Kevés a konkrét info, a műszaki átalakítás módszereire és az üzemelési tapasztalatokra vonatkólag, az egyes dieselmotor típusok különböző érzékenységéről nem is beszélve
Folyékony befecskendezést meg se próbálnék, de oda "reduktor" (ami helyesen elpárologtató) nem is kell. És le se fagyna, mert a párolgás vonja el a hőt, és az a szívócsőben történne. Dízelnél szerintem épp az a nagy játék, hogy nem kell pontosnak lenni az LPG-levegő keverék aránnyal, amíg a gázolaj a több. Az már kijárt út, és ott minden emissziós, fogyasztási és teljesítmény változás pozitív eredményről árulkodik.
Ha elmennénk a full gáz üzemig, ahol a gázolaj alapjárati dózisa csak a gyújtást végzi, és az adagoló minden fordulatszám mellett csak ezt szállítja, ott már lényegesen fontosabb ez a kérdés.
Szerintem az adagolót kell úgy beállítani, és ez lehet akár csak a füstcsavar kitekerése, hogy ne füstöljön be, a LPG-levegő arányt pedig úgy beállítani, hogy állandó legyen. Magyarul a korábbival teljesen arányos, de kevesebb levegőhöz, a korábbival teljesen arányos de kevesebb gázolajmennyiséget állítani, figyelembe véve, hogy a gáznak is kell levegő.
Persze, bonyolultabb módon, elektronikával biztosan pontosabb eredményt lehet elérni, de erre éppenséggel egy mechanikus adagoló egyszerű dízelkocsinál sem képes, itt se kell tőle többet várni.
Nekem volt gázos autóm, és ott igazából az összes erőfeszítés a pontos keverék-arányra volt kihegyezve. Kicsit talán jobban bírja az LPG a szegényebb keveréket a benzinnél, de nem érdemes jelentősen eltérni az optimumtól.
E mellett a másik fő probláma a reduktor lefagyása, ami esetleg a folyékony LPG befecskendezésénél is felléphet.
Ideális célnak az tűnhet, hogy a gázolaj égésekor fennmaradt légfelesleghez kellene illeszteni a beküldött LPG mennyiséget. Eltérő esetben az LPG rossz hatásfokkal ég el. Ezt viszont szívó, kipuffogó vagy turbó nyomásból elég reménytelen meghatározni. Szinte egy fordulatszám/terhelés táblázat kellene az optimális LPG aránnyal, az adott füstcsavar állás mellett, és egy vezérlő elektronyika...
"A gázhoz innentől nem nagyon tudok hozzászólni, a "befecskendezőt" kellene valahogy ráhangolni a gázpedálra hogy csak akkor adjon, ha nyomod. A nyomás az jó lesz a turbós rendszerrel, ha a turbónyomás hasonló, nem tudom, benzineseknél mennyi szokott lenni."
Na de ott a kütyü, amit betettem. Tisztán látszik, hogy egy rugós-membrános gázmennyiségszabályozó. Most éppen vákuumos, de látszik, hogy szerelhető kivitel (egyébként a rugócsere lehetősége miatt). Szerintem megoldható nyomásosra, csak azt a nyomást kell azonosítani a rendszerben, ami a leginkább arányos a sofőr szándéka szerinti gázpedál-állással. Namost kell egy nagyobb nyomású gáz-oldal, a biztonság kedvéért egy gáz-elzáró elektromos szelep sorosan (vagy még a nagynyomásű oldalon, ez része a gázszettnek), a poliauto air fuel control, és egy fúvóka.
A "befecskendező" korrekt, de elektronikus elem. Hozzáértőknek biztos nem gond avval se megoldani...
Nyilván dízel volt mindegyik, lehet nem írtam egyértelműen. "5 ton. Nutzlast Rohoelmotor" volt a pontos megnevezés a mercedesnél.
DE egyéb iránt létezett külső gyujtású dízel is a Jurek-könyv szerint, közvetlen a maybach mozdony-dízel mellett:))
A gázhoz innentől nem nagyon tudok hozzászólni, a "befecskendezőt" kellene valahogy ráhangolni a gázpedálra hogy csak akkor adjon, ha nyomod. A nyomás az jó lesz a turbós rendszerrel, ha a turbónyomás hasonló, nem tudom, benzineseknél mennyi szokott lenni.
Vágod a témát... De attól, hogy valami nyersolajüzemű, attól még dízel. Merhogy ez a név az öngyulladásos elvre utal. Múltkor voltam egy modellboltban, majdnem az összes modellmotor öngyulladásos volt.
A vegyesüzem azt jelenti, hogy kétféle üzemanyagot egyszerre zabál a motor. Pl. a gázolaj-LPG. A benzin-gáz, vagy más átváltós motorok kettősüzeműek a közlekedési felügyelet definíciója szerint.
Amúgy én úgy tudom, Rudolf Diesel mogyoróolajban gondolkodott.
