Keresés

Részletes keresés

vörösvári Creative Commons License 2017.02.28 0 0 984

Egészen érdekes a barcelonai katedrális története, a 4.században Jupiter templomnak épült, azután keresztény templom lett, utána mecset és azután újra keresztény templom. 

 

http://cafeandbarcelona.blog.hu/2017/02/28/kaderalis_egy_kislany_emlekere?utm_medium=indapass&utm_campaign=inda_notification&utm_source=notilayer&utm_source=fejlec_bloghu&utm_medium=noti-dropdown&utm_campaign=fejlec

vörösvári Creative Commons License 2017.02.22 0 0 983
vörösvári Creative Commons License 2017.01.30 0 1 982

Nagy uralkodónő volt, de ezek szerint nem lehetett kellemes vele érintkezni :) 

 

http://index.hu/index2/#bloghu/nagyasszonyok/2017/01/29/a_legkoszosabb_kiralyno_kasztiliai_izabella

Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.10 0 0 981

Tartesszosz volt Hispánia, de az egész Nyugati-Mediterráneum első városias civilizációja.

 

Időben vagy 300 évvel megelőzte Rómát.

Létrejöttében azonban keleti mediterrán - elsősorban föníciai - hatások is közrejátszottak.

 

Tartesszosz városa a mai Nyugat-Andalúzia területén, nagy valószínűséggel a mai Huelva város helyén terült el.

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Tartessos

 

http://es.wikipedia.org/wiki/Tartessos

 

Spanyolul jó tudóknak:

 

http://es.wikipedia.org/wiki/Historia_de_la_provincia_de_Huelva

Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.02 0 0 980

Azért annyira rossz nem lehet:-)

Előzmény: Theorista (978)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.02 0 0 979

A római-pun ellenségeskedés idején egyes ibér törzsek a rómaiak, mások a punok szövetségesei voltak.

 

Egyébként pont az ibér és turdetán törzsek voltak azok, amelyek aránylag gyorsan és nagyobb ellenállás nélkül romanizálódtak.

 

Szívósabb katonai ellenállást a rómaiak ellen a félsziget nyugati, középső és északi részének népei fejtettek ki, leginkább a keltibérek, a luzitánok és a kantáberek.

 

Részleteket majd később, most már valószínűleg csak a jövő héten:-)

Előzmény: Theorista (978)
Theorista Creative Commons License 2015.05.02 0 0 978

Mi az hogy, nagyon is!

 

Az ibérezésed okán elkezdtem nézni a spanyolok egyik sorozatát, a Hispania la Leyenda címűt, ami a Kr. e. 2. század közepén játszódik. 20 részes, de annyira rossz, hogy 4 után abbahagytam. :-)

 

 

A szegény kis békés ibéreket egy pszichopata római praetor (Galba) és seregének öncélúan gonosz római csőcseléke zaklatja, mindenféle embertelen kínzásokkal, gyilkolásokkal. Élvezhetetlen a szabadságharcosok küzdelme.

 

     

 

 

 

 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (977)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.02 0 0 977

A Swords and sandals az egy filmművészeti kategória, az ókori görög vagy római világban játszódó történelmi kalandfilmekről olvastam egyszer ezt.

A magyarban van erre vulgárisabb kifejezés is, a "kúrós-kardozós", bár ez utóbbi nemcsak ókori, hanem középkori vagy kora újkori témájú is lehet.

 

Remélem, hogy ti is szeretitek a Swords and sandals műfajt...:-)

 

Vörösvári, Theo?

Előzmény: Kaspar Herrenberger (973)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.02 0 0 976

Az ún. nyugati germán S21(U106) mutáció az Ibériai-félszigeten csak Galíciában és Észak-Portugáliában fordul elő, ott is nagyon alacsony a gyakorisága.

 

Valószínűleg a félszigetre a népvándorlás korában érkezett szvéb (sváb) néptörzssel magyarázható, bár szórványosan már a kései kelta bevándorlással is érkezhettek vegyes kelta-germán népelemek az Ibériai-félsziget északnyugati részére.

 

 

http://www.eupedia.com/europe/Haplogroup_R1b_Y-DNA.shtml#S21-U106

Előzmény: Kaspar Herrenberger (975)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.02 0 0 975

Az ún. italo-kelta S28 (U152) mutáció a katalán tengerparton és a Baleárokon magasabb gyakoriságú, a félsziget többi részén meglehetősen alacsony a gyakorisága.

 

A katalán tengerpartra vélhetően a római korban odaköltözött észak- és közép-itáliai telepesekkel kerülhetett.

 

 

http://www.eupedia.com/europe/Haplogroup_R1b_Y-DNA.shtml#S28-U152

Előzmény: Kaspar Herrenberger (971)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.01 0 0 974

Most hirtelen előkaptam egy hajózástörténeti kiadványt.

Az szerint a krétaiak gályái átlagban 24-33 m hosszúak és egyevezősorosak voltak.  Emellett felülről teljesen nyitottak, tehát fedélzetük még nem volt. Ismerték a hajógerincet és valószínűleg - de nem biztos - a hajóbordázatot is.

