Nagy rajongója vagyok Karinthy Ferenc írásainak. Én őt nem csupán zseniális írónak, hanem kitűnő nyelvésznek, utazónak, életművésznek egyszóval egy modern, XX. századi polihisztornak tartom. Róla és műveiről szóljon ez a topic.
Kezembe akadt az Ördöggörcs c. köny, nemrég fejeztem be, nagyon sok érdekes, számomra új dolog volt benne.
Karinthy Gáborról pl. nagyjából semmit nem tudtam előtte.
Ugyanakkor a végére tudatosult bennem, hogy annak ellenére, hogy elég sok magyar szerzőt olvastam/ olvasok, főleg maiakat és XX. századból, de tulajdonképpen Karinthy Ferenctől nem olvastam még szinte semmit. Magam sem tudom mért, valahogy kimaradt eddig. Talán a Budapesti őszt, de az is csak nagyon halványan rémlik, maga a tény, hogy olvashattam valamikor, de maga a könyv már egyáltalán nem.
Szóval azt kérdezném, hogy mi az a 2-3 könyv tőle amivel érdemes kezdeni, ha lehet ezt így megfogalmazni?
Amikor olvastam, hogy az új, változtatott szerkezetű kormányban megszűnik a Miniszterelnöki Hivatal, helyette Miniszterelnökség lesz, azonnal ez a tárca ugrott be :
Hőskor
Az utcákon még alig lehetett járni a sok törmeléktől, bombatölcsértől, lódögtől, szétlőtt harckocsitól, és mindenki karszalagot viselt. Legtöbb volt az Orvos meg Rendőr - azóta se láttam ennyit Budapesten -, de akadt bőven Sajtó, Posta, Vízművek, Tolmács és így tovább, csupa közhasznú foglalkozás, kinek mi jutott, vagy mire futotta a találékonyságából. A Bérkocsis utca egyik kapujában alacsony, borostás férfi állt, gyűrött, három számmal nagyobb, ócska esőkabátban, hátizsákkal, fején zsíros micisapka; az orrát piszkálta, karján nemzetiszínű szalag: Miniszterelnökség.
- Bocsánat - léptem oda, vedlett kucsmámat tisztelettudón megemelve -, a miniszterelnök úrhoz van szerencsém?
- Nem, kérem - felelte az esőkabátos kissé meglepve, de korántsem megbántva. - Nem én vagyok.
- Nem ön a miniszterelnök?
- Nem kérem, nem én vagyok az.
- Akkor elnézést a zavarásért.
- Kérem, szót sem érdemel.
(Nem tudom, pontosan, mikor írta, nekem az Ez-az, avagy A bicikliző tigris c. 1965-ben kiadott kötetben van meg)
Olvasom a naplót.....élvezem....néha gondolkodom,vajon mi maradt ki belőle.....
Azon is elgondolkodom,hogy ma sok kortárs iró ritkán engedheti meg magának,hogy a viszonylag olcsó Szigligeti Alkotóházban eltöltsön néhány napot....vannak kivételek...
a többiről nem is beszélve......
Ma Jancsó Miklós le tudná forgatni a nagy filmjeit.?.......kötve hiszem.....
Nekem is az a kiadás van meg, azonnal beszereztem. Egyúttal nagyon örülök, hogy végre egy jó kiadó vette a fáradságot és újra kiadta a - nekem - legjobb mai magyar író naplóját. Ami több mint napló, aki olvasta az tudja. Én azt vallom,, hogy nem Márton Ördöggörcse a hiányzó Karinthy nagy mű. Az már akkor kész volt: a Napló a nagy könyv!
Az INDEX mai kiadásában (2009.01.12) megemlíti, hogy a http://konyves.blog.hu szerint K. F. "EPEPE" c. művét kiadták a fejlett Nyugaton, Kertész Imre és Bartis László (???) művei között / mellett. A zangol cím METROPOLE lett a szent keresztségben. Érdemes lenne utánakeresgélni, elolvasni a zangol fordító megjegyzéseit.
Bár szerintem NEM ez az első K. F. mű, ami megjelent napnyugoton... lásd a NAPLÓ, amelyben többször is jelzi, hogy tárgyal x-y-z kiadókkal, a megjelenés érdekében.
Egy kis érdekesség a gyászjelentésről : a Népszabadságban jelent meg, a Magyar Nemzetben nem (más napilapot nem láttam). Saját kívánsága lehetett a csendes temetés, férjével ellentétben nem kedvelte a nyilvánosságot. Most is szívesen tudnék többet róla.
