ali kis Igen ilyen kis szakmai történetekböl is sok érdekes tanulságokat lehetne összerakni.
Eggy tölem is: a Köbányai gyárban a mühelyünkhöz a hosszgyaluk voltak a legközelebb.
A gyalus, Spanner kolléga rendszeresen bejött "beszélgetni" és szìdnì az öntvények minōségét.
Rendszeresen selejtet gyártott, mert a legapróbb hiba isezzel járt.
Az információk szerint a soroksári vasöntöde öntötte, de nem szìvesen, mert a csatornafedeleket nekik egyszerúbb volt önteni, a minöség itt nem igen számìtott.
Úgy vélem sok ilyen apró? vagy nagy dolog is befolyásolta a gazdasági hovatartozás, a politikai döntés mellett a gépgyártás fejlódését.
Belegondolok, iszonyú sok ilyen, vagy hasonló gyárunk volt, némelyik magasabb, némelyik alacsonyabb szinvonallal, ahogy sikerült.
De dolog az volt bőven. Mára mindet legyalulták, és lakópark, meg irodaház lesz a helyén. Én nem értem ezt, semmit sem gyártva hogyan lehet komolyan GDP-t összehozni?
Csak ipari tanulóként. 1962-63. A Soroksári úti Fémárú és Szerszámgépgyár, ami 63-ban lett SZIM. Egy MVE 280-as gépen dolgoztam, normában, harmadéves inasként.
A csoportban volt egy Vörös Proletár pad. Ezen csak piros könyves bácsi dolgozhatott.
A gépek között mászkált egész nap egy művezetőnek kinevezett pribék, nehogy valaki egy pici kis fusit is összehozzon.
A Lampart szomszédságában voltunk. Csak egy kis drótkerítés választott minket el, egy kisajtón keresztüli szabad átjárással.
A kisinasokat átengedték. A spéntárolónál voltak a selejtek is. Az inastársam össze akart szedni egy TT pisztolyt. Nem jött össze neki komplett.
"Ha a szocialista vezetés blokkolta a CNC gép piacra dobását, akkor ez azzal el is halt, ergo nem tudták tartani a műszaki színvonalat."
A nem tudom, és a nem lehet között óriási a különbség...
Utána nemhogy lemaradtunk, hanem 20 év után felszámolták a céget. Sok évtized tapasztalatát dobták ki a kukába, meg adták oda a felszámolóknak, gyakorlatilag ingyen. Na ezért vagyunk mi igazán gazdag ország.
"Mert egyáltalán nem arról van szó, hogy mi magyarok kitaláltunk valamit, amire aztán lecsaptak a gazdag országok.
Ezek az emberek már külföldön találták ki ezeket a dolgokat."
Ez is több esetben csak részben igaz, utalok itt arra amit korábban írtam: Nem volt lehetőség megvalósítani az ötletet, külföldön pedig volt rá lehetőség. A szégyenkezésre való indokokban emiatt egyetértünk.
Svájc... Tudom miről beszélsz. Viszont ők tudtak függetlenek maradni, óvták a saját terméket, tudást, nem utolsó sorban megvan a földrajzi háttér, és ezek aztán hozták magukkal a szükséges gazdasági hátteret is. Mi meg pont ezeket nem csináltuk, ezért tartunk itt ahol.
Sajnos a modern világ viszont az ő gondolkodásukat is megeszi.
"Ott is tartanak ahol."- per-pillanat. Láttál te ott mostanában echte svájci kisbabát? Gondolod, hogy a rendszeretetüknek (ami változóban van, na nem az őshonosok miatt) köszönhetik gazdagságukat és nem a bankrendszerűknek, amire szüksége volt oly sokaknak?! Szerintem, van mire büszkének lennünk és legyünk is!
Az ötvenes években adták ki itthon, egy az egyben orosz eredetiből fordítva, annyira, hogy pl. a gyárépítési példákban még a táblázatok is a nagy Szovjetunió városait veszik alapul.
Na, ami abban van, az kurva erős gépgyártás-technológia. 14 vagy 15 kötet, de ebből kb 4-5 kötet totál érdektelen, kommunista maszlag.
