Kevés a konkrét info, a műszaki átalakítás módszereire és az üzemelési tapasztalatokra vonatkólag, az egyes dieselmotor típusok különböző érzékenységéről nem is beszélve
eleg nagy fos a szocikk.... a biogaz, amit tkp. tok egyszeru eloallitani foleg metanbol all. A "zold-kemia" egyik legnagyobb kerdese pont az, hogy a metanbol, ami nehezen/dragan szallithato, tarolhato valami jobb uzemanyagot (metanol/benzin) allitson elo. Ennek van egy osi megoldasa, amikor a metant CO/H2 eleggye alakitjuk, majd ebbol az un. Fischer-Tropsch szintezissel konnyubenzint gyartunk. Ez egy (pontosabban ketto) nagyon bonyolult gyarat igenyel, es nagyon dragan mukodik, sokkal dragabban, mint a mostani olajar. A megoldas az volna, ha lehetne kicsi, akar csaladi meretben mukodo metan-konvertert epiteni, G. Olah pl. ezt kutatja jopar eve. Papiron tok egyszeru a dolog: CH4 (metan) + O2 (oxigen) --->CH3-OH (metanol) valojaban ezt a reakciot igy nem lehet megcsinalni. Egyenlore. Aki megcsinalja, az sokszaz milliardot fog vele keresni.
A minap bogarásztam vmit a neten és találtam olyan dologot, melynek neve biobenzin. Azt írják róla, hogy egyszerű az előállítása -habár ezt erősen kétlem-, biogázból készül. Tud erről vki vmi bővebbet, hogy mégis, hogyan készül ez a dolog. Itt van a wikipédiás link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Biobenzin. (Állítólag biomasszából készült biogázból szintetizálják. Sokan összetévesztik a bioetanollal, pedig a 2 dolog nem ugyanaz.)
Ez a nézzük meg, hogyan krakkol a Mester dolog jónak tűnik, csak jó lenne egy Magyarországon élő mester, mert Brazília kissé messze van, de ha vki elmegy hozzá és hazahozza az ismereteit és átadja nekünk, az sem rossz ötlet. :-)
semmi sem muszaly ;) a buborekoltato azert praktikus, mert latod, hogy mi tortenik a reaktorban, pl. azt, hogy megy-e a krakkolas (kepzodik-e gaz), nincs-e visszaszivas, igy robb. veszely, etc. egyszeru es nagyon celszeru dolog.
a patronban emlekeim szerint 6g, azaz kb. 6 liter (300 fokon) CO2 van. Ha a reaktorod 30 literes, es haromszor at akarod obliteni a gazteret, akkor ugye kell 15 db. egy legkisebb CO2 palack 1000HUf horul van, max 5-8000 a letet, es igazabol nyomascsokkento se kell (3000), barmilyen tuszelep megteszi. Nagyon fontos, hogy a bemeno gazcsovon es az eljovo "kilegzon" is legyen buborekoltato, ahol latod hogy merre es mennyi gaz megy.
"Pl. egy szódásszifonnal is be lehet ereszteni CO2-t?"
Nekem is ez tűnne a leg ésszerűbbnek, csak elég kevésnek tűnik a mennyiség, + nehezen szabályozható a beeresztés:) Fölmerült még a CO2 töltésű tűzoltó készülék, de a szabályozhatóság ott sem túl jó:(
Az indukciós fűtést nem olyan nehéz megcsinálni, mi egy porlasztócsúcson próbáltuk, és simán meg tudtuk úgy csinálni, hogy a belseje már izzott, a külseje meg éppen melegedett. Csak a tekercsel kell sokat szarozni, cserébe jó lesz a hatásfóka.
Szóval, ha levegő van a reaktorban, akkor elkerülhetetlen a robbanás. Rendben, akkor pl. CO2-t eresztek bele, de honnan tudhatom, hogy mikor szorul ki az összes levegő? Szóval, ez ne megyszerű játék, amíg valami hozzá értő ember nem épít egy ilyen készüléket és nem közli a pontos részleteket, addig biztosan nem próbálkozom saját magam felrobbantásával, persze, lehet, hogy kicsiben megcsinálom a ketyerét és valami olyan helyre zárom, ahol nem tud pusztítást végezni ha berobban. Pl. egy szódásszifonnal is be lehet ereszteni CO2-t?
huhh, ismetlem, sose csinaltam nagyban, a tanacsaim csak altalanos ervenyuek!
