ja.....ja.....ja...............szívat az IMF.............., mert megteheti............sajnos..........
Nyomtatás
Küldés e-mailben
Betűméret csökkentése
Betűméret növelése
IMF: Sérülékeny, de edződik a magyar gazdaság
A kiadások lefaragása után jöhet az adócsökkentés
Blahó Miklós • 2008. június 11.
// <!--
// <![CDATA[
document.write(
'');
// ]]>
// -->
Szapáry és Orbán (szemben) az IMF képviselőivel R Kép: eviczky Zsolt
Hiánycsökkentés és adóreform - tömören ezt üzente a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kormánynak és az ellenzéknek, lényegében ugyanazt, amit más külföldi és hazai kutatóintézetek már régóta sürgetnek.
Opera után operett. Drámai események után oldottabb hangulat. Hiába, két év nagy idő. Az IMF és a pénzügyi tárca szakértői két esztendeje mintha Verdi Álarcosbáljából Oszkárt idézték volna, aki tudja, de nem mondja. A szokásos éves konzultációt akkor igen kényes pillanatban tartották meg, már lehetett sejteni, hogy az államháztartás hiánya a nemzeti össztermék (GDP) 11 százalékát is meghaladja, azaz súlyos megszorításokra lesz szükség, ezt tudta mindenki, de a kormány még nem mondta, így az IMF sem mondta, csak a maga véleményét hajtogatta.
Most viszont Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét juttatták az ember eszébe - új műsorhoz új férfi kell -, hiszen az IMF részéről nem Ashoka Mody vezette a delegációt, hanem James Morsink, akikicsit vidámabb üzenettel érkezett Budapestre, mint annak idején kollégája.
Két éve a valutaalap részletekbe menő programcsomaggal hozakodott elő: csökkenteni kell a kiadások GDP-hez mért arányát, szélesíteni az adóalapot, a leginkább rászorulókra szűkíteni a szociális és jóléti programokat, eltörölni az árfolyamsávot, visszafogni a kereskedelmi banki devizahitelezést. Az IMF erőteljesen szorgalmazta továbbá az egyéni egészségügyi számlák bevezetését, a nyugdíjak inflációs korrekcióját, a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíj eltörlését az újonnan nyugdíjba vonulók esetében, a rokkantsági nyugdíj odaítélésének szigorítását, a korkedvezményes nyugdíjformák kiiktatását, a nyugdíjak megadóztatását.
Minthogy egyes javaslatok megvalósultak, másokról meg érdemi vita kezd kibontakozni, az IMF ezúttal általánosabb megállapításokat tett. A Pénzügyminisztériumban tegnap rendezett tájékoztatón Morsink először is elismeréssel nyugtázta, hogy a költségvetés hiánya látványosan csökkent, idén a GDP négy százalékára eshet vissza, jövőre pedig - ha a kormány képes tartani a konvergenciaprogramot - a 3,2 százalék is elérhető. Ez persze azt jelenti, hogy adómérséklésre nincs lehetőség, csak ha a kieső bevételeket kiadáslefaragással ellentételezik. Ha a tervezettnél több bevétel érkezik a költségvetésbe - ami az óvatos tervezés és a jobb behajtás miatt valószínűsíthető -, azt meg kell takarítani és az adósság törlesztésére kell fordítani. Ám a GDP-hez mért magas adósságszint - amely az új uniós tagok között a legnagyobb -, a külső adósság és forrásbevonás nagy mértéke és a pénzügyi rendszerben növekvő kockázatok így is sebezhetővé teszik a gazdaságot. Ha a nemzetközi pénzügyi helyzet fokozódik.
Kiadási és adóreform keretében ösztönözni lehetne a foglalkoztatás növelését: az adóalap szélesítése érdekében a munkáról a fogyasztásra és a vagyonra kellene áthelyezni a terheket és szűkíteni az adómentességek körét. Szociális téren a rászorultsági elv alkalmazását és a jogosultsági feltételek szigorítását ajánlja az IMF, továbbá az egészségügy (kórházak irányításának javítása), az oktatás (önkormányzatok együttműködése) és a nyugdíjrendszer (korhatár növelése, korai nyugdíjazás korlátozása) reformjának folytatását szorgalmazza.
