Kevés a konkrét info, a műszaki átalakítás módszereire és az üzemelési tapasztalatokra vonatkólag, az egyes dieselmotor típusok különböző érzékenységéről nem is beszélve
Azért ennyire nem egyszerű a kérdés. A CR motorok nyomásvezéreltek, a viszkozitást nem tudják mérni, így a sűrűbb üzemanyagból kevesebbet fognak befecskendezni. (gyengébbnek tűnik a motor) A PD motor kényszer befecskendezéses, ez a csökkenő résveszteség miatt többet fecskendez be ( mint a mechanikus adagolósok is ) Viszont üzemmeleg állapotban az üzemanyagok közel azonos viszkozitásúak, így mindez csak a "hideg" üzemanyagokra igaz. Hidegen valóban nagy terhelést jelentenek a meghajtásra. ( nem árt sűrűbben cserélni a vezműszíjat ) A magasnyomású dieselek is csak teljesterhelésen és max fordulaton dolgoznak a maximális nyomáson, egyéb üzemi helyzetekben ennek a töredékével működnek.
Ha itt valaki "bio"-t mond, az nagy valószínűséggel natúr sajtolt olajat jelent, ha valahol, valamelyik gyártó info kiadványában vagy kezelési kézikönyvében biodízelt írnak, az meg szinte biztosan RME-t jelent. Szóval körülírás nélkül nem egyértelmű, hogy ki mit ért alatta, ezért írtam amit.
A gázolaj kenőképessége nem túl jó, de tény hogy van neki valamennyi és ha az a kicsi se lenne, akkor párszáz kilométer alatt kaput lenne a gázolaj rendszer. Az RME-nek meg még ettől a kevéstől is kisebb van, ezért tiltják bizonyos gyártók bizonyos termékeikben a használatát. A go kéntartalmának csökkentése még ezen a kenőképességen rontott, mert a kénvegyületek odatapadtak a fémfelszínekre és gátolták a kopást. (Nézd meg a motorolajok aktív komponenseinek a vegyületeit és cink, kén, foszfor tartalmú anyagokat fogsz találni) Talán ezért nem hülyeség valami kis hamutartalmú kétütemű motorolajat adni a dízelolajhoz.
Teljesen igazad van abban, hogy nagyon fontos , sőt minél nagyobb a nyomás, annál fontosabb az üzemanyag viszkozitása. Viszont nem egy viszkozitásra van a rendszer tervezve, hanem egy viszkozitás tartományra - mivel ugye a gázolaj nyáron dugóban akár 90-100 C fok is lehet, télen meg -30, és ezek között a hőfokok között a viszkozitás nagyságrendet változik és a rendszernek ezt a nagyságrendet tudnia kell kezelni. Vagyis ha összemixelsz egy elegyet gázolajból meg repce, vagy napraforgóolajból, aminek a viszkozitása 20 C-on lesz annyi, mint a gázolajé -20-on, akkor a legkényesebb befecskendező rendszernek is el kell vele mennie, főleg, hogy a viszk leginkább hidegen számít, mert a motorhőmérséklet emelkedésével a különböző olajok viszk értékei kiegyenlítődnek. (Itt most a gyantásodási hajlamot elhanyagoltam.) Csak aztán nem szabad télire is ezt a keveréket használni!
Mindenesetre az RME (a repceolaj metil-észtere) a legelterjedtebb, sőt talán az egyetlen hivatalos biodízel üzemanyag. Az összes nyers növényolaj glicerin-észter, ezek nem biodízel üzemanyagok. Ráadásul kötve hinném, hogy itt a kenőképesség szerepet játszik, a gázolajé se lehet túl jó. Inkább a viszkozitás lehet probléma a nagynyomású dízelekben. Szerintem alaposan megnöveli az alkatrészek igénybevételét a sűrűbb anyag átkényszerítése ugyanazon keresztmetszeten. Szerintem, ezért szeretik az öregebb dízelek, ahol nem ezer bár feletti nyomások játszanak. De gondolom, az adagoló itt is nagyobb nyomatékfelvétel mellett tolja be ugyanazt a kajamennyiséget.