Hpg: Jellemzően benzines világ volt az, a T34-es volt a legközismertebb nagy dízel. A németek Maybach benzineseket használtak a harckocsikban, a Kruppokban volt einheitz-diesel, a Mercedesekben közönséges dízelmotor, meg a lövegvontató traktorokban/mozdonyokban izzófejes dízel. Az amerikaiak, angolok benzineztek, az olaszoknál volt néhány dízel. Az a "kifejezetten nyersolaj üzemű" az kifejezetten a dízel volt, a korabeli, - kb a negyvenes évek végéig - szakmai terminológia szerint. Vegyesüzemű motor a Korei háborúban használt amerikai REO multi-fuel motorja volt, alapvetően az is dízel.
Én úgy tudom, ha reduktor nyomáskompenzálva van a feltöltőnyomással, akkor nem légköri nyomást csinál elpárologtatás után. Ebben különböuik a turbós reduktor az atmoszférikustól (nem lukak vannak rajta, hanem egy csonk a kompenzáláshoz). De ott a másik lehetőség (vagy nem), azt írja a cikk, hogy a reduktor kétfokozatú. Mi volna, ha az első fokozat után nyúlnánk a rendszerbe? 1-2 bar közötti nyomás elég nekünk még turbós autónál is. A végén egy fúvőka, és közé valami szabályozóelem, pl. a poliauto afc nevű kütyü. Tuti, hogy a rugós membrános részét vákuumosról át lehet alakítani nyomásosra. Én a kipugáz nyomásával vezérelném, az gázelvételre beesik, a turbó előtt még vákuum is kialakul, hiszen az forog a tehetetlenségtől.
Na ott van a végén, az a befecskendező, csak nem tudom, a túlnyomásos térbe is be tud-e fecskendezni.
Mondjuk a szívótérben kialakuló néhány%-os gázkeverék -már ha csak adaléknak használnád a gázt- talán nem is robbanóképes. De éppen el lehet tolni a dolgot 90% gázra is elvileg:)) kpm hajrá:))
Az a baj, ennyire nem értek hozzá. A befecskendező az folyadék halmazállapotban engedi be a PB-t? És végülis mi a lelke, valami szivattyú? Miből áll egy gázos befecskendező rendszer?
Nekem egy gázkeverő volt betéve, mert anélkül elég gázszaga volt a füstnek alapjáraton + néha megcsörrent. A keverővel teljesen ok volt, csak az a fojtószelep ami volt hozzá az nem zárta el a levegőt pl. motorféknél, így akkor is szívott. Erre raktunk oda egy csapot, amit szintén a gázpedál irányított. Így kb. jó volt, de a befecskendező lenne a tuti. Főleg a turbóhoz, mert ugye ott túlnyomás van, a keverőből meg a szívócső vákum szívja a gázt a reduktorból.
Csak kísérlet volt. A PB palack szelepével adagoltam be a légszűrőházba. Csak mert kíváncsi voltam. Jól ment szívó dízelekkel (merci 2,5 és opel 1,7). De már turbóson is töröm a fejem, mert a mostani autóm az. Igazából még nem tudom, hogy mi a jól szabályozható megoldás, annyi biztos, hogy a reduktort nyomáskompenzálni kell házilag, vagy turbóst venni. És persze, ezt a szívócsonk előtt valamivel kéne beengedni, nem lennék nyugodt, ha a csövek, meg az interkúler tele lenne gázzal. Gázkarral lenne egyszerű a vezérlés, vagy valami membrános drucklabdás megoldással, pl. a töltőnyomással. Ha magas gáz arányt szeretnék a gázolajjal szemben, akkor csak mechanikus, nehogy öngerjesztő legyen a rendszer...
Valami egyszerű, fűvóka kellene, amit lehet cserélgetni, meg elé egy szabályozható szelep. Van egy gázszettem, de az csak a reduktorig tart, meg a biztonsági mágnesszelepek vannak meg. Igazából fogalmam sincs, hogy milyen egy ilyen szabályozószelep. Ha tudsz ilyet az érdekel. Lehet, a karburátoros szettekben van hasonló.
Többen mondták nekem, hogy nem érezték a hatást, de ezek tuningos játékosok voltak. Én arra gondolok, hogy a túlhúzott gépeken, nincs már elég légfelesleg a gáznak, ill. a gáz is kiszorít levegőt. Nyilván a gázolajdózist csökkenteni kell.
Sok kísérletezés kell az ideális üzemállapotok meghatározásához.
És hogy vezetted be a gázt, pillangószeleppel, csappal, vagy befecskendezővel? Én aztán nem tökéletesítettem a dolgot, de működött és nagyon kellemes volt:)
Én 1941 és környékét mondanám, miután nem vezettem ilyet, pontos dátumot nem tudok.
De mondjuk nem egy dráma az az átváltás, nagyjából az előtöltés macerálásával oldották meg, mint pl. a csepelen volt, hogy kézzel kellett váltani a város/országút között. (dieselmatic híján:))
Egyébként a '20-as - '30-as években a mercedesnek volt kifejezetten nyersolaj üzemű teherautója. Az égéstér szabadalom még itthonra is be lett adva:)
Ezt beszéld meg a motorommal, én jártam benzinnel. Hiszed vagy sem, 15 liter 95-öst raktam a totál üres tankba, és el is jártam nagyrészét tisztán, pont a kíváncsiság végett. Sőt, azzal is indítottam.