"Ez igaz, akár 120 litert is meg lehet krakkolni 1 napa alatt pl. egy 50 literes készülékkel?" becsles, fugg sokmindentol, leginkabb a kiindulasi anyagtol. "azaz átvezetem egy víztartályon." Ennel bonyolultabb a dolog, kepzeld el, hogy a gozok 350 fokosak, a vascso kulseje emg 20 fokos. ezt a cuccnak folyamatosan el kell viselni. Ugy kell a hutot meretezni, hogy egzreszt birja ezt a homerseklet-kulonbseget, masreszt a termeket 30-40 fokra le is hutse. "(Egyébként azt a felesleges gázt feltétlenül szükséges elégetni?" messze ez a legbiztonsagosabb "Egy korábbi hozzászólásodban még CO2 meg N tartályokról is beszéltél. " ha a keszulekben levego van, akkor a 400fokon bevezetett olaj felrobban. Tehat a keszulekbol ki kell szoritani a levegot. Ezt a legkonyebb szendioxid, vagy nitrogen palackkal megtenni. mas megoldas is jatszhat, pl viz bevezetese, es ekkor vizgoz szoritja ki a levegot, de a nitrogen/CO2 a legsimabb, legbiztonsagosabb megoldas. "pl. a nitrogén eléggé robbanékony gáz" hat rohadtra nem. "Meg az sem tiszta, hogy minek kell a ráhegesztett betonacél a tartályra é" nem szukseges, egy egyszeru megoldasi javaslat volt a jo hovezetes biztositasahoz. "...mert ha 400 fok van odabenn, könnyen lehet, hogy a gázok/gőzök, berobbannak távozás előtt, vagy nem?" hat igen, ezt kell mindenaron elkerulni. ugyanis itt nem fel liter a terfogat, hanem 30-50 liter, a rombolokepesseg is aranyosan nagyobb, a szetrepulo szegek eleg szep munkat vegeznenek.
"jól alkalmazható lenne egy indukciós fűtés, nem?" nem tudom. egyreszt draga, hisz a kismeretu reaktor atmeroje is relative nagy es nem annyira a teljesitmeny, mint inkabb az atmero adja az indukcios technika koltseget. Raadasul a femtartaly arnyekol, igy csak ennek a fala fog melegedni, ugyanott vagy, mint egy 10kHUF-os futoszallal. ha van keszen akkor lahet hasznalni, de en nem eroltetnem.... "Mennyi lehet durván a termék/hulladék arány termikus ill. katalítikus krakkolásnál" katalizator nelkul nem megy, tehat termikus ES katalitikus. Olyan 60-70%, de nagyon fugg a kiindulasi anyagtol, zsiroknal ugye a glicerin, meg a karboxil-csoport eleve "veszteseg", ill. keletkeznek gazok, amik ugye nem igazan veszteseg-kategoria. Minel melegebb, annal tobb a gaz. "és mennyi csak sima átfőzésnél?" =desztillacio. Hat ez vegkepp attol fugg, hogy mibol indulsz. A krakkolasnak pont az az ertelme, hogy nem desztillalhato, motorhajtasra alkalmatlan szutykokbol is csinal uzemanyagot. Ha az olaj tobbe kevesbe jo, akkor erdemes elobb desztillalni, es a maradekot krakkolni. Ha a reaktorbol kiveszed a katalizatort akkor desztillaciora is hasznalhato, ill erdemes vakuumdesztillalot epiteni (korabban volt mar rola szo).
Remélem, igazad van, mert az átfőzés valóban egyszerűbb feleadatnak tűnik, csak az a kérdés, hogy azt milyen hőmérsékleten kell csinálni és, hogy mennyit lehet lefőzni egy adott mennyiségű olajból. Mert tul.képpen ha ugyanaz a szisztémáj a dolognak, akkor már nem kellene spórolni a vasszöggel. :-) És krakkolás esetén mégiscsak egy sokkal hígabb, jobb minőségű anyag lesz a végtermék, nem?