A nemzetközi pénzügyi szervezet támogatja a közpénzügyi törvénytervezetet, egyetért a forint árfolyamsávjának eltörlésével, a háromszázalékos inflációs cél tartásával - amit a jelen lévő Karvalits Ferenc jegybanki alelnök is megerősített -, s elfogadna további kamatemeléseket is, miközben úgy véli, hogy a reálárfolyam az indokoltnál jobban erősödött. Kérdésünkre, hogy a két évvel ezelőtti konkrét javaslatokat miért váltották fel általánosabb és széles körben hirdetett ajánlásokkal, James Morsink azt mondta, hogy a deficit nagymérvű csökkenését méltányolják, de a jövőt illetően a lényeg ugyanaz: a munka helyett a fogyasztást és a vagyont kellene adókkal terhelni.
Kovács Álmos szakállamtitkár megjegyezte: a hitelesség helyreállításához idő kell, de a kormányzati és a nemzetközi előrejelzések mind közelebb kerülnek egymáshoz. Azért hozzátette: a külső forrásbevonás megítélésénél figyelembe kell venni, hogy abba a tőkebefektetések is beletartoznak, amelyek kedvezőek a gazdasági növekedés szempontjából, akárcsak az a tény, hogy a külső finanszírozási igény érdemben mérséklődik.
Az IMF végül sürgette a banki kockázatkezelési gyakorlat javítását és annak szigorúbb felügyeletét. Felvetésünkre, hogy a magyar nagybankok zöme külföldi óriás pénzintézetek leánya, vagyis globális hálózat része, Morsink jelezte, ezt az aggodalmukat az amerikai jelzálogpiaci válság miatt kialakult bizonytalanság közepette másutt is elmondják, s természetesen nemcsak a nemzeti felügyeletek figyelmét irányítják erre a problémára, hanem a bankok és a felügyeletek nemzetközi együttműködését, egyeztetését is ösztönzik.
Orbán: Közbizalom kell a válságkezeléshez
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap találkozott az IMF képviselőivel, és a megbeszélés után úgy fogalmazott: "programunk egyszerű és világos, újjáépítjük a közbizalmat, a megsemmisült szavahihetőséget a külföldi gazdasági szervezetek, befektetők és a magyar vállalkozások, illetve a magyar társadalmi csoportok előtt". Emlékeztetett rá: a Fidesz felkérte Szapáry Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét arra, hogy már most segítsen a pártnak a megfelelő nemzetközi támogatottság megszerzésében. Szapáry a találkozó után kifejtette: úgy érzi, a nemzetközi szervezetek megadják a szükséges támogatást, hiszen látják, hogy a Fidesz megbízható gazdaságpolitikában gondolkodik. Kérdésekre válaszolva a párt elnöke kijelentette: tekintélyes adócsökkentést akarnak végrehajtani, s erről tovább folytatják a tárgyalásokat a gazdasági élet szereplőivel. A leendő megállapodásban azonban annak is szerepelnie kell, hogy a csökkentett adót befizetik a vállalkozások. (MTI)
....az IMF.....ezt diktálja.......az IMF azt diktálja........, mi meg csak táncolunk.....táncolunk...........sírva-vígadva..........a világ legnagyobb UZSORÁSÁNAK !!! :)
A Munkáspárt állásfoglalása a luxemburgi megállapodásról
A Magyar Kommunista Munkáspárt Elnöksége elutasítja az EU munkaügyi miniszterei által kötött megállapodást, mely szerint a heti 48 órás munkaidő 60-65 órásra emelkedne.
A megállapodás, kizárólag az európai tőkés köröknek kedvez, fokozza az európai munkásosztály kizsákmányolását, jelentősen csorbítja a pihenéshez, kulturálódáshoz való korábban kivívott jogait, és mintegy 100 évvel ezelőtti állapotokat idéz elő.
A megállapodás elfogadása az EU Parlamentjének hatásköre, ahol kizárólag a tőkés érdekek érvényesítése az elsődleges cél. Ezért senkinek nem lehetnek illúziói.
A törvény átpréselése után az Unió összes tőkés munkaadója helyzeténél fogva kényszeríti a munkást, a napi 12 órás munkaidő elfogadására, mert ellenkező esetben nem alkalmazza. A 60-65 órás munkahétre történő átállás esetén, a munkaadók növelnék a profitjukat a túlórákra eddig kifizetett magasabb összeg megtakarításával.
Mindemellett a munkaidő meghosszabbítása jelentősen megnövelné az amúgy sem alacsony munkanélküliséget.
A megállapodás különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozza, azokat a munkásokat, akik külsős cégek által közvetítve vállalnak munkát. Az ilyen munkások – a megállapodás értelmében – sem azonos bérrel, sem azonos jogokkal nem rendelkezhetnek az adott cég közvetlen alkalmazásában álló dolgozóival. Ez a módosítás elsősorban a nagy multinacionális vállalatok érdekeinek kedvez, hisz ezeknél a cégeknél az ilyenfajta munkaerő kölcsönzés bevett gyakorlat.