Olyan eszméletlen gépipari megoldások részletes műszaki rajzai, működési leírásai vannak, méretezésekkel, tervezési elvekkel, hogy abban az időben minden gépész a tíz ujját nyalta utána.
Oroszok már a vh. előtt elkezdtek felzárkózni iparilag. Nekünk ez annyira nem sikerült, mert mindig valami új irányt kellett vennünk.
A szovjetek jó gépeket és mindenféle mechanikai szerkezetet tudtak gyártani, de elektronikában lemaradtak. Ennek fontosságát úgy látszik, hogy nem ismerte fel Sztálin elvtárs és az őt követő vezetők. A munkahelyemen gyártották egy IBM szerver klónját (PDP-11 (asszem), COCOM-listás) melynek egyik fő megrendelője a Szovjet Hadsereg volt. A rendszerváltozás után lapáttal szórták le a polcokról a felhalmozott alkatrészeket,
A szovjetek éppen űr és fegyverkezési versenyben voltak, szükségük volt a minnél fejlettebb szerszámgépekre és gépgyártásra. Rakétát kellett vele gyártsanak.
Nálunk meg kb autóbuszt meg teherautót gyártottak, egy darabig hajót. Ezekhez nem kellett különösen fejlett általános eszközpark.
Az előbb jobb lett volna az 1K62 gépre hivatkoznom, amelyet 1956 kezdték gyártani. Kétségtelenül erősebb és robusztusabb az E400-nál. Van rajta botkormányos gyorsjárat hossz és keresztirányban. Viszont fele annyi menetet tud a gyári tartozékokkal, mint az E400.
Ludman László 1912-ben született. Még a Második világháború előtt befejezte az ipari iskolát. A szocialista fordulat előtt képzett emberek még jó ideig dolgoztak, már akit nem internáltak. És ahogy írtad (...CNC vezérlésű esztergát, ha az "okos" pártvezetés nem dönt úgy, hogy a következő ötéves tervben továbbra is a jól bevált E400-at gyártjuk) a támogatást nem a szakemberek véleményének kikérésével osztogatták.
> Ezek nem a gyártmányokon, fejlesztési tudáson, vagy a műszaki színvonalon múlottak. Sajnos sok mással együtt nem...
Hogy ezek a dolgok fejlődjenek, terméket kell fejleszteni. A kész termék hibáiból okulva tovább fejleszteni, etc. Ha a szocialista vezetés blokkolta a CNC gép piacra dobását, akkor ez azzal el is halt, ergo nem tudták tartani a műszaki színvonalat. Pont ezért maradt le mind jobban és jobban a gépgyártás a nyugatihoz képest.
Egyébként érdemes összehasonlítani az egyazon korban tervezett/gyártott szovjet és magyar gépeket is. A szovjeteknél hatalmas a választék, de pl. nekem úgy tűnik, hogy az 1A616 és az E400 kb ugyan azt tudja, és nagyjából ugyan akkor születtek. A szovjeteknél is a pártvezetés döntött a fejlesztési irányoktól. Minél inkább megismerem, hogy mit csináltak, annál inkább nagyra tartom őket.
"A szabadalmakkal kapcsolatban én pedig úgy gondolom, hogy attól, hogy külföldi érdekkörökben született valami, vagy nem Magyarországon lett bejegyezve elsőként, az még nem azt jelenti, hogy más nemzetnek az érdeme, ha egyébként magyar származású volt a feltaláló."
Elsősorban nem a nemzet érdeme a találmány, hanem az emberé, aki feltalálta.
A nemzet (de leginkább az ország) legfeljebb annyit tehet, hogy a tenyerén hordozza ezeket az embereket - olyan környezetet biztosít, ahol ezek a találmányok megszülethetnek.
Nem hogy büszkéknek nem kéne lennünk ezekre a találmányokra, hanem marhára szégyellnünk kellene magunkat miattuk.
Mert egyáltalán nem arról van szó, hogy mi magyarok kitaláltunk valamit, amire aztán lecsaptak a gazdag országok.
