EMUS-160 szerepel az adatlapján. Egyelőre csak várományosa vagyok a gépnek, vagy 25 éve pihen egy fészerben, azt várja, hogy hozzáférhessek, és elvigyem valahová, ahol beüzemelhetem. Azért is keresek hozzá gépkönyvet, mert nulladik lépésként érdekelne, hol vannak az emelési pontjai, aztán olaj típus, szíjcsere, stb. Amennyire eddig szemre meg tudtam állapítani, bizony fogott rajta az idő.
Hogy sebesség váltós, vagy lapos szíj hajtású-e? Ez nem két független dolog? Van rajta sebességváltó, nem fokozatmentes. Az úgy tudom, csak az EMU200-tól létezik. A főorsó laposszíj hajtását pedig a fokozott pontosságú változatoknál használják az ékszíj okozta rezgés kiküszöbölésére. De ezt még nem tudtam megnézni.
Egy korábbi hozzászólásnál írták, hogy egyszerű gép ez, menni fog gépkönyv nélkül is. A profiknak biztos, de én csak alsó-hobbi szinten sem vagyok még. Szóval tényleg örülnék egynek. :)
Ezekbe a likas kis baszokba beledugod a menetfúrót. A baszt beledugod a morse kúpos cuccba.
A basz körben recézett, ott tudod fogni kézzel.
Ahogy tolod bele a főorsóban levő anyagba, együtt forog vele, de ha megfogod a recénél, akkor vágja a menetet. Ha megszorul, csak elengeded, és forog, nem törik.
Egy faipari szabászgépet minden esetben be kell szintezni, amikor telepítik.
Ezt lehet úgy is, hogy csavarós lábai vannak, és azokkal kiszintezik. Emiatt lehet a padlózat hepehupa.
Hosszú távon, és nagy tömegű gépvázaknál bizony a gép öntvény váza is el tud nyaklani, bár nem millimétereket, de pontos mérési módszerekkel az is kimutatható. Egy pontos és új gépnél érezhető lehet a különbség.
Éppen ezért volt minden gép gépkönyvébe leírva, hogy az új gépet hogyan kell alapozni.
Egy modern, sokmillás CNC masinát is kiszinteznek manapság is, mert csak akkor garantálja a gyártó az előírt pontosságot.
Nálunk a melóhelyen egy többtonnás CNC nyákfúrót napokig építettek a helyén a gyártó emberei, pedig az egy 20 cm vastag gránitlappal kezdődik alulról.
Kedves Urak, a kérdésem eléggé elméleti, de gyakorlatias válaszra várnék. :) Arra vagyok kíváncsi, hogy a különféle telepített gépek vázszerkezete mennyire kellően merev? Arra gondolok, hogy amikor van egy sokmázsás vagy tonnás gép, akkor annak a váza mindig kellően merev-e vagy azért okozhat gondot az, ha egy gépet nem szakszerűen szállítanak (nem leejtésre gondolok), mozgatnak, telepítenek és mondjuk deformálódik a konstrukció. Ez létező probléma vagy csak az én fantáziám színes? (ma láttam fotón egy nagy, faipari szabászgépet és egy teljesen egyenetlen aljzatra volt letéve én meg kicsit azt éreztem, hogy mi van, ha a konstrukció a saját súlyánál fogva deformálódik? Vagy ezek a gépek úgy vannak méretezve, hogy nem lehet gond abból ha a négy lábból (már ha négy lába van egy ilyen gépnek) egy a levegőben lóg?) Szinte biztos vagyok benne, hogy bizonyos gépméret felett óhatatlanul jelentkezik a deformáció, amit elképzelésem szerint a telepítés során kell ügyesen kalibrálni.
Nekem is ilyen Dávidom van, én meg vagyok vele elégedve, mondjuk hobbi felhasználásra...
Előnye, hogy voltaképpen ingyen kaptam, egy csomó felszereléssel és tartozékkal (állóbáb, 3-as és 4-es tokmányok, menetvágáshoz rengeteg fogaskerék, egy zsák HSS kés és nyersanyag késköszörüléshez stb.)
A gépkönyvben (ami nekem is csak PDF-ben van meg) van opcióként oszlopos maró-rátét, de az külön kivitel, tehát nem ebből a szettből "hiányzik".
Nekem volt ilyen Dávid esztergám, pár éve adtam el, szinte minden gyári tartozéka volt hozzá.
Akkor 180-ért vitték mint a cukrot. Szerethető kis gép, de mégis csak inkább tényleg hobbi gép. Az árából azonnal vettem az EMU 250-et, amit azóta is nagyon szeretek, azért a kettő nem egy kategória.
Ha ebből a mostani hirdetett David árához még kicsit hozzá tesz valaki, azért már vesz mondjuk egy E2N-t.
A két rudas szerkezet nekem akkor sem kerek teljesen. Elméletben az egyiknek kéne pozícionálnia Y és Z irányban (mivel 2-2 pontpárról van szó, lekötve a tengelyük körüli forgást is), és egy elfordulást kellene megakadályozni az X tengely körül.
,,A Dávid esztergákon úgy tudom a szán és a szegnyereg is letámaszkodik a rudak alatti síkra, így a rudak inkább csak oldal irányú vezetésre szolgálnak.''
Az így sokkal jobb, de akkor se az igazi.
,,Az orosz gép elég zömök, de jobb lehetett volna ha a vastag rúd inkább az átlagos késtartó pozíció alá kerül.''
Nem a késtartó alatt van az ideális hely, hanem a tengelyhez közelebb, kés hegye alatt, ahol forgácsolunk.
A Dávid esztergákon úgy tudom a szán és a szegnyereg is letámaszkodik a rudak alatti síkra, így a rudak inkább csak oldal irányú vezetésre szolgálnak. Az orosz gép elég zömök, de jobb lehetett volna ha a vastag rúd inkább az átlagos késtartó pozíció alá kerül.
Ennek a Dávid esztergának az ágyával szerintem nem is az a legnagyobb baj, hogy hengeres, hanem, hogy nem túl merev a kialakítása: nagyon nyurga és nincs kapcsolat az első és a hátsó rúd között.
Nézd meg a fenti Universalt, mennyivel robosztusabb a kialakítása. Sokkal vastagabb henger az ágy, pedig talán fele akkora lehet a csúcstáv.
És az is okosan van kitalálva, hogy a teherviselés nem két független elem (rúd) között oszlik meg, hanem egy darab vaskos rúd a fő teherviselő elem - majdnem teljesen a főorsó alatt. A hátsó vezeték (ami sík) egy hosszú erőkaron keresztül pozicionál.
Az egyik hozzászólás szerint az Országos Széchenyi Könyvtárban megvan és pár oldalt lehet fénymásoltatni is belőle. Talán megérne pár látogatást és 4-5 oldalanként lemásoltatni - ha közel laksz a könyvtárhoz... :)