Az evezősoron felül egy darab négyszögvitorla segítette a haladást.

 

Az én véleményem szerint ilyen bárkákkal kimerészkedni a nyílt tengerre az kurrens életveszélyt jelentett, de hát az én véleményem nem mérvadó, mivel én csak egy szárazföldi patkány vagyok - ahogy a megboldogult Baines kapitány, James Onedin jobbkeze mondaná:-)))

 

A krétaiak ezekkel a törékeny hajókkal behajózták az egész Keleti-Mediterráneumot, de Itáliától nyugatra nem nagyon van nyomuk.

 

Egyébként a krétaiak hajóépítési és hajózási ismereteit a mükénéiek (akhájok) vették át, majd továbfejlesztették.

 

Tkp. az egész ógörög kor hajózása a krétaiak ismeretein alapszik.

 

A föníciaiak gályái már jóval nagyobbak és erősebbek voltak, mint a krétaiaké, ők már kétevezősoros hajókat is építettek.

 

Az ókori hajóépítés történetébe azonban ennél részletesebben nem mennék bele, mert ez már erősen OFF lenne itt.

Előzmény: vörösvári (970)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.01 0 0 973

Antik mediterrán civilizációk:

napfény, azúrkék tenger, evezős-vitorlás gályák, hófehér sziklák és házak, bor, olívaolaj, búza, királyok, türannoszok és héroszok, no meg gyönyörű mediterrán szépségek.

No és persze Swords and sandals, azaz kardok és szandálok:-))))

Előzmény: vörösvári (970)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.01 0 0 972

Persze a mai ibériai népek esetében már egy többszörösen át- és átkeveredett népességről van szó- kivéve talán a viszonylag zárt baszkokat.

Nem szabad elhanyagolni a római kor, a vizigót kor és a mór kor embertani és genetikai hatásait sem.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (971)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.05.01 0 0 971

A római kor előtti Hispánia különböző törzseinek földrajzi elhelyezkedéséből akár azt a helytelen következtetést is levonhatnánk - többen már le is vonták - hogy míg a portugálok a kelták és luzitánok, addig a spanyolok az ibérek és keltibérek, a katalánok pedig az ibérek (északi törzseinek) leszármazottai.

 

A modern népességgenetikai vizsgálatok azonban ilyen földrajzi eloszlást nem támasztanak alá.

Ezek alapján a kutatások alapján nincs szignifikáns különbség a spanyolok, a portugálok, a katalánok és a baszkok népességgenetikai összetétele között.

Vannak a félszigeten belül persze kisebb-nagyobb regionális különbségek, ezek azonban nem túl jelentősek.

 

Korábban már említettem, hogy az "atlanto-kelta" L21-es mutáció gykorisága a félsziget északnyugati sávjában jelentősebb, de ott is 10% alatti.

 

Az ún. "Gascon-Iberian" DF27 mutáció viszont két helyen mutat kimagaslóan magas értéket, a Pireneusok övezetében és a Meseta keleti részén, ahol a férfiak 30-40 %-a hordozza ezt a mutációt.

A félsziget keleti részén pedig 20-30% közötti a gyakorisága.

 

Tehát pont az egykori ibér és keltibér területek.

 

http://www.eupedia.com/europe/Haplogroup_R1b_Y-DNA.shtml#DF27

Előzmény: Kaspar Herrenberger (943)
vörösvári Creative Commons License 2015.04.30 0 0 970

lehet hogy tényleg összekevertem őket :)

Előzmény: Kaspar Herrenberger (968)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.30 0 0 969

"Szerinte azok" helyett "Szerintem azok"

Előzmény: Kaspar Herrenberger (968)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.30 0 0 968

Szia!

Szerinte azok a föníciaiak voltak, akik a Mediterráneumból kiindulva elsőként hajóztak el a Brit-szigetekre.

Sőt, akik Afrikát először körülhajózták, azok is ők voltak.

 

De majd utánanézek, hogy a krétajjoszok meddig jutottak:-)

Előzmény: vörösvári (967)
vörösvári Creative Commons License 2015.04.30 0 0 967

Sajnos nem emlékszem rá hol olvastam, azt írták, egész Angliáig eljutottak, az ottani ónlelőhelyekig.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (962)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.30 0 0 966

Azt kell látni, hogy a Kr.e. I. évezred dereka táján, nagyjából a Kr.e. 800 - Kr.e. 400 között a mediterrán civilizációk fejlődése új lendületet vett:

 

- Hellászban a poliszrendszer kialakulása, majd a klasszikus hellén kor

- Rómában a királyság kora, majd Kr.e. 510-től a köztársaság megerősödése, Közép-Itália elfoglalása

- a rómaiaktól északra az etruszk civilizáció

- Ibéria keleti és déli régióiban az ibér és a turdetán civilizáció kifejlődése

Előzmény: Kaspar Herrenberger (964)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.30 0 0 965

A közhiedelemmel ellentétben nem a föníciaiak, hanem a krétaiak (minosziak) voltak a Mediterráneum első hajós népe.