Az olaszok nyilván az RME-t tiltják, aminek kimutatottan a legrosszabb a kenőképessége, a bio meg glicerin-észter, ami nem télen, nem eltúlozva műszaki egyetemi vizsgálatok szerint is alkalmazható a legmodernebb dízelekben is, legutóbbi olvasmányom szerint 20%-ban. -18 fokon azonban 3:1 petróleum:bio szépen kristályosodik, kb úgy, mint a nyári gázolaj.
Érdekes, de van néhány CR modell, ahol ugyanazt a gépet meg lehet venni RME engedélyezéssel, meg anélkül is. (BMW Bosch rendszere) A Fiatban milyen CR van?
A National Geographic októberi számában igen kimeritő értekezés olvasható bio üzemanyagok előállitásával, forgalmazásával, és a jövő igéreteivel foglakozó cikksorozatban. Ajánlom figyelmetekbe, érdekes és tanulságos!
Egytankos rendszerhez való "salátaolaj" elektromos előmelegítő 340W-os teljesítménnyel, majd ha a hűtővíz már meleg, az melegíti, a villanyt meg lekapcsolja. 1500 ojro meg a megtakarítás éves szinten, ha 10 lityi/100km a fogyasztásod, de az éves kilométerszámot meg elfelejtettem..............
A bx-ekben is max 15 másodpercig van izzítás a gyujtás ráadásától függetlenül attól, hogy jár e a motor vagy nem. Igaz a bx már elég öreg konstrukció, ott még nem volt probléma a környezetvédelmi megfontolás az izzításnál. Viszont a zöldkártyánál simán teljesítette a 19 éves 300.000-en felül futott gép a normákat.
Többnyire minden dieselnek ( amiben izzítógyertyák is vannak ) van utóizzítása, erre a biztos és viszonylag "lágyabb" járás, és környezetvédelmi okok miatt van szükség. Hogy ez milyen hosszú az típus függő, van amelyik 3percig is izzít.
Ez nyilván így van, de nekem mindig a pöc-röff volt a fontosabb, mint az, hogy félperces köszörülés után még izzítson. Ha mindkettő fontos, de nem tudja a relé, be kell építeni egy további relét, vagy egy kapcsolót utóizzítónak. Nekem nem szokott gáz lenni a beindulást követő első perc, igaz nem hajtom a kocsit étolajjal, vagy motorolajjal, se keverékkel.
De a Sejátban csak akkor van úgy fél perces plusz izzítás, ha jár a motor. Ha nem indítok a lámpa elalvása után, akkor pár másodperc után kattan a relé és nem izzít tovább.
Ezért nem érdemes "okosan" megvárni az indítással azt a plusz 5 mp-et, mert akkor kimarad ez a mutatvány...
Gázolaj, kerozin, benzin. Mindegyik kőolajpárlat szóbajöhet, amelyik magasabb lepárlási szinten áll, mint a motorolaj. Motorolaj tapasztalatom: 20l fáradtolaj+15l gázolaj+1l denszesz. Ezt alaposan összekeverve legalább 48 óra ülepítés. Lefejtés után jöhet jöhet 2l benzin majd keverés és bele a tankba. Ez elég brutlis arány, de pl egy öreg 3000-es 6 hengeres Merci eljárt vele. Itt ugye megint lehet felmagasztosítani a soros adagolót :) A forgóelosztósba 15+15+1+2-est használtam. Valamelyik régebbi hozzászólásomban írt kokszosodáson kívül más gondom ott sem volt.