Na jó, megint kedvet csináltál a krakkoláshoz, :-) így amit lesz rá energiám neki állok, egy kisebb méretű proto készülék megépítésének. És ha megy a reakció, akkor jöhet a 30-50 literes vagy nagyobb dolog. "120 liter/nap keves?" Ez igaz, akár 120 litert is meg lehet krakkolni 1 napa alatt pl. egy 50 literes készülékkel? Már csak az a kérdés, hogy hol lehet beszerezni azt a hőmérséklet érzékelőt, visszacsapó szelepet? Tulajdonképpen akkor összefoglalva úgy néz ki ez a dolog, hogy fogok egy üstöt, feltöltöm rozsdás szöggel 2/3-ig, csatlakoztatok rá 1 kivezető csövet, amin keresztül lepárolom az anyagot, azaz átvezetem egy víztartályon. Annak a tartálynak is csinálok egy kivezetést, amibe a gáz lecsapódik és folyékony lesz, hogy a le nem csapódott, fölös gázt kivezessem a rendzserből. (Egyébként azt a felesleges gázt feltétlenül szükséges elégetni? Nem elég ha csak kieresztem a szabadba?) Emellett csinálok egy bemenő csövet, amin beeresztem pl. a használt motorolajat, a már 400 °C körüli hőmérsékletre melegített rozsdás szögekre. Szóval valahogy így néz ki a dolog? Egy korábbi hozzászólásodban még CO2 meg N tartályokról is beszéltél. Azt írtad, hogy fel kell tölteni a reakcióteret CO2-al val N-el a levegő helyett, hogy ne robbanjon be a szerkezet. Na ezt a lépést mindenképp szeretném kihagyni, mert ilyen tartályok nem állnak rendelkezésemre és nem is világos, hogy ezt miért kellene csinálni, hiszen a pl. a nitrogén eléggé robbanékony gáz pl. a levegőhöz képest. Meghát azt ugye tudjuk, hogy a levegő 78%-a N. :-) Szóval ez teljesen érthetetlen számomra és remélem, hogy ez a gázos dolog nem feltétlenül szükséges. Meg az sem tiszta, hogy minek kell a ráhegesztett betonacél a tartályra és, hogy miért nem elég alulról fűteni a rendszert, hiszen a fémek jő hővezetők. A robbanásvszélyről még annyit, hogy ha jól tudom, akkor a dízel motorban is 400 °C-ra melegszik a levegő és abba porlasztja be a cuccot a polasztócsúcs (de ha nem így van, majd 409 kijavít :-) ), amiely hőmérsékleten a gázolaj már meg is gyullad. Egyébként biztos, hogy a keltkező gázok eltávoznak a rendszerből, mert ha 400 fok van odabenn, könnyen lehet, hogy a gázok/gőzök, berobbannak távozás előtt, vagy nem?
" sokkal tobb fantaziat latok benne, mint az eszteresitesben. "
Ezt írtam én is még régebben:) Sajnos az egyszerűen, olcsón beszerezhető, könnyen tüzelhető alternatívok háttérbe szorulnak, lépni kell.
Ehhez a szöges reaktorhoz jól alkalmazható lenne egy indukciós fűtés, nem? Akkor nem kéne vacakolni a hőátadással, viszont alaposan ki kéne kísérletezni.
Még egy kémiai kérdés: Mennyi lehet durván a termék/hulladék arány termikus ill. katalítikus krakkolásnál, és mennyi csak sima átfőzésnél? A motorolaj tüzeléstechnikai szempontból nem olyan borzasztó rossz, csak a hamutartalmát kéne csökkenteni, arra meg elég lenne az átfőzés is. (Közben nyilván javulna is a minőség, a hulladékban maradna a nehezebb rész)
"Horonyba erősített fűtőszál," vasteleprol 30-50literes vastagfalu ust betonvas rahegesztve "kondenzgáz-visszaforgató rendszer" gazego az ust alatt, visszacsaposzeleppel, orlanggal. szabalyozasi gondot nem jelent, mert onmagaban ugyis keves az energiaja. "hőmérséklet érzékelő, " 300 huf/db "különleges hőszigetelés" ugyanaz, mint a gipszkarton falak kozott "robbanásveszély" ok, de melyik uzamanyaggal valo pancsolasnal nincs? Es egeszen egyszeru szabalyok betartasaval kivedheto. "extrém magas hőmérséklet" extrem? a sutoben is lehet ennyi "kis mennyiségű termék" 120 liter/nap keves?