A Munkáspárt Elnöksége úgy véli, hogy a magyar dolgozók érdekeit, az EU Parlament magyar képviselői nem képviselik hatékonyan. Ezért a hazai szakszervezetekhez fordulunk:Cselekedjünk közösen a magyar munkásokért!Vegyük észre! Ismét harcolnunk kell a nyolcórás munkanapért!
Budapest, 2008. június 16. A Magyar Kommunista Munkáspárt Elnöksége
A Magyar Kommunista Munkáspárt üdvözli, és támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének aláírásgyűjtő akcióját a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállításáért. Értjük és magunkénak valljuk a PDSZ követelését, mely az MSZP-SZDSZ kormány részéről süket fülekre talált. Amit ma a kormány folytat, az nem oktatáspolitika! Nyíltan támadják az oktatási intézményeket, hamis adatokra hivatkozva bezárnak, és összevonnak iskolákat, tanárok ezreit teszik az utcára. A kötelező óraszám emelése sem egyéb, mint álcázott létszámleépítés. A kormány nem is titkolja szándékát, amikor a pedagógusok magas létszámáról beszél. Az oktatásügy fővárosi, és országos szinten is, szakmailag képzetlen, legkevésbé sem elhivatott, pénzközpontú menedzserek kezében van, akik a tanárt felesleges pénzkidobásnak tekintik. Az átszervezések után lehívható EU-s pénzek sokkal jobban érdeklik, mint az oktatás minősége, vagy tanáraink sorsa. A Munkáspárt úgy véli, hogy az oktatás polarizálása (egyfelől tömegoktatás kevés tanárral, sok gyerekkel, alacsony szinten, másfelől elitiskolák, magántanárok), egy modernkori rabszolgaképzés alapjait vetíti előre, melyben óriási tömegek válnak képzetlenné, kiszolgálva az elit kisebbséget. A Munkáspárt ezért csatlakozik a PDSZ aláírásgyűjtő akciójához, és felkéri tagjait, szimpatizánsait, valamint mindenkit, aki a magyar oktatás ügyét a szívén viseli, csatlakozzon, és aláírásával segítse pedagógusaink eredményes harcát!
A Magyar Kommunista Munkáspárt állásfoglalása az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók 36 órás munkahetéről
Vegyipari, és gyógyszeripari cégek nyomására ismét napirendre került az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók, kedvezményes 36 órás munkahétről szóló jogszabályának megváltoztatása. Az érdekelt cégek a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumon keresztül próbálják meg átverni a 40 órás munkahétre vonatkozó igényeiket. Nem először próbálnak lobbizni az érdekeikért, ezt tették a Fidesz, majd az MSZP kormányzása idején is. Az hogy céljaikat eddig nem érték el, kizárólag az erős vegyipari érdekképviseletnek köszönhető.
Világosan látható a munkáltatói oldal félrevezető taktikája, mely szerint a munkahelyeken korszerű körülmények között, fejlett technológiával folyik a munka.
A valóságban a kórházi laboratóriumokban, a kohászatban, a fémfeldolgozókban, a gépipari öntödékben, és a vegyipar szinte egész területén ma is többnyire egészségre káros, nemritkán rákkeltő anyagokkal dolgoznak. A kisebb vállalkozásoknál még rosszabb a helyzet, a dolgozót nem védi kollektív szerződés, a cég igen keveset, vagy semmit nem költ a munkásainak egészségvédelme érdekében.
A háttérben meghúzódó cégek valódi érdeke a profit fokozása, hiszen a hosszabb munkaidő egyben a dolgozó létszám leépítésével jár, ez előremutató számítások szerint minimum 10%-os lesz. Tehát kevesebb emberrel több munkát lehet elvégeztetni, változatlan körülmények között. Ez a valódi ok, amiért ezt a rendeletet meg akarják változtatni, az összes többi magyarázat porhintés. Ebben érdekelt Gyurcsány Ferenc egyik cége is, a Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt (Motim Rt), melynek korábbi privatizálása ma sem tisztázott körülmények között történt.
A valós okokat tisztán látva, a Munkáspárt leghatározottabban elutasít minden olyan törekvést, mely a kedvezményes munkaidő megszüntetésére vonatkozna, követeli a dolgozók fokozottabb védelmét, és erre szólítja fel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékeseit is.
Képek a megemlékezésről...