Ha Te kerozinnal tudsz inkább olcsón manipulálni akkor az 50:50% mindenféle egyéb cucc nélkül menne sztem, de nem gyakorlati tapasztalat csak amolyan megérzés a sok évi "házi vegyészkedés" után :) Benzint 15-25%-nál nagyobb arányban ne használj, de ez sztem kevés viszkozitáscsökkenést jelent, tehát nem elégséges. Kell a kero vagy a gázolaj még a naftához.
Üzemanyagszűrő cseréjére a figyelemfelkeltő jel a kocsi drasztikus teljesítménycsökkenése lesz.
Nekem is az összes (volt vagy 10 féle az elmúlt 16 évben) diesel autóm hamarabb lekapcsolta az izzítás visszajelzést, mint ameddig az izzítás valójában tart. Én az izzító relé kattanását szoktam fülelni és után azonnal indítózom. GYengébb hallásuak könnyen megoldhatják egy, az izzítórelére kötött visszajelző lámpával, hogy lássák az izzítás valóságos idejét. Mindegyik márka, mindegyik állapotú és minőségű motorja indult ezzel a módszerrel. Amúgy, ha a tervezők szerint járunk el, tehát lámpa kialszik utána indítás, majd még jópár másodperc izzítás már járó motor mellet, ez nem butáság. Nyilván egy frissen beindított motorban még a járás ellenére sem szalad fel a hőmérséklet a megfelelő üzemi szintre. Ezért a tovább dolgozó gyertyák bizony simíthatják a bizonytalan járást és a füstölést is csökkenthetik. Ezek nyilván az elvek :) viszont kopottabb, öreg motoroknál kell a trükközés dupla/tripla izzítás a stabil hidegindításhoz.
Gyakorlati tapasztalat, nyugodtan rakhatod bele. Nekem a bevállt keverékem Merci-s koromban 20l bio+4l gázolaj+1l benzin. Ha éppen volt, akkor ment bele Alkohol 5l, de enélkül is indult hidegen, melegen, stabilan. A motor nekem is csendesebben járt és jobban húzott alacsonyabb fordulaton. Magas fordulaton gyengébben muzsikált és füstölt, de ezt már párszor megvitattuk. Leginkább a benzin okozza a jelenséget.
szerintem a biofilter ingyen viszi az olajat!!! tőlem legalábbis! számla helyett csak egy kis fecnit ad, hogy nem én öntöm az évi 1000 litert a lefolyóba... ugyhogy ha beajánlasz a maszeknak egy kis pénzt, szerintem neked fogja inkább adni:)
Nálam gyárilag 5mpig ég a lámpa, és további 10mpig izzít. Persze az előző tulajok valamelyike jól széjjelk..ta a dolgokat, mert 5mpig van tényleges izzítás. Akkor mértük ki az öregemmel, amikor megpurcant az egyik tranzisztor az izzítóelektronikán. (mire nem jó egy vill.mérnök a családban, komplett bontott elektronika helyett fater a polcról vette le a másik tranzisztort, hipphopp be is forrasztotta nekem :) )
Nem tudtok vmi helyet ahol max 200ft-ig van bármilyen jellegű nafta? Étolajnak is elszabadult az ára mindenütt... végigjártam egy halom lángosost meg éttermet, ott meg kidobtak a biofilteres "varázsszóval", meg a "számlát is adnak"szöveggel :(
Ha nincs valami hamar, jövőhéten jön a beninzkút :( (egy év után :) )
Amúgy szerintetek fáradt motorolajat mivel érdemes hígítani, benzinnel (mert az van kis mennyiségben folyamatosan ingyér) vagy kerozinnal? (ez meg lesz elvileg, nem ingyér, de elvileg ócsón)
"Nem tudom, hogy ki hogyan szokott izzítózni és indítani. Nekem az izzítás lámpám 10 másodpercig világít a műszerfalon, majd elalszik, de még további 5 másodpercig van izzítás, ezt műszerrel kimértem amikor cseréltem az izzítógyertyákat. Reggel a hideg motort eddig mindig úgy indítottam be, hogy 1 izzítást kivártam, majd gyujtás egy pillanatra levéve, és újraizzítok, majd amikor a második izzítás visszajelzése is kialszik akkor kezdtem el tekerni a motort az önindítóval. Álltalában eszméletlen fehér és büdös olajszagú fűstöt nyomott az első 1 percben.