50%-ig keverhető, de csak max. 20% lehet a benya, ha a külső hőmérséklet -30...-35 fok napközben is, a mercihez így írja. (eredeti német kézikönyv, 1996-ig)
Az irodalom épp kölcsön van adva, de nagyjából emlékszem: Jurek Aurél: Belsőégésű motorok 1953 (Ez nem az első kiadás) Benne van a belsőégésű motoros torpedó is, meg a gáz-dízel üzemű turbófeltöltött motor, a fagáz-üzem részletesen, meg a kedvencem, a hajtókar nélküli dízelmotor:)) szóval lehet okulni belőle.
A benzinnel meg mondom járkáltam, úgyhogy az ég dízelben is tapasztalataim szerint, csak nyilván szarul.
Megnéztem jobban. Biztos, hogy benzinről van szó, külön írja, hogy Otto-üzemanyag és zárójelben, hogy normálbenzin. Ezt nemigen fordíthatták félre. De az is igaz, hogy az 50% szélsőérték egy táblázatban a leghidegebb időre, és "nyári" gázolaj-ra. Azt is írja, hogy csak annyi benzin legyen, amennyi szükséges, mert a teljesítményt csökkenti.
Az lehet, mert magyarul van. A képek is elég szarok... De a borítója alapján (színes, dizájnos), nem házi készítésű. Meg is néztem hirtelen: I. kiadás (300 példányban) 1992
Így igaz, de ezt a hengerfejben/dugattyútetőn lerakódott koksz izzása, vagy a felizzott gyertyaelektróda teszi lehetővé. Tehát gyakorlatilag van "gyújtás", és nem a komplimáció gyújtja be az üzemanyagot.
"Pedig elég lett volna kinyitni egy régi motoros könyvet,"
Légy szíves egyet-kettőt megemlíteni, had tanuljak! ( szerző, cím )
" Régen a tankok, katonai teherautók stb. válthattak, hogy éppen benzin-szerű, alkohol-szerű vagy gázolaj-szerű tüzelővel menjenek. És nem hiszem, hogy szikragyűjtásúak lettek volna:))"
Valóban nem szikragyújtásúak, legalábbis a diesel motorosok nem. Viszont ezeket úgy hívják, hogy mindenevő, ami azt jelenti, hogy lehet _keverni_ különböző üzemanyagokat egymáshoz. De _tisztán_ benzinnel egyik sem megy! ( voltam katona! Szabadszállás, páncélos ezred )
"Amúgy nem értem, mi a problémád ezzel, a benzinnek nem 0 a cetánszáma, csak a növényolajénál kisebb, ezért nem érdemes túl sokat önteni hozzá. DE lehet."
Igen, lehet hozzá önteni, és javítja a gázolaj, vagy a növényiolaj égési tulajdonságait egy bizonyos mennyiségig. Utána viszont romlanak ezek a tulajdonságok. Tisztán benzinnel a dieselmotor nem működik.
A benzin zárt térben nyomás alatt, csak egy igen pontos keverékarány mellett _gyulladó_ képes. ( 1kg benzinhez 14,7kg levegő kell ) Az ettől eltérő keverékarányt még szikrával sem lehet begyújtani, nem hogy magától gyulladjon. A dieselmotorban pedig a teljesterhelést kivéve, mindíg légfelesleg van, ráadásul többszöröse annak, mint ami a fenti arányhoz szükséges.
Túlmelegedett benzinmotorokkal nemritkán előfordult, hogy a gyújtás levétele után tovább jártak. Nemrég írogattak erről a dízel tuning fórumban. Kétüteműnél biztos, hogy van ilyen.
Az én Opel gép- ill. szerelési könyvem szerint (Kadett E 1,6D - 1,7D H.R. Etzold) 50-50 % arányban is keverhető benzinnel a gázolaj. Most néztem meg, nem tévedés. Mongyuk, nekem is túlzásnak tűnik, nyilván még abból a korszakból származik az info, amikor egyes gázolajok nagyon le tudtak dermedni. De ha le van írva, aligha szabad az autónak elromlani tőle.
Pedig elég lett volna kinyitni egy régi motoros könyvet, vagy beszélni valamelyik szakival. Régen a tankok, katonai teherautók stb. válthattak, hogy éppen benzin-szerű, alkohol-szerű vagy gázolaj-szerű tüzelővel menjenek. És nem hiszem, hogy szikragyűjtásúak lettek volna:))
Amúgy nem értem, mi a problémád ezzel, a benzinnek nem 0 a cetánszáma, csak a növényolajénál kisebb, ezért nem érdemes túl sokat önteni hozzá. DE lehet.
"Tapasztalatom nekem az volt, hogy 100% 95-össel is ment a motor, nem is rosszul,"
Ha ezt le tudod írni fizikai törvényszerűségekkel is, azért valószínűleg megkapod a Nobel-díjat. A Bosch most invesztált a külsőgyújtás nélküli benzinmotor létrehozásába 4 milliárd (!!!) dollárt. Értesítsd Őket, hogy Neked már működik. ):-(((