Ezek az emberek már külföldön találták ki ezeket a dolgokat.
Elzavartuk ezeket az embereket. Többek konkrétan az életüket mentve menekültek innen.
Aztán meg lelkesen a keblünkre emeljük a találmányukat, hogy mi magyarok mi mindent adtunk a világnak?
Van egy pici ország, aminek semmi ásványkincse, nem volt gyarmata, mégis kő gazdag és századok óta prosperál. Igen, Svájc. Jártam ott párszor és dolgoztam ottani emberekkel. És azt figyeltem meg, hogy egy svájci ember nem arra büszke, hogy mi mindent találtak fel a svájciak, hanem arra, hogy rend van a saját portája előtt. Ott is tartanak ahol.
A szabadalmakkal kapcsolatban én pedig úgy gondolom, hogy attól, hogy külföldi érdekkörökben született valami, vagy nem Magyarországon lett bejegyezve elsőként, az még nem azt jelenti, hogy más nemzetnek az érdeme, ha egyébként magyar származású volt a feltaláló.
Több okból sem.
Egyrészt ott van a sokféleképpen körülírt műszaki, anyagi érdektelenség a fejlesztésekre. Ha nem volt lehetőség, nem volt hol, miből megcsinálni valamit, akkor akinek egy kis esze volt, oda ment ahol meg tudta valósítani az ötletét. De ettől még az ő saját ötlete. Méltán lehetünk rá büszkék, és méltán szégyenkezhetünk is egyben azért, hogy a megvalósítás nem itthon történt. Sajnos ez a hozzáállás a mai napig nem változott sokat.
Másrészt azt se felejtsük el, - pl. a porlasztó esetében - hogy akkoriban a hírek nem azzal a sebességgel terjedtek, mint ma.
Ebből adódóan előfordulhatott hogy két egymást nem is ismerő ember kitalálta ugyanazt, közel egy időben. Ilyen esetben ki is a feltaláló? Az aki hamarabb ér a hivatalba bejegyeztetni? Szerintem mindkettő. A bejegyzés csak egy lajstromszám.
És bizony ilyen is előfordulhatott néhány.
Nem azt mondom, hogy mindent magyarok találtak ki, de van néhány dolog ami a miénk, vagy a miénk is. És ez utóbbi egyik fél érdemét sem kicsinyíti.
A szerszámgépgyártás viszont szerintem nem jó példa a témában.
- Egyrészt, mert itthon talán ez sikerült az összes közül a legjobban, a felszereltséget, a fejlesztőgárdát, és a végtermékeket tekintve is.
- Másrészt mert történt ez úgy, hogy a 70-es években a magyar iparnak volt 150-200 év lemaradása pl. az angolokhoz képest, ha az indulást tekintjük. Mindezt a szocializmus biztosította körülmények között, amit már leírtál. Ezek tudatában talán mégsem gondolom rossz eredménynek a hajdani gépeket.
Az pedig tévedés, hogy a gyártmányok műszaki színvonala nem tudta volna a versenyt felvenni.
Az élő példa, hogy neves gyártóknál hamarabb dobhattunk volna a piacra nagy mennyiségben pl. CNC vezérlésű esztergát, ha az "okos" pártvezetés nem dönt úgy, hogy a következő ötéves tervben továbbra is a jól bevált E400-at gyártjuk. Kooperációra is felkérték a gyárat, csak hát a "rothadó nyugattal" nem álltak szóba. Le is húzta a rolót a SZIM később.
Ezek nem a gyártmányokon, fejlesztési tudáson, vagy a műszaki színvonalon múlottak. Sajnos sok mással együtt nem...
Persze így valóban nem tudtuk felvenni a külföldi cégekkel a versenyt, de senki ne gondolja, hogy a műszaki elmaradás miatt nem. Akkoriban... Ami meg most van, az meg maga egy nagy elmaradás, ha a saját fejlesztéseket nézzük, kevesebb lehetőséggel, mint 50'-ben.
