárul fel.
Megpróbáltam. De rögtön az Ószövetség elején, a teremtéstörténet illogikus leírásán nem tudom túltenni magam - meg még sok mindenen az Ószövetségben leírtakon.........ezért csak Jézusra és tanításaira koncentrálok.
A Spektrum,Natgeo néha Dunyha-tv kanálisokon egészen jó tudományos müsorok találhatók.A csillagász,fizikus,kozmologus társadalom persze sok tekintetben találgatja mint vakember a narancssárga szint,de mégis......
többérő ezeket nézni együtt kérdezni velük,mint harsánykodó teologusok tulságosan merev lebetonozott eröltető szövegét figyelni :)))
Mindazáltal ez a Ferenc pápa laza és nyitott.Csipem a buráját :))
Az Ősrobbanás egy elmélet - a Teremtés egy Hit. Mindkettő az emberi gondolkodás terméke. Csakhogy az Ősrobbanás elmélete legalább annyi megválaszolatlan kérdést vet fel, mint a Hit. Csak az Anyag Teremtése oldja fel a kérdést.
Mert a Teremtés = az anyagi világ megteremtése, bele"programozva" az Élet kialakulását (abban pedig az Ember kialakulását). Így nincs ellentét a vallásos indíttatású Teremtés és a materiakizmus között. (A Bibliai leírást persze így nem lehet elfogadni.)
Az mindenesetre vélelmezhető hogy a Teremtésben az anyag domináns és van primátusa. Mindenesetre az atomnál kisebb részecskék is vannak lásd nano-részecske illetve ez már egy ponton akár erő,energia,potencialitás névvel is illethető és a folytatódik a mikrofizikai kutatás............
minden cselekvésnek megvan a maga ideje az ég alatt: megszületni és meghalni, ültetni és gyomlálni, ölni és gyógyítani, lebontani és építeni, sírni és nevetni, gyászolni és táncolni, szétszórni a köveket és összegyűjteni, ölelni és tartózkodni, keresni és feladni, megtartani és eldobni, elszakítani és befoltozni, hallgatni és beszélni, szeretni és gyűlölni, a háború ideje és a béke ideje." (Préd. 3:1-8)
Ezalatt az összes filoszófia és teológia szabaduló-müvésznek képzeli magát : Hogyan lehetne szublimálni,spiritualizálni,el innen fel az Égbe a vaskosságból a testetlen szeret-ölelkező egyetemességbe.
Csakhát ugye a kérdés pardon gordiuszi csomag ehunne-e : Miért a Teremtés ?
Nem kéne inkább ennek rendeltetését megtudakolni és aszerint simulni hozzá ?
Nem az a kérdés hogy anyag elsődleges-e vagy a szellem,hiszen ezek egyazon érme oldalai,egyik sem elsődleges,másik sem másodlagos :)))hanem ritmusra cserélődnek a dominanciában.A teremtésben anyag elsődleges, viszontag az Éden/Nirvána/ilyesmi ciklusában forditva.
Az ugynevezett semmi pontosabban a potencialitás robbanásszerüen mindenséggé változott,megjelent a téridő és az anyag.
Ha "isten" materializál/t akkor vajon mi emberek miért spiritualizálunk vagyis törekszünk az ellenkezőjére ? Mint a nudista aki mindenáron napozni szeretne habár tél van.
Minden szellemi dolog leképezhető, vagyis formába önthető, és szemlélhető. Forma nélkül nincs gondolat.
A szellemi dolog bonyolultságát, sokszor több tárggyal, vagy jelenséggel lehet csak körülírni. Pl: És így látám a lovakat látásban, és a rajtuk ülőket, a kiknek tűzből és jáczintból és kénkőből való mellvértjeik valának; és a lovak feje olyan vala, mint az oroszlánok feje; és szájukból tűz és füst és kénkő jő vala ki. (Jel 9,17) Ezekből az egyik tárgyat is nézhetjük több nézöpontból, sőt minnél többől nézzük annál jobban látjuk.
Tévedés adódhat a szellemi dolog megítélésében, ha a leképezett formáját csak egy irányból szemléljük, vagy nem vesszük figyelembe a többi leképezési formáját, vagy az azok kapcsolódásait és esetleges helyzetét. Még rosszabb a helyzet, ha a leképezésről nem tudjuk, hogy az csak a megértéshez való kép.
Ilyenkor jön létre a betü szerinti (nem lélek szerinti) értés, vagy halál, vagy semmi. Ez olyan, mint amikor egy érmét csak az éle felől néznénk, és ezért azt állítjuk, hogy az érme egy keskeny szalag. (materiális, vagy szellemileg vak gondolkozás)
Így lehet teljesen félreértelmezni az Igét, és hamis tanokat kovácsolni belőle. Erre a veszélyre való figyelemfelkeltés az, amikor Sámuelre azt mondták, hogy egy Igét sem hagyott a földre esni. Magyarul, addig kérődzött a látszólag ellentmondó Igéken, míg meg nem értette.
Nem az a baj, ha az ember emberszerűnek látja, ez természetes. A baj akkor kezdődik, amikor teljesen anyagi dolgokat elszellemiesítenek. Pl. azt mondják, hogy egy ember, midőn belefúj a másik orrába, vagy szájába, akkor szellemet ad át. Ha ez így volna, akkor az elektromechanikus lélegeztetőgép is emberi szellemet fújna a páciensbe a környező légtérből. Ez rettentő mennyiségű önellentmondást termel. És az ebben az egészben a legszebb, hogy ha ilyet mondok, akkor még én tűnök materialistának, pedig én nem tagadom a szellem létét, csak nem képzelem bele az anyagba.