Bár egy ideje nem írt ide senki, remélem a topic életben marad...
Néhány hozzászólás a korábbiakhoz, kezdve egy aprósággal:
-az "és az oroszok is itt vannak" téma: nem értem, mit nem lehet ezen érteni. Az illető az ismert írónak elpanaszol dolgokat. A közismert tréfamester meg ad egy jó magas labdát. Tessék elgondolni, mit lehetett akkoriban erre mondani (talán ez folytatódik úgy, hogy : -"ezt én nem mondtam!" KF: -én sem!) Ennyi. Nem arról szól, hogy KF ezzel elküldi az illetőt a fenébe. Ez egy vicc, tessék úgy érteni!
-zsidókérdés: olvasható az interneten egy újságírónőnek az erről való "értekezése". Szerintem hatalmas marhaság. KF az aasszimilációt tartotta megoldásnak, és szerintem (nem vagyok érintett...) teljesen igaza is volt. Ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy valaki nem tarthatja a vallását,identitását, nem mehet zsinagógába. De ha magyarnak érzi magát, akkor tehetségétől mérten mindent itt kell megtennie, ezen a nyelven, ezért az országért, stb. Ez egyébként most roppant aktuális kérdés, éppen egy másik népcsoport miatt. Arra is kb. ez lenne a megoldás. Kb. annyira lenni okosnak, szorgalmasnak, bűnözőnek, eltartottnak mint a többi magyar. Akkor senki nem cigányozna...Bocs az off-ért). Szóval ez, hogy KF-ben antiszemita zsidót látni,ez egy akkora marhaság, hogy nem is érdemes rá sok szót vesztegetni.
-Ági néni: minden tiszteletet megérdemel, mert Ő biztosította ennek a nem mindennapi embernek a hátteret, ahogy ezt KF le is írja a naplójában.
A családról, tehetségről, betegségeikről mindenki olvashat Czeizel tanár Úr idevonatkozó nagyszerű könyvében. Aki még nem ismerné, irány az antikvárium.
Úgy általánosságban: ma valóban nincs divatban KF. Mi ennek az oka? Nagyon egyszerű: minden kor olyan tehetségeket nevel, és olyan tehetségek emlékét ápolja, ami az aktuális általános állapotoknak megfelel. Tehát ma éppen annyi tehetséges művész születik, mint 100 éve 8ez genetikai törvény, kérem senki ne is akarjon vele vitatkozni...).
Hol vannak ezek a tehetségek? Itt. Mit csinálnak? Hát kérem: buszvezetők, orvosok, eladók, mérnökök, stb. Ui. nincsen szükség a tehetségükre.Vagy maguknak alkotnak, vagy egyáltalán nem alkotnak, és letekerték magukban a megszólaló hangokat. Nem tudtak kibontakozni. A kutyát nem érdeklik. ill. egy nagyon szűk réteget érdekelnének. Hogy milyen világ van itt most, azt valószínűleg tudja, aki ezt a topicot látogatja. Hogyan várjuk el, hogy itt KF-nek divatja legyen? Az empátiának, uraim? A normálisnak, hölgyeim? Majd máskor. Vagy máshol. Valaki utalt alább korunk ünnepelt magyar írójára, szerintem mindenki tudja kiről volt szó. A vicc, hogy KF is említi Naplójában, a "lilaság" kapcsán. Vigasztaljuk magunkat azzal, hogy ha egyetértünk kedvenc írónk vélemyényével, aki tagadhatatlanul művelt, intelligens ember volt, nos, akkor talán mi sem vagyunk elveszettek.
Mit tudunk Karinthy Ferenc feleségéről ? Szinte semmit. Az Ördöggörcsben rövid leírás megismerkedésükröl, néhány fénykép ahol másokkal együtt láthatók, a Naplóban néhány említés, hogy valahol együtt voltak. És persze ő adta ki a Naplót özvegyen. Talán ki is húzott néhány rá vonatkozó beírást ? De hogy mit élt át az asszony majdnem félévszázadon át közismerten szoknyavadász férje mellett, érdekelte-e egyáltalán az irodalom stb, mindez nekem teljesen ismeretlen. Karinthy Frigyes fiatalon és régen elhúnyt első feleségéről sokkal többet lehet tudni. Vagy csak én vagyok ilyen tudatlan ?
, ja, hogy egyik szavam a másikba ne öltsem (valamit megnyomtam és elment, bocs), tehát, magam is szívesen megnéztem volna, de felületesen olvashattam a TV-újságot.
