"Azt hittem, arrra gondolsz, hogy tavaly jártak Baján."
Nem, nem. Láttam annak idején, 2019-ben ezt a bejegyzést róluk, hát felírtam magamnak. Próbálom ugyanis - több-kevesebb sikerrel - követni a Szegedről elkerült városi buszok sorsát.
Szép képek, de nekem - szegediként - nagyon furcsa látnom őket. Még láttam ezeket a kocsikat 2004-ben hófehéren Hódmezővásárhelyen, aztán 2008-ban kerültek Szegedre. A RIR-rendszámos Conecto-k 2019-es érkezésével fordult fel az "életük". Ez a kocsi (728) akkortól megfordult helyközi vonalakon, de Kecskemét helyiben is, sőt ideiglenesen Soltvadkertre is eljutott - gondolom helyettesítette az ottani buszt. Aztán azért járt még Szegeden is, majd hozzátok került. A társai megfordultak Baján és Orosházán is, ha nem tévedek. Itt Szegeden nem igazán szerették őket, kicsit olyan lepukkantnak tűntek kezdettől, sok tekintetben kilógtak a sorból.
Böngészgettem az interneten és szembejött velem ez a kép. Köszönet Horváth Tibornak ezért a ma már 22 éves fényképért, így folytatom a nosztalgiázást. HYG-656, még szinte újkorában megy a végállomásra. A kép 2002-ben készült.
Az FLR-810 kb. 5 éve át lett telephelyezve Szegedre. Egy percet sem közlekedett, állományba sem vették, mivel felújításra szorult. Olyan sok pénzbe került volna a rendbe rakása, hogy inkább selejtezték.
Hollandok, belgák körében ennek vannak vallási okai, hagyományosan szoros a magyarországiakkal a kálvinista kapcsolat. Ez is megválogatja, hogy milyen környék érdekli őket (bár kétségtelenül akkor a debreceni pusztába mennének, ha csak ez az egy tényező játszana szerepet náluk).
Hollandokat, belgákat már a kilencvenes évek közepétől az arányoktól kiugróan érdeklik egyes magyarországi tájakon a kistelepülések, Cserhát, Heves-Borsodi-dombság, Cserehát, és a Tisza Tó környéke, Dunántúli dombság. Nyaralót, házat vettek, letelepedtek. Két jellemző típus van, az egyik, aki kifejezetten egyedüli hollandként szeretne a faluban lenni (megkérdezi, van-e már holland a faluban, ha van, akkor keres másik falut, ahol ő lesz a "birtokos"), a másik, akik egy bolond százat csinál jelleggel különböző családdal jönnek, és külön házat vesznek egy környéken. Hollandok vannak többen, szépen beilleszkednek, nyitottak, megtanulnak magyarul viszonylag gyorsan. A fő okuk, hogy Hollandia zsúfolt és sík, itt meg hatalmas dombos portát tudnak venni, és sokkal többet süt itt a nap. A hegyeket nem annyira szeretik, de a dombos táj nagyon tetszik nekik. Több részletet itt találsz erről, eleinte sokan nem értették, én sem, hogy hogy kerültek oda. https://www.mostmagyarul.nl/mensen-portretten/benelux-polgarok-magyarorszagon Nagyon nagy szóródást mutat, hogy hol mennyien és hogyan vannak, ahogy írja, vannak olyan térségei az országnak, ahol lényegében minden, vagy majdnem minden faluban van legalább egy-két, vagy akár tucatnyi Benelux-család.
Nagyon eltérőek a németektől, osztrákoktól, akik jellemzően a vadászat, és a fürdés miatt jönnek, meg a puszta. Őket nem nagyon érdemes a Szalajka völgybe vagy Egerbe vinni, csak a puszta meg a csikós meg a a gulyás, két óráig elnézegetik a gémeskutakat meg a marhákat, meg hogy azon kívül nem látni semmit és tényleg ekkora puszta van, ahol nincs semmi. A vadászok meg csak az érdekli, mikor és mit lehet lőni.
Nyilván egy pompás szegedi gázüzemű 260-as nagyobb durranás lenne, de azért néhány fotó erejéig megörültem az ex-szegedi JAW-728 látványának a Cserehát peremén.
Helyi járat csörömpöl Tornabarakonyban, illetve Tornaszentandrás híres temploma alatt.
Bódvalenke már csak hab a tortán.
Az elmúlt időszakban kb 2-3-4 naponta váltják egymást a különböző hulladékok tartalékos buszként, mert vizsgázik a fordás kicsi törpe. Pompás módon átmozgatják a megye járgányait, hogy életben tartsák a fordát.
De. Most szoknak át (csak Borsod megye, valahogy ez egységesen sehol máshol nincs, csak Borsodban) a rettentő igényes, tapadókoronggal szélvédőre biggyesztett apróbetűs A3-as laminált papírra, ami csöppet sem zavar a szabad kilátásban.