a hozzaertes nyilvan nem sporolhato meg, de sokkal tobb fantaziat latok benne, mint az eszteresitesben.
Bonyolult művelet ez a kakkolás. De ami a legbonyolultabb benne, az a készülék megépítése. Horonyba erősített fűtőszál, kondenzgáz-visszaforgató rendszer, hőmérséklet érzékelő, különleges hőszigetelés, robbanásveszély, extrém magas hőmérséklet, kis mennyiségű termék. És akkor még mindig ott van a "vajon végmbemegy a reakció vagy nem?" kérdés. Ezek nem túl bíztató dolgok. :-) Egy ilyen készülék megépítése igen költséges, nehézkes és az a baj, hogy ezt nem lehet PET palackban kikísérletezni.
na, mielott azt hiszitek, hogy en vagyok a karkkmeister, gimiben krakkoltunk egyet, poenbol, 20 eve, meg igye tanultam kemiat, de sose csinaltam komolyan. A krakkolas nem egy tiszta kemiai folyamat, korantsem ismerjuk a folyamatokat olyan reszletesen, mint az eszteresitesnel, igy soxor az egyetlen jarhato ut a probalgatas.
"a nem rozsdás nem jó?" elvben a fem-oxidok katalizalnak, de reagalnak is a keletkezo telitetlen vegyuletekkel. HA van rozsdas, akkor azzal kezdenem a probat. "Akkor tulajdonképpen olyan ez, mintha pálinkát főznénk?" abban az ertelemben, hogy desztillacio tortenik mindenkeppen, de itt a desztillacio elott kemiai reakcio is van, es ez nagy kulonbseg. "De ha óránként 2-5 liter olajat tudok lepárolni, akkor ez nem tűnik túl gazdaságos megoldásnak." becsles volt, lehet, hogy tobb. Fontos, hogy hoszigeteld a tartalyt, akkor nem lesz tul nagy a hoigenye, de a termek jo 20-30%-at bizony vissza kell forgatni melegitesre (ill. aramot/gazt hasznalni helyette). A kapacitast a hocsere sebessege adja: mennyi ho jut at a keszulek falan es a katalizatoron az olajig. Orankent 5 liter olajat elparologtatni nem is olyan kis dolog. speci geometriakkal (csoreaktor, pl) lehet a kapacitast novelni, de eloszor mindenkeppen minel egyszerubb keszulekkel koll kezdeni. "Fontos a 400 °C?" nem 400, hanem valahol 280 es 400 kozott van egy optimum, ami a keszulek alakjatol, nyersanyagtol, katalizatortol, ilyesmiktol fugg. ki kell merni, es minel pontosabban tartani. hogyan? nehez ugy, en a futoszalakat kozvetlenul a vastagfalu tartaly falara tekernem (meg jobb, ha a falba hornyok vannak marva), es kivulrol brutalisan lehoszigetelnem. "Hogyan tudom a nem kondenzáló gázokat és a kondenzáló gázokat külön útvonalra terelni?" Az eljovo gazokat cseppfolyositod pl. vizes hutessel, es osszegyujtod egy edenyben, ami zart, de van egy legzocsove, ami kivezet a szabadba. Igy a rendszered a huton-szedon-legcssovon keresztul nyitott, nem tud nyomas kialakulni, de a reakcioban kepzodo metan siman kimegy a szabadba, es nem gyulik ossze a sufniban. "Mit csinál pl. a forró vas oxid a használt motorolajjal, azaz mi lesz a végtermék tul.képpen?" eltornek a hosszu szenlancok, telitetlen darabok jonnek letre, ezek estleg gyuruve zarodnak, sot no az elagazasok szama. Millio dolog torteneik, nem lehet 1-2 egyenlettel leirni. "A vasreszelék nem lenne jobb egyébként erre a célra?" nem. egyreszt roszabb hovezeto, masreszt a szutykok egy resze raeg a katalizatorra es idovel kicsinalja. Emiatt a feluletnoveles itt nem nagyon valik be, gyorsabb a katalizator, de sokkal hamarabb tonkremegy. (nem megy tonkre, a szart le lehet egetni rola levegon, de ehhez ki koll venni a tartalybol, ezert kell, hogy le lehessen venni a tetejet.)