Abraham Ganz melyik országból származik? És Mechwart András, Süss Nándor ? Egy iparilag elmaradott, feudális, mezőgazdasági ország voltunk az Első Világháborúig. Gyakorlatilag a mezőgazdaság és vasút teremtette meg az igényt a saját gépipar létrehozására a 19. század vége felé. A "Százéves a magyar szerszámgépgyártás" c. könyvet 1972-ben adták ki. Kisebb megszakításokkal tudott fejlődni a Második Világháborúig, ez nagyjából 70 év. Utána jött a kummunizmus és szocializmus, ahol egy-két kiugró eredményt leszámítva nem volt egy folyamatos fejlődés, egyenletes magas szakmai színvonal etc. Nem volt kiszámítható finanszírozás, motivált mérnöki gárda és motivált munkások. Hogy lehetett volna így pariban lenni pl. angol vagy német cégekkel? Sehogy.
Ezekkel is vigyázni kell, hogy XY "feltalálta" ezt meg azt. A legtöbb ilyen mondat nettó hülyeség, mert nagyon ritka, hogy valami előzmény nélkül történik (l. pl. Edison feltalálta az izzólámpát.)
Egyébként tanulságos végigmenni ezen a 10 nagy Magyar találmányon.
Először is, ebből 6 nem idehaza született, nem magyar cégek profitáltak belőle :(.
A maradék 4:
- Helikopter: Inkább hagyjuk ki. Asbóth Oszkár egész konkrétan egy szélhámos volt, nem talált ki semmit. Az országhatáron túl nem is jegyzik a nevét.
- Karburátor: Ez is fura egy kicsit. Mi úgy tartjuk, hogy Bánki-Csonka találta fel A karburátort, külföldön meg úgy, hogy ők is csináltak egy karburátort.
- Transzformátor: Na, ez kilóg a sorból, mert ZBD hármas - bár természetesen nem találta fel a transzformátort - de olyan dolgot ért el, ami mérföldkő volt a villamosításban.
- Fogyasztásmérő: Itt is sok ember dolgozott az ügyön, de jogosan lehetünk büszkék Bláthy Ottóra.
Ne öljétek egymást. Ez egy esztergályos fórum volt- van, talán lesz is.
Békéljetek meg. Tudomásul kell venni, hogy szegény ország voltunk, vagyunk, leszünk.
Mindig valamelyik nagy testvér szólt bele az életünkbe. Lásd: a Lakihegyi Adó nem lehetett magasabb az Eiffel toronynál. Továbbá Ikarus, Csepel autó, Orion. Csak néhány példa.
Pedig szép sikereink voltak. Az angol vasút a Ganz Ábrahám által öntött kéregöntésű kerekeken gördült.
Láttam egykoron az általunk gyártott és az arab emírségekhez készült álomvonatot.
Így aki érvényesülni akart, kénytelen volt gazdag országokban munkálkodni.
Egyrészt én soha nem állítottam, hogy a világ iparának élvonalába tartoztunk volna valaha, de széles műveltségedet tekintve tudhatod, hogy amerikát az európai bevándorlók építették, úgy tokkal, vonóval.
Ezek után annyit kérek, áruld el mi az iskolai végzettséged?
"Ha sejtésed lenne róla, nem mondanál ilyesmit. [...] nem voltunk mi lemaradva kicsit sem a világ körforgásától."
Egy nagy frászt nem voltunk lemaradva. A háború előtt egy feudális agrárország voltunk. Nyomában se voltunk az német, angol, amerikai iparnak. Nem csak összvolumenében, de még per capita sem.
Ennek megfelelően nem volt sehol se az oktatás, a magyar irodalom stb. az angolhoz/némethez képest.
Valóban volt pár jó szakemberünk, pár jó gyárunk, pár jó termékünk, amit akár nyugaton is el lehetett adni. De épen azért nagy szám, és éppen lehetünk ezekre büszkék, mert amúgy an bloc a béka segge alatt voltunk iparilag (és mondom: soha nem voltunk felette).
Aki arról mesél, hogy a világ élvonalába tartozott bármikor is az iparunk, az álmodozik.