Most kipróbáltam azt a variációt, hogy a második izzitás kb 3. másodpercében elkezdtem önindítózni, szinte azonnal beindult, az izzítás még tovább megy kb 12 másodpercig a járó motornál és meglepődve tapasztaltam, hogy a nagy fehér füst eltünt, alig észrevehetően füstöl csak a kipuffogó, a szag is sokkal gyengébb, alig észrevehető."
Ebben valószínűleg sok variáció létezik, eltérnek a különféle kocsik megoldásai. Az én öreg Opel-emben a lámpa elalvása után még vagy húsz-huszonöt másodpercig izzít, ha addig nem indítok. Hidegen, és hidegben ezt is szoktam tenni, mert az izzítórelé kattanását jól hallom. Ilyenkor pöcc-röff. Nem alternatív üa-ról beszélek, sima növényolajról, keverékről nincs tapasztalatom. VW-kben, vagy legalábbis egy részükben, és asszem japánokban is létezik utóizzítás, ami a beindulás után még izzítja a gyertyát, segítve a hidegüzem leghúzósabb, kezdeti részét.
Öreg verda 50%-os tacskóssal még jól indul, de már rángatódzik a motor az első fél percben. Új izzítógyertyákkal is 2 izzitás kellett neki. Bemelegedés után semmi gond.
100%-os tacskóssal baromi nehezen akart beindulni, piszokul rángatódzott a motor, néha leált, bemelegedés után már nem állt le, de 2000 ford alatt rángatódzik a motor, nem annyira mint hidegen, ilkább olyan érzés, mintha ki-ki hagyna egy henger.
90%-os tacskós + 10 % benya, indulás sokkal könnyebb, a rángatódzás szinte teljesen megszünt hidegen, talán az első 10 másodpercben érezni indítás után. A motor erőteljesebb, melegen nincs rángatódzás.
Másik téma.
Nem tudom, hogy ki hogyan szokott izzítózni és indítani. Nekem az izzítás lámpám 10 másodpercig világít a műszerfalon, majd elalszik, de még további 5 másodpercig van izzítás, ezt műszerrel kimértem amikor cseréltem az izzítógyertyákat. Reggel a hideg motort eddig mindig úgy indítottam be, hogy 1 izzítást kivártam, majd gyujtás egy pillanatra levéve, és újraizzítok, majd amikor a második izzítás visszajelzése is kialszik akkor kezdtem el tekerni a motort az önindítóval. Álltalában eszméletlen fehér és büdös olajszagú fűstöt nyomott az első 1 percben.
Most kipróbáltam azt a variációt, hogy a második izzitás kb 3. másodpercében elkezdtem önindítózni, szinte azonnal beindult, az izzítás még tovább megy kb 12 másodpercig a járó motornál és meglepődve tapasztaltam, hogy a nagy fehér füst eltünt, alig észrevehetően füstöl csak a kipuffogó, a szag is sokkal gyengébb, alig észrevehető.
Gondolkodom én is a 2 tankos megoldáson. A motortérben van helyem bőven egy akár 20 literes tanknak is úgy hogy nem zavar be a motornak sehogy. Ami a gondom az, hogy hogyan kell megoldani a csapokat. Ha jól sejtem 2 db válltócsap kell, hogy a tiszta gázolaj a saját tankjába és a tacskós is a saját tankjába keingjen vissza.
Milyen válltószelepet kellene használni, hol lehet beszerezni és mennyiért? Esetleg valaki lerajzolhatná, hogyan kell megvalósítani a bekötéseket.