Így mostmár kezd képződni vmi lila gőz az agyamban a krakkolással kapcsolatban. :-) Vagyis talán kristályosodik a dolog -hogy maradjunk a kémiai kifejezéseknél-. :-) Akkor valahogy úgy néz ki, hogy 2/3-ig töltöm a tartályt pl. rozsdás szöggel (a nem rozsdás nem jó?), azátán szép lassan engedem rá pl. a használt motorolajat és a tartály tetején lévő kivezetőcsövön eltávozó gázokat mondjuk átvezetem egy vizes tartályon, ami aztán szépen lecsapódik és a végén cseppfolyós lesz a termék. Akkor tulajdonképpen olyan ez, mintha pálinkát főznénk? :-) De ha óránként 2-5 liter olajat tudok lepárolni, akkor ez nem tűnik túl gazdaságos megoldásnak. Egy óra alatt elég sok gázt eltüzelek, ami mostanság nem éppen olcsó, meg mi van ha elzárják megint a csapot? :-) Egyébként hogyan tudom szabályozni a hőmérsékletet? Fontos a 400 °C? "Es fontos, hogy a nem kondenzalo termekek (gazok) elvezeteserol gondoskodjal." Ezt hogyan lehet megoldani? Hogyan tudom a nem kondenzáló gázokat és a kondenzáló gázokat külön útvonalra terelni? Honnan tudja a cseppfolyósodni készülő gáz/gőz, hogy neki melyik csövön kell távoznia? Egyébként milyen reakció megy végbe krakkolásnál? Mit csinál pl. a forró vas oxid a használt motorolajjal, azaz mi lesz a végtermék tul.képpen? A vasreszelék nem lenne jobb egyébként erre a célra? Nem lehet vele növelni a hatékonyságot?
A saválló témát azért vetettem fel, mert azt könnyedén tudok szerezni, ugyanis van egy zárható saválló tartály elfekvőben a sufniban és évekig főzött vele pálinkát a nagyapám, de nem produkált semmiféle hűtágulásokat, max. egy kis finom házi szilvapálinkát. :-) .-)
a legfontosabb: a keszulekben nincs, es nem is szabad nyomasnak kialakulnia, szabad kifolyonyilassal kell ellatni! A vastag falra nem a nyomas miatt, hanem a jo hohaztartas miatt van szukseg. A veletlen eldugulas ellen pedig kell egy hasadotarcsa (5centi atmeroju nyilas pl. vastag alufoliaval zarva).
A keszuleket 2/3-ad reszig toltod ki a katalizatorral, es csak olyan utemben ereszted bele az olajat, amilyen utemben az ki is desztillal a keszulekbol, tehat a kutyuben nem all az olaj, az csak a katalizator feluletet nedvesiti. (igy nem is kell leereszto csap).
A keszuleket nem kell 400fok fole melegiteni, ez akar gazzal, akar elektromosan kb. siman megoldhato, de fontos, hogy szabalyozni tudd.
A kivezeto csovet kell huteni, hogy a gazhalmazallapotu termekek cseppfolyosodjanak. Theat adagolas, rakcio, elparolgas, hutes, cseppfolyosodas. MIvel a gyakorlatban az adagolas uteme nem lehet orankent 2-5 liternel tobb nem kell speci huto, ami fontos, hogy semmikeppen ne dugulhasson el. Es fontos, hogy a nem kondenzalo termekek (gazok) elvezeteserol gondoskodjal.
Hírek