Ők nemcsak hogy átvették és tökéletesítették az egyiptomiak hajóépítési ismereteit, hanem egy sor, a hajózás történetét döntően befolyásoló innovációval álltak elő.

Ilyen volt pl. a hajógerinc és a döfőorr alkalmazása, ill. az, hogy náluk már kimutatható a katonai és a kereskedelmi célú hajótípusok elkülönülése.

Persze mai szemmel nézve aféle nagyobb méretű evezős bárkák voltak a krétaiak hajói, mégis a kereskedelmi útjaikon behajózták a Mediterráneum egész keleti felét.

 

A minoszi civilizáció azonban Kr.e. 1.400 körül - valószínűleg természeti csapások következtében - lehanyatlott, a maradékát pedig a "tengeri népek" és az akhájok pusztították el.

 

Valamivel később a föníciaiak vették át a minosziak szerepét a földközi-tengeri kereskedelemben, ők hozták létre Karthágó városát a Mediterráneum középső részén, a mai Tunézia területén, ezt bázisként használva ők már be tudták hajózni a Mediterráneum nyugati felét is.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (962)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.30 0 0 964

Az ibér civilizáció kifejlődését a Mediterráneum történelmi keretei között kell elképzelni, az szorosan összefüggött a mediterrán civilizációk általános fejlődési trendjeivel.

 

A Mediterráneumban általában keletről nyugat felé történt a technológiai, kulturális és társadalmi innovációk terjedése.

 

Ezt a folyamatot a barbár "tengeri népek" inváziói Kr.e. 1.300-1.100 körül néhány évszázadra megszakították, de Kr.e. 800 körül véget ért az ún. "sötét kor" és új lendületet vett a keleti Mediterráneumban a civilizációk fejlődése, ill. a civilizációs ismeretek és technológiák nyugat felé való terjesztése.

A görögök és a karthágói punok voltak ennek a nyugati irányú civilizáció-terjesztésnek a fő élharcosai.

Kr.e. VIII. században kezdődött a görög gyarmatosítás, Kr.e. 753-ban alapították a latinok és a szabinok Rómát, Kr.e. 814 körül a föníciaiak Karthagot, amely a később kialakuló nyugati pun birodalom fővárosa lett.

 

A punok a Kr.e. VIII. században már nagy valószínűséggel elérték Ibéria keleti partvidékét és nem sokkal később a görögök is.

Az ibér kultúra fejlődése a keletről érkezett innovációknak köszönhetően új lendületet vett.

 

A spanyol régészek az ibér kultúrának a klasszikus virágkorát a Kr.e. VI. - Kr.e. III. századra teszik, a Kr.e. II. század már a római hódítás kora.

Az ibér kultúrának ebben a klasszikus korszakában már kimutatható az urbanizáció, a falakkal körülvett városias települések, a viszonylag fejlett mezőgazdaság, kézműipar és kereskedelem, kapcsolatok a Mediterráneum keletebbi részeivel. Jól megfogható a képzőművészetek megjelenése (szobrászat, festészet), ill. az írás. Kimutatható az ibér társadalmak tagolódása, az arisztokrácia kiemelkedése, ill. a katonáskodó rétegek megjelenése (spanyol guerreros - harcosok).

 

 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (962)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.30 0 0 963

Egy ibérekkel foglalkozó spanyol web-oldal főcíme:

Nuestra civilización ante los romanos - azaz Civilizációnk a rómaiak előtt.

 

Ez is azt bizonyítja, hogy a mai spanyolok egy jó része őseiként tekint az ibérekre.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (954)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.30 0 0 962

A krétaiak (minosziak) ibériai jelenlétére van valami bizonyíték?

Én a wikin gyorsan elolvastam a minosziak tengeri kereskedelmi tevékenységéről szóló részt, abban az áll, hogy kereskedelmi érdekeltségeik nyugaton Dél-Itália és Szicília keleti partvidékéig terjedtek.

Az persze nem zárható ki, hogy vállalkozó szellemű mínoszi hajósok vagy kalandorok messze nyugat felé is elvetődtek, egészen az ibér partokig, de úgy tudom, hogy erre nincs konkrét bizonyíték.

Előzmény: vörösvári (929)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.28 0 0 961

A lenge öltözékekből látszik, hogy tipikus mediterrán népességről van szó.

A Pireneusoktól északra ilyen ruhában hamar fölfáztak volna:-)

Előzmény: Kaspar Herrenberger (960)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.28 0 0 960

Ibér harcosok ruházata és fegyverzete:

 

Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.28 0 0 959

La Dama de Baza - a bazai hölgy:

 

Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.28 0 0 958

La Dama de Elche:

 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (957)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.28 0 0 957

Az Elche-i hölgy (La Dama de Elche), az ibér szobrászat egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alkotása így nézhetett ki eredeti színeiben:

 

 

Az elképzelések szerint ibér papnőt vagy istennőt, esetleg uralkodónőt ábrázol.

 

 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (956)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.28 0 0 956
Előzmény: Kaspar Herrenberger (955)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 2015.04.28 0 0 955
Előzmény: Kaspar Herrenberger (954)